Sulyok Tamás Szegeden, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től ügyvéd, emellett 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem jogi karán.  

Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján az elnökhelyettes az elnök munkáját segíti, ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza, továbbá akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. Megbízatása az új elnök hivatalba lépéséig tart. 

Ismét a vasárnap!

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megállapodást kötöttek a célból, hogy elérjék az Alkotmánybíróság jóvoltából a  kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatályon kívül helyezését. A megállapodásnak része a vasárnapi pótlék emelése, a fő szabályként önkéntes alapon elrendelhető vasárnapi munkavégzés, valamint az is, hogy a munkáltatók a jövőben több vasárnapra adjanak pihenőnapot. Ennek érdekében népszavazási kezdeményezéssel is élnek, valamint támadni fogják a hatályba lépő szabályok alkotmányosságát is.

Állítják: alkotmányos szempontból kifogásolható a felkészülési idő hiánya, a hatástanulmány elmaradása, illetve az egyeztetés elmaradása. Ezen túlmenően a tilalom sérti a vállalkozás szabadságát, valamint önkényesen különbséget tesz a gazdasági jogalanyok között méret, tulajdonosi kör, illetve szerkezet alapján. „Magyarország gazdasága  ugyanis olyan piacgazdaság, amelynek a tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és a verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján kell működnie”. 

(Az országgyűlés 2014. december 16. napján 119 igen, 40 nem, valamint 25 tartózkodó szavazattal el fogadta el a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, mely 2015. március 15. napján lépett hatályba.)   

„Lázadó” bírósági  bírók

Három ügyben is az Alkotmánybírósághoz fordultak törvényszéki bírók, azt kérve, hogy a Taláros Testület minősítse az Alaptörvénybe ütközőnek azt a kúriai jogegységi pontot, amelynek alapján az adósok mentesülhetnének az árfolyamkockázat rájuk hárításától. Az indok: a legmagasabb bírói fórum ezzel nem jogot értelmezett, hanem jogot alkotott.

A Kúria tavaly júniusi jogegységi határozatában kimondta, hogy az árfolyamrés (a devizavételi és -eladási árfolyam használata), valamint az egyoldalú kamatemelés is tisztességtelen, ha nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket a Kúria tett korábban közzé. Erre alapozottan nyújtotta be a kormány a parlamenthez az „adósmentő” törvénycsomagot, amely végül a devizások már ebben a hónapban záruló elszámolásához vezetett. (Az elszámolásról a részleteket itt találja).

Az indítványozók szerunt az egész folyamat alatt igen kevés szó esett a jogegységi határozat első pontjáról, mely szerint, ha az adóst egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták az árfolyamkockázatról, akkor a hitelszerződés részlegesen vagy teljesen érvénytelen. (A teljes jogegységi döntés itt olvasható.) 

Természetvédők tiltakozása

Alkotmánybírósághoz fordulnak a természetvédők, ha az Országgyűlés elfogadja az állami földvagyonról szóló törvénymódosítást, – jelentette be Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. 

A törvénytervezet szerint a jövőben a védett területek is a nemzeti földalapkezelőhöz kerülnének, és dönthetne a nemzeti parkok helyett a földek hasznosításáról is. Magyarországon az indokolt, hogy a föld kezelését egységesen bonyolítsa le a magyar kormány mindenhol, és ez ne legyen szétdarabolt, mert pont a szétdaraboltságból származnak a visszaélések és problémák – jelentette be Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője. 

A természetvédők állítják: „A nemzeti parkok által vagyonkezelt földek egy részét egy nem természetvédelmi szervhez, a Nemzeti Földalaphoz telepíti át ez a törvény, és ez visszalépés, mivel nem lesz egy olyan természetvédelmi szerv, amely közvetlen behatást tudna gyakorolni ezekre a területekre, tehát csökken a védelmi szint ezeken a földterületeken. A Fertő-Hansági és az Őrségi Nemzeti Park elveszítheti önállóságát és a világörökségi státuszát is, ha a törvénytervezetet elfogadja a parlament”. 

„Üzemszerű rombolást indított el a Fidesz a mezőgazdaságban is!” Ezt már a természetvédőkhöz csatlakozó DK állítja a törvénytervezetről. A Gyurcsány-párt alelnöke, Nagy-Huszein Tibor az érintett települések polgármestereit is tiltakozásra buzdítja: „A nemzeti parkok tönkretétele óriási veszteséget jelent a jövő szempontjából. Eddig, még a rendszerváltás idején, azt követően kormányváltások során is mindig sikerült a nemzeti parkokat megőrizni, ez lesz az a kormány, amely hozzányúl ehhez is, és a határtalan pénzéhség kielégítésére próbálja felhasználni az ország nemzeti kincseit is.”

Az Alkotmánybíróság a hagyományaihoz híven a politikai megnyilatkozásokra ezúttal sem reagált, lévén, miként eddig, ezután sem a retorika alapján kíván dönteni.

Az Alkotmánybíróság  teljes ülésének e heti programja

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 104. § (1) bekezdésével, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 102. § (1) bekezdésével összefüggő bírói indítvány vizsgálata, – előzetes mentesítés.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, mert a végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek javára indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Hozzáteszi, a rendelkezések által megvalósított negatív diszkrimináció se szükségességi, se arányossági indokokkal nem magyarázhatóak. (Indítvány: anonim.pdf.)

+

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 474. §-a (1) bekezdés első mondatának második fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – ügyész kirendelése.

Az eljáró bíró úgy vélte: az előtte folyamatban levő ügy felfüggesztésével párhuzamosan, a Tatabányai Nyomozó Ügyészség az ügyben nem rendelkezik eljárási jogosultsággal, mivel nincsen a Legfőbb Ügyészségnek a Tatabányai Nyomozó Ügyészséget az adott ügyre kijelölő határozata. Álláspontja szerint a Legfőbb Ügyészségen a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek intézése a Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályára tartozik. A Tatabányai Nyomozó Ügyészség nem a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa mellett működő ügyészség, ezért az ügyben ez okból sem rendelkezik eljárási jogosultsággal. A Legfőbb Ügyészség az átiratában a nyomozó ügyészek katonai büntetőeljárásra történő kijelölésével kívánta biztosítani, hogy a nyomozó ügyészek az általuk megkezdett ügyekben 2014. január elsejét követően is a vádemelésig eljárjanak. Jelen ügy azonban a vádemelés után érkezett a bírói tanácshoz. Az indítványozó bíró úgy véli: mindez a támadott jogszabály jogbiztonságot veszélyeztető eljárások alapjául szolgálhat.

Álláspontja szerint a jogszabály sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét, az R) cikk (1), (2), (3) bekezdését, a T) cikk (3) bekezdése szerinti alapvető jogot, mely szerint jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, az I. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti az alapvető jogok tiszteletben tartásához való elvet, továbbá a XV. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőséghez való jogot, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a XXIV. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való jogot, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti törvényes bíróhoz való jogot. (Indítvány: anonim.pdf.)

+

Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenessége megállapítására és konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – juttatás jogtalan szabadságelvonásért. 

Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés ésszerű indok nélkül különbözteti meg az egyes tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedett jogalanyokat, amikor a juttatást attól teszi függővé, hogy az érintett a szabadságelvonást mely időszakban szenvedte el, és eszerint mely semmisségi törvény hatálya alá tartozik.  

Állítja: a rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és a IV. cikk (4) bekezdésében foglalt, a jogtalan szabadságelvonáshoz kapcsolódó kártalanításhoz való jogot. (Indítvány:_anonim.pdf.)

+

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/I-102/K. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa  szerint a támadott rendelkezések 2013. július 1-től bevezetik a közszférában foglalkoztatottak kettős juttatásának (öregségi nyugdíj és munkabér együttes fizetése) tilalmát.  

Állítja: a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett és ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság vagyoni értékű jog, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd. E jogosultság feltételhez kötése az Alaptörvény XIII. cikkének korlátozást jelenti, amelyre csak közérdekből és azzal arányosan van lehetőség.  

A biztos álláspontja szerint azonban aránytalan a megszerzett tulajdon védelmét rövid időn belül és teljes mértékben megvonni olyan körülmény alapján (öregségi nyugdíj folyósítása és egyidejűleg munkaviszony fennállta), amely a tulajdonvédelem szempontjából nem értékelhető. (782-0_ind.pdf.)