Senkit sem érhet hátrány!

Az Országgyűlés megkezdte az Alkotmányíróságról szóló sarkalatos törvény tárgyalását. Salamon László (KDNP), az alkotmányügyi bizottság elnöke parlamenti expozéjában kiemelte: a tavasszal elfogadott új alaptörvény módosította az Alkotmánybíróság alkotmányos szerepkörét, érintette hatáskörét, felemelte tagjainak létszámát, meghosszabbította az alkotmánybírói megbízatás idejét és éppen ezért van szükség az új törvényre.

+

A Taláros Testület elnöke szerint az Alkotmánybíróság megváltozott hatáskörrel, is alkalmas lesz arra, hogy betöltse szerepét, és az alkotmányosság legfőbb védelmezője legyen. Paczolay Péter hangsúlyozta: a törvénytervezet koncepcionálisan jó, megőrizte a Testület alkotmányvédő szerepét, magában hordozza az egyéni jogsérelmek esetében az eddiginél hatékonyabb alapjogvédelem esélyét, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével pedig „új egyensúly” jött létre. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a pénzügyi tárgyú törvények esetében a korlátozott hatáskör nem része ennek az egyensúlynak, továbbra is „tátongó lyuk az alkotmányvédelemben”.

Aláhúzta: bár az actio popularis megszűnik, az állampolgárok azonban továbbra sem maradnak eszköztelenül, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása miatt senkit sem érhet hátrány. Helyesnek nevezte, hogy bár a testület 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásai megszűnnek, az indítványozók jelentős része három hónapon belül alkotmányjogi panaszként „visszahozhatja” kifogását. Az alkotmányjogi panasz ugyanis egyéni ügyben érintettséghez kötött normakontrollként értelmezhető, ami azért is üdvözlendő, mert az új Alkotmány „radikálisan szűkre szabta” az utólagos normakontroll indítványozására jogosultak körét, erre csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának lesz lehetősége. Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság ezentúl bírói döntéseket is felülvizsgálhat elmondta: a Testület nem válik szuperbírósággá, mivel „csak” a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalja majd.

+

Mátrai Márta (Fidesz) szerint a demokratikus jogállam működésével szemben támasztott követelményeknek és a modern kor elvárásainak messzemenően eleget tevő javaslat az új koncepció.

Lamperth Mónika (MSZP) viszont úgy minősítette, hogy ez a  javaslat újabb járólap a demokráciából kivezető úton.

Schiffer András (LMP) is határozottan állította: a Fidesz pontosan azokat a tulajdonsá­gait semmisítette meg az alkotmánybíráskodásnak, amelyekkel teljesíteni tudta jogelméleti, morális rendeltetését.

Staudt Gábor, (Jobbik) is aggályosnak mondotta az utólagos normakontroll leszűkítését, lelkesen üdvözölte azonban, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben bírói döntéseket is felülvizsgálhat. 

Megtámadta az ombudsman a guberálást és a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó határozatot

Alkotmánybírósághoz fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a hajléktalanokat érintő józsefvárosi önkormányzati rendelkezések miatt. Szabó Máté elfogadhatatlannak tartja a guberálást és a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó határozatot, ezért a helyi rendelkezés megsemmisítését kéri. Az ombudsman szerint a józsefvárosi önkormányzat a guberálás szabálysértéssé nyilvánításával és szankcionálásával szemben áll az egyenlő bánásmód követelményével, aránytalanul korlátozta a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek jogait.

Előzően felkérte a józsefvárosi képviselő-testületet is, hogy 60 napon belül vizsgálja felül, és helyezze hatályon kívül a kifogásolt szabályokat, de a válaszadásra megadott határidő eredménytelenül telt el, ezért most Alkotmánybíróságtól remél jogorvoslatot. Az ombudsman állítja: az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos szociális krízishelyzet eredménye, ami a legritkább esetben alapul az érintett tudatos választásán. A hajléktalanok nem tudnak hova menni, nem rendelkeznek „magántérrel”, nem áll rendelkezésre az érintettek számára valódi alternatíva az utcán éléssel szemben, és az ilyen és hasonló önkormányzati „rendszabályok” és szankciók a valóságban alkalmazhatatlanok, nincs visszatartó erejük, csak az eleve kiszolgáltatott emberek további megalázására, elüldözésére alkalmasak.

A VIII. kerületben szeptember 25-én tartottak ügydöntő helyi népszavazást hajléktalan-ellátást érintő kérdésben, a referendum azonban érvénytelenül zárult, miután a választásra jogosultak 16 százaléka járult az urnákhoz a minimálisan szükséges 50 százalék helyett. Az 57 835 jogosult közül 9227-en vettek részt a szavazáson. A megjelentek 85,9 százaléka támogatta, hogy hatályban maradjon a kukázást tiltó rendelet, 88 százalék igennel szavazott a közterületen történő életvitelszerű lakhatás megtiltására, illetve 94,5 százalék egyetértett azzal, hogy Józsefváros polgármestere még az idén tárgyalásokat folytasson a fővárosi önkormányzat vezetésével a hajléktalan-ellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos tehermentesítése érdekében.

Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) polgármester a népszavazást követő napon tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: nem fogja visszavonni a kukázás tilalmáról szóló rendeletet a VIII. kerület, és helyi sajátosságokkal kiegészítve be fogja vezetni az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát is. Jelezte: csaknem 10 ezer ember felhatalmazásából tárgyalásokat fog kezdeni a főpolgármesterrel és a fővárosi önkormányzattal annak érdekében, hogy igazságos, arányos és hatékony legyen a hajléktalan-ellátás, ezzel párhuzamosan tehermentesítsék a kerületet.

Tarlós István főpolgármester jelezte: ombudsman nem hatóság, csak ajánlásokat tehet. Köszönik, de nem értenek egyet állásfoglalásával. Így az Alkotmánybíróságra vár a guberálást és a közterületen való életvitelszerű tartózkodást tiltó határozatot elismerése, vagy megsemmisítése.

Legfrissebb végzések

492/B/2006. AB határozat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelete 34. § (6) bekezdésének c) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozók a rendelet alkotmányellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérték. Indoklásaként előadják: a rendelet elővásárlási jogot állapított meg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásban sporttelep megjelölésű, a valóságban a Vágóhíd utcában lévő ingatlan vonatkozásában. A MÁV Rt. tulajdonában álló ingatlant az önkormányzat bérelte, ám azt a DVSC Rt. használta. 2004. évben a tulajdonos MÁV Rt. jelezte, hogy nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést, hanem értékesíti az ingatlant. Ezt követően hozta az önkormányzat azt a rendelet, amely lehetővé tette számára, hogy az ingatlan értékesítésére kiírt pályázaton nyertes indítványozó helyett - élve elővásárlási jogával - megszerezze az ingatlan tulajdonjogát.

Az indítványozók szerint a rendelet nem felelt meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény jogalkotási felhatalmazásnak, amely csak abban az esetben ad lehetőséget az önkormányzatoknak elővásárlási jog alapítására, ha az beépítetlen telket érint és a településszerkezeti tervben szereplő közérdekű cél megvalósítását szolgálja, illetőleg olyan területet érint, ahol az önkormányzat településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlődés biztosítása azt megkívánja.

Az indítványozók álláspontja szerint Debrecen önkormányzata kilépett a felhatalmazás keretei közül, mivel az elővásárlási jog egyrészt nem beépítetlen telekre vonatkozik, másrészt funkcióváltás sem történt, hiszen az érintett ingatlan a rendelet kibocsátása előtt is sporttelepként szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban.

Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzati rendelet ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltakkal is (joggal való visszaélés tilalma), mivel az önkormányzat a kérdéses ingatlan tulajdonjogát nem a saját, hanem a DVSC Rt. számára kívánta megszerezni, azaz az elővásárlási jog alapítására nem közérdekből - hanem a DVSC érdekében került sor. Az indítványozók ezt azzal kívánták alátámasztani, hogy az önkormányzat nem különítette el az ingatlan megvásárlásához szükséges pénzeszközöket a költségvetésében, illetve az elővásárlási jog alapítására is csak akkor került sor, amikor világossá vált, hogy a DVSC Rt.-n kívül mások is pályáztak az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére.

Az Alkotmánybíróság megkereste Debrecen polgármesterét, kérve, hogy fejtse ki véleményét az indítványban foglaltakkal kapcsolatban. A polgármester válaszlevelében vitatta a közérdekűség hiányát és a joggal való visszaélést is. Mint előadta a sporttelep megvásárlása szorosan kötődött a 2012-es Labdarúgó Európa Bajnokság rendezési jogának megszerzésére irányuló pályázathoz, az egyik színhelyül szolgáló stadion ugyanis Debrecenben épült volna, többek között az érintett ingatlan területén. A stadion létesítését az önkormányzat közérdekű célnak tekintette, attól a helyi sportélet fellendítését várta, bízott annak közösségteremtő és egészségnevelő hatásában. Álláspontja szerint a sportcélú létesítmények megvalósítása településrendezési intézkedésnek minősül, így nem áll fenn ellentét az önkormányzati rendelet és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény között. Elismerte ugyanakkor, hogy az önkormányzat 2005. évi költségvetését szabályozó önkormányzat rendeletben a „Vagyongazdálkodási feladatok” között a „Rendezési tervi korlátozásból eredő ingatlan vásárlás, kisajátítás” cím alatt nem szerepelt a sporttelep megvásárlásához szükséges összeg. Álláspontja szerint ennek az volt az oka, hogy az önkormányzat nem kívánt élni az ingatlan kisajátításának lehetőségével, mert azt a magántulajdonba való legdurvább beavatkozásnak tekintette. Ezért a polgármester saját hatáskörben, más módon – a városüzemeltetési, vagyongazdálkodási kiadásokra, a szociális feladatokra jóváhagyott előirányzatokon belüli átcsoportosítással élve – teremtett forrást a sporttelep megvásárlására.

Az Alkotmánybíróság megállapította: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelete 34. § (6) bekezdésének c) pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A határozatot

Holló András, előadó alkotmánybíró, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybíró jegyezte.

+

744/B/2010. AB végzés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (4)-(5) bekezdései, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) kormányrendelet alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozó szerint az önkormányzatok – a vonatkozó törvényi kötelezettségüknek eleget téve – az egészségügyi közfeladatok ellátásról nemcsak költségvetési szerv útján, hanem saját tulajdonú, kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságuk útján is gondoskodnak. Véleménye, hogy az így létrejött társaságok tevékenységüket és gazdálkodásukat tekintve semmiben sem különböznek a költségvetési szervektől, ennek ellenére a Költségvetési Törvény csak a költségvetési szerv formájában működő intézmények részesülnek állami támogatásban a dolgozóik kereset-kiegészítése tekintetében. Álláspontja szerint a vizsgálni kért rendelkezések azzal, hogy indokolatlan különbséget tesznek ugyanazon egészségügyi közfeladatot más-más jogi formában ellátó szervezetek (azaz a költségvetési szervek és a kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságok) között sérül az Alkotmányba foglalt diszkrimináció tilalma. Sérül a köztulajdon (állami tulajdon) és a magántulajdon egyenjogúságával és egyenlő védelmével kapcsolatos elv, valamint az egyenlő munkáért egyenlő bér elve is. Az indítványozó utalt arra is, hogy a vizsgálni kért szabályok nincsenek összhangban az egészségügyről szóló törvényben megfogalmazott szektorsemlegesség célkitűzésével, az Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakkal, továbbá az Alkotmányban rögzített egészséghez való joggal sem ezért sérelmezett jogszabályok, rendeletek alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Az indítványozó által vizsgálni kért alkotmányossági probléma azonban csak a Költségvetési Törvény szabályaival együttesen értelmezhető. Erre tekintettel – hatáskör hiányában - az Alkotmánybíróság az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

+

1141/B/2005. AB végzés, 1097/B/2005. AB végzés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 103. § (1) bekezdés b) pontja második fordulata alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Kilenc indítványozó kérte a jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését. Álláspontjuk szerint a támadott – az igazságügyi szakértő kizárására vonatkozó – rendelkezés sérti az Alkotmányban rögzített jogállamiság, jogbiztonság elvét, a család és a házasság védelmét intézményesítő garantált emberi méltósághoz való jogot, és beleütközik a foglalkozás szabad megválasztását oltalmazó valamint a szociális biztonsághoz való jogot deklaráló paragrafusaiba is.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a sérelmezett jogszabályt a 2010. évi CLXI. törvény 25. §-a – 2011. január 1-jei hatállyal – módosította. A módosítás eredményeképpen az indítványozók által támadott rész teljes egészében kikerült a jogszabály szövegéből. Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály tekintetében - főszabályként - utólagos, absztrakt normakontrollra irányuló eljárást nem folytat. Ezért jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

+

1376/H/2008. AB határozat a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete által az önkormányzat tulajdonában levő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól alkotott 16/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatáról.

A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, majd jogutódja, a Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője kezdeményezte a rendelet törvényességének a vizsgálatát. Az indítványozó szerint az önkormányzat vitatott rendelkezései, arra adnak lehetőséget, hogy az önkormányzat értékhatárra tekintet nélkül versenytárgyalás mellőzésével adja el a helyiség bérlőjének az önkormányzat tulajdonában levő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. Rámutat arra, hogy a költségvetési törvény előírása alapján a 25 millió forintnál nagyobb értékű nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlő részére történő elidegenítése csak a versenyeztetésre vonatkozó szabályok betartásával jogszerű. A kötelezően tartandó versenytárgyalás alapján kapott legjobb ajánlat közlésével kell felhívni az elővásárlási jog jogosultját, hogy kívánja-e jogát gyakorolni. Az indítványozó szerint az önkormányzat a vitatott szabályok megalkotásakor mindezt figyelmen kívül hagyta.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az önkormányzati rendelet azon része, amely nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői részére történő eladását, értékhatárra tekintet nélkül, ugyanazon feltételekkel teszi lehetővé, mint az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségek törvényi elővásárlási joggal rendelkező bérlője részére, törvénysértő. Ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a törvényellenesnek ítélt szabályokat - figyelemmel az önkormányzat jogalkotási kötelezettségére - 2011. november 30-i hatállyal semmisítette meg, ezzel időt kívánt biztosítani az új, törvényes szabályok megalkotására.

+

1437/B/2010. AB végzés Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló 16/2010. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1-4. §-ai és 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az indítványozók a rendelet alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a rendelet az Alkotmány több mint fél tucat paragrafusával ellentétes.

Az Alkotmánybíróság megállapította: Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartási rendjéről szóló rendeletet az önkormányzat - 2011. augusztus 29-i hatállyal - hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként a hatályos jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálata tartozik. Hatályon kívül helyezett, illetve módosított rendelkezés alkotmányosságának vizsgálatára az Alkotmánybíróság hatásköre csak akkor terjed ki, ha annak alkalmazhatósága az eldöntendő kérdés. Minderre tekintettel, a rendelet alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.

Az Alkotmánybíróság október 17-18-i teljes ülésének napirendje

A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselői-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) sz. rendelete 7. §-ának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 20. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az Országos Választási Bizottság 25/2011. (III. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény 38. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 32. § (3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 41-45. §-aiban, valamint a 49. §-ában foglalt rendelkezések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.