Legfrissebb döntsek 

Szakszolgálati pedagógus pótszabadsága

A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó pedagógiai szakszolgálatban dolgozó pedagógus, akit  – álláspontja szerint – a jogalkotó diszkriminatív módon zár ki a pedagógus pótszabadságra jogosultak köréből. A  kormányrendelet ugyanis az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdését sértve hátrányosan megkülönbözteti a szakszolgálatban dolgozó pedagógusokat az azonos végzettségű, azonos munkakörben, de oktatási-nevelési intézményben dolgozó pedagógusoktól. Mindezek következtében sérülnek az Alaptörvény XVII. cikk (3) és (4) bekezdésében biztosított, egészséges munkafeltételekhez és éves fizetett szabadsághoz való munkavállalói jogai. 

+ 

Az Alkotmánybíróság a panaszt megalapozottnak találta. Határozatában megállapította: a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló  2014. november 3-áig hatályban lévő kormányrendelet alaptörvény-ellenes volt. Megsértette a diszkrimináció tilalmát, mert egymással összehasonlítható helyzetben lévő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak között tett különbséget az emelt mértékű pótszabadságra való jogosultság kapcsán.

Az Alkotmánybíróság szerint a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása a jövőre nézve megnyithatja az indítványozó (és a vele azonos helyzetben lévő más személyek) előtt az igényérvényesítés lehetőségét. Mivel a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 286. § (1) bekezdése alapján a munkajogi igény három év alatt évül el, éppen az Alkotmánybíróság döntése biztosíthatja egyedüliként a pótszabadsággal kapcsolatos igény eredményes érvényesítésének lehetőségét. (AB határozat a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 2014. november 3. napjáig hatályban volt 30. § (1) bekezdésének alaptörvény-ellenességéről: IV/403/2014.)

Személyes adatok kezelése

Az Elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 159/A. §-a elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezés úgy korlátozza a közbiztonság védelme céljából a magánszféra tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogokat, hogy azt nem kísérik a megőrzött adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes garanciák. Ezért az alapjog-korlátozás nem felel meg a szükségesség-arányosság követelményeinek.  

Kifogásolja, hogy az adatmegőrzéssel érintett személyek nem tudnak élni az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben  biztosított tájékoztatás-kérési/helyesbítési/töröltetési jogukkal. E joguk gyakorlásától úgy vannak megfosztva, hogy megőrzendő adataik és a közbiztonság elleni fenyegetés közötti kapcsolat meglétét a támadott rendelkezése nem követeli meg. Az adatszolgáltatásról tájékoztatást sem kapnak, így jogorvoslati lehetőséggel sem tudnak élni az – esetlegesen – indokolatlan adatszolgáltatás ellen.

+ 

Az Alkotmánybíróság korábban más összefüggésben, a támadható jogszabály vonatkozásában már kifejtette: „Abtv. nem teszi lehetővé a bíró számára, hogy utólagos absztrakt normakontrollt kezdeményezzen”. Rámutatott: az eljáró bíró tehát csak azon jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, melyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell(ene). Amennyiben a bírói kezdeményezés olyan jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést támad meg az Alkotmánybíróság előtt, mely az előtte folyamatban lévő üggyel nem áll összefüggésben, annak elbírálása során érdemi alkotmányossági vizsgálatnak nincs helye. Az indítványozó bíró csak az ügyben alkalmazott jogszabályt támadhatja meg és részletesen meg kell indokolnia, hogy valóban kell azt az adott ügyben alkalmaznia.

Az Alkotmánybíróság megállapította: „a vizsgált ügyben nem a bíró által támadott rendelkezés akadályozza meg a felperesi kérelem teljesíthetőségét, hanem az Eht. más, illetőleg az Infotv. kapcsolódó rendelkezései.” Mindezek alapján a bírói kezdeményezés nem felel meg az Abtv. 25. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek, ezért az indítványt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról: III/537/2015.)

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Építési ügy

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: az ingatlanával szomszédos telek vonatkozásában a telekalakítási hatóság telekalakítási engedély megadásáról határozatot hozott, amelyet nem kézbesítettek, majd felhívták a jogos érdeke igazolására. Érdekeltségét arra alapította, hogy a kertes ingatlanát hátrányos következmények érték (értékcsökkenés), illetve a telekalakítási eljárásba bevont szakhatóságok jogszabálysértést követtek el. A hatóság elutasította kérelmét arra hivatkozással, hogy a telekalakítási engedély az indítványozó saját ingatlanával kapcsolatos helyzetét közvetlenül - sem előnyére, sem hátrányára - nem változtatta meg. A döntést megfellebbezte, amelyet szintén elutasítottak, mivel a határozatnak a szomszédos ingatlanok tulajdonosai részére történő kézbesítését jogszabály nem írja elő. Az indítványozó  ezt követően kezdeményezte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelynek során az eljáró bíróság helybenhagyta a korábbi döntést, mivel osztotta a földhivatalok korábbi elutasító álláspontját.

Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy az ügyféli jogállás értelmezésére nem tartja alkalmazhatónak sem a Ket. 15. § (1) bekezdését (általános szabály), sem a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. érdekelt fellebbezését szabályozó 9. § (2) bekezdését (speciális szabály), ezáltal kizárja a telekalakítási eljárásában a szomszédos ügyfél fellebbezéshez való jogát, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Mindezzel összefüggésben - véleménye szerint - sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés szerinti jogállamiság elve, az R) cikk (1)-(2) bekezdés szerinti jogszabályok kötelező erejére vonatkozó alapelv, a T) cikk (3) bek. szerinti normavilágosság követelménye, az I. cikk (1) és (3) bekezdés szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához fűződő elv, a XV. cikk (1)-(2) bekezdések szerinti diszkrimináció tilalmának elve, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga is.  

Devizahitel

A Kúria 2/2014. számú PJE határozata rendelkező részének 1. pontja, indokolásának III/1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró, az előtte folyamatban levő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per felfüggesztésével egyidejűleg, állítja: a PJE rendelkező részének 1. pontja és ez e ponthoz tartozó indokolás sérti az Alaptörvény C. cikkének (1) bekezdésében foglalt hatalommegosztás alkotmányos elvét. Sérti továbbá a 25. cikk (1) bekezdésének első mondatát is, mert tartalma szerint nem az igazságszolgáltatási tevékenység keretébe tartozó, a joggyakorlat továbbfejlesztése, a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében hozott jogértelmezés, iránymutatás, hanem a jogalkotás, az elbírálandó elvi kérdésre vonatkozó norma tartalmának módosítása, jogértelmezés útján. (Indítvány.pdf.)

Devizahitel

A Kúria 6/2013. PJE határozat, a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a, és a 2014. évi XL. törvény 37–38. §-ai alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó  értelmezése alapján a Kúria határozata jogszabálytól önállósult normatartalommal rendelkezik, mivel felülírja a deviza nyilvántartású hiteljogviszony tartalmát azzal, hogy a többféle devizahitelt egy jogviszonyként értelmezi.  Ennek következtében pedig sérti az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, 28. cikkét, B) cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését, Q) cikkét és az M) cikk (2) bekezdését. Álláspontja szerint a PJE a közösségi joggal és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával is ellentétes, mert a Kúria nem vette ugyanis figyelembe, hogy a deviza alapú szerződések olyan hibrid szerződések, melyek magukban foglalnak egy kölcsön nyújtása érdekében létrehozott hiteljogviszonyt és egy – a fogyasztó előtt eltitkolt - befektetési szerződést.

Az indítványozó kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-át, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 38. §-át is, mert azok sértik a per ésszerű időn belül való elbírálásának követelményét.

Indítvány-kiegészítésében kérte még a 2014. évi XL. törvény 37. §-a megsemmisítését is, mert az nézete szerint visszamenőleges hatályú jogalkotást valósít meg, sérti a jogbiztonságot, mert új anyagi jogszabályt alkot a devizahitelekkel kapcsolatos érvénytelenségi perekben, ugyanis kizárja az eredeti állapot helyreállítását és az érvénytelenség jogkövetkezmények nélküli megállapítását. (Indítvány: pdf.)

Versenyjog, késedelmi pótlék

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 36.Kpk.46.387/2013/9. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz fűződő jogot, mert helyben hagyta a GVH késedelmi pótlék végrehajtásával kapcsolatos határozatát, és úgy értelmezte az alkalmazandó jogot, hogy a kötelezett a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt késedelembe eshet . A támadott rendelkezések kapcsán kifejti, hogy azok a B) cikk (1) bekezdéséből eredő visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Pénzügyi felügyeleti ügy

A Kúria Kfv.V.35.534/2013/15. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 1.Kf.649.889/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként a PSZÁF határozataiban - felügyeleti jogkörben - kötelezettségeket állapított meg az indítványozóval szemben. Az ügyben eljárt bíróságok a határozatokat részben hatályon kívül helyezték, részben módosítottá, részben helybenhagyták, illetve az első fokon eljárt bíróság részben új eljárásra utasította a hatóságot.

Az indítványozó szerint a támadott ítéletek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a hatóság előbbi eljárását jóváhagyták. Részletesen vitatja a Kúria jogértelmezését, amely szerinte a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga mellett sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglaltakat is. (Ind._kieg.pdf.)

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Előzménye: az együttes rendelet a nyári idõszakban megrendezésre kerülõ, többnapos kulturális fesztiválok esetében az általános szabályokhoz képest kitolja a nappali időszakot, továbbá a zajterhelési határértéket is magasabban állapítja meg.

Az indítványozó sérelmezi, hogy a jogalkotó sem a KvVM-EüM együttes rendeletben, sem magasabb szintű ágazati jogszabályban nem határozza meg a kulturális fesztivál fogalmát. Álláspontja szerint a jogbiztonság sérelmét okozza, hogy a kifogásolt rendelkezés indokolatlanul tág mérlegelési lehetőséget biztosít a jogalkalmazó hatóságnak abban a tekintetben, hogy egy adott rendezvényre milyen zaj- és rezgésterhelési határértéket határozzon meg.  

Mivel a hatóság döntését sem a fellebbezési eljárásban, sem a határértéket megállapító határozat esetleges bírói kontrollja során nem lehet úgy felülvizsgálni, hogy megfelelően lehessen érvényesíteni a törvényesség szempontjait, az indítványozó a közigazgatási határozatok bírói kontrollját és a bírósághoz fordulás jogát előíró alkotmányi rendelkezések sérelmére is hivatkozik.

Végül: az egészséges környezethez való jog szükségtelen és indokolatlan korlátozását is megvalósulni látja, mivel a kifogásolt rendelkezés a jogszabályokkal már elért védelmi szintet jelentősen csökkenti. (Indítvány_és_kieg .pdf.)

Előhaszon bérleti jog gyakorlása

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. 18. § (1a) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint ellentétes a jogbiztonság és a szerzett jogok védelme alaptörvényi követelményével a 2011. évi CI. törvény 11. §-ával a Nfatv.-be iktatott 18. § (1a) bekezdés, mivel hatálya a kihirdetése napján fennálló érvényes mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező haszonbérlőkre is kiterjedt.  

A támadott rendelkezés hatálybalépésekor érvényes földhaszonbérleti szerződéssel rendelkező földhaszonbérlők szerződésének megszűnését követően a jogszabályon alapuló előhaszonbérleti jog eltörlésre kerül, holott a sérelmezett rendelkezés hatályba lépése előtt gazdálkodásba fogó gazdasági szereplők – így a felperes – joggal bízhattak abban, hogy a haszonbérleti időtartam lejárta után ismét haszonbérbe vegyék az általuk haszonbérelt és megművelt területeket. Az indítványozó bíró utal a visszaható hatály tilalmára is. (Indítvány_anonim.pdf.)

Gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése

A Debreceni Járásbíróság 73.Szk.703/2014/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányul alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: 2013. november 21. napján reggel 8 óra körüli időben néhány társával nagyon rövid közterületi megmozdulást tartott, hogy felhívja a város polgárainak figyelmét a városvezetők floridai utazásának finanszírozási körülményeire, és arra, hogy ezt szükséges lenne kivizsgálni. Ezt követően az indítványozó ellen a Debreceni Rendőrfőkapitányságon szabálysértési eljárás indult, mert a rendezvény késedelmesen lett a hatóságnak bejelentve, amivel elkövette a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértést. Az ügyben keletkezett rendőrségi határozatot a Debreceni Járásbíróság fenti végzésével hatályban hagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett végzés alaptörvény-ellenes, mert a megmozdulása nem számít gyülekezésnek. Véleménye szerint a megmozdulása "flash mob" azaz villámcsődület volt, amely nem szervezett, hanem spontán megmozdulás. A bejelentési kötelezettség pedig a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. 6. §-a alapján a szervezett rendezvényekre vonatkozik. Álláspontja szerint ezért sérült az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezési joga. (Indítvány.pdf.)

Megbízási sikerdíj 

A Kúria Pfv.V.21.259/2013/7. számú ítélete, a Fővárosi Törvényszék 67.Pf.632.064/2013/5. számú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.P.91.571/2011/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Előzménye: a bíróságok a felperes keresetének megfelelően az indítványozót (alperest) megbízási sikerdíj visszafizetésére kötelezték. Az indítványozó vitatja, hogy közte és a felperes jogelődje között megbízás jött létre, szerinte munkaszerződést kötöttek, melynek alapján nem sikerdíjat, hanem prémiumot vett fel.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek helytelenül állapították meg a tényállást, ezért ellentétesek az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésével és M) cikk (1) bekezdésével, és az abban foglaltak sértik a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogát. Nézete szerint a Kúria ítéletével megsértette az Alaptörvény a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség követelményét, és a XII. cikk (1) bekezdésében foglalt, a munka szabad megválasztásához való jogát. (Indítvány_anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Devizakölcsön-per felfüggesztése

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény több rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók. szerint a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, ezen belül a per ésszerű időn belül való elbírálásához való jogot, mert a devizakölcsön-per felfüggesztését írja elő. (Indítvány.pdf.)

Devizahitel

A  Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a sérelmezett jogszabály visszamenőleges hatállyal helyettesíti a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben a vételi és eladási árfolyamok használatát, mint tisztességtelen általános szerződési feltételeket a 2/2014. PJE határozatban előírt feltétellel, vagyis az MNB hivatalos deviza árfolyamával. Ez a helyettesítés közvetve megváltoztatja az érintett kölcsönszerződés tárgyát, továbbá a fizetendő törlesztőrészletek összegeit is. 

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezés sérti az alaptörvény M. cikk (2) bekezdése szerinti tisztességes gazdasági versenyhez való jogát. (Indítvány. pdf.)

Birtokháborítás

A Fővárosi Törvényszék 44.Pf.637.200/2014/7. számú ítélete, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.P.50.218/2014/8. számú ítélete alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó birtokháborítás megszüntetése és a zajkibocsátások csökkentésére kötelezés iránt indított pert az otthonával azonos udvarban klímaberendezéseket működtető társaságok ellen, keresetét a bíróságok elutasították.

Álláspontja szerint az ügyében első fokon eljárt bíró nem volt pártatlan, azonban elfogultsági indítványát a bíróság nem bírálta el érdemben, ezáltal sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Nézete szerint a birtokháborítás iránti keresetet elutasító ítéletek sértik az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való jogot, a XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez való jogot, valamint a VI. cikk (1) bekezdése szerinti magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot is. (Indítvány_anonim.pdf.)

Közös költség tartozás

A Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.175/2014/5. és az Orosházi Járásbíróság 7.P.20.567/2013/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a közös költség vonatkozásában többletbefizetése keletkezett, amelyet perben kívánt érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és az indítványozót a perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, hozzá  fűzve: az indítványozó keresete elkésett, mivel az ügyet lakásszövetkezeti szervezeti ügyként kellett volna kezelni, amelyhez 60 napos perindítási határidő kapcsolódik.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírósági döntés sérti az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvét, mivel a fellebbezési eljárásban olyan érvelést tett az ítélet alapjává, amely korábban nem jelent meg. Sérült továbbá a XXIV. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jog elve, valamint a XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga is. (Indítvány.pdf.)