Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

Földvagyon kezelése 

Az indítványozó - Áder János köztársasági elnök - az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdésében és 9. cikk (3) bekezdés i) pontjában biztosított jogkörénél fogva az Országgyűlés által 2015. április 28-án elfogadott, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló - még ki nem hirdetett - törvény egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon.

A törvény 1. §, 5. § és 6. § alaptörvény-ellenességének elsődleges oka a köztársasági elnök szerint az elfogadásához szükséges minősített többség hiányából eredő közjogi érvénytelenség. Egyrészt mivel az 1. § elfogadásával egyszerű többségű döntéssel a Nemzeti Földalapba kerülnek védett és védelemre tervezett földterületek, amely - a köztársasági elnök álláspontja szerint - egy minősített többséget igénylő kérdés. Másrészt pedig az 5. és 6. § a védett vagy védelemre tervezett területek védettségi szintjének helyreállítása céljából elrendelt kisajátítás feltételeire vonatkoznak, ezért ezeket - a köztársasági elnök álláspontja szerint - a törvényhozó kizárólag minősített többségű döntéssel változtathatta volna meg. Ezáltal sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, 38. cikk (1) bekezdése és a P) cikk (2) bekezdése.

A köztársasági elnök a törvény tartalami vizsgálatát is kezdeményezte. Ezzel kapcsolatban hivatkozott azon alkotmányos követelményre, hogy a természetvédelem jogszabályban rögzített védelmi szintje nem csökkenhet. Ezt a védett és a védelemre tervezett területek Nemzeti Földalap kezelésébe adása nem kellően biztosítja, ezáltal sérül az Alaptörvény P) cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a XXI. cikk (1) bekezdése. A Törvény 13. §-a módosította a korábban létesített haszonbérleti szerződéseket. A köztársasági elnök álláspontja szerint ez felveti a jogbiztonság sérelmét is. (Indítvány: pdf.)

Gyülekezési joggal visszaélés szabálysértése

A Debreceni Járásbíróság 73.Szk.703/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. 

Az indítványozó előadja: 2013. november 21. napján reggel 8 óra körüli időben néhány társával nagyon rövid közterületi megmozdulást tartott, hogy felhívja a város polgárainak figyelmét a városvezetők floridai utazásának finanszírozási körülményeire, és arra, hogy ezt szükséges lenne kivizsgálni. Ezt követően ellene a Debreceni Rendőrfőkapitányságon szabálysértési eljárás indult, mert a rendezvény késedelmesen lett a hatóságnak bejelentve, amivel elkövette a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértést. Az ügyben keletkezett rendőrségi határozatot a Debreceni Járásbíróság hatályban hagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett végzés alaptörvény-ellenes, mert a megmozdulása nem számít gyülekezésnek, ennek alátámasztásául az Alkotmánybíróság korábbi határozataira hivatkozik. Véleménye szerint a megmozdulása "flash mob" azaz villámcsődület volt, amely nem szervezett, hanem spontán megmozdulás. A bejelentési kötelezettség pedig a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. 6. §-a alapján a szervezett rendezvényekre vonatkozik. Álláspontja szerint ezért sérült az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezési joga. (Indítvány:  anonim.pdf.)

Földbizottság állásfoglalása, jogorvoslat

A 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, valamint a 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot sérti az, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben - sem közvetlenül, sem az érdemi döntés felülvizsgálatának keretein belül - a bírósági jogorvoslati út nem biztosított, mivel a földbizottság állásfoglalása hatását tekintve érdemében eldöntheti az ügyet (kötelező előírás okán elutasító határozathoz vezet). Ugyanezeket az alapjogokat sérti az is, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben biztosított egyetlen jogorvoslat, a kifogás előterjesztésére is rövid határidő alatt van lehetőség.

Állítja: Alaptörvény-ellenesség mutatkozik abban, hogy a földbizottság a hallgatásával is előidézheti ugyanezt a hatást: érdemben a szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását eredményezi állásfoglalásának ki nem adása. Ebben az esetben még az egyetlen, közigazgatási jogorvoslati lehetőség, az 5 napon belüli kifogás lehetőség sincs biztosítva. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Vallási egyesület

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 35. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az Ítélőtábla végzésében jogerősen elutasította a Független Történelmi Protestáns Egyház azon változásbejegyzés iránti kérelmét, mely az egyház vallási egyesületté átalakulására irányult.

Az indítványozók álláspontja szerint a végzés sérti az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz való jogot, mert a bíróság a 2011. évi CCVI. törvényben előírt feltételek ellenében nem vette nyilvántartásba a Független Történelmi Protestáns Egyház jogutódjaként a Független Történelmi Protestáns Egyesületet. Hivatkoznak továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmére is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Pótmagánvádló jogi képviselete

A Debreceni Járásbíróság 44.B.2111/2013/4. számú és 44.B.2111/2013/6. számú végzése, valamint a Kúria Bfv.II.706/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, mert azt a szűkítő értelmezést fogadják el, hogy csak a pótmagánvádló távollétében biztosítottak a jogi képviselő jogai. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Adózói jogállás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 6. § (2) bekezdése és 136. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró értelmezése szerint a támadott rendelkezések Alaptörvény-ellenesen korlátozzák az adó megfizetésére kötelezett személy jogorvoslathoz fűződő jogát az alapeljárásban akkor, amikor a megszűnt tagsági jogviszonyú volt tag részére nem enged fellebbezési jogot a betéti társasággal szemben lefolytatott ellenőrzés során hozott, adótartozást megállapító határozat ellen. A tagsági jogviszony megszűnését követően a felelős tag az ellenőrzésről nem szerez tudomást, a társaságot megillető jogokat nem gyakorolhatja, ugyanakkor a tartozás behajthatatlansága esetén mögöttes felelősként saját vagyonával felel, amely a tulajdonhoz való joga sérelmét is okozza. (Indítvány_anonim.pdf.)

Hegybíró megbízatásának megszűnése

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 58. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó határozott időre, 2017 áprilisáig szóló hegybírói tisztsége és munkaviszonya 2013. június 15-én megszűnt. Ezt követően pert indított a hegyközség ellen távolléti díj megfizetése iránt, keresetét az első- és másodfokú bíróság is elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy átmeneti rendelkezés nélkül megszüntették a határozott idejű munkaviszonyát, alaptörvény-ellenesen korlátozták a jogbiztonságát, a munkához való jogot, a tulajdonhoz való jogot, az emberi méltósághoz való jogot. Kifogásolja továbbá, hogy a munkaviszonya megszüntetése ellen nem tudott jogorvoslattal élni, ami sérti a jogorvoslathoz való jogát és a tisztességes eljáráshoz való jogát. Álláspontja szerint a bíróságok téves jogértelmezése vezetett a kereset elutasításához. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Gyülekezési jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.Kpk.46.622/2014/2. számú végzése  alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: békés jellegű rendezvényt kívánt tartania gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-a alapján. A rendezvényt azonban a Rendőrség megtiltotta, amely elleni felülvizsgálati kérelmét pedig a bíróság elutasította.

Az indítványozó álláspontja szerint a gyülekezési joga bejelentés szerinti gyakorlását megtiltó rendőrségi határozat elleni felülvizsgálati kérelme elutasításával, tehát a tiltás hatályban tartásával a bíróság az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésében garantált gyülekezési jogát közvetlenül sértő döntést hozott. (Indítvány: pdf.)

Gyülekezéshez való jog

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.Kpk.45.810/2014/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: 2014. június 10-én a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tövény 6. §-a alapján közterületen, Budapesten az V. kerületi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszon 2014. június 16-án tartandó rendezvényt jelentett be a Budapesti Rendőrfőkapitányságon. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a rendőri határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasította. 

Az indítványozó álláspontja szerint több alapvető jogát sértik a támadott határozatok, többek között sérül az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt gyülekezéshez való joga, és a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi témái

Megbízási díj fizetése

A Debreceni Járásbíróság 6. P.22.953/2012/11. sorszámú, valamint a Debreceni Törvényszék 4. Pf. 21.683/2013/4. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok nem megfelelő mérlegelése, téves jogi következtetése, a felperesi képviselet bizonyítási indítványának és a tanúbizonyítás mellőzése, valamint eljárási szabályok megsértése miatt sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való joga. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Bírósági fegyelmi ügy - megrovás

A Budapest területén működő Ítélőtábla mellett eljáró Elsőfokú Szolgálati Bíróság SzF. 14/63/2012. számú határozata és a Kúria Mellett Eljáró Másodfokú Szolgálati Bíróság Szf. 3/2014/6. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz..

Az indítványozóval szemben - a határidők be nem tartása miatt - fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Álláspontja szerint azonban olyan körülményekért vonták eljárás alá, amelyekért nem, vagy csak részben felelős. Ezért közérdekű bejelentést tett, ugyanakkor az ezt követően indult fegyelmi eljárás retorzió, amely sérti a véleménynyilvánításhoz való jogát.

Előadja továbbá: az eljárás során nem érvényesült maradéktalanul az eljárási rend, jogsértő eljárási cselekményeket foganatosítottak, meghallgatását részben mellőzték, ezért sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. Az indítványozó az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikk 1. bekezdésének, valamint a 10. cikkének sérelmére is hivatkozik. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Parkolási díj, pótdíj

A Fővárosi Törvényszék 41.Pf.633.207/2014/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó előadja: a Főváros II. Kerületi Önkormányzatával történt peres eljárása során az eljáró bíróság parkolási díj megfizetésére kötelezte, mert a parkolócédulát nem helyezte el megfelelő helyen a gépjárművében, bár a parkolójegy másolatát utólag postán elküldte az önkormányzat részére.  Állítja: a támadott jogszabályhely csak a parkolást üzemeltető eljárását szabályozza, és nem alkalmazandó a peres eljárásban akként, hogy amennyiben nem teljesítette a parkolócédula kihelyezési kötelezettségét az alperes, úgy a pótdíj fizetési kötelezettség terhelné.

Az indítványozó szerinti sérült az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga, és a XXVII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga. (Indítvány: anonim.pdf.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi témái 

Bírságmaximum

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2005. november 1. napjától 2011. augusztus 3. napjáig hatályos 78. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó sérelmezi a versenyfelügyeleti eljárás során kiszabható bírságmaximumot. Álláspontja szerint e rendelkezés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárásához való joggal, és a XXVIII. cikk (2) bekezdésében foglalt ártatlanság vélelmével. Másodlagosan a Tpvtm. 61. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását kéri, mert az álláspontja szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét sérti. Harmadszor, kéri, hogy az Alkotmánybíróság adja meg a Tpvt. 78. § (1) bekezdésének az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezését. Negyedszer, kéri, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Fővárosi Törvényszék ítéletét is. (Indítvány:_anonim.pdf.)

Törvényességi felügyelet

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 54. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró  előadja: az előtte kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárást a elsőfokon elutasította, majd a másodfokú bíróság a végzését hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította. Továbbá a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság feladatává tette annak érdemi vizsgálatát, hogy fennállnak-e a Gt. 54. § (1) bekezdése szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának feltételei.

Álláspontja szerint a Gt. 54. § (1) bekezdése ellentétes a Ctv. hivatkozott rendelkezéseivel, mivel a Gt. 54. § (1) bekezdése alapján a cégbíróságnak jelen ügyben olyan személlyel szemben kellene törvényességi felügyeleti eljárást folytatnia, aki annak alanya a Ctv. alapján nem lehet, és olyan szempontokat kellene mérlegelnie, amelynek vizsgálatát a Ctv. kifejezett rendelkezése tiltja meg a cégbíróság számára. (Índítvány: pdf.)

Kiküldetés megszüntetése

A  köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés g) pontjára és 21. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az ügy előzményeként az indítványozó beosztott diplomatakénti kiküldetése - a támadott rendelkezések alapján, a várható határidő előtt - megszűntetésre került.

Az indítványozó vitatja a Kúria jogértelmezését, szerinte a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, az emberi méltósághoz való jogát, a közhivatal viseléséhez való jogot, a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány: anonim.pdf.)

Kommentár politikai hírhez

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.803/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadsághoz való jogot, mert a sajtószabadságának részét képező szerkesztői szabadságát aránytalanul és szükségtelenül korlátozta. (indítvány:_anonim.pdf.)

Felmentés

A  Kúria Mfv.I.10.536/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó előadja: köztisztviselői jogviszonyát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Záhonyi Állategészségügyi Határállomási Kirendeltsége 2012. január 17-én felmentéssel megszüntette. Állítja: azért került sor a felmentésére, hogy megszabaduljanak tőle.

Az indítványozó álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásában a Kúria ítélete több alapvető jogát megsértette, többek között sérült az Alaptörvény B) cikke, mely szerint Magyarország független, demokratikus jogállam, a IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménnyilvánítás szabadsága, és a XII. cikk (1) bekezdése szerinti munka és foglalkozás szabad megválasztásához való joga is. (Indítvány: anonim.pdf.)

Köztisztviselői jogviszony

A Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.165/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy ítélete előtt a bíróság elmulasztotta az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni megsértette az Alaptörvény Q. cikk (2) és (3) bekezdését, a B. cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, a T. cikk (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét, a II. cikk szerinti emberi méltósághoz való jogát, a XII. cikk (1) bekezdése szerinti munkához való jogát, a XXIII. cikk (8) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, és a 28. cikk szerinti értelmezési követelmény elvét is. (Indítvány.pdf.)

Vélemény szabadsága

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 3.B.1763/2013/2. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 31.Bpkf.6301/2014/2. számú végzése, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.1285/2012/18-II. számú határozata és a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya KF.8078/2012/11-I. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó dr. Lenhardt Balázs Péter országgyűlési képviselővel szemben - a Kárpát Őrei Mozgalom és a Gárdaszövetség által 2012. december 14-én a Külügyminisztérium elé szervezett tiltakozó rendezvényen megtartott beszédével összefüggésben - közösség elleni izgatás bűntette miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségnél. A Főügyészség a nyomozást megszüntette. A nyomozás megszüntetése ellen az indítványozó panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztályán, amely a jogorvoslati kérelmet szintén elutasította. Ezt követően az indítványozó pótmagánvádat terjesztett elő, amelyet a bíróságok szintén elutasítottak.

Az indítványozó véleménye szerint  a határozatok megsértették az Alaptörvény IX. cikkébe foglalt véleménnyilvánítás szabadságához való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány: anonim.pdf.)

LEGFRISSEBB DÖNTÉSEK

Jogértelmezés

A Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozat rendelkező részének 1. pontja és az ahhoz kapcsolódó indokolás III/1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezések.

Az indítványozó bíró  kérte annak megállapítását, hogy a jogegységi határozat támadott része és az ahhoz kapcsolódó indokolás sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét. Négy, tartalmában teljesen egyező kezdeményezését azzal indokolta, hogy a bíróságok feladata – többek között – a joggyakorlat továbbfejlesztése és a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében hozott jogértelmezés és iránymutatás. Nem tartozik azonban a bíróságok feladatához a jogalkotás, az elbírálandó elvi kérdésekre vonatkozó norma tartalmának módosítása jogértelmezés útján. Álláspontja szerint a támadott PJE határozat éppen ez utóbbit teszi: nem jogot értelmez és alkalmaz, hanem – az Alaptörvénnyel ellentétesen – jogot alkot.

+

Az Alkotmánybíróság  megállapította: a PJE határozat szerint amennyiben a pénzügyi intézmény tájékoztatása nem volt megfelelő vagy adott esetben a fogyasztó (azaz a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés adósa) vonatkozásában elmaradt, akkor ezt a körülményt a tisztességtelenség (semmisség) körében kell értékelni és a kikötést ennek megfelelően kell teljesen vagy részlegesen érvénytelennek minősíteni. A pénzügyi intézmény magatartásának (az általa adott tájékoztatásnak vagy annak elmaradásának) értékelését az egyedi ügy eldöntése során, a fogyasztó érdekében, a tisztességtelenség körében kell figyelembe venni.

Ez nem minősül sem új normaalkotásnak, sem contra legem értelmezésnek, pusztán annyit jelent, hogy az érvénytelenségi okok közül – a jogértelmezés keretein belül maradva – a fogyasztóra nézve kedvezőbbet kell alkalmazni. Ilyen esetekben alapvetően az eljáró bíró feladata annak eldöntése, hogy az adott tényállásnak mely törvényi rendelkezéssel szorosabb a kapcsolata és a jogvitát ennek megfelelően zárja le.

Az Alkotmánybíróság rámutatott:: A PJE határozat sem új normát, sem contra legem értelmezést nem tartalmaz. Önmagában az, hogy a jogalkalmazói joggyakorlat eredményét a Kúria – mint az egységes jogalkalmazásért felelős intézmény – jogegységi határozatba foglalja, még nem minősül jogalkotásnak és emiatt nem is alaptörvény-ellenes. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/773/2015.)

A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

Építési ügy

A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a telekalakítási eljárásba bevont szakhatóságok jogszabálysértést követtek el, amikor az ingatlanával szomszédjának telekalakítási engedélyéről adtak, amely  révén a kertes ingatlanát hátrányos következmények érték (értékcsökkenés).

A hatóság elutasította a kérelmét arra hivatkozással, hogy a telekalakítási engedély az indítványozó saját ingatlanával kapcsolatos helyzetét közvetlenül - sem előnyére, sem hátrányára - nem változtatta meg. Az indítványozó  ezt követően kezdeményezte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelynek során az eljáró bíróság helybenhagyta a korábbi döntést, mivel osztotta a földhivatalok korábbi elutasító álláspontját.

Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy az ügyféli jogállás értelmezésére nem tartja alkalmazhatónak sem a Ket. 15. § (1) bekezdését (általános szabály), sem a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. érdekelt fellebbezését szabályozó 9. § (2) bekezdését (speciális szabály), sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Mindezzel összefüggésben - véleménye szerint - sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés szerinti jogállamiság elve, az R) cikk (1)-(2) bekezdés szerinti jogszabályok kötelező erejére vonatkozó alapelv, a T) cikk (3) bek. szerinti normavilágosság követelménye, az I. cikk (1) és (3) bekezdés szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához fűződő elv, a XV. cikk (1)-(2) bekezdések szerinti diszkrimináció tilalmának elve, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga is. 

+

Az Alkotmánybíróság megállapította: a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (1), (3) és (8) bekezdésének alkalmazása során a telekalakítási eljárással érintett telekkel közvetlenül szomszédos telek tulajdonosát is ügyfélnek kell tekinteni. A határozat indoklása szerint a támadott végzés nem biztosította az indítványozó számára, hogy ügyfélként részt vehessen az eljárásban és előadhassa érveit, mert – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése által is védett – jogos érdekére tekintet nélkül kizárta őt az eljárásból. Az Alkotmánybíróság szerint a jogorvoslathoz való joggal nem fér össze a Ket. 15. § (8) bekezdésének olyan értelmezése, amely szerint az ügyféli minőség megtagadható olyan személytől, akinek a konkrét ügyben megállapítható az érintettsége.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2013/4. számú végzése alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, ezért megsemmisítette. (AB határozat alaptörvény-ellenes bírói ítélet megsemmisítéséről: IV/211/2014.)

A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Kiss László és Sulyok Tamás különvéleményt csatolt.

Devizahitelek

Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. §-a, 38. § (1)–(2) bekezdése, 39. §-a és 40. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok.

Több tucatnyi alkotmányjogi panasz érkezett, az Alkotmánybírósághoz hangsúlyozva, hogy az ún. „árfolyamrés” rendezésére vonatkozó előírások  ellentétesek a jogállamiság, illetve a jogbiztonság követelményével, sértik az Alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot is.

A Taláros Testület  a benyújtott alkotmányjogi panaszokat – mivel azok tárgya egymással összefüggött, egyesítette és egy eljárásban bírálta el. Határozatában részben devizahiteles perben eljáró bírói indítványok, részben ilyen perekben félként résztvevő magánszemélyek jogegységi határozatot támadó alkotmányjogi panaszai nyomán járt el.

A bírói indítványokat érdemi vizsgálat után elutasította, a magánszemélyek indítványait pedig,  miután azok nem feleltek meg az alkotmányjogi panasz kritériumainak, formai okból érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1963/2014.)

A határozathoz Czine Ágnes és Kiss László különvéleményt csatolt.

 Végrehajtási eljárások, késedelmi pótlék

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (4) bekezdését valamint más jogszabályok alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok.

Az indítványok a késedelmi pótlék kiszabásával (és a végrehajtás felfüggesztésével) összefüggésben sorolták sérelmeiket.

+

Az Alkotmánybíróság  rámutatott: a késedelmi pótlék az közigazgatási eljárásban a végrehajtás alapjául szolgáló aktusban előírt pénzfizetési kötelezettség határidőben történő teljesítése, vagy hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatás vagy kedvezmény visszatérítése elmulasztásának jogkövetkezménye. A késedelmi pótlék jogi természetét tekintve joghátrány, amely a pénzfizetési (fő)kötelezettség határidőben történő teljesítése elmulasztásához kapcsolódik. A késedelmi pótlék a közigazgatási eljárásban objektív jogkövetkezmény, ugyanis nem függ attól, hogy a mulasztás felróható-e. A késedelmi pótlék kettős természetű jogkövetkezmény: egyrészt szankcionálja a mulasztást, ezáltal ösztönöz a hatósági aktusban megjelölt határidőben történő teljesítésre. Másrészt – mivel a késedelmi pótlék jogosultja az, akinek a javára a végrehajtható aktus alapján a fizetési kötelezettséget teljesíteni kell – kompenzációként is szolgál a jogosult számára.

A késedelmi pótlékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül telt el (vagyis a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól). A pótlékfizetési kötelezettség mindaddig fennáll, ameddig a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére sor nem kerül. Vagyis a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség a teljesítési határidő elmulasztásához kötődik a közigazgatási eljárásban, és nem a végrehajthatósághoz (vagyis ahhoz, amikortól kezdve a közigazgatási döntésben foglaltak állami kényszereszközök útján kikényszeríthető). A késedelmi pótlék tehát jogi természetét tekintve szankció.

 Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint a törvény hatályos rendelkezései alkalmazásakor a jogállamiság elvére figyelemmel kell eljárnia a jogalkalmazónak. Ezért figyelembe kell vennie, hogy a késedelmi pótlék, mint szankció nem szabható ki utólag olyan időszakra nézve, amikor a jogalkotó maga tiltotta meg felszámítását. (AB határozat alkotmányos követelmény meghatározásáról: IV/1061/2014.)

Megbízási sikerdíj

A Kúria Pfv.V.21.259/2013/7. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló peres eljárás lényege a felperes és az alperes (indítványozó) között létrejött megbízási szerződés érvénytelenségének a megállapítása és az ennek alapján – sikerdíj jogcímén – kifizetett 6 332 114 forint visszafizetése.

A megbízási szerződés támadott rendelkezése szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a felperes az egy éves megbízási díj 60 %-át kitevő sikerdíjat köteles fizetni az indítványozónak, amely bármely ellenszolgáltatás nyújtása nélkül szerződéses kötelezettség. Az elsőfokú bíróság a perben lefolytatott széleskörű bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a felperes és az indítványozó között „sikerdíjas megbízási szerződés” jött létre. Megállapította továbbá, hogy a szerződésnek a keresetben támadott pontja érvénytelen. Kötelezte ezért az indítványozót, hogy fizesse vissza a felperes részére a „sikerdíj” jogcímén kifizetett összeget.

Az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott, hogy az eljárt bíróságok megalapozottan jutottak arra a következtetésre, hogy a felek közötti jogviszony nem munkaviszony. Megállapította, hogy a külön feladat meghatározása nélkül, szolgáltatás ellátása hiányában kikötött sikerdíj a  jó erkölcsbe ütközik Utalt továbbá arra is, hogy a sikerdíj ilyen módon való kikötése a jóhiszeműség és tisztesség követelményét is sérti.

Az indítványozó szerint a Kúria „mindennemű logikai levezetés, sőt indokolás nélkül jutott” arra a következtetésre, hogy a perbeli jogviszony megbízási jogviszony. Az a tény, hogy a jó erkölcs fogalma – mint általánosan kötelező magatartási szabály – nincs jogszabályi szinten konkrétan megfogalmazva, sérti a jogi szabályozás alkotmányos követelményét. Általános magatartási szabályt ugyanis kizárólag „az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg”. Erre tekintettel a támadott bírói döntések sértik az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésének első mondatát.

+

Az Alkotmánybíróság  – többek között –  megállapította: az indítványozó az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésének értelmezéséből vezette le azt az álláspontját, hogy a támadott bírói döntések sértik a munkához való jogát. Az adott ügyben ugyanakkor az indítványozó az Alaptörvény XII. cikkének sérelmét nem a munkához való jog alkotmányos tartalmával összefüggésben állította, hanem valójában azt sérelmezte, hogy a bíróságok tévesen minősítették a perrel érintett jogviszonyt, mert álláspontja szerint az nem megbízás, hanem munkaviszony. Az indítványozó tehát alkotmányjogi panaszával valójában a perbeli megbízási jogviszony munkaviszonnyá minősítését, vagyis a bizonyítékok felülmérlegelését, illetve a bírói törvényértelmezés és az abból levont következtetések felülbírálatát kívánja elérni. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában azonban a bizonyítékok felülmérlegelésével, és a bírói törvényértelmezéssel összefüggésben megjelölt indokok nem vetik fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoznak meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem  Az Alkotmánybíróság ugyanis nem tekinthető a bírósági szervezetrendszer egyik felülbírálati fórumának, és ezért a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós törvénysértések önmagukban nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasz előterjesztésére. Ellenkező esetben az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.

Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt - ebben a részében is -  az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1723/2014.)

Fúrási tevékenység

A Kúria Kfv. 37.153/2014/5. sorszámú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó szerint alaptörvény-sértő a Kúria azon megállapítása, miszerint a bányakapitányságnak az indítványozónál végzett helyszíni ellenőrzés során – jogerős határozat hiányában is – jogában állt az engedély nélküli további fúrási tevékenység folytatását leállítani.

+

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a támadott bírói döntés és a hivatkozott alaptörvényi rendelkezés között önmagában nincs összefüggés. Mindemellett sem az Alaptörvény, sem az Abtv. nem teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára a közigazgatási aktusok közvetlen vizsgálatát, ha azokkal szemben biztosított a bírósági jogorvoslat útja. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/2199/2014.)

Adó, túlfizetés

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdés „vagy adótartozás hiányában azt törli” szövegrésze tekintetében benyújtott alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot, mivel a túlfizetett összegtől értesítés nélkül – közérdek hiányában, illetve kártalanítás nélkül – fosztja meg a jogosultakat.

+

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert az elévülés jogintézménye, illetve annak szabályozási módja nem zárta el az adózót jogainak gyakorlásától. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1450/2014.)

Bontott bor tárolása

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés.

Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozás jogát azáltal, hogy kizárólag a vendéglátó-ipari üzleteknek és a kereskedelmi szálláshelyeknek teszi lehetővé bontott bor tárolását.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést, mert a vizsgált szabály senkit nem zár el vállalkozási joga gyakorlásától, adott esetben vinotéka üzemeltetésétől. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/1777/2014.)

További döntések

- Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.20.988/2013/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - közérdekű adatszolgáltatásra kötelezés. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/843/2014.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.V.21.259/2013/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, -  megbízási sikerdíj. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1723/2014.)

- Az ügy tárgya: a 6/2013. PJE határozat, a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a, és a 2014. évi XL. törvény 37-38. §-ai elleni alkotmányjogi panasz, - devizahitel. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról,  IV/1963/2014.)

- Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.31.376/2014/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, -  pénznyerő automaták üzemeltetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/408/2015.)

- Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.31.060/2014/12. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - pénznyerő automaták üzemeltetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2003/2014.)

- Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.930/2013/21. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - pénznyerő automaták üzemeltetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2185/2014.)

- Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.905/2013/9. számú ítélete, - pénznyerő automaták üzemeltetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2186/2014.)

- Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.819/2014/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz , - pénznyerő automaták üzemeltetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2187/2014.)

- Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.33.477/2013/13. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - pénznyerő automaták üzemeltetése. (AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről: IV/2188/2014.)