A január elsején életbe lépett új szabályozásnak köszönhetően, több mint ezer indítványtól szabadult meg az Alkotmánybíróság. A köznevelési törvényt támadja a Pedagógusok Szakszervezete. Kérésük: a Taláros Testület állapítsa meg, hogy a köznevelési törvény ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal, és semmisítse meg a jogszabályt.Legfrissebb határozatok. A február 14-i ülés napirendje. Tájékoztató a 2011. december 31-én folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyek sorsáról.
A január elsején életbe lépett új szabályozásnak köszönhetően, több mint ezer indítványtól szabadult meg az Alkotmánybíróság. Fellélegezhettek, ám csak óvatosan: a több mint 1500, néha egészen elképesztő ügyből körülbelül négyszáz talpon maradt, és az újonnan érkezőkkel is szembe kell nézniük. Az elsők már megérkeztek. Újra benyújtották - többek között - a 98 százalékos különadóval, a bírák nyugdíjazásával, és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítványokat is. Van, s lesz tehát tennivalójuk - bőséggel.
+
Alkotmányjogi panasszal élt a Pedagógusok Szakszervezete. Kérésük: a Taláros Testület állapítsa meg, hogy a köznevelési törvény ellentétes az alaptörvényben foglaltakkal, és semmisítse meg a jogszabályt.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének címzett indítványukban állítják: a köznevelésről szóló törvény jelenlegi formájában nem hajtható végre. Véleményük szerint a törvény rendelkezései alapján lehetőség nyílik arra, hogy a rendszerből több tíz milliárd forintot kivonjanak és több tízezer álláshelyet megszüntessenek. A foglalkoztatás szabályai nem biztosítják minden, azonos csoportba tartozó foglalkoztatott részére a belépést az előmeneteli rendszerbe, indokolatlanul különbséget tesznek az azonos feladatban közreműködők között.
Állítják: a törvény egésze sérti a szabályozás várható össztársadalmi hatása a művelődéshez való jog, a szülő gyermeke neveléséhez kapcsolódó jogának érvényesülését. Megítélésük szerint alkalmazása következtében lényegesen kevesebb lesz az érettségihez jutók száma. A szakközépiskolában jelentősen csökken az általános műveltséget megalapozó ismeretekre fordítható időkeret, szakirányú továbbtanulásra készít fel, így az ott érettségizettek felsőoktatási esélyei lényegesen csökkennek.
Hangsúlyozzák: a törvény kifejezett célja az állami kötelezettség csökkentése a köznevelésben, annak ellenére, hogy egyébként „totális államosítás” valósul meg. Az új rendelkezések nem garantálják az alkotó pedagógiai légkör kialakulását, ezért romlanak a munkafeltételek.
Kitértek arra is, hogy a köznevelés irányítási-működési rendszerének állami kisajátítása erősen korlátozza az érdekegyeztetés minden formáját. Ezzel – tették hozzá – sérül a Pedagógusok Szakszervezetének alaptörvényben biztosított joga.
Legfrissebb határozatok
Az Alkotmánybíróság legutóbbi ülésén teljes ülésén létrehozott három öttagú tanácsot, határozva összetételükről, és a tanácsvezetők személyéről.
1. Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.
2. Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.
3. Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.
+
Helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 459/2009. (XI. 30.) OVB határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt módosítsa oly módon, hogy az Országos Választási Bizottság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni az országos népszavazás és országos népi kezdeményezés kérdésének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen - az Alkotmánybírósághoz – benyújtott kifogás(oka)t?”
A határozat indokolása szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés a jogszabályi változásokra tekintettel okafogyottá vált, mivel az Alkotmánybírósághoz az OVB országos népszavazás és országos népi kezdeményezés kérdésének a hitelesítése tárgyában hozott határozatával szemben 2012. január 1-jét követően már nem lehet kifogást előterjeszteni, az ilyen kifogás elbírálására a Kúria rendelkezik hatáskörrel.
+
A Taláros Testület helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 51/2011. (V. 6.) OVB határozatát is, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését is. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott »Magyarország Alaptörvénye« című jogszabályt?”
A határozat indokolása szerint a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének benyújtását követően hatályba lépett az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja, melynek értelmében nem tartható népszavazás az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Az Alkotmánybíróság 2012. február 14-i ülésének napirendje
– Az Országos Választási Bizottság 494/2010. (VIII. 4.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
– Az Országos Választási Bizottság 384/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
– Az Országos Választási Bizottság 383/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
– Az Országos Választási Bizottság 416/2010. (VI. 17.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
– Az Országos Választási Bizottság 169/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
– Az Országos Választási Bizottság 176/2011. (X. 12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
– Az Abtv. és az Ügyrend alkalmazásával kapcsolatos aktuális kérdések megtárgyalása.
Tájékoztató a 2011. december 31-én folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyek sorsáról 2012. január 1-jét követően
A 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) lényeges változásokat tartalmaz a Taláros Testület hatásköreire vonatkozóan, jelentősen átalakítja az eljárási szabályokat. A módosítások érintik az indítványozási jogosultságokat is. Több rendelkezést tartalmaznak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény alapján előterjesztett indítványok nyomán indult, az Alkotmánybíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő ügyek további sorsáról, illetve az ilyen ügyek esetében követendő eljárásokról.
|
Megszűnő ügyek Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálatára és alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló ügyek. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján 2012. január 1-ét követően a jogszabályok utólagos normakontrollját csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Megszűnt tehát annak a lehetősége, hogy az ilyen ügyben bárki indítványt nyújthasson be. Az új Abtv. 71. § (1)-(2) bekezdése alapján megszűnt minden olyan folyamatban lévő utólagos normakontrollra, illetve mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás, melyet nem a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az országgyűlési biztos (ombudsman) kezdeményezett (actio popularis). Ugyanakkor a 71. § (3) bekezdése alapján a megszűnt eljárás indítványozója az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban felvetett tartalomnak megfelelő alkotmányossági aggályt tartalmazó indítványát az új Abtv. 26. §-a szerinti alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig az Alkotmánybíróság elé terjesztheti, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem Alaptörvény-ellenességet valósít meg. A határidő elmulasztása esetén lehetőség van kimentésre, azonban 2012. június 30-át követően ilyen indítvány benyújtására nincs lehetőség. A megújított indítványnak meg kell felelnie az új Abtv. 26. §-ában az alkotmányjogi panaszra vonatkozó követelményeknek. Az új Abtv. 51. § (2) bekezdése továbbá kötelező jogi képviseletet ír elő, amelyet a megújított indítvány benyújtásakor igazolni kell. Az Alkotmánybíróság 2012 januárjában valamennyi, utólagos normakontrollra és mulasztás megállapítására irányuló, folyamatban lévő ügy indítványozóját végzésben tájékoztatja, hogy indítványát milyen feltételekkel (tartalmi feltételek, határidő) terjesztheti alkotmányjogi panaszként az Alkotmánybíróság elé. Aki január végéig nem kapta meg a végzést, az iroda [kukac] mkab.hu (iroda[at]mkab[dot]hu) e-mail címen vagy telefonon érdeklődhet az ügyében. Ennek során az alkotmánybírósági ügyszámra kell hivatkozni. Önkormányzati rendelet felülvizsgálata a kormányhivatal kezdeményezésére. Az új Abtv. 71. §-a és a 72. § (2) bekezdése értelmében azok a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által kezdeményezett ügyek, amelyekben az indítvány kizárólag önkormányzati rendelet alkotmányellenességét állítja, és a rendelet más jogszabályba ütközésére egyidejűleg nem hivatkozik, megszűnnek. Ezekben az esetekben az Alkotmánybíróság ugyancsak végzésben állapítja az ügy megszűnését, és erről értesíti az indítványt benyújtó kormányhivatalt. Az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés megállapítása. Az új Abtv. 36. §-ára tekintettel hatáskör hiányában megszűnnek az önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés feloldására irányuló indítványok alapján indult ügyek is. A megszűnést az Alkotmánybíróság végzésben állapítja meg, és arról tájékoztatja az indítványozót. Kúriához kerülő ügyek Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárások a kormányhivatal kezdeményezésére. Az új Abtv. 72. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság a Kúriához teszi át azokat az önkormányzati rendelet utólagos vizsgálatára irányuló ügyeket, amelyek a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje indítványa alapján indultak, és az indítványozó szerv az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését kifogásolta. Ugyanígy jár el az Alkotmánybíróság azokban az ügyekben is, amelyekben a fővárosi vagy megyei kormányhivatal, illetve jogelődje az indítványában az önkormányzati rendelet alkotmányellenességére és jogszabályba ütközésére egyaránt hivatkozott. Az áttételről az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozó szerveket. Konkrét normakontroll eljárás önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén. Az új Abtv. 73. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak szintén a Kúriához kell áttennie azokat az ügyeket, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó önkormányzati rendelet alkotmányellenességét azon az alapon állította, hogy az más jogszabályba ütközik. Az áttételről az Alkotmánybíróság szintén tájékoztatja az indítványozó bíróságot. Folyamatban maradó ügyek Az új Abtv. 73. §-a alapján 2012. január 1-ét követően folyamatban maradnak az Alkotmánybíróságon mindazok az ügyek, amelyek nem szűnnek meg vagy amelyeket nem kell áttenni a Kúriára. Ilyenek jellemzően az alkotmányjogi panasz ügyek, a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes alkotmányossági vizsgálat, az országgyűlési biztosok indítványai alapján folyó, utólagos normakontrollra irányuló eljárások, valamint azok, amelyek a perben eljáró bírók indítványai alapján indultak, és amelyekben a bíró – a per felfüggesztése mellett – az alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességét észlelte. Ez alól kivételt képeznek a 2.2. pont alatt említett ügyek. 2012. január 1-vel valamennyi folyamatban maradó ügy új ügyszámot kap, és erről az Alkotmánybíróság végzésben értesíti az indítványozókat. A végzésben az Alkotmánybíróság szükség esetén felhívhatja az indítványozót indítványa kiegészítésére arra vonatkozóan, hogy az indítványban támadott rendelkezés az Alaptörvény mely rendelkezéseit sérti és miért. Az új Abtv. 51. § (2)-(3) bekezdései alapján az alkotmányjogi panasz-ügyek esetében kötelezővé válik a jogi képviselet, és ez vonatkozik a folyamatban maradó ügyekre is. Ennek hiányára az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet a végzésben, megfelelő határidőt állapítva meg a pótlásra. |
