Vejkey Imre felszólalása a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról

Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem ülésünkön Dr. Darák Péter urat a Kúria elnökét, és felszólásomat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, mely az egykori Igazságügyi Palota, ma Néprajzi Múzeum homlokzatára vésetett, melyet a nemzeti-kereszténydemokrata kormány aranybetűvel ír:

„Iustitia regnorum fundamentum”,  vagyis „Az igazság a hatalom alapköve” .

A Kúria, mint a Legfelsőbb Bíróság jogelődje, a 2011. évi igazságszolgáltatási reform eredményeként,  napjainkra nem csak formálisan kapta vissza régi patinás nevét, hanem a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztásával egyidejűleg, jelentős új hatásköröket is kapott.

Ez nem csak a legfőbb bírói fórum átszervezése, hanem történelmi igazságtétel is volt, ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve nem az 1949. évi XX. törvénnyel jött létre, hanem sokkal korábban! A Kúria tehát örököse annak az évszázadok alatt kialakított szakmai és erkölcsi mércének, amely a magyar bíráskodás egészére kihatott és kihat, s mely által a magyar igazságszolgáltatás jogállamivá és európai színvonalúvá emelkedett.

Így vált a Kúria napjainkra a XXI. század követelményeinek is megfelelően működő, korszerű és hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervé, melynek egyik kiemelt feladata a jogegység követelményének biztosítása, a jogbiztonság további erősítése érdekében. 

A kontinentális jogrendszerben, így Hazánkban is már régóta megfogalmazott igény az igazságszolgáltatással szemben, így a Kúria által is megfogalmazott elvárás, hogy ne szülessenek egymással homlokegyenest ellentmondó ítéletek!

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Kúria a kiemelt feladata teljesítésével át akarná alakítani a magyar jogrendszert, egy precedensen alapuló angolszász típusú jogrendszerré.

A Kúria által kialakítandó mindtejesebb jogegység ügyét nagyban elősegítik a joggyakorlat-elemző munkacsoportok is, amelyek felállítására szintén a 2011. évi igazságszolgáltatási reform teremtett lehetőséget.  A törvény értelmében a Kúria elnöke jogosult a vizsgálati tárgykörök meghatározására. A 2012-es évben a Kúria öt elemző csoportot állított fel.

Rendkívül fontosnak tartom azt az igyekezetet, hogy a Kúria a munkacsoportok személyi összetételét illetően, újraalakításnak első pillanatától kezdve arra törekedett, hogy az elemző csoportok munkájába minél szélesebb körben bevonja az alsóbb fokú bíróságok felkészült bíráit is, ugyanis a perek eljárásrendjéből kifolyólag a legújabb problémákkal elsőként ezek a bíróságok illetőleg bírák találkoznak.

Az irány tehát jó! Kifejezett álláspontom, hogy a felmerült kérdések kellő időben történő, egyértelmű tisztázásával, a különböző bíróságok előtti peres ügyek sokaságát lehetne lényegesen rövidebb idő alatt befejezni, ezzel az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát erősíteni.

Most nézzük, melyek azok az új jogosítványok, amelyek a Kúriát 2012. január 1-jétől  megilletik:

•             a helyi önkormányzati rendeletek megsemmisítése, amennyiben azok az Alaptörvényen kívüli más, magasabb szintű jogszabályba ütköznek,

•             a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása,

•             népszavazással kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása,

•             a bírói döntés ellen irányuló, ún. valódi alkotmányjogi panasz sikeressége esetén a konkrét jogvitában az alkotmányellenes helyzet megszüntetésének eljárási eszközének meghatározása.

Kiemelkedő jelentőségű a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése, ugyanis ezáltal a jog már magát a bírói döntést is, az alapjogi sérelem lehetséges eseteként ismeri el, továbbá ezáltal az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz kifejezetten a bírói döntés ellen is irányulhat. Ebből következően pedig a bíróságok jogalkalmazó, jogértelmező tevékenysége közvetlen alkotmányos kontroll alá kerül.

A Kúria ezzel kapcsolatos feladatai pedig abból adódnak, hogy Hazánkban az alkotmánybíráskodás nem része az igazságszolgáltatásnak, így az Alkotmánybíróság csak azt döntheti el, hogy a meghozott ítélet összhangban van-e az Alaptörvénnyel vagy nem.

Ezért az Alaptörvény ellenesnek bizonyult bírói döntés megsemmisítése nem jelenti egyúttal a jogvita lezárását is, ugyanis a Kúriának kell döntenie arról, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján az első vagy a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja-e, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli-e el.

Ezek az új jogosítványok természetszerűleg többletfeladatokat róttak a Kúriára és annak elnökére.

Az új feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett a Kúria figyelt arra is, hogy eleget tegyen hagyományos kötelezettségeinek, a felülvizsgálati ügyek időszerű elbírálásának, amelyek szintén a jogegység fontos eszközei.

Dr. Darák Péter úr a Kúria elnöke, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI . törvény 117 . § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján benyújtotta az Országgyűlésnek a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámolóját.

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság a beszámolót a 2013. október 14-i ülésén megtárgyalta, és egyhangú döntése szerint általános vitára alkalmasnak találta.

Mindezek alapján kérem támogassák a Kúria elnökének, a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámolóját!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Zárszó

Dr. Darák Péter úrnak a Kúria elnökének a beszámolójából, továbbá a Tisztelt Ház előtt lefolytatott vitából egyértelműen megállapítható, hogy a Kúria 2012. évre megfogalmazott szakmai célkitűzései megvalósultak.

A Kúria a régi és új feladatait magas szakmai színvonalon látta illetve látja el, továbbá üdvözletesen tett intézkedéseket az ítélkezés időszerűségének a javítása érdekében is.

Fentiek alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Kúria, a bíróságok jogalkalmazása egységének, valamint az önkormányzati rendeletalkotás törvényességének biztosítása érdekében kifejtett tevékenysége alapján – az ország legfelsőbb szintű bírói szerveként – a 2012. évben eleget tett Magyarország új Alaptörvényéből, valamint az új bírósági szervezeti törvényből fakadó követelményeknek, továbbá megfelelően élt azokkal az új lehetőségekkel is, amelyeket a jogalkotó számára, a jogegység hatékonyabb megvalósítása érdekében biztosított.

Mindezek alapján az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság véleményével összhangban, a Kúria 2012. évi beszámolóját az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom!