A foglalkoztatottak száma 2009. május-július átlagában 3 811 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 83,4 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 407,2 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig, 9,7 százalék, ami éves szinten 2,2 százalékpontos növekedést jelent. Nem állt meg a kiskereskedelmi értékesítés csökkenése sem. A nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékkal csökkentek. A feldolgozóipar 17,8 százalékkal romlott. Gyors tallózás a Bajnai-csomagból.
A dicstelenül távozó elődjéhez (Gyurcsány Ferenc) hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. - És emlékeztetni is!
| A miniszterelnök a szerdai rendkívüli kormányülés előtti sajtótájékoztatón elmondta: az áprilisban indult válságkezelési program fókuszában a családok, a vállalkozások és a munkahelyek védelme illetőleg Magyarország gazdaságának növekedési pályára terelése állt. A válságkezelő program első fázisa sikeres volt. Az ország elindult és a kormányba vetett bizalom kezd megszilárdulni. Az ország csődkockázata harmadára csökkent, a forint jelentősen erősödött a nemzetközi pénzpiacokon, eképpen 1,7 millió devizahiteles törlesztő-részletei csökkentek, 90 ezer ember nyert új állást az Út a munkához program keretében. A miniszterelnök hangsúlyozta: mindez azonban csak a kezdet, éppen ezért fel kell készülni a jövőre is. 2010 rendkívüli év lesz a világgazdaság életében, s Magyarországnak az erősebb, gyorsan stabilizálódó, ismét növekedésnek induló országok sorába kell beállni. A sikerek megőrzése érdekében azonban további takarékosságra van szükség. Világossá tette: ennek érdekében csökkenteni fogják az adókat, növelik a munka becsületét és a közbiztonságot. Feltőkésítik a nehéz helyzetben lévő bankoknak. Kockázatkerülőbb befektetési szabályokkal biztosítják a nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások értékállóságát. Csökkentik a bürokráciát, visszaszorítják a lánctartozásokat, felgyorsítják a nagy értékű magánberuházások engedélyezését. A programnak az alkalmazottak, a közepes keresetűek a vállalkozások és a családok is nyertesei lehetnek. A devizahitellel rendelkezőket 2 éves türelmi időszak biztosításával kívánják segíteni. „Az viszont nem fordulhat elő, hogy valaki ne fizessen a hiteleiért, mert az alapjaiban fordítaná fel a pénzügyi rendszert Magyarországon." Ígérte: segítik a vállalkozások piacszerzését, és javítják helyzetüket a bürokrácia csökkentésével is. Cél, hogy néhány ágazat - autógyártás, logisztika, gyógyszeripar - stabilan gyökeret verjen Magyarországon, és ezek a cégek a válság után is itt maradjanak. Ehhez célzott támogatásokat kíván juttatni a kormány E mellett növelik az energiahatékonyságot, és a megszűnő gázár-kompenzációval párhuzamosan támogatják a lakások hőszigetelését. Redukálni fogják az önkormányzatok költségvetését, ám egyben a rájuk háruló feladatokat is. Szükségesnek látja, hogy minél többen menjenek el dolgozni, ezért különös hangsúlyt fektetnek az Út a munkába programra és a közmunkákra. Külön segítséget ígért a nagy munkaerő-igényű ágazatoknak, a mezőgazdaságnak, az építőiparnak és a turizmusnak. Ennek fényében fog kialakulni a 2010-es év költségvetés, melyet szigorúan be kell betonozni, s nem szabad tágítani mellőle. „De nincsen mindenre pénz. A közös torta jövőre kisebb lesz, ezért nem kaphat mindenki ugyanakkora szeletet, mint eddig, azonban meg kell érteni, hogy a takarékosság az ország érdeke." Hangsúlyozta: angsúlyozta: Hangsúlyozta: tartani akarják a költségvetés 3 százalékosra tervezett hiányát, amelyre azok a megállapodások is kötelezik az országot, amelyeket az IMF-fel és az Európai Bizottsággal kötött még a Gyurcsány-kormány. Magyarország adóssága már 2010-ben csökkenni fog, vagyis visszatérhet a bizalom, stabilizálódhat a forint, ismét stabil pályára állhat a gazdaság. A költségvetésben az eddigieknek megfelelően is lesz tartalék. A program hatására a növekedés középtávon visszakerülhet olyan szintre, amely 2 százalékkal meghaladja az európai átlagot. „Az út végén ott van középtávon az euró!" |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. augusztus 24-30) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn ismét csökkentette az irányadó kamatlábat, a mutató így 8 százalékra süllyedt. Az ülésen elfogadták a jegybanki stáb által készített, „Jelentés az infláció alakulásáról" című dokumentumot, melyben a fogyasztói árindexre, illetve a GDP-re vonatkozó előrejelzés nem változott a májusi kiadványhoz képest. Az előrejelzés szerint a változatlan adótartalmú árindex középtávon az inflációs cél alatt marad, a headline infláció 4,5 százalék lesz idén, jövőre pedig 4,1 süllyed. A bruttó hazai termék 6,7 százalékkal zsugorodik 2009-ben, egy év múlva pedig stagnálásra (-0,9 %) számítanak a jegybank szakértői. A konszolidálódó pénzpiacok, a cél alatti változatlan adótartalmú infláció, illetve negatív kibocsátási rés lehetőséget teremtett a monetáris kondíciók enyhítésére. A jegybank további vágást abban az esetben helyezett kilátásba, ha a fogyasztói árindexre irányuló várakozások nem ragadnak be magas szinten.
A tőzsdék pozitív szaldóval zárták az elmúlt hetet. A Dow Jones 0,40, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq Composite pedig 0,39 százalékkal emelkedett. A londoni FTSE 100, mindeközben 1,20, a frankfurti DAX pedig 1,00 százalékos pluszt tudott felmutatni. A hazai BUX a hét elején nagyot ugrott, így behozta a csonka hét miatti lemaradását, azonban keddtől stagnált (esetleg csökkent) az index, így összességében augusztus 19. és 28. között 6,32 százalékkal emelkedett. A forint 1,55 százalékkal erősödött, a három hónapos diszkont kincstárjegy aukciós hozama 20 bázispontot süllyedt, így a mutató 7,75 százalékon áll.
A foglalkoztatottak száma 2009. május-július átlagában 3 811 ezer fő volt. Az év ezen időszakában 83,4 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek száma 407,2 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig, 9,7 százalék, ami éves szinten 2,2 százalékpontos növekedést jelent. A munkanélküliségi ráta tavaly ősz óta fokozatosan emelkedett. Kezdetben szezonális okok miatt, majd az idei év elején a gazdasági válság kibontakozásával gyorsan romlott a munkaerő-piaci helyzet.
A kezdeti erőteljes visszaesés után (kb. április óta) látszólag csökkennek a munkaerő-piaci feszültségek, a május-júliusi átlagos foglalkoztatás pl. 13,9 ezerrel magasabb, mint az április-júniusi adat. A javulás azonban csak látszólagos és döntően az Út a Munkához program keretében szervezett közfoglalkoztatásnak tudható be.
Amennyiben megtisztítjuk a foglalkoztatási adatokat a közmunkásoktól, úgy azt látjuk, hogy az állami szektor és a versenyszféra összesen 2,6 ezer fős létszámbővítést hajtott végre április és július között, ami rendkívül alacsony szezonális munkaerő-piaci élénkülést jelez, tekintettel arra, hogy a tavalyi év ugyanezen időszakában még közel 26 ezer fős - döntően a szezonmunkákhoz köthető - foglakoztatás bővülést mértek.
Természetesen nem arról van szó, hogy idén a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmusban foglalkoztatottak száma kevesebb, mint 3 ezer fős szezonalitást mutat, hanem arról, hogy a megjelenő ideiglenes munkák éppen csak ellensúlyozzák a többi ágazat elbocsátásait. Ezt a feltételezésünket erősíti az is, hogy az inaktívak száma (akik a közmunkák és a többi szezonális munka fő bázisát képezik), erőteljesebben csökkent, mint ahány főt a közfoglalkoztatás ténylegesen felszívott. Folyamatosan lépnek tehát be a munkaerőpiacra a csak alkalmanként dolgozó inaktívak, miközben az állandó alkalmazásban állók száma csökken. Mivel a közfoglalkoztatottak és az alkalmi munkások év végére elhagyják a munkaerőpiacot, így a késő őszi hónapokban a munkanélküliségi ráta nagymértékű emelkedésére kell számítani.
2009 júniusában sem állt meg a kiskereskedelmi értékesítés csökkenése. Az év első hónapjaihoz képest a forgalom visszaesésének dinamikája ugyan csökkent, áprilisban még 4,0 százalékkal, májusban 4,2 százalékkal, júniusban 2,2 százalékkal mérséklődött. Az értékesítés volumene január és június között átlag 3,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A várakozásoknál kedvezőbb legutolsó forgalmi adat feltételezhetően a július 1-én bevezetésre kerülő áfa emelések miatt előrehozott lakossági felvásárlásokkal indokolható. Árufőcsoportos bontásban a kiemelt, súlyában jelentős élelmiszer és élelmiszer jellegű termékek eladása fél év alatt átlag 2,6 százalékkal, a teljes forgalom visszaesésénél valamivel kisebb mértékben csökkent. Júniusban a forgalom az előző hónaphoz képest nagyobb ütemben, 3,8 százalékkal esett vissza.
A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése hat hónap alatt 5,9 százalékkal csökkent, ezen belül a leginkább a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag eladás (10%-kal), és az iparcikk jellegű vegyes termékek értékesítése (9,2%-kal) esett vissza. A fizetőképes kereslet szőkülése legkevésbé a ruházati, textil, és lábbeli forgalmazásban éreztette hatását. Ebben a szakmában a forgalom az első hat hónap során alig egy százalékkal csökkent. 2009. január-június között egyedül a marginális szakmák, a használtcikk-, és az illatszerek eladása növekedett szerény mértékben változatlan áron. Az üzemanyag töltő állomásokon bonyolított értékesítés az év első hat hónapjában kismértékben, 0,9 százalékkal bővült, júniusban 2,5 százalékkal növekedett. Az ECOSTAT előrejelzése szerint a kiskereskedelmi értékesítés csökkenése az év második felében is folytatódni fog. Éves szinten hat százalékot megközelítő visszaeséssel számolunk.
2009. II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakát alapul véve 4,7 százalékkal csökkentek. A változás ugyan az előző negyedév 7,7 százalékos azonos adatához képest javulást jelent, fordulópontról egyelőre nem beszélhetünk, további negatív adatok várhatóak az éven belül. Az első félévben a beruházások volumene eddig 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A nagy súlyú gazdasági ágazatok közül, a feldolgozóipar 17,8 százalékkal romlott, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás alágak több, mint 10 százalékos növekedést mutattak. Jelentős a visszaesés az adminisztratív szolgáltatások (47,2%), a pénzügyi, biztosítási tevékenységek terén (46,4%) valamint az építőiparban (41,4%). Utóbbi a bizonytalan gazdasági kilátásoknak, a likviditási problémáknak tudható be, melyek miatt a legtöbb építési projekt (lakó, nem lakó épület és egyéb építmények) szünetelt vagy véglegesen leállt. 2009. II. negyedévében egyértelmű változást jelent a korábbi tendenciákkal szemben, hogy a költségvetési beruházások az előző év azonos időszakához mért volumene nőtt, míg a versenyszféra teljesítménye továbbra is 10 százalékot meghaladó ütemben csökkent.
Nemzetközi folyamatok
A hét első felében 74 dollárról 71 dollárig csökkent az olaj ára a részvénypiaci borús hangulat hatására. Az olajtartalék adatok vegyesen alakultak: a nyersolaj készletek 200 ezer hordóval nőttek, a benzintartalékok 1,7 millió hordóval csökkentek. A nyári autózási szezon a végéhez közelít, az őszi időszakban az egyébként is lanyha kereslet további mérséklődésére lehet számítani. A hét második felében a gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus lett újra meghatározó, az olaj drágulni kezdett, párhuzamosan a részvénypiacok emelkedésével. A WTI típusú kőolaj hordónként 72,74 dolláron zárt.
A 16 tagú euró zóna külkereskedelmi mérlege 2009 júniusában 4,6 milliárd eurós többletet mutatott, a 2008. júniusi egyensúlyi helyzet után. 2009 hatodik hónapjában az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent a szezonálisan igazított export, míg az import nem változott. A teljes Európai Unióban 4,3 milliárd euróra rúgott a külkereskedelmi passzívum 2009 júniusában, egy évvel korábban 19,3 milliárd eurót tett ki a deficit. 2009 júniusában az előző hónaphoz képest a szezonálisan igazított export 0,3 százalékkal esett vissza, míg az import 1,4 százalékkal zsugorodott.
Az euró zóna összetett beszerzési menedzserindexe (BMI) augusztusban az előzetes adatok szerint 50 pontra emelkedett a júliusi 47 pontról. A feldolgozóipari index 46,3 pontról 47,9-re emelkedett, míg a szolgáltatási 45,7-ről 49,5-re nőtt. Az összetett index hat hónapon keresztül tartó emelkedés után elérte a fordulópontot jelző értéket.
A német Ifo Intézet üzleti bizalmi indexe 90,5 pontra emelkedett augusztusban. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe (86,1 pont) és a jövőbeni várakozások részindexe (95 pont) egyaránt javult. Az Ifo-index már az ötödik egymást követő hónapban emelkedik, azonban továbbra is elmarad a növekedés-zsugorodás határát jelző 100 pontos értéktől.
+
| Gyors tallózás a Bajnai-csomagból
|
Bartha Szabó József
