Az ÁSZ elnökének ismertetése szerint tavaly 112 jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek Magyarország legégetőbb gazdasági és társadalmi problémáival kapcsolatban adtak megalapozott, szakmai és objektív válaszokat.

Hozzátette: összesen 213 címzettnek 1117 intézkedési kötelemmel járó javaslatot tettek, amelyre két kivételtől eltekintve intézkedési terv is készült, azaz az ÁSZ ennyi szálon indította el egyszerre a magyar közpénzügyek megújulását. Domokos László ezt nagy előrelépésnek értékelte, utalva arra, hogy az új számvevőszéki törvény hatályba lépése előtt a hivatal javaslatainak csaknem felére még csak intézkedési terv sem készült.

Ennek alapján kijelentette: lényegesen javult a közpénzügyi helyzet Magyarországon tavaly.

Seszták Oszkár, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kiemelte: az ÁSZ saját költségvetésével takarékosan gazdálkodott, jó példával járt elől. Kitért arra, hogy megszűnt az osztályszerkezet, korszerű, mátrixjellegű szervezet jött létre, a munkavégzés projekt-jelleggel történik, megújult a belső szabályozás.

A szervezet szakmai tevékenysége kapcsán azt mondta: ellenőrzései, és a javasolt intézkedések jól hasznosultak. Új eszközként említette az elnöki figyelemfelhívó levelet, és hozzátette: az ellenőrzött szervek ezt figyelembe is veszik az általános tapasztalatok szerint.

 A „folyamatos” ellenzéki kritikákról azt mondta: azok demoralizálják az ÁSZ és az ellenőrzött szervezetek munkáját, ugyanakkor semmilyen olyan konkrét tényt, adatot nem tudnak közölni, ami az ÁSZ függetlenséget kétségbe vonhatná. Jó lenne a tényekre figyelni - mondta.   

Puskás Imre (Fidesz) a számvevőszéki bizottság határozatának előterjesztőjeként beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés a napi munkában is hasznosítja az ÁSZ felhalmozott tudását és információit. Fontos tehát az Országgyűlés számára az a munka, amit az ÁSZ végez.

 Hozzátette: az ÁSZ munkájának másik fontos eleme a különböző gazdálkodó szervezetek ellenőrzése. Ismertette: a számvevőszék 2012-ben 112 ellenőrzést végzett különböző szervezeteknél.

 Összefoglalva Puskás Imre elmondta: álláspontja szerint az ÁSZ az elmúlt évben is jó színvonalon végezte a munkáját és olyan irányokba akarja terjeszteni a tevékenységét, ami az állami pénzek felhasználásának ellenőrzését segíti, ezért kérte a határozat támogatását.

Babák Mihály a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka felszólalásában szakszerűnek, logikusnak és átláthatónak nevezte az ÁSZ jelentését és szerinte a számvevőszék munkavégzése racionális, törvényes, valamint sommás megállapításokat tesz. Kiemelte, hogy ez nem volt mindig így az ÁSZ történetében. Fontosnak nevezte, hogy a gazdasági szervezetek és az Országgyűlés legfontosabb ellenőrző szervezete konkrét és tényszerű megállapításokat tesz.

Kiemelte: az ÁSZ elnöke konkrét intézkedéseket tett a törvényi kereteken belül. Ismertette, hogy az ÁSZ 16 esetben tett jelzést a nyomozóhatóságok felé és egy 1 alkalommal tett feljelentést.

Felszólalásában Babák Mihály élesen bírálta az előző szocialista kormányokat az államadósság megnövelése és az önkormányzati eladósodás megengedése miatt. Szerinte az ÁSZ munkásságának fontos szerepe volt mindkettő csökkentésében.

Nyikos László, a Jobbik párt vezérszónoka jelezte, sem a beszámolót, sem a határozati javaslatot nem fogják megszavazni. Magyarországon olyan alacsony színvonalú a közpénzek ellenőrzése, ami méltatlan egy parlamenti demokráciához – mutatott rá, majd kiemelte, hogy rossz maga a törvény is, és így nem is lehet megfelelő ellenőrzést folytatni. 

 Az a szakmai munka, amit az ÁSZ tavaly végzett mennyiségileg is kevés és minőségileg sem fogadható el – állapította meg. Szerinte siralmas a helyzet az államháztartás helyi alrendszerében, és megjegyezte: azzal a tempóval, amit a számok jeleznek, az ÁSZ 40 évente jut el egy településre.

Boldvai László az MSZP vezérszónoka felszólalásában azt emelte ki, hogy 2012 volt az első teljes év, amikor az ÁSZ a megváltozott törvényi keretek között és megnövelt pénzügyi és dolgozói keretek között dolgozhatott. Az MSZP szerint ennek ellenére mégis az előző, kisebb és kevesebb pénzből és hatáskörrel dolgozó ÁSZ sokkal fontosabb és helyesebb munkát végzett. Boldvai László szerint ez is azt bizonyítja, hogy  „sok múlik a működést meghatározó vezetőn”. Szerinte Domokos László- vezetése alatt az ÁSZ „elsiklik a problémák felett” és nem a valódi gondokkal foglalkozik. Szerinte az ÁSZ-jelentés nem ad valódi, értékelhető áttekintést a közpénzek elköltésének ellenőrzéséről; a rendelkezésére bocsátott „pénz paripa fegyver ellenére sem sikerült lefednie minden olyan területet, ahol valóban jelentős közpénzekkel való gazdálkodás folyt”.

Horváth János, a Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette:  bár a beszámoló terjedelmében mintegy harmada a korábbi évek dokumentumainak, rámutat azokra a feladatokra, amelyekben ellenőrzi a közpénz felhasználását. A képviselő azt tanácsolta az Állami Számvevőszéknek, hogy a következő évek vizsgálódásai során a megbízhatóságot tartsák szem előtt.

Babák Mihály, fideszes képviselő fontosnak nevezte az ellenőrzést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csak az ÁSZ ellenőrzi a közpénzek elköltését. A közvagyon kérdéséről szólva azt mondta: a jó gazda módjára való törődés legalább olyan fontos, mint a nyilvántartás. Közölte még: az amortizációs költség képzése hatalmas teher az állami gazdálkodóknak, de mint mondta, a bérleti bevételeket erre kell fordítani.

Domokos László, a számvevőszék elnöke válaszában a hiányosságokat firtató felszólalásokra válaszolva közölte: százezer feletti a közpénzek költőinek száma Magyarországon, ezért minden egyes költés nem ellenőrizhető. Az ellenőrzés rendszeréről szólva közölte: bár a legfőbb ellenőrző szerv az ÁSZ, a többi ellenőrző munkáját nem a számvevőszék kontrollálja, irányítja.

Elismerte: komoly problémát okoz például az önkormányzatoknak, hogy szakszerű ellenőrzést biztosítsanak a maguk számára, ugyanakkor feltette a kérdést, mi a gond az önkormányzatok könyvvizsgálóival? Miért kérik számon a munkájuk ellenőrzését az ÁSZ-on? Arra a kérdésre, hogy a helyhatóságok esetében mire terjed ki az ellenőrzésük, azt felelte: a kockázatelemzést tartják szem előtt. Így legfontosabb területekre koncentrálnak, például a pénzügyekre vagy a vagyonra.

A földalap ellenőrzéséről szólva azt mondta: ahol bűncselekményre utaló jelet talál az ÁSZ, ott feljelentést tesz. A költségvetési hiánycél tartását elismerve azt mondta: az Országgyűlés kellő időben lépett, és ha kellett, módosította a költségvetést. Azzal a bírálattal kapcsolatban, miszerint nem a legfontosabb ügyekkel foglalkozott az ÁSZ, úgy vélekedett: sok százmilliárdos tételeket ellenőrzött, amelyeket korábban senki nem tekintett át.

Kijelentette: ha nem lenne független a számvevőszék, a közpénzügyekben káosz lenne. Szerinte olyanok bírálják a múltbéli, nem helyes működést, akik részt vettek a korábbi döntéshozatalban. Visszautasította, hogy honlapjuk ne nyújtana kellő tájékoztatást, mint mondta, minden törvényileg nyilvános adatot közzé tesznek.

Puskás Imre (Fidesz), a költségvetési bizottság alelnöke szerint azért vált politikai témává az ÁSZ jelentése, mert a testület a korábbi szocialista kormányok tevékenységének ellenőrzésébe fogott.

Úgy vélte: a számvevőszék hatékonyabban, a problémákra érzékenyebben végzi a munkáját, mint korábban. Szerinte a politikai felhangok elhagyása után mindenki jó szívvel fogadhatja el a jelentést.