LMP: munkahelyek szűnnek meg a közfoglalkoztatás miatt

Szél Bernadett (LMP) közölte. törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé annak érdekében, hogy a kirúgott közalkalmazottak munkáját ne lehessen közfoglalkoztatottakkal elvégeztetni. Szerinte tömeges a jelenség, hogy a kormány munkahelyeket szüntet meg a közfoglalkoztatással, például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban (Klik). A politikus ellenőrző albizottság felállítását szorgalmazta az ügyben.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkár úgy válaszolt: jogszabályok tiltják, hogy közalkalmazotti állást helyettesítsenek közfoglalkoztatással. Kifejtette: közfoglalkoztatott nem vehető fel olyan munkakörbe, ahonnan három hónapon belül küldtek el közalkalmazottat. Cáfolta, hogy tömeges lenne az elbocsátottak visszavétele közfoglalkoztatotti státuszba, de mint mondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vizsgálja a kérdést.

MSZP: a magyarok többségét cserbenhagyja a büdzsé

Burány Sándor (MSZP) szerint a jövő évi adótörvények és a büdzsé-javaslat elsősorban azoknak kedvez, akik a legtöbbet keresik, a legnagyobb vállalkozások tulajdonosai, és azoknak, „akik a Fidesz haverjainak számítanak". A költségvetési javaslat szerinte cserbenhagyja a magyarok többségét,  az egészségügyet, az oktatás területét, a szociális szférát, az önkormányzatokat. Hozzátette: pártja a nettó béreket akarja növelni adócsökkentéssel, úgy, hogy a béremelés nem hozza nehéz helyzetbe a munkaadókat. Tarthatatlannak nevezte, hogy a pályázatok nyerteseit egyetlen miniszter és a miniszterelnök válassza ki, hogy nyertesek sorát Orbán Viktor hagyja jóvá. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára – visszautalva a szocialista kormányzás negatív gazdasági mutatóira – kitért arra: jelenleg évről évre bővül azon állami alkalmazottak köre, akiknek hosszú távra rendeződik a bérük. Szólt a pedagógusokról és arról is, hogy sokkal alacsonyabb a munkanélküliség, mint a szocialisták idején. Hangsúlyozta azt is: az adótörvény nem tartalmaz közteher-növekedést.

Jobbik: a miniszterelnök bűncselekmény elkövetésével vádolta saját magát

Szilágyi György (Jobbik) szerint a miniszterelnök elismerte: az állami megrendelések odaítélésénél, a közbeszerzéseknél az ő kénye-kedve, az urambátyám viszony szerint döntöttek, nem a jogszabályoknak megfelelően. Orbán Viktor ezzel nemcsak bűncselekmény elkövetésével vádolta meg saját magát, hanem azt is beismerte: ő akarta az offshore-cégeket helyzetbe hozni – fogalmazta meg vádjait, utalva Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet napokban megjelent könyvére, amely szerint Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter minden héten leült a kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját és eldöntötték, melyik pályázatok nyerjenek. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára cáfolta az állításokat, kifogásolva, hogy a Jobbik egy Magyarországról elég dicstelenül távozott amerikai nagykövet emlékiratait tekinti autentikus hírforrásnak. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság 2012 közepén jött létre – ismertette –, az uniós források kifizetésének gyorsítására. A több miniszterből és a kormányfőből álló testület az uniónak benyújtandó operatív programokat, a fejlesztési akcióterveket tárgyalja – sorolta, hangsúlyozva: a bizottság sosem tárgyalt a kivitelezésről, ez nem a kompetenciája.

KDNP: a héten a Ház elé kerül a családi csődvédelemről szóló javaslat

Harrach Péter elmondta: a héten frakciója benyújtja a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát, amely – mint mondta – a második esélyt biztosítja a rászorulók számára. Az intézmény kapcsolódik az adósmentesítési szabályokhoz, célja a fizetőképesség helyreállítása. A legfontosabb elemének nevezte, hogy az ötéves futamidő végén komoly összeget engedhetnek el, akár a tartozás 60 százalékát is, kivéve a jelzálogjoggal érintett ingatlan esetében. Az eljárást kizárólag az adós kezdeményezheti, feltételei, hogy a tartozás minimum 2, de legfeljebb 60 millió forint legyen.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az elmondottakat azzal egészítette ki: részletes előkészítés előzte meg a javaslat megírását. Tizenegy európai ország példája állt mintaként, de figyelembe kellett venni az ország különleges adósságszerkezetét – ismertette. Először a legkritikusabb helyzetben lévőkön segíthet a javaslat, azokon, akiknek a hitelszerződését már felmondta a bank, a végrehajtás pedig az egyetlen ingatlanjukat veszélyezteti.

Fidesz: négymillió ember jövedelme nő jövőre az adócsökkentés által

Völner Pál (Fidesz) rámutatott, 2016-ban négymillió embernek jelent jövedelememelkedést a személyi jövedelemadó csökkentése. Az élelmiszerek közül elsőként a sertéshús áfája csökken, de folytatódik az ingyenes gyermekétkeztetési program is – sorolta a jövő évi büdzsé által nyújtott kedvezményeket. Szólt az ingyenes tankönyvellátásról, a nyugdíjak inflációkövetéséről, a rezsicsökkentés értékének megőrzéséről. Tállai András államtitkár szerint biztonságot, kiszámíthatóságot, stabilitást jelnet a gazdaság és az emberek számára, hogy már júniusban elfogadják az adótörvényeket és a jövő évi büdzsét, amely minden területen előrelépést hoz. Szólt a háziorvosok iparűzésiadó-kedvezményének lehetőségéről, de a bankadó mértéke is csökkenthető, ezzel növekedhet azok hitelezési aktivitása.

Kérdések
 
MSZP: a kormány hibájából marad az utcán a hulladék

Heringes Anita (MSZP) szerint szinte végzetes a rombolás a hulladékgazdálkodás rendszerében, lassan nápolyi körülmények uralkodnak Magyarországon. Nápolyban a helyi maffia, Magyarországon a kormány hibájából marad az utcán a hulladék - közölte. Hozzátette: heteken belül sok közszolgáltató nem fogja tudni elszállítani a szemetet, a katasztrófavédelemnek pedig nincs erre pluszforrása. V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca környezetügyi államtitkára hangsúlyozta, Magyarország területén nincs ellátatlan település, mindenhonnan elszállítják a szemetet. Mint mondta, jelenleg hosszú távú építkezés folyik a hulladékgazdálkodás területén, ennek eredményeként ezt a tevékenységet állami, önkormányzati nonprofit cégek végzik. Jelezte, a közszolgáltatók pénzügyi stabilitása érdekében a minisztérium egyedi kérelem benyújtását tette lehetővé, ennek kerete 7,1 milliárd forint. Eddig 6 milliárd forint igénnyel 65 kérelem érkezett - ismertette, kitérve arra is, hogy amennyiben az önkormányzat nem tud szolgáltatóval szerződni, a katasztrófavédelemnek kell egyet kijelölnie, és erre forrás is van.

Jobbik: mikor folytatódnak a Vas megyei útfejlesztések?

Bana Tibor (Jobbik) a megígért Vas megyei útfejlesztésekről érdeklődött. A 8-as út négysávossá bővítését, illetve a 86-os út délnyugati irányba történő fejlesztését kérte számon. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a 8-as utat a tervezett kettő helyett egy ütemben építik át kétszer kétsávossá, és ehhez uniós forrást használnak. Hozzátette: a 86-os út fejlesztését kiemelten kezelik, folyamatosan napirenden tartják.

LMP: tervezi-e a kormány, hogy áfakedvezménnyel segíti a tömegközlekedés igénybevételét?

Sallai R. Benedek (LMP) szerint egyre nagyobb szerepe van a tömegközlekedésnek a munkába járásban, de Magyarországon az átlagjövedelemhez képest nagyon magasak a díjak. Tervezi-e a kormány azt, hogy áfakedvezménnyel segíti a tömegközlekedés igénybevételét? A cafeteria-szabályok módosításával nem lehetne, hogy a bérlet adómentes juttatás legyen? – sorolta kérdéseit. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt, hogy az LMP is beszállt az ellenzéki pártok között folyó áfacsökkentő versenybe. Arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben 2002-10 között a tarifák 140 százalékkal emelkedtek, a 2010-es kormányváltás után a kormány nem érvényesítette a 15 százalékos fogyasztói árindex-növekedést. A cafeteriában most is kedvezményes adóval vehető igénybe a helyi bérlet - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a kormány először személyi jövedelemadót csökkenti, másodszor az alapvető élelmiszerek áfáját, és utána jöhet az, amiről az LMP-s képviselő beszél.

A Fidesz a diósgyőri acélműről

Mengyi Roland (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország harmadik legnagyobb acélműve épülhet meg Diósgyőrben. A beruházás 55-60 millió euróba kerül, az acélmű elsősorban az autóiparnak gyárt termékeket – ismertette. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági államtitkára válaszában elmondta, az építkezés 700 munkahelyet teremt, utána direkt módon 500 munkahely, míg indirekt módon ezer munkahely jöhet létre.

MSZP: miért akarják átnevezni az Ortutay-kollégiumot?

Szabó Sándor (MSZP) „Radnóti Miklós vagy József Attila nevét is száműznék az intézményi elnevezésekben" című kérdésben azt firtatta, hogy a miért akarják átnevezni az Ortutay Gyula néprajztudós nevét viselő szegedi városi kollégiumot. Mire alapozzák azt a véleményt, hogy az elnevezés nem felel meg a jogszabályoknak? – kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hogy egy konzultációs eljárás indult meg, döntés május végén születhet. Ortutay Gyula tevékenységét ellentmondásosnak ítélte, mert szerinte legalább három rendszert szolgált ki, és a helyezkedés mestere volt.

A Jobbik az ápolók helyzetére hívta fel a figyelmet

Egyed Zsolt (Jobbik) több nővér helyzetét ismertette: az egy főre jutó betegek száma 15, egész nap megállás nélkül dolgoznak, sokszor még az alapvető szükségleteiket sem tudják elvégezni, a bérük pedig nagyon alacsony. Miért kellett az ilyen fontos szakmát végző embereket tönkre tenni? – kérdezte. Rétvári Bence a 2010 óta történtek kormányzati döntésekre emlékeztetett, így a többi között arra, hogy 95 ezer egészségügyi dolgozónak emelték a bérét. A kormány döntése nyomán 2016-ban 15 milliárd forintos pluszforrás lesz az ápolóknak béremelésre - jegyezte meg.

LMP: tovább gyengítik a kulturális és az örökségvédelmi szempontokat

Ikotity István (LMP) bírálta azt a parlament előtt lévő törvényjavaslatot, amely azt útépítések érdekében felgyorsítaná a régészeti munkákat. Közölte, az LMP határozottan tiltakozik a javaslat ellen, amely tovább gyengíti a kulturális és az örökségvédelmi szempontokat. Tasó László,  a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára cáfolta ezt, és kijelentette: a régészeti munkák felgyorsítása nem veszélyezteti a kulturális örökség védelmét.

Fidesz: milyen jövő előtt áll a hazai elektromos közlekedés

Völner Pál azt kérdezte, milyen jövő előtt áll a hazai elektromos közlekedés. Kitért arra, 150 elektromos töltőállomás jöhet létre, s ezzel megteremtik a elektromobilitás hazai feltételeit. Ugyanakkor további feltöltési és parkolási lehetőségeket kell még teremteni az érintett járművek számára – jelezte, és a kormányzati elképzelések Jedlik Ányos programhoz való illeszkedését firtatta. Tállai András államtitkár közölte: a Jedlik cselekvési terv végrehajtásával Magyarország az egyik első uniós állam lehet, amelyik elektromoblitiási stratégiával rendelkezik. Vizsgálni kell többi között a villamos energiáról szóló jogszabályok változtatási lehetőségét, s a nemzetgazdasági tárca dolgozik az olyan indirekt ösztönzőkre vonatkozó szabályok módosításán, mint az egyes forgalmi sávok használatára vonatozó jogosultság, vagy a parkolási kedvezmények feltétele. Ezek az őszi ülésszakon kerülnek a parlament elé.

MSZP a közfoglalkoztatásról

Gúr Nándor arról beszélt, hogy Ózdon kamerával akarják megfigyelni a közfoglalkoztatottakat. A Jobbiknak javasolta, hogy a munkaegészségügyi feltételek megteremtésében jeleskedjen, a Fidesznek pedig azt, hogy „az ellopott pénzt" adják vissza a közfoglalkoztatottaknak. Felszólított arra, hogy a közszférából ne rugdossák ki az embereket, hogy aztán közfoglalkoztatottként vegyék vissza. Pogácsás Tibor államtitkár közölte: Ózd önkormányzata döntött a vonatkozó eszközök beszerzéséről, és azt saját költségvetésből finanszírozták. 1270-en vettek részt a közmunkaprogramban, a pályázott forrás több mint 1 milliárd forint – jelezte, hozzátéve: a szerződésben vállalt feltételek teljesülését ellenőrzik.

LMP: miért nem lép a kormány a hazai vízbázis védelme érdekében?

Sallai R. Benedek arról beszélt, hogy a földrajzi helyzetből fakadóan igen gazdag vízkészlettel bír az ország. A Szentkirályi ásványvíz tulajdonát ugyanakkor a közelmúltban jelentős részben egy olasz multi szerezte meg - jegyezte meg, és az ezzel járó veszélyeket vetette fel. Az a benyomásuk, hogy a legyengített hatósági háttér nem alkalmas arra, hogy a természet kizsákmányolását megakadályozzák – jegyezte meg. Azt kérdezte, miért nem lép a kormány a hazai vízbázis védelmében? Van-e jogszabályi tervezet, hogy az ásványvíz bázist, hogyan kívánják megvédeni. Pogácsás Tibor államtitkár azt mondta, nincs olyan tervezet, amely a felvetett kérdéseket az eddigieken túl szabályozná. Magyarországon csak annyi vizet lehet kitermelni, aminek természetes utánpótlása biztosított. A vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozás pedig minden ponton megfelel az európai szabályozásnak – jelezte.

MSZP: mikor készül el az M49-es gyorsfogalmi út?

Legény Zsolt azt kérdezte, mikor készül el az M49-es gyorsforgalmi út? Milyen ütemezéssel valósítják meg és mikorra várható a balesetveszélyes szakaszok felújítása? Közlése szerint az eddigi információk alapján az elkövetkező években nem várható, hogy az elkerülő út építésére sor kerül. Mint mondta, az érintett út a 2013-20 közötti uniós forrásból épülő utak közé nem került be. Tasó László államtitkár azt mondta: egyelőre nincs nevesítve a gyorsforgalmi út megépítése, de a középtávú programok között szerepel, egészen az országhatárig. A román féllel azonban megállapodásra van szükség, nincs még pontos nyomvonal, így az előkészítő munka is ettől függ – jelezte.

Jobbik az M4-es autópályáról

Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy az M4-es autópálya a korábbi tervek szerint kétsávos lett volna, csomópontokkal. Ezt 110 milliárdból valósították volna meg, azaz kilométerenként 4 milliárddal számoltak. A legújabb elképzelés szerint ugyanakkor csak egyszerű gyorsforgalmi út valósulna meg. Már eddig is 60 milliárdba került a keményen dolgozó kisembereknek az M4. Most a felesleges építmények visszabontása mennyibe fog még kerülni és miért akarnak az emberéleteken spórolni a biztonsági elemek elhagyásával? – kérdezte. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: amíg a Európai Bizottság három vádat nem fogalmazott meg, a kormány kitartott a projekt mellett. Ezek között említette a kilométerenkénti megvalósulási árat, és azt, hogy a bizottság megkérdőjelezte a beruházás megvalósítását. Ezt a programot most lezárják, új közbeszerzést írnak ki, csökkentett árral és műszaki tartalommal. Jelezte: először Szolnokot össze kívánják kötni a fővárossal, és el fogják kezdeni a Szolnoktól keletre haladó szakasz befejezését is.

MSZP a Cséri telepi szennyezésről

Kunhalmi Ágnes kiemelte: a pestszentlőrinci Cséri-telepen 40 hektáron három éven keresztül teherautók öntötték a káros anyagot. Azt máig nem tudni, kik voltak az iszapmaffia haszonélvezői – mondta. Mit tesz a tárca, hogy a telepen okozott kárt elhárítsák? – kérdezte. V. Németh Zsolt államtitkár azt mondta: jelenleg a telepen sem folyékony, sem szilárd hulladék lerakása nem történik. Egy korábbi eseményről beszélt a képviselő, nem újabb szennyezésről, s az az ügy nyomozati szakaszban van. A feltárt szennyezettség az ivóvíz bázisokra nincs hatással – jelezte.

Jobbik a geotermikus energiáról

Kepli Lajos (Jobbik) azt firtatta, miért nem segíti a kormány a számos előnnyel bíró geotermikus energia elterjedését. Hozzátette: ez az energiaforrás széles körben alkalmazható a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt, és jobb támogatási rendszerrel itthon is fejleszthető lenne. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta: a kormány számos intézkedést hozott a fenti energia felhasználását segítendő. A nagyobb arányú felhasználást a 2014-20-as időszak operatív programja is kiemelten kezeli – jelezte.

MSZP: elszabaduló törlesztőrészletek

Tukacs István (MSZP) a devizahitelesekről szólva elszabaduló törlesztőrészletekről beszélt. Szavai szerint a hitelek forintosítása óriási csalódást okozott, nem csökken az a pénz, amelyet vissza kell fizetniük az érintetteknek. Ez egy kudarc, reméli, a gépkocsi-hitelekkel nem így akarnak majd foglalkozni – mondta. Tállai András államtitkár a rossz lelkiismeretről, emlékezőtehetségről és a megvilágosodásról beszélt, kijelentve, hogy a szocialista kormány idézte elő a problémát. Az MSZP semmilyen megoldást nem adott az embereknek. Miért csak most jöttek rá, mit kell csinálni? – kérdezett vissza.

Jobbik: az otthonteremtési támogatás is a gazdagabbaknak kedvez

Sneider Tamás (Jobbik) üdvözölte, hogy az otthonteremtési támogatás júliustól használt lakásra is igénybe vehető lesz, bírálta ugyanakkor, hogy a változtatások az illetékfizetést nem érintik, így a kedvezményekkel ismét a gazdagabbak járnak jobban. Kívánja-e a kormány felülvizsgálni az ingatlan-illetékfizetés rendszerét? – kérdezte. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szólt a 35 év alatti első lakásukat vásárlók illetékkedvezményéről, amelyet 15 millió forintos ingatlanértékig vehetnek igénybe, a részletfizetés lehetőségéről, de az új építésű ingatlanok illetékmentességéről is. Hangsúlyozta: telekvásárláskor sem kell illetéket fizetni, ha a beruházó vállalja, hogy arra négy éven belül lakóházat épít.

MSZP: meghosszabbítják-e a fővárosi 1-es villamos vonalát?

Kiss László (MSZP) arra kérdezett rá: megvalósul-e és mikor a Budapesten az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása, és a tervet veszélyezteti-e az elektromosbusz-program? Fónagy János államtitkár elmondta: mind déli, mind északi irányba megépülnek a sínek a 2014 és 2020 közötti fejlesztési program keretében. Jelenleg 10,2 milliárd forintos költséggel számolnak, és autós, valamint kerékpáros parkolót is építenének a projekt keretében.

Azonnali kérdések:

MSZP: milyen jogon tartják vissza a Buda-Cash ügyfeleinek pénzét?

Bárándy Gergely (MSZP) a Buda-Cash ügyben azt kérdezte, mi a jogalapja annak, hogy a Buda-Cash ügyben nem adják ki az ügyfelek pénzét. Emlékeztetett: a Nemzeti Nyomozó Iroda zár alá vette a vagyont, emiatt nem lehetséges a kifizetés. Szerinte ugyanakkor a jogszabályok szerint az ügyfeleket megillető pénz nem képezi a felszámolási vagyon részét, vagyis soron kívül kiadható. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomoz, a törvények betartásával. Az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek ahhoz jogi érdeke fűződik. Ez a nyomozóhatóságtól kérhető, így ő több információt nem mondhat – jelentette ki.

Jobbik: a kormány elégedett a brókerbotrány kezelésével?

Volner János (Jobbik) arra várt választ: megfelelőnek tartja-e a kormány a brókerbotrány kezelését. Emlékeztetett: a kár 300 milliárd forint felett van. Kifogásolta, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél a hatóságok éveken keresztül nem ellenőrizték érdemben a működést, ennek káros hatása választókerületében és környékén 25 ezer embert érint. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány és a kormánypárti frakciók számos lépést tettek az elmúlt időszakban a pénzügyi bizalom helyreállítása érdekében. Példaértékűnek és gyorsnak nevezte az eljárást a Quaestor-ügyben, de beszámolt arról is: a gazdasági tárca szigorító törvényjavaslatát már tárgyalja a Ház. A felügyelet is eljárt – jelentette ki.

LMP: káros, ha kézi vezérléssel döntöttek a fejlesztésektől

Schmuck Erzsébet (LMP) több szempontból is károsnak nevezte az Egyesült Államok egykori nagykövete által megfogalmazottakat, amelyet szerinte az elmúlt évek gyakorlata is igazolt. Mint mondta, ha a miniszterelnök és a fejlesztési miniszter maga dönt az uniós források felhasználásáról, az drágítja a fejlesztéseket, csökkentve azok számát. Visszafogja a gazdaságot, ha a pályázatokat egy szűk kör nyeri el – hangsúlyozta. Azt kérdezte: mikor alakítják át a fejlesztési pénzek elosztásának rendszerét úgy, hogy az ne a Fidesz-KDNP gazdasági hátországát szolgálja. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: a téma nem alapozható egy volt amerikai nagykövet „zavaros" visszaemlékezéseire. Ízléstelennek ítélte, hogy négyszemközti beszélgetésekből készült „meseirodalom". Kijelentette: az Európai Bizottság minden évben auditálja a magyar pénzosztási rendszert. A magyar hibaarány uniós átlag alatt van, a források kevesebb mint 2 százalékánál tapasztalható. Arról is beszámolt, hogy a pályázatok lebonyolítása után az 1 milliárd forintos érték felettieket nézi meg a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, de csak arról dönt, vállalható-e kötelezettség, vagy sem.

Fidesz: hogyan segítheti a helyieket az új Duna-híd?

Font Sándor (Fidesz) az új Duna-híddal kapcsolatban elmondta: jelentős lakossági igény van arra, az átkelő hatalmas lehetőség a Duna bal partján élőknek. Szerinte akár tízezer érintettje is lehet a fejlesztésnek, amelynek előnyei közé sorolta, hogy növelheti a kalocsai kórház ellátási körzetét. Azt kérdezte: a kormány szerint hogyan segítheti a híd az itt élőket? Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a Kalocsa magasságában építendő híd kétfunkciós is lehetne, vasúti és közúti. Várhatóan 40 milliárd forintba kerülne és 3,5 év alatt valósulhat meg. A miniszter már az építést is óriási lehetőségnek tartotta a térség szempontjából. Közölte azt is: a Pakson és környékén tartott lakossági fórumokon a résztvevők elsöprő többsége támogatta az erőmű kapacitásának fenntartását.

MSZP: miért döntöttek ilyen gyorsan az azbeszt-hulladékról?

Gőgös Zoltán (MSZP) arról érdeklődött, hogy hogyan lehetett 18 nap alatt megszerezni a környezetvédelmi engedélyt a zagyvaszántói azbeszt-hulladék várpalotai elhelyezéséről. Azt firtatta, hogy miért ez volt a legjobb ajánlat és mindig ilyen gyorsan döntenek-e vagy csak akkor, ha 1,3 milliárd forintos „bizniszről" van szó. V. Németh Zsolt, a földművelési tárca államtitkára válaszában évtizedes problémának nevezte a 26 ezer tonna hulladék elhelyezését, hozzátéve, hogy a közbeszerzési eljárás során a várpalotai lerakó volt a legalkalmasabb, amelynek kialakítása minden biztonsági szempontnak megfelel. Több hónap alatt 18 önkormányzati és 12 egyéb lerakót vizsgáltak meg – tette hozzá.

Jobbik: mi lesz a debreceni menekülttáborral?

Kulcsár Gergely (Jobbik) a debreceni menekülttábor bezárásáról kérdezett, jelezve, hogy pártja azt már régóta szeretné elérni. Arról is érdeklődött, hogy a kormány visszaállítja-e az önálló határőrséget, illetve a bezárásig tervezi-e zárttá tenni a menekülttáborokat. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: jelenleg is van határőrség, a rendőrség nemzetközileg elismert módon látja el ezt a feladatot. A kormány megerősítette a rendőrséget és komoly forrásokat biztosított a feladatra, szigorította a vonatkozó törvényeket, ezeket azonban a Jobbik soha nem szavazta meg – tette hozzá. A menekülttábor bezárására vonatkozóan jelezte, hogy ahhoz először az uniós szabályok megváltoztatását kell elérni, s ha nemzetállami hatáskörbe kerül a kérdés, akkor megteszik a szükséges intézkedéseket.

KDNP: mennyi forrás jut kutatás-fejlesztésre?

Vejkey Imre kitörési pontként hivatkozott a kutatás-fejlesztésre és az innovációra, üdvözölve, hogy ennek szerepét jól ismerte fel a kormány. Problémaként nevezte meg, hogy sok magyar ötlet külföldi finanszírozással kerül a világba. Azt kérdezte, mennyi forrás jut a területre a 2020-ig tartó uniós finanszírozási ciklusban. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 25 évben soha nem látott nagyságrend jut kutatás-fejlesztésre, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2014 és 2020 között 1350 milliárd forintból gazdálkodhat. Példaként hozta, hogy 2004-ben 180 milliárd, 2013-ban 420 milliárd jutott a területre. A hivatal kiemelt feladataként jelölte meg, hogy a gazdaság világát összekapcsolják a kutatás-fejlesztéssel, innovációval.

LMP: megkapják pótlékaikat a mentősök?

Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy az Országos Mentőszolgálat nem ismeri el a kivonuló mentősök szolgálati pótlékait, ami havi 20 ezer forint lenne az érintetteknek. Felvetette, hogy a mentősök fokozott stresszben dolgoznak. Mint mondta, a 6500 dolgozó pótléka mintegy 3 milliárd forintba kerülne. Azt kérdezte, megadják-e nekik. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kifejtette, hogy jogszabály rögzíti a kivonuló állomány pótlékait, azokat ki kell fizetni. Leszögezte: a 2012-2013-as ágazati béremeléskor átlagosan 40 ezer forinttal emelkedett az érintettek jövedelme, s további forrásokat kívánnak erre fordítani. Megjegyezte azt is, hogy az ágazat költségvetése 2010-ben 23,4 milliárd forint volt, a tavalyi zárszámadási összeg pedig jelentősen több, 37,5 milliárd forint.

MSZP: mi fog történni az M4-essel?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) értékelése szerint a kormány éveken keresztül hitegette az embereket és a beruházókat, hogy megépül az M4-es Abony és Fegyvernek közötti szakasza. Arra volt kíváncsi, hogy a beruházás leállítása után milyen csökkentett műszaki tartalomban gondolkodik a kormány, mi fog történni, mikor folytatják az építkezést. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy Szolnok gyorsforgalmi hálózatba való bekötését alapvetően fontosnak tartják. Tudva, hogy az Unió nem támogatja az M4-es beruházást, május végéig belső forrást keresnek Szolnok bekötéséhez – fejtette ki, jelezve, hogy a tárca már dolgozik ezen.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Varju László (független) azt mondta, hogy 26 ezer tonnányi hulladékot szállítottak át Várpalotára, amivel Heves megyéből Veszprém megyébe importálták a problémát. Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy az internetes konzultáció helyett egészségügyi konzultációt kellene tartani Magyarországon.

Bana Tibor (Jobbik) az 50 éves szentgotthárdi mentőállomásról és a mentősként dolgozók romló helyzetéről beszélt felszólalásában. Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy veszélybe került a barcsi Dráva Völgye Középiskola középrigóci kollégiuma. Szél Bernadett (LMP) az egész életében a nők egyenjogúságáért és választójogáért küzdő brit Emmeline Pankhurstről emlékezett meg.

Sallai R. Benedek (LMP) az ellen emelt szót, hogy a hírek szerint meg akarják szüntetni az ökotoxikológus képzést.

Bodó Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy Hajdúszoboszló is pályázni akar a fogyasztóbarát település címre. A felszólalásra válaszolva Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár azt mondta, hogy a címet öt éves időtartamra lehet elnyerni és előnyben vannak azok a települések, amelyek a kiírásban szereplő tíz szempontból legalább ötnek megfelelnek.

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mikor változik át gazdálkodóbarát szervezetté. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egyetértett azzal, hogy túlzottan bürokratikus a támogatási rendszer, de ezért az uniós szabályokat okolta.

Teleki László (MSZP) a romák felzárkóztatásához kapcsolódóan megkérdezte, mi történik akkor, ha megreked a hivatalos szervek által vizsgált Híd a munka világába projekt.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) önálló határőrség létrehozását követelte a Magyarországra érkező bevándorlók miatt. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte, hogy a rendőrség határőrizeti egységei látják el a határőri feladatokat. Hozzátette, bíznak benne, hogy a nemzeti konzultációra adott válaszok feldolgozása után az ország érdekeit képviselő szabályozás készülhet.

Novák Előd (Jobbik) felszólalásában arról emlékezett meg, hogy tíz éve hunyt el Pongrátz Gergely, a Corvin közi felkelőcsoport parancsnoka.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az ülést lezárta és a következő ülést május 26-ra hívta össze.