Az élelmiszerbiztonsággal, a felsőoktatással, a környezetvédelemmel, valamint a Nemzeti Színház igazgatói posztjával is foglalkoztak a képviselők 2012-es költségvetés általános vitájában a Parlamentben.

Fidesz: több pénz jut a biztonságra

Bartos Mónika (Fidesz) a biztonság szerepét hangsúlyozta hozzászólásában. Kitért arra, hogy a közmunkaprogram kapcsán sokan részt vettek az ár- és belvízkárok elhárításában, jövőre pedig még több erőforrással gazdálkodhat majd a vízügy. A képviselő szerint erősödni fog az élelmiszerbiztonság és több pénz jut a szennyezett vizek megtisztítására. Képviselőtársa, Fülöp István úgy vélekedett: a tervezett büdzsé "kiválóan megfelel" a következő generációk életminősége szempontjából. Ismertette, hogy a környezetvédelem 40 milliárd forintos pluszforráshoz jut, ami "erős fiskális fegyelem mellett komoly eredmény".

A Jobbik ismét Alföldi Róbert távozását sürgette

Novák Előd (Jobbik) bírálta, hogy a kormány mindenáron prioritásnak tekinti az államadósság törlesztését. Álláspontja szerint nemzetközi tárgyalásokat kellene kezdeményezni a fizetés átütemezésére, hogy képes legyen megerősödni a gazdaság. A képviselő úgy vélekedett: az adósságtörlesztés minden területre rányomja a bélyegét, így a kultúrát is "megszorongatja". Botrányosnak nevezte, hogy Alföldi Róbert még mindig a Nemzeti Színház élén van, ezért azonnali leváltását javasolta. Novák Előd azt is bírálta, hogy a költségvetési javaslat "egy sorban intézi el a közmédiát", ezért a képviselők nem látnak bele, mire fordítják a területre szánt forrást.

Párttársa, Staudt Gábor kritikát fogalmazott meg a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkájával kapcsolatban is, amely véleménye szerint "nemcsak horribilis pénzt" visz el, de semmi olyan látható tevékenységet nem végez, ami előremutat.

A Fidesz szerint meg kell változtatni a belső arányokat a felsőoktatásban

Pósán László (Fidesz) elismeréssel szólt a Magyar Tudományos Akadémiát és a kutatói tevékenységet érintő forrásbővülésről. Kiemelte azt is, hogy nominálisan csökken a felsőoktatási intézmények támogatása, amit első lépésnek tartott a belső arány-eltolódások megváltoztatására. Kitért arra is, hogy a PPP-konstrukciók apropóján súlyos adósságaik vannak az egyetemeknek, főiskoláknak, ennek terheit az állami költségvetés "hurcolja". Jelezte azt is, hogy túlméretezettnek tartja a felsőoktatási kapacitásokat, ami nem tartható. Mint fogalmazott, "illene" megoldani azt is, hogy ne forduljon elő, hogy a hallgatók 30-40 százaléka az iskola elvégzése után nem kap diplomát nyelvvizsga hiánya vagy egyéb okok miatt.

Jobbik: a környezetvédelmi ágazatot elvonások sújtják

Bödecs Barna (Jobbik) arról beszélt, hogy szemben a tavalyi 22,9 milliárd forinttal, jövőre csak 17,4 milliárd forintot szánnak a környezetvédelmi és vízügyi igazgatás hatósági szervei számára, ez nominálértéken 5,5 milliárd forintos elvonást jelent. Hozzátette, hogy az ágazatot idén is 30 százalékos elvonás sújtotta. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram forrásait is megkurtították, mert azt hét milliárd forinttal vették át, de már tavaly is 3,6 milliárdra csökkentették, míg a mostani tervezetben 1,38 milliárd szerepel.

Fidesz: a válság ellenére is sikerült az adósságot csökkenteni

Kontur Pál (Fidesz) hangsúlyozta, hogy Magyarország a válság ellenére is megkezdte az adósságcsökkentést és letette a nagy ellátórendszerek átszervezéséhez szükséges alapokat. Kijelentette, hogy a kormánynak kötelessége a költségvetésen keresztül az emberek boldogulását szolgálni. Hozzátette, hogy a munkának értéke kell, hogy legyen, azt meg kell fizetni.

Fidesz: Magyarországot az elmúlt nyolc évben a gödör aljára juttatták

Ivanics Ferenc (Fidesz) azt mondta, hogy az elmúlt nyolc évben a gödör aljára juttatták Magyarországot, de a jelenlegi kormány olyan reformokat kezdett megvalósítani, amiket "a szocialisták soha nem tettek". Hozzátette, amikor a költségvetési Tanács vagy az Állami Számvevőszék arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben vannak kockázatok, akkor azokat a kockázatokat fel kell vállalni. Kijelentette, hogy az összes problémát nem fogják tudni egy év alatt megoldani, ezért ne is várják tőlük, hogy esztendő alatt csodát tesznek. Szavai szerint Magyarországot csak úgy lehet megerősíteni, ha a saját érdekeinket szem előtt tartva a saját utunkat járjuk.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát elnapolta, majd lezárta a parlament pénteki ülését.

A sporttal, a mezőgazdasággal és a szociális támogatásokkal is foglalkoztak a 2012-es költségvetés általános vitájában a képviselők péntek délután a Parlamentben.

A Jobbik többet költene a sportra

A jobbikos Szilágyi György azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetében mintegy 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepel sportcélokra, mint amennyivel 2011-ben gazdálkodhat a tárca. Mint mondta, kevesebb forrás áll majd rendelkezésre például létesítményfejlesztésre, társadalmi, civil- és nonprofit szervezetek sportcélú támogatására vagy diáksportra. A képviselő nem értett egyet azzal sem, hogy a büdzsé nem rendel forrásokat a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójához.

Fidesz: óvatos költségvetés, prioritásokkal

A fideszes Turi-Kovács Béla hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben óvatos költségvetésre van szükség, amely egyes, kitörési pontokként kezelt szektorokat előnyben részesít. Mint mondta, a magyar termőföldet is ilyenként kellene kezelni, és a mezőgazdaság erősítése érdekében a vidéki feldolgozóipar támogatására is szükség lenne. Hozzátette: támogatni nem kizárólag pénzzel lehet. Szerinte szükség lenne bizonyos felmérések elvégzésére, például az állami földvagyon további regisztrálására, valamint a hazai tulajdoni és birtokviszony vizsgálatára. A politikus rámutatott arra is: jelenleg a területalapú támogatások 82 százaléka a szektor alig több, mint 9 százalékához jut el.

MSZP: a költségvetésnek a társadalom stabilizálására is törekednie kellene

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a költségvetés fenntarthatósága kapcsán nemcsak a gazdaság stabilitására, hanem a társadalmi szempontokra is figyelni kellene. Azt mondta: a büdzsé ebből a szempontból dezintegrációt valósít meg és gyengíti a szolidaritás szálait. A politikus kifogásolta, hogy a jövő évi büdzsé szerinte onnan vesz el többet, ahol már most is alig van. Kijelentette: a kormány szembemegy mindazokkal az eszközökkel, amelyekkel máshol kezelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Szerinte progresszív adózásra, a munkavállalói jogok erősítésére és megfelelő szociális ellátásra lenne szükség. A kabinet az előbbi kettővel ellentétes törekvések szerint halad, és bár az érthető, hogy a jelenlegi helyzetben nem növeli a szociális kiadásokat, bírálható azonban, hogy csökkenti azokat - mondta Lendvai Ildikó. Hozzátette: míg idén szociális ellátásokra a GDP 17,5 százalékát fordítják, addig jövőre csak mintegy 16 százalékát.

Fidesz: szervezett falurombolás folyt

Pócs János (Fidesz) szerint az elmúlt nyolc évben szervezetten és szándékosan folyt a vidék rombolása. A képviselő éppen ezért elsőrendű kérdésnek nevezte, hogy a termőföld a családi gazdaságok kezében maradjon. A politikus, aki hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a város és a vidék kapcsolatát, azt mondta, arra kell ösztönözni a gazdákat, hogy ők maguk dolgozzák fel és közvetlenül értékesítsék a termékeiket.

Jobbik: nem emelkedik a családi pótlék összege

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a családi pótlék összege nem emelkedik a következő években, ráadásul ez a 460 milliárd forint kevesebb, mint a fele az adósságszolgálatra fordított összegnek. A képviselő támogatta az uzsorázás felszámolásáért tett intézkedéseket, de mint mondta, azt elfogadhatatlannak tartják, ha az uzsorások néhány nap után szabadlábra kerülhetnek. Z. Kárpát Dániel javasolta, hogy az adó egy százalékát a dolgozó gyermek szüleinek is felajánlhassa.

Fidesz: csökkenteni kell az államadósságot

Fejér Andor (Fidesz) helyesnek nevezte az államadósság csökkentését. Hangsúlyozta, hogy kedvező gazdasági környezetben elegendő lenne az adósság nominális szinten tartása ahhoz, hogy az eladósodottság csökkenjen. A képviselő egyetértett azzal is, hogy a dolgozni képes embereket visszavezessék a munka világába.

MSZP: a kultúra a jelenlegi pozícióit sem tudja megőrizni

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy amikor létrehozták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, akkor előre lehetet látni, hogy a kultúra minden évben vesztesen fog kikerülni a költségvetési küzdelemből. Hozzátette, hogy ha megmarad ez a szerkezet, akkor a kultúra még a meglévő pozícióit sem lesz képes megőrizni.

Főként az egészségüggyel, valamint az oktatás és az uniós támogatások kérdéseivel folytatták a képviselők a 2012-es költségvetési törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés mai ülésnapján.

Herczog Edit: a kormány ne üljön az uniós forrásokon!

Az MSZP-s Herczog Edit azt mondta, a cél az, hogy Magyarország maximális mértékben le tudja hívni az uniós támogatásokat, ennek előfeltétele pedig az, hogy elkerülje a túlzottdeficit-eljárást. Mint mondta, nagyon nagy baj, ha a kifizetések lelassulnak, mert ezzel a magyar gazdaság hatékonysága még jobban lassul. "Ha a magyar kormány úgy nyilatkozik a bankokról, ahogy, akkor az lenne jó, ha nem úgy viselkedne, mint egy bank, és nem ülne az európai unióból ideáramló forrásokon, nem saját bevételnek tekintené ezeket" – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Fidesz: legyen rend az egészségügyben!

Jánosiné Bene Ildikó fideszes képviselő azt mondta, az egészségügyben jelenleg a kapacitások elosztása nem szükségletalapú, kiegyensúlyozatlan a betegellátás, a fekvőbeteg-ellátás pedig újratermeli az adósságokat. A cél, hogy rend legyen az egészségügyben, hatékony ellátást kapjanak a betegek, és csökkenjen a területi egyenlőtlenség – hangsúlyozta. Mint mondta, az átalakítás során lesznek funkcióváltó kórházak, de ennek a váltásnak egyetértésen kell alapulnia, és a betegek további ellátását továbbra is gördülékenyen biztosítani kell.

Jobbik: változtatni kell a cigány oktatási felzárkózatási program szemléletmódján

Dúró Dóra jobbikos politikus többek között arról beszélt, hogy jövőre az esélyegyenlőséget célzó oktatási programokra és kiemelten a cigány diákok tanulásának támogatására 10 milliárd forintot költenek el, úgy, hogy kikötik, a kedvezményezettek fele cigány származású kell, hogy legyen. Szerinte ugyanakkor, ha a személetmódon nem változtat a kormány, akkor ez ugyanolyan kidobott pénz lesz, mint a szocialisták 8 éves kormányzása idején volt. Egy másik probléma a programmal, hogy ki mondja majd meg, hogy a ki cigány és ki nem. "Ha különbséget teszünk a gyerekek között a támogatások kiosztásánál aszerint, hogy ő cigány vagy nem cigány, akkor tegyünk különbséget minden területen, akkor mérjük fel azt, hogy a cigányok aránya a büntetés-végrehajtási intézetekben mekkora" – fogalmazott.

Fidesz: fejlesztési lehetőségek egészségügyi alapellátásban

Heintz Tamás, fideszes politikus az egészségügyi alapellátás helyzetéről beszélt. Mint mondta, az alapellátás rendszerének legsúlyosabb gondja a magas átlagéletkor, ezért a kormány praxiasalapot hoz létre 2 milliárd forinttal, amelyből a praxist vásárolni szándékozó fiatal orvos kamatmenetes támogatást kap. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 13 milliárd forintos fejlesztési forrás áll rendelkezésre az alapellátás számára olyan gépek beszerzésére, amelyekkel kiváltható, hogy betegeket szakrendelésre küldjék tovább.

MSZP: ne csökkentsék az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatását!

Lamperth Mónika szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben 40 százalékkal csökken az Egyenlő Bánásmód Hatóság támogatása, és a 27 munkatárs felét el akarják bocsátani. Mint mondta, a 2003-ban létrejött hatóság olyan kiszolgáltatott embereken segít, akik az élet bármely területén diszkriminációt szenvednek el, jelenleg évente ezres nagyságrendben fordulnak panaszosok a hatósághoz.

Fidesz: nem ördögtől való a kórházak állami kezelésbe vétele

Hollósi Antal Gábor (Fidesz) arról beszélt, hogy a közel hárommillió polgárt ellátó fővárosi és Pest megyei kórházak jobb szervezettséggel, ésszerűbb feladat- és kapacitásmegosztással hatékonyabban működhetnének. Hozzátette: emiatt nem tartják ördögtől valónak a tervezett állami kezelésbe vételt, amely meghozhatja a korrektebb feladat- és finaszírozásmegosztást és a kapacitások jobb kihasználását.

LMP: a kormány a vidéken élők esélyeit rontja

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy a kormány több intézkedésével is a vidéken élők esélyeit rontja. Szerinte ilyen a minimálbér emelése is, amellyel valójában csak a minimálbér költségét emelik meg. Hozzátette: a közmunkaprogram érdemi koncepciók és értelmes cél nélkül többet árt, mint használ, inkább egyfajta "rabszolgamunka" lesz, amire az embereket kényszerítik.

A jövő évi költségvetési javaslat általános vitájában elhangzott képviselői felszólalások az egészségügy átalakítását, az államadósság-csökkentést és a kultúra támogatását is érintették.

Fidesz: átalakítjuk az egészségügyi rendszert

Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy jelenleg elégtelen, szűkös az egészségügy finanszírozása, az egészségbiztosítási alapból olyan tételeket is finanszíroznak, ami nem is oda tartozik. Hangsúlyozta, át kell alakítani az egészségügyi rendszert, eközben minden beteg embert ellátnak és mindenkinek szükség lesz a munkájára a magyar egészségügyben. Mint mondta, a költségvetésben megpróbálják az egészségügy finanszírozását saját lábra állítani. Kiemelte, hogy a járulékbevételek mellett most új elemként jelenik meg, hogy fogyasztási típusú adóból is részesül az egészségügy. Az egészségügyben az igazi áttörést az jelenti majd, ha megváltozik a járulékfizetők száma, egymillió új munkahely óriási változást jelent majd - tette hozzá.

LMP: most fűrészelik le az egészségügyi alap lábát

Szilágyi László LMP-s képviselő a fideszes felszólalásra reagálva azt mondta, éppen most "fűrészelik le" az egészségügyi alap lábát, hiszen Rogán Antal fideszes képviselő javaslata éppen arról szól, hogy átnevezik az egészségbiztosítási járulék, a munkaadói járulék és a nyugdíjjárulék nevét egy új közös adónemre.

Fidesz: az államadósság csökkentése a kilábalás egyik feltétele

Sebestyén László (Fidesz) a fontos intézkedések közé sorolta a bürokrácia csökkentését, a takarékossági intézkedések bevezetését, az arányos adórendszer kiterjesztését és az adócsalást lehetővé tevő kiskapuk bezárását. Hozzátette, hogy eközben legalább 200 ezer embernek kell munkát biztosítani. Az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly biztosítása feltétele a válságból való kilábalásnak - hangsúlyozta a képviselő.

LMP: 30 milliárd alá csökkenhet a kulturális büdzsé

Kukorelly Endre (LMP) arra emlékeztetett, hogy az idei költségvetésben eredetileg 39 milliárd forintot fordítottak kulturális célokra, amelyekből év közben 5 milliárdot zároltak. Hozzátette, jövőre viszont eleve kevesebb mint harminc milliárdot szánnak erre a területre. A büdzsé legnagyobb vesztese a kultúra lesz, amivel a kormánypártok úgy számolnak, hogy "leszámolnak vele" - mondta Kukorelly Endre.

KDNP: Magyarország letért a görög útról

Stágel Bence (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy Magyarország letért az államcsődhöz vezető görög útról. Egyúttal viszont megjegyezte, hogy a gazdasági krízis minden országot, de elsősorban a nagy adósságot felhalmozott államokat arra kényszerít, hogy kiszámítható módon, a munkára alapozva tervezzék meg jövőjüket. A büdzsé feladatának nevezte, hogy a munka becsületének helyreállítása mellett biztosítsa a nyugdíjrendszer stabil finanszírozhatóságát. Az egészségügyi biztosítás fő alapját szintén a munkavégzésnek kell jelentenie, az egészségügyi alapot pedig a saját lábára kell állítani - tette hozzá. A képviselő hangsúlyozta a munkát támogató adórendszer megerősítését és a munka világának kiszélesítését. Úgy látja, hogy a költségvetési tervezet az embereket visszavezeti a segélyek világából a munka világába.

Az egészségügy és az agrárium kérdéseiről, valamint a büdzsé fenntarthatóságáról is beszéltek a képviselők a 2012-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában.

A Jobbik a költségvetés alapjait vitatta

A jobbikos Volner János azt kifogásolta, hogy a kormány 268 forintos euróárfolyammal tervezete a költségvetést, holott szerinte nyilvánvalóan drágább lesz az európai fizetőeszköz jövőre. Kevesellte az országvédelmi alapban rendelkezésre álló forrásokat, és azt is bírálta, hogy 447 milliárd forintnyi adóbevétel tekinthető magas kockázatúnak a költségvetésben. A politikus megkerülhetetlennek nevezte az államadósság újratárgyalását, és a jegybank országgyűlési fennhatóság alá vonását javasolta. Azt mondta: az MNB jelenleg a "globális pénzszivattyú" kiszolgálója, azé a pénzszivattyúé, amely igen magas kockázati felárral nyújt hitelt az országnak. Frakciótársa, Baráth Zsolt arról beszélt, hogy a hitel-visszafizetésre szánt pénzből akár új nemzetvédelmi stratégiát is lehetne alkotni.

KDNP: a büdzsé tesz a feketegazdaság felszámolásáért

A KDNP-s Kalmár Ferenc András szerint a költségvetés sokat tesz a szürke- és feketegazdaság felszámolásáért. A többi közt azt emelte ki, hogy a jövedelemadó csökkentése fokozza a munkahely-teremtési szándékot. Beszélt arról is, hogy jövőre az ideinél több forrás áll majd rendelkezésre a közbiztonsági kiadásokra, gazdaságélénkítésre és felzárkóztatásra.

Az LMP a tb-jogosultságot félti

Szilágyi László (LMP) a Rogán Antal fideszes képviselő által az adótörvények módosításaként benyújtott szociális hozzájárulási adót bírálta, és azt mondta: pártja értelmezése szerint a járulék adóvá alakításával megszűnne a társadalombiztosítási jogviszony, ezzel együtt az állami kötelezettségvállalás is. A módosítást olyan partizánakciónak nevezte, amely mindenféle jogalkalmazást megcsúfol, ugyanakkor nem oldja meg az egészségügy problémáit, nem állítja meg például az elvándorlást. Kifogásolta még, hogy jövőre nem várhatók strukturális átalakítások, és számos fontos egészségügyi területre jut kevesebb, például a gyermekorvosi vagy a fogorvosi ellátásra. Hiányolta a praxisalapra szánt forrásokat is a költségvetésből.

A Fidesz szerint a büdzsé tartósan alacsonyan tarthatja a hiányt

A fideszes Herman István Ervin azt tartotta a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb erényének, hogy tartósan biztosítja az alacsony államháztartási hiányt. Mint mondta, ez pozitív üzenet a pénzpiacok felé. További fontos célnak nevezte a nyugdíjkassza egyensúlyának biztosítását. Hangsúlyozta: a kormány "nem az aratással kezdi a földművelést, hanem talajműveléssel és szántással", az aratás szerint a jól elvégzett munka eredményeként jöhet.

Az MSZP több pénzt adna vidékfejlesztésre

Gőgös Zoltán (MSZP) több hangsúlyt fektetett volna vidékfejlesztési szempontokra, mert, mint mondta, 2012 az utolsó év, amikor még érdemi kiegészítő támogatás adható a termelőknek. Szerinte éppen ezért az agrárium feltőkésítésének prioritást kellett volna élveznie. Kifogásolta azt is, hogy bár a kormány a kis- és közepes vállalkozások fontosságot hangsúlyozza, az agrárium kisvállalkozásai nem jutnak elegendő forráshoz. Csökken a többi közt a kutatásra vagy a szaktanácsadásra fordítható keret, amire éppen a legkisebbeknek lenne szüksége - tette hozzá.

KDNP: megnyugtató a büdzsé tartalékképzése

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán dicsérte az általános tartalékképzés mértékét, amelyet megnyugtatónak nevezett. Azt is mondta, hogy a társadalomnak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy javuljanak az egészségügyi ágazatban dolgozók életkilátásai. Úgy vélte, hogy az egészségügyi alap éveken át áttekinthetetlen volt, konkrét számok híján nem látszott annak valódi tartalma, de ez a 2012-es büdzsében láthatóvá válik. Kifogásolta ugyanakkor, hogy még mindig sokan akarnak úgy részesülni az ellátásból, hogy annak fenntartásához nem járulnak hozzá.

Fidesz: bővül a népegészségügyi adó hatálya alá tartozó termékek köre

Kovács József (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 250 milliárd forintot vont ki az egészségügyi kasszából a korábbi kormányzat, ezért a jövő évi költségvetés célja, hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását, mert csak így lehet garantálni a rendszer működőképességének fenntartását és az ellátás biztonságát. A népegészségügyi termékadóra kitérve elmondta: alacsony alkoholtartalmú italok, élvezeti szerek is bekerülnek az adó hatálya alá. Közölte, az idén bevezetett termékadóból 2012-ben mintegy 30 milliárdos, a baleseti adóból pedig 27 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. A kormánypárti képviselő hozzátette, reményeik szerint ez részben vagy egészben az egészségügy forráshiányát pótolja majd.

A jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztés általános vitájában Bokros Lajos európai parlamenti képviselő úgy vélte, hogy a büdzséjavaslatban túl sok a bizonytalanság, a növekedés és a hiánycél sem teljesíthető, a Fidesz viszont arra figyelmeztetett, hogy nem szabad Magyarország hitelét rontani külföldön.

Bokros Lajos: túl sok a bizonytalanság a költségvetésben

Bokros Lajos EP-képviselő, volt pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a jövő évi költségvetésben túl sok sebezhetőséget hordozó bizonytalanság van. Szerinte a kormány "kapkodó, ésszerűtlen, szakszerűtlen" gazdaságpolitikája nyomán Magyarországot nemzetközi leminősítés fenyegeti, ami jelentősen növeli az államadósság kamatkockázatait. Mint mondta, ilyen helyzetben fontos lenne a külső hitelezés bizalmának visszaszerzése, a kormány azonban függetlenségi harcot indít az IMF, a külföldi bankok, a nemzetközi beruházók ellen és ez az "önpusztító politika" aláássa a hazai megtakarítók bizalmát is. A 2,5 százalékos hiány nem teljesíthető, 3 százalék alatti hiány is csak a tartalék törlésével lenne elérhető, tartalék nélkül viszont nincs költségvetés - mondta.

A költségvetés növekedésre vonatkozó előrejelzését is megalapozatlannak nevezte, és azt vetítette előre, hogy a háztartások fogyasztása biztosan nem nő, a vállalati beruházások nem emelkednek, az állami beruházások csökkennek, ezt utóbbit viszont nem egyensúlyozza a kivitel növekedése. Szerinte a kormány nyíltan meghirdeti az inflációs gazdaságpolitikát, az áfa 27 százalékra emelése, a járulékemelés, az új adónemek bevezetése és a forint árfolyamának gyengítése azt eredményezi, hogy az infláció közel 5 százalék lesz.

Úgy látja, a költségvetés tele van megalapozatlan tételekkel, például az egészségbiztosítási alap jóval nagyobb lesz a tervezettnél, és képtelenség egyharmaddal levágni a gyógyszerkassza kiadásait.

Fidesz: a Bokros-csomag rendbetétele is nagy fejtörést okozott

Márton Attila fideszes képviselő arra emlékeztetett, hogy 1998-ban mekkora fejtörést okozott a Bokros-csomag rendbetétele, mit kellett ahhoz tenni, hogy a magyar családoknak normalizálódjon az élete. Mint mondta, Borkos Lajos felszólalásában kiállt az IMF mellett, holott nemrég "nagy nehezen" sikerült megszabadulni a Világbanktól. Hangsúlyozta: ha Bokros Lajos és más európai parlamenti képviselők folyamatosan azt hangoztatják, hogy Magyarországot meg kell büntetni, meg kell rendszabályozni, akkor ezzel saját országuk ellen kampányolnak. Minden olyan kijelentés, amely azt próbálja erősíteni, hogy Magyarország rossz úton jár, az Magyarország hitelét rontja és hosszú távú lehetőségeit korlátozza – tette hozzá.

Frakciótársa, Pichler Imre László azt is felvetette: Bokros Lajost az MDF utódpártja felszólította, hogy mondjon le EP-mandátumáról. Erre reagálva az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta fideszes képviselőtársának, hogy "szégyellje magát", hiszen Bokros Lajos időkeret híján nem tud reagálni. Pichler Imre László válaszában azt mondta, a szocialistáknak kellene szégyellniük magukat, amiért ilyen helyzetbe juttatták az országot.

KDNP: a költségvetés biztosítja az uniós támogatások nemzeti önrészét

Surján László, a KDNP európai parlamenti képviselője az Európai Unió és Magyarország költségvetési kapcsolatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére a jövő évi költségvetés biztosítja az uniós támogatásokhoz szükséges nemzeti önrészt. Ez jövőre 249 milliárd forint, ami növekedést jelent a 2011-es 226,7 milliárd forinthoz képest – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság lehetőséget ad arra, hogy a nehéz költségvetési helyzetben lévő országok rövid ideig 5 százalékra csökkenthessék a nemzeti önrész arányát.

MSZP: a fogyatékosok szempontjából is az elszegényedés éve lesz 2012

Tóth Csaba, az MSZP politikusa azt mondta, a 2012-es költségvetés a fogyatékosok szempontjából is az elszegényedés büdzséje. Csökken a gépjármű-átalakítási támogatás, 2013-tól megszűnik a közlekedési támogatás, és csökkentik az utazási kezdemények támogatását is - érvelt, hozzátéve: a fogyatékos emberek kevesebb pénzből kell, hogy éljenek, kevesebb pénz jut majd élelmiszerre, rezsire, gyógyszerre és gyógyászati segédeszközökre.
Úgy vélte, hogy a rokkantakat csalónak állítja be a kormány, ugyanakkor még nem tudni, hogy milyen változás lesz a rokkantnyugdíjak ügyében.

Fidesz: több jut a mezőgazdaságra

Jakab István a költségvetés mezőgazdasági forrásai kapcsán kiemelte, hogy több pénz jut 2012-ben az egész mezőgazdaságra és ezen belül például a tanyaprogramra, valamint az igyál tejet programra. A fideszes politikus hangsúlyozta, fontos része a költségvetésnek a fagykárok mentesítésére szánt összeg: a következő években 8 milliárd forint díjmentes hitel jut a fagykárt szenvedett termelőknek, ami 4,7 milliárd költségvetési forrást jelent, és nagy biztonságot ad a gazdáknak.          

MSZP: a kormány legfontosabb harcaiban vesztésre áll

Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány három legfontosabb meghirdetett "harcában" is vesztésre áll. Az államadósság ugyanis rekordmértékű, az elmúlt másfél évben nem csökkent, hanem nőtt, a versenyképességi rangsorban az ország egy év alatt 5 helyet rontott és a pénzügyi függetlenség sem valósult meg: Magyarország gazdaságilag nagyon sebezhető - értékelte. Az ellenzéki politikus leszögezte: "ideje lenne abbahagyni a harcot és elkezdeni dolgozni".          

KDNP: mik a kiemelt prioritások

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a költségvetés egyik legfontosabb célja az uniós források hatékonyabb és prioritások mentén történő felhasználása.

Vejkey Imre felszólalása:

 

Nagy változásokat láthatunk Hazánkban, Európában és a világban, mely csak ahhoz fogható, ami húsz évvel ezelőtt történt. Engedjék meg, hogy az akkori nagy változás egyik kiváltó pillanatát most felidézzem:

A nagy csoda Lengyelországban kezdődött, amikor egy fehér ruhás, barátságos tekintetű ember 1979-ben Vatikánból hazatérve azt mondta a fogadására összesereglett millióknak, hogy „Ne féljetek”!

És ezzel megindult a változás! Megkezdődött a kommunizmus világméretű összeomlása, mely elhozta számunka a magyar nemzet szabadságát, függetlenségét és végül a nemzet határok fölötti újraegyesítését.

Az elmúlt évtizedek a neoliberalizmus uralkodó időszakai voltak. Ma ennek vége! George Osboure brit pénzügyminiszter a the Guardian-nek 2011. október 2-án adott interjújában ezt akként fogalmazta meg, miszerint Európában válság van és a válság időszakában nem működnek az átlagos, megszokott válságkezelési mechanizmusok, ezért Nagy-Britannia sem vesz fel több kölcsönt, 2012.évre pedig Anglia fő célja az államadósság csökkentése.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A fenti angol pénzügyminiszteri nyilatkozatot hallván nem véletlenül van „de ja vu” érzésük! Büszkék lehetünk arra, hogy Hazánk nemzeti Kormánya megelőzve korát, mindenkinél korábban felismerte azt, hogy az első és legfontosabb vállalás az államadósság csökkentése! Ehhez a célhoz szorosan kell, hogy társuljon és Hazánkban társul is a munkahelyteremtés és az otthonteremtés stratégiai kormányzati törekvése.

A nagybetűvel írt Igazság követése közepette nemzeti, keresztény kurzust építünk! Mi tudjuk, hogy nincs többféle igazság, csak egyetlen egy igazság létezik, s ez lesz előbb-utóbb életünk mércéje!

Mi a szabadság és a jog összetartozására építjük a magyarság jövőjét! Hazánkban új gazdasági modell van kialakulóban, amelynek alapja a munka, vagyis az emberi erőfeszítéssel történő érték teremtés. Ezt tükrözi vissza a 2012. évi Országvédelmi költségvetésünk is!

Most nézzük a 2012. évi költségvetésünk céljait, melyek főbb irányai az alábbiak:

• A nyugdíjrendszer költségvetési szempontból zárt rendszerré alakítása, vagyis az önálló lábra állítása azt jelenti, hogy a nyugdíjkassza bevételei fedezzék annak kiadásait, mindezt pedig úgy, hogy az európai válság közepette több Uniós tagállamban csökkentik a nyugdíjak nominál értékét, míg ezzel szemben Hazánkban  a nyugdíjasok a nyugdíjuk emelésére számíthatnak!
• Az egészségügy saját lábra állítása hosszabb folyamat lesz. Mindenképpen pozitív költségvetési eredményként kell elkönyvelni ezen szegmensben a bevétel és kiadás között szétnyílt olló összezárását ill. kiegyensúlyozottabbá tételét.
• 2012. évi célunk a Start-munkaprogram beindításával 594.000 jövedelempótló juttatásban részesülő személyből 200.000 honpolgárunk visszavezetése a munka világába, mindez oly módon, hogy a 28.000,- Ft eddigi segély helyett jövedelmük nettó 48.000,- Ft-ra nő!
• Szükséges az euróválság veszélyeinek csökkentése érdekében egy Országvédelmi Alap létrehozása, valamint az Adóegyszerűsítés, az adókiskapuk bezárása is.

Fentiek után vessük figyelmünket arra, hogy a 2012. évi Országvédelmi Költségvetésben, melyek az állam legfontosabb feladatainak ellátásához szükséges kiemelt ágazati célok:

A Kormány kiemelt szándéka, hogy 2012. januártól az Európai Uniós források felhasználására hatékonyabb módon és a kiemelt prioritások mentén kerüljön sor.

Ennek alapján a kiemelt területek kiadásait a hazai és az uniós forrásokkal egybevetve, 2011-ről 2012-re az alábbiak szerint alakulnak Hazánk költségvetésének a kiadási előirányzatai:

· Államkorszerűsítésre, vagyis a hatékony állam kiépítésére  + 1,5%

· a közbiztonság erősítésére + 5.8%

· az egészségügyi átalakítására + 4% 

· az oktatás megújítására + 6%

· a társadalmi felzárkóztatásra + 39,3% 

· a gazdaság fejlesztésésre +  22,2%

 Nézzük meg mi történik mindezek alatt régiónkban és Európában:

• Romániában: 30.000 közalkalmazott elbocsájtása, 25 %-os csökkentés a közalkalmazottak bérén, továbbá 15 %-os nyugdíjcsökkentés.
• Görögországban: 150 000 fős leépítés mellett 15 %-os bércsökkentés a közszférában, nyugdíjkorhatár 65 évre emelése, úgy hogy eközben a nyugdíjjogosultságokat is csökkentik.
• Olaszországban: adókedvezmények drasztikus szűkítése, Nyugdíjasok juttatásainak csökkentése.
• Portugáliában: számos termék ÁFA kulcsa +10 %-al nőtt. Jelentősen csökkentek az oktatásra, és egészségügyre fordított állami kiadások.
• Lengyelországban: felfüggesztésre került a tripartit béralku intézménye.
• Bulgáriában: a bérek drasztikus csökkentése a korábbi szint 60-70 %-ára.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Óriási előrelépés az elmúlt évekhez viszonyítva, hogy sereghajtóból Magyarország, az Európai Unióban a kiemelt 9. helyet foglalhatja el a tervezett 2012-es államháztartási hiányt illetően. Ez azt jelenti, hogy az Uniót alkotó tagállamok közül 18 ország rendelkezik rosszabb mutatóval nálunk, és már csak 8 jobb áll előttünk!

Az új gazdasági és társadalmi modell kiépítése időigényes folyamat, ezért az ellene való tiltakozás, illetőleg az új gazdasági modell elutasítása időelőtti, hiszen az első év arra volt alkalmas, hogy meginduljon Hazánkban a dolgok át- és újjá szervezése, kiteljesedésről természetesen még nem lehet beszélni.

A napokban végül sikeresen abszolvált EU-csúcs döntéseiből pedig azt a következtetést kell levonnunk, hogy maga az Európai Unió is át- és újjászervezésre szorul, kiemelten és legsürgetőbben az egyes tagállamok költségvetését alapjaiban befolyásoló és a gazdasági motorját képező bankrendszer tekintetében.

Nem lehet ugyanis véka alá rejteni azt a tényt, miszerint valami tönkrement az európai bankrendszerben, az ugyanis lehetetlen, hogy a pénzintézetek háromévente az európai polgárokhoz forduljanak banki támogatásért. Európai szinten is meg kell tehát változtatni a bankok működésének körülményeit, újra kell szabályozni az életüket! Magyarország ezen az úton is élenjár Európában!  

Hazánk 2012. évi költségvetési szempontjából pedig kifejezetten pozitív hír, hogy a 2011. október 25-i - az európai bankok megsegítésének kérdését rendező - megállapodás okán Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy magyar adófizetők forintjaiból más államok bankjainak kisegítésére kerüljön sor. Az Unió vezetői ugyanis azt a szabályt állították fel, hogy amennyiben egy pénzintézet bajba jut, úgy akkor első helyen a bank részvényeseinek kell helyt állniuk a veszteségekért. Amennyiben pedig ez nem lenne elegendő, úgy arra az esetre a fennmaradó rész erejéig belép az adott nemzetállami költségvetés, ha pedig az sem elég, úgy akkor a bankok egy európai pénzügyi alapból kaphatnak segítséget. Egy olyan európai pénzügyi alapból, melybe az eurózónán kívüli tagállamoknak nem kell befizetniük.

Mindezek alapján megállapítható, hogy Hazánk költségvetése jó irányba halad, kérem ezért a törvénytervezet vonatkozásában segítő támogatásukat.

Köszöm megtisztelő figyelmüket!

Jobbik: ez egy megszorító típusú költségvetés

Hegedűs Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy bár a költségvetési hiány csökkentése fontos dolog, de ezt nem lehet közvetlen célként kitűzni, mert kontraproduktív lesz. Ehelyett az ellenzéki képviselő szerint olyan közvetlen célokat kellene kitűzni, melyek megvalósulása esetén beindulna a gazdasági növekedés és ez csökkentené az államadósságot. A jobbikos képviselő hangsúlyozta: a költségvetésből nem derül ki, hogy mitől fog bővülni a foglalkoztatás, illetve mitől kap valóban kiemelt szerepet az oktatás, vagy éppen az egészségügy. Hegedűs Tamás szerint nincsenek megfelelő költségvetési források csoportosítva a célokhoz, ez egy "megszorító típusú" költségvetés és nem látszik, hogy mitől fog újra növekedni az ország gazdasága.

Fidesz: cél az országmentés

Pichler Imre László (Fidesz) felszólalásában megerősítette, hogy a 2012-es költségvetés célja a nyugdíjrendszer és az egészségügy költségvetésileg zárt rendszerré alakítása, a Start-munkaprogram beindítása, valamint az euróválság veszélyeinek csökkentése érdekében az országvédelmi alap létrehozása, az adókiskapuk bezárása és az adóegyszerűsítés.

Az LMP plusz 20 milliárdot javasol a bölcsődék fejlesztésére

Ertsey Katalin, az LMP képviselője azt javasolta, hogy a költségvetésben rendezzenek át 20 milliárd forintot a bölcsődék és családi napközik fejlesztésére, valamint a bölcsődei normaszámítás az óvodaival legyen azonos, ugyanis jelenleg a beteg gyerekek után és az öt hetes nyári szünetben a bölcsődék nem hívhatják le a normatívát.

Úgy vélte, hogy a kormány nem veszi figyelembe az alapvető összefüggést a nők foglalkozási helyzete és a gyermekvállalás között. Szerinte, ha a nőket olyan munkába segítik, ami mellett foglalkozhatnak a gyerekükkel, akkor születnek majd meg az újabb gyerekek. Az LMP-s politikus hangsúlyozta: 30 ezer kismamát lehetne visszasegíteni a munkaerőpiacra a gyes és a gyed lejárta után, ha a kormány nem egy életszerűtlen megoldást választana, hanem a start plusz kártyát kiterjesztené az önfoglalkoztató nőkre, a részmunkaidős vállakozásokra. Akikről a kormány azt hiszi, hogy a "fátyolos tekintettel naphosszat a babakocsit tologatják", azok feketén most is dolgoznak és megragadnak minden lehetőséget, hogy pénzt keressenek – fogalmazott Ertsey Katalin.

Fidesz: jól áll a munkahelyteremtés helyzete

Mágori Józsefné, a Fidesz képviselője azt mondta, hogy jól áll a kormány munkahelyteremtési programja. A politikus saját választókörzetét, Makót és térségét hozta példaként, ahol idén növekedett az állami támogatással elhelyezkedő emberek száma, ugyanakkor a támogatás nélküli munkahelyek száma is a nőtt.

Pősze Lajos (független): az államadósság csökkentésének nincs alternatívája

Pősze Lajos független képviselő azt mondta: az államadósság csökkentésének nincs alternatívája, szerinte csak egy közös európai "szanálási terv" részeként merülhet fel az adósság újratárgyalása. Magyarország halála volna, ha egyedül kiállna és az államadósság újratárgyalását kérné - értékelte.