A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2010. évi tevékenységéről, az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról és a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslatok részletes vitáival fejeződött be az Országgyűlés hétfői plenáris ülése.

A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájában Lamperth Mónika (MSZP) azt kritizálta, hogy az előterjesztés címét nem házszabályszerűen módosította az előterjesztő gazdasági bizottság. Román István (Fidesz) úgy reagált: a címben technikai jellegű elírás történt, még ha "kellő kreativitással sikerült is mögé ideológiát is gyártani".
    
Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Bárándy Gergely (MSZP) üdvözölte, hogy a kormány elfogadta a tényállás koncepcionális átalakítását és alaki bűncselekménnyé válik az uzsorázás. Képviselőtársa, az ugyancsak MSZP-s Varga László is a hivatalos személyek fokozott felelősségéről beszélt. Emellett fontos elemnek nevezte, hogy az uzsorás bűncselekményt elkövetők büntetését csak akkor lehessen korlátlanul enyhíteni, ha az elkövető megtérítette a vagyoni hátrányt. A szocialista politikus jelezte azt is, hogy álláspontja szerint az uzsorázás csak tünet, a valódi probléma az, hogy sokaknak a hó végéig nincs meg a létfenntartáshoz szükséges jövedelmük.

Gyüre Csaba (Jobbik) a társadalom veszélyeztetettségére hivatkozva az uzsorázás büntetési tételének súlyosbítása mellett érvelt, indoklása szerint az ezzel foglalkozók "nincsenek kellőképpen fenyegetve". A szintén jobbikos Staudt Gábor elmondta: támogatja a törvényjavaslat célját, de nehézkesnek érzi a bizonyítást. A képviselő szintén indokoltnak tartja, hogy kiemelt figyelmet kapjanak azok az esetek, ahol hivatalos személy az elkövető, emellett pedig bűncselekménynek minősítené a feljelentés elmulasztását. Képviselőtársa, Kiss Sándor (Jobbik) annak korrigálását kérte, hogy az elkövetőknek ne az első fokú tárgyalás berekesztéséig, hanem annak megkezdéséig kelljen megtéríteni az okozott károkat.

Az uzsora-bűncselekménnyel kapcsolatos vita zárásaként Répássy Róbert (Fidesz) igazságügyi államtitkár arról beszélt: a kormány tisztában van azzal, hogy a büntetőjogi megoldás csak az egyik irány, rendészeti, illetve adóhatósági eszközökkel is komoly lépéseket kell tenni a felszámolás irányába. Úgy véli, az eredeti javaslat jelentős szigorításokat tartalmaz a kérdésben. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróság az uzsorázással összefüggésben alkalmazhatja a vagyon jellegű szankciókat is, vagyis a végrehajtható szabadságvesztés magával hozza a vagyonelkobzást, pénzbüntetést is. Répássy Róbert arra is kitért: később újra felülvizsgálhatja az Országgyűlés az uzsorázással kapcsolatos jogszabályokat a tapasztalatok alapján.

A Civitas Invicta - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat részletes vitájában jobbikos képviselők mutatták be két módosító indítványukat. Ezekben az Invicta jelzőt lecserélnék a heroicissimára, illetve kiegészítenék a javaslat egyik paragrafusát.

Napirend utáni felszólalásra két jobbikos képviselő jelentkezett. Ferenczi Gábor a magyar kálváriákról beszélt, majd bemutatta a tihanyi kálvária történetét. Kulcsár Gergely a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány állami támogatásának összegét kifogásolta.

A kérdések után határozathozatalokkal folytatta munkáját a parlament. A képviselők szavaztak a nemzeti energiastratégiáról, és több száz határozat hatályon kívül helyezéséről is.

Összesen 865 országgyűlési határozatot helyezett hatályon kívül a Ház a határozatok deregulációs célú felülvizsgálatának elfogadásával. A 2010. május 14-e, vagyis a jelenlegi Országgyűlés megalakulása előtt hozott és a rendeltetésüket már betöltött országgyűlési határozatokat érintette a határozatok deregulációs célú felülvizsgálata, ezzel a korábbról érvényben lévő csaknem 1700 országgyűlési határozat mintegy fele veszítette el hatályát. Ezek közül 171 még 1990. május 2-a előtt keletkezett. A kabinet a Magyary-program keretében tekintette át azon jogszabályok sorát, amelyek nem egyeztethetők össze programjával, és szűrte ki azokat, amelyek indokolatlanul duzzasztják fel a jogrendszert. A jogszabályok áttekintését a 2011. január 1-je óta érvényben lévő új jogalkotási törvény írja elő.

Elfogadta az Országgyűlés a nemzeti energiastratégiát, így lehetővé vált, hogy a stratégiához illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel (éghajlat-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai) és ágazati (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) stratégiákkal kiegészülve egységes stratégiai rendszer alakuljon ki. A most elfogadott országgyűlési határozat 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.

Módosította az Országgyűlés a közbeszerzési törvényt: októbertől a három felhívás kiküldésével lefolytatható közbeszerzési eljárások felső határa az eddigi 80 millió forint helyett a 150 millió forintos építési beruházásokra is vonatkozik. Az indítványozó Hörcsik Richárd (Fidesz) az előterjesztést korábbi parlamenti vitájában azzal indokolta, hogy ez az értékhatár mintegy 3,5 milliárd forintos uniós támogatást tesz elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára. A kormánypárti politikus emellett hangsúlyozta, hogy a változtatással lehetővé válik az Észak-magyarországi, nagy árvizek utáni helyreállítási munkálatok mielőbbi befejezése is.

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt az Országgyűlés 233 igen, 101 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett megszavazta. Ennek értelmében a tavalyi költségvetést 13.168 milliárd 448,1 millió forint bevétellel, 14.057 milliárd 922,6 millió forint kiadással hagyta jóvá parlament, így a tavalyi államháztartási hiány 889 milliárd 474,5 millió forint lett. Az elfogadott törvény rögzíti: a 2010 májusában hivatalba lépett nemzeti ügyek kormánya azzal szembesült, hogy az előző - Bajnai Gordon által vezetett - szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek. A költségvetési törvényben leírt főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak: a 3,8 százalékos hiány valójában a 7 százalékot is meghaladta volna. A nemzeti ügyek kormányának rendkívüli gazdasági intézkedéseket kellett meghoznia annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje az adósságválságot és a saját lábára álljon.

Az eredeti 2010. évi költségvetési törvény a központi költségvetés hiányát 870,3 milliárd forintban állapította meg a parlament, a teljesítés 889,5 milliárd forint lett pénzforgalmi szemléletben, ami azt jelenti, hogy a deficit 19,1 milliárd forinttal több az előirányzatnál. Ugyanakkor az önkormányzati rendszerben a kialakult 232 milliárd forint deficit jóval meghaladta a tervezett 190 milliárd forintos előirányzatot. Így az államháztartás összes hiánya pénzforgalmi szemléletben 1.121,5 milliárd forint lett, 61,1 milliárd forinttal nagyobb az eredetileg tervezettnél.

A Ház döntött arról is, hogy nem függeszti fel Budai Gyula, Meggyes Tamás és Szekó József fideszes képviselők mentelmi jogát.

A Gyermekszegénység Elleni Program Iroda védelmében elhangzó azonnali kérdéssel folytatta munkáját az Országgyűlés. Ezt követően a kérdések többek közt a Nemzeti Eszközkezelőről, az építészeti értékekről és a fiatalok egészségvédelméről szóltak.

Az LMP-s Szabó Tímea a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégiai programban résztvevő, a Magyar Tudományos Akadémia részvételével működő Gyermekszegénység Elleni Program Iroda ellehetetlenítése miatt bírálta a kormányt. Soltész Miklós államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem folytatja az SZDSZ politikáját, és nem támogatja tovább a "liberális kötődésű társaságot". A kabinet nem fordít 80 millió forintot egy iroda fenntartására, viszont 19 milliárd forinttal járul hozzá a legszegényebbek lakásfenntartásához és 360 milliárd forintot juttat a családi pótlékon keresztül a gyermekeknek.

A szocialista Tukacs István arra mutatott rá, hogy a teljes devizahitel-állomány mintegy 5300 milliárd forintot tesz ki, és csaknem 130 ezer család veszélyeztetett, a Nemzeti Eszközkezelő 18 hónap elteltével sem kezdte meg a munkáját, és mindössze 5 milliárd forintból próbál segíteni a károsultakon. Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy október 1-jétől csak a késedelmes hitelesek 2 százalékának ingatlanát lehet elárverezni, az eszközkezelő pedig az ebben érintetteken kíván segíteni, forrásai is ehhez igazodnak.
    
A jobbikos Sneider Tamás arra várt válasz, hogy mit tesz a kormányzat a dolgozni vágyó fiatalok itthon tartása érdekében. Halász János államtitkár az Európában egyedülálló magyar családtámogatási rendszerre hívta fel a figyelmet, és beszámolt arról is, hogy számos uniós országban magasabb a fiatal felnőttek munkanélküliségi rátája, mint Magyarországon.

Az LMP-s Szabó Rebeka arra volt kíváncsi, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a baromfitenyésztők minél hamarabb átálljanak a feljavított ketreces állattartásra. Czerván György államtitkár válaszában elmondta, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal folyamatosan konzultál a szakmai szervezetekkel és az állattartókkal, és állatjóléti támogatást is nyújt a tenyésztőknek.

A kereszténydemokrata Pálffy István az építészet világnapján arra kérdezett rá: mit kíván tenni a kulturális kormányzat annak elősegítésére, hogy épített környezetünkben a nemzeti jelleg és a modernkori vívmányok egyaránt megjelenjenek? Halász János válaszában hangsúlyozta, hogy a nemzeti gyökerű és nyugati színvonalú építészet megteremtése a cél, ami egységes politikát és hosszú távú stratégiát igényel. A belügyminiszter ennek érdekében Nagy Ervint, a Makovecz-iskola egyik tanítványát nevezte ki országos főépítésszé - tette hozzá az államtitkár.

Bartos Mónika (Fidesz) a fiatalok egészségvédelmének és egészségtudatosságának fontosságát hangsúlyozva arra várt választ: hogyan tartatható be az a jogszabály, amely tiltja a 18 év alattiak alkohollal vagy dohánytermékkel való kiszolgálását. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy a szigorú szabályozás, az ellenőrzés és a családok együttműködése egyaránt fontos a fiatalok védelmében.

Boldvai László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a környező országokban 4-8 százalékkal növekedtek a beruházások, addig Magyarországon mintegy 7 százalékkal csökkentek. A képviselő arra kérdezett rá, hogy mit tesz a kormány a befektetői bizalom visszaállítása érdekében. Cséfalvay Zoltán szerint a befektetői bizalom csak növekedett, hiszen 2008-ban, még nem volt privát befektető, aki megvásárolta volna az állampapírokat, és az állam csődben volt. A jelenlegi kormány viszont képes a piacról finanszírozni magát - tette hozzá Cséfalvay.

A kérdéseket követően Kőszegi Zoltán (Fidesz) Dabas város polgármestere személyes érintettség okán kért szót Kepli Lajos interpellációjával kapcsolatban. Mint mondta, nem volt szerepe az eljárásban, és bocsánatkérésre szólította fel a jobbikos képviselőt.
Kepli Lajos erre azt mondta, semmivel nem vádolta a polgármestert, "akinek nem inge, nem veszi magára".

A felsőoktatásról, a Sukoró-ügyről, az uzsorabűnözésről, az iskolakerülésről volt szó többek között az azonnali kérdések sorában a parlamentben.

Hiller István arról beszélt, hogy a felsőoktatási törvény koncepciójával egyidejűleg megjelent táblázatokból egyértelművé vált, mit is jelent majd a költségtérítés kivezetése. Az a cél, hogy a magyar felsőoktatásban csökkentsék a diplomások számát. Halász János államtitkár azt mondta: épp Hiller István minisztersége alatt alakult ki a munkaerő-piacon az a sokszor használhatatlan rendszer, amit most át kell alakítani. Újraszabályzandónak tekintik a felsőoktatás alapelveit, kereteit, az állam szerepvállalásának mértékét. Egy olyan ösztöndíjrendszert dolgoznak ki, ami segít azoknak, akik az önköltséges rendszerbe szorulnának - ígérte.     
    
Kepli Lajos a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, hogy Joav Blum (a Sukoró-ügyben közokirat hamisítással gyanúsított üzletember), büntetlenül elsétálhat-e azután, hogy a közelmúltban a felmentéséről született bírósági ítéletet? Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese elmondta, hogy 2009-ben közokirat hamisítás miatt emeltek vádat, amely alól a bíróság a vádlottat 2011. szeptember 14-én felmentette. Az ügyészség fellebbezést jelentett be, és ő maga is úgy gondolja, a döntés törvénysértő és elfogadhatatlan.

Ertsey Katalin azt kérdezte, hol érhető el a nemzeti eszközkezelő. Mint mondta, megnézte a számos helyen hirdetett hitelsegitseg.hu oldalt, de semmilyen információ nincs róla, és az email-cím sem elérhető. Cséfalvay Zoltán államtitkár közölte: az eszközkezelő létrejött, létezik, a kormány szeptember 28-án tárgyalta az eljárásrendről szóló előterjesztést. A parlament elé be kell nyújtani erről törvényjavaslatot, ez októberben várható. Lehet, hogy ez a honlap kicsit "előrehaladt," de az eszközkezelő kialakítása megtörtént.

Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz) azt kérdezte, hogy tervezi-e a kormány, hogy kékvonalat hoz létre a devizahitelesek tájékoztatására a kormányablakokban? Szabó Erika államtitkár elmondta: fontos, hogy az érintettek megfelelő tájékoztatást kapjanak. Január eleje óta már működik a kékszám, ez helyi tarifával hívható, és a központi kormányzati ügyfélvonal 0-24 óráig üzemel.
    
Kovács Tibor arról beszélt, hogy megszüntették a tiszapalkonyi és kazincbarcikai erőmű működtetését, s bár felajánlották ezeket eladásra, de az energiahivatal a szerződéseket nem hagyta jóvá. Ez több száz dolgozót érint, akik három hónapja semmilyen juttatást nem kapnak. Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy az említett erőműveket a szocialisták privatizálták. A borsodi és tiszapalkonyi hőerőműnél jelentettek be szüneteltetést, ezt az energiahivatal a jogszabályok alapján jóváhagyta - közölte az államtitkár, majd hozzátette: A kormány odafigyel a jelenségre.

Hegedűs Lorántné azt kérdezte, hogy mikor lép életbe a zérótolerancia? Kontrát Károly államtitkár azt mondta, hogy 220 ügyben indult eljárás szeptember 1-ig, 66 fő van előzetes letartóztatásban, 3 házi őrizetben, 1 őrizetben van, a sértettek száma 596, a terheltek száma 155. Senki nem áll a törvények felett, határozottan fellépnek az uzsorásokkal szemben - szögezte le.

Stágel Bence azt kérdezte, hogy eredményesek voltak-e a 2010/11-es tanévben az iskolakerülések csökkentésére tett kormányzati intézkedések? Kiemelte, hogy 2007-ben a tankötelezettség megszegése miatt 25.433 feljelentés érkezett, ezzel szemben 2009-ben már több mint 44 ezer. Az iskolakerülés éppen azon fiatalok körében a legmagasabb, akik családjai szociálisan nehéz helyzetben vannak - tette hozzá a kereszténydemokrata politikus. Soltész Miklós államtitkár rámutatott: összességében pozitív a mérleg, a 10 órát igazolatlanul hiányzók mindössze 42 százaléka éri el az ötven órát, ami után fel kell függeszteni a családi pótlékot; 74 százaléka a gyermekeknek szociálisan rászorult, sokszor segélyezett családokból való. Múlt tanévben 13 ezer gyermek haladta meg az ötvenórás hiányzást, és 7400 esetben kellett a támogatást felfüggeszteni. Arra kérte az Országgyűlést, hogy további tervezett szigorításokat is támogassák. Megemlítette, hogy a tanköteles korból épp kilépőkre igazából a szankció már nem hat.

A civil szervezetek állami támogatásáról, a műszakpótlékról, az adórendszerről és egy dabasi beruházás engedélyéről is kérdeztek a képviselők a parlamentben az interpellációk alatt.

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy a késedelemmel kifizetett központi támogatások állandó likviditási problémákat okoznak a civil szolgáltatóknak, amely miatt akár csődbe is mehetnek. Soltész Miklós államtitkár elismerte, hogy a civil szervezetek jelentős feladatokat látnak el a humán szolgáltatások terén. Azt viszont hangsúlyozta, hogy miközben nem írnak elő számukra ellátási kötelezettséget, ugyanazt a fajlagos normatívát kapják a szolgáltatások fenntartására, mint az önkormányzatok. Kijelentette azt is, hogy a szolgáltatások fenntartásának finanszírozásban nem állnak fent "a kérdésben jelzett áldatlan állapotok".

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy a munka törvénykönyvének tervezett változtatásai nyomán a dolgozók több munkáért kevesebb pénzt kapnának, miközben megfosztanák őket a jogaiktól is. Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarországnak olyan új munkaügyi szabályozásra van szüksége, amelyik elősegíti a foglalkoztatás bővítését, de csökkenti az arra rakódó adminisztrációt. Elmondta, hogy a jogszabály továbbra is megtartja a műszakpótlék intézményét, mert az éjszakai pótlék megmarad, de az indokolatlan pótlékokat felülvizsgálják.

Göndör István (MSZP) szerint már látszik, hogy megszűnik az egykulcsos adórendszer. A képviselő nevetségesnek nevezte, hogy a kormány kommunikációja továbbra is az egykulcsos rendszerről szól, miközben az valójában három kulcsossá és a mainál sokkal bonyolultabbá válik. Megjegyezte azt is, hogy a minimálbér emelése és a versenyszférában "előírt" béremelés óriási bértorlódást fog eredményezni. Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy torz és kusza adórendszert örököltek az előző kabinetektől, ezért az átállás időt vesz igénybe. Hangsúlyozta, hogy a kormány előírta, hogy senki nem járhat rosszabbul az előző évhez képest. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre megszüntetik az adójóváírást, a szuperbruttót pedig - havi 202 ezer forintos keresetig - kivezetik a rendszerből. Így minden jövedelmi csoportban csökken a tényleges adóterhelés - tette hozzá. Annak érdekében, hogy az átalakítás alatt senki ne járjon rosszabbul, a kormány továbbra is fenntartja a közszférában a kompenzációt, míg a versenyszférának béremelést javasol - mondta Cséfalvay Zoltán.

Kepli Lajos (Jobbik) egy lehetséges engedélyhamisítás ügyében elmondta, hogy a Holcim Hungária Zrt. egyik képviselője augusztus 22-én építési engedélykérelmet nyújtott be, hogy egy dabasi ingatlanon cementelosztót és logisztikai központot építhessenek. Az engedélykérelemhez a cég csatolta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hozzájáruló nyilatkozatát, de ezt a határozatot a cégen kívül senki nem kapta kézhez és az illetékes hatóság is azt mondta, hogy ilyet nem adtak ki. A Jobbik nevében azonnali vizsgálatot kért annak megállapítására, hogy a Szűcs Lajos, a Pest megyei önkormányzat fideszes vezetője, illetve Kőszegi Zoltán, Dabas fideszes polgármestere tudott-e "az engedély valószínűleg hamis eredetéről". Illés Zoltán környezetügyi államtitkár leszögezte, hogy a cégnek jelen pillanatban nincsen engedélye a beruházásra. Egyúttal mindenkit arra bíztatott, hogy ha bűncselekményt gyanít, akkor forduljon az illetékes hatóságokhoz.
Saját álláspontját ismertetve közölte, hogy környezetvédelmi és egészségvédelmi feltételek betartatásával támogatja a beruházást, mert az munkahelyeket teremtene. Hangsúlyozta, hogy az egészségkárosodás lehetőségét viszont mindenképpen ki kell zárni.

A szolgálati nyugdíjasokról, a devizahitelesekről, az állami termőföldekről és az utazásokkal egybekötött termékbemutatót szervező cégekről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlés plenáris ülésén.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a kormány az egykori hivatásos állományú dolgozók, jelenlegi szolgálati nyugdíjasok újrafoglalkoztatásával egyszerűen el akarja venni a teljesen törvényesen nyugdíjba vonult egykori rendőrök juttatásait, hogy ebből fedezze a jelenlegi aktív állomány fizetésemelését.
Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár válaszában leszögezte: mindenkinek tudnak "értelmes, az ország épülését szolgáló feladatot" adni. Éppen ezért  a szaktárca létrehozott egy reaktivációs adatbázis, amelybe várják a szolgálatra jelentkező nyugdíjasokat: eddig ötvenen jelentkeztek.
Az államtitkár hangsúlyozta: jelenleg a rendőri állomány átlagéletkora 30 év, ezért szükség van a tapasztalt rendőrök ismételt szolgálatba állására. 2012-től szenior állományt hoznak létre, amelyben a résztvevők a nyugdíjuknak megfelelő illetményben részesülnek könnyített alkalmazási feltételek mellett. Aki pedig nem akar visszatérni a dolgozni, az szolgálati járadékot kap 57 év felett a nyugdíjellátásnak teljes összegében, 57 év alatt pedig az szja-val csökkentett összegben.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) interpellációjában hangsúlyozta: a devizahitelesek problémáinak érdemi megoldása az lenne, ha a felvételi árfolyamon való forintosítást lehetővé tenné a kormány.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: nincs egyetlen "csoda-megoldás", eltérő adósi csoportok vannak, eltérő problémákkal, ezért eltérő megoldások kellenek. Az államtitkár szerint három nagy csoportba sorolhatók az adósok. A 90 napon túli késedelemmel rendelkezők, akiknek az árverezési kvóta, illetve a nemzeti eszközkezelő nyújthat segítséget; azok, akik jelenleg képesek törleszteni, de ha nagy az árfolyam-ingadozás akkor belecsúszhatnak a fizetésképtelenek közé, nekik az árfolyamgát ad biztonságot; illetve akik megtakarításaik révén képesek kedvezményes árfolyamon visszafizetni tartozásukat, ők a végtörlesztéssel élhetnek.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) interpellációjában arról beszélt, hogy a kormány számára kiemelten fontos vállalás volt a magyar termőföld védelme, ezért a most bérbe adandó 65 ezer hektárnyi állami földterület használatba adása tulajdonképpen egy próba. Ha jó helyre kerülnek ezek a földek akkor a kormány megtartja a bizalmat, de ha valamit elhibáz "annak súlyos következményei lehetnek".
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában elismerte, hogy a 65 ezer hektár bérbeadását a kormány is próbának tekinti. A helyes felhasználásról pedig a bírálati szempontok alapján döntenek. Így például a földterülettől 20 kilométernél messzebbről nem lehet majd pályázni, egységes lesz az aranykoronánkénti bérleti díj és 1200 hektár feletti bérelt, vagy tulajdonolt földdel rendelkező gazdálkodók nem vehetnek részt a pályázatokon.

Spaller Endre (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) évek óta vizsgálatot folytat azok ellen a cégek ellen, amelyek olcsó utazással egybekötött termékbemutatókat szerveznek és egy kedvező vásárlás lehetőségének látszatát keltik. A vásárlók sokszor csak otthon szembesülnek azzal, hogy a megvett termék részleteit nem képesek fizetni vagy, hogy a hagyományos kereskedelemben olcsóbban juthattak volna ahhoz.
A kereszténydemokrata képviselő kiemelte, hogy az NFH vizsgálatai szerint az ilyen ügyekben a kifogások aránya eléri a nyolcvan százalékot.
Szatmáry Kristóf államtitkár hangsúlyozta, hogy ez a téma az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén is szerepelt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság programjában kiemelt szerepet kapott az ilyen típusú rendezvények ellenőrzése, a hatóság munkatársai gyakran próbavásárlóként vesznek részt azokon. Emellett nagy fontosságot tulajdonított a megelőzésnek, miközben felhívta a figyelmet arra, hogy napirenden van a jogszabályi környezet felülvizsgálata is.

A jövő évi költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó adórendszerről, valamint a 2006 őszi eseményekről esett szó a napirend előtti felszólalások sorában.

A szocialista Burány Sándor az Orbán-kormány adórendszerét növekedésellenesnek nevezte, amely nem segíti a foglalkoztatás bővítését, ezért recessziót fog előidézni. Mellár Tamás jobboldali közgazdászra hivatkozva perverznek nevezte a gazdagabbakat támogató és a szegényektől jövedelmet elvonó adórendszert.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában a szocialista kormányok adórendszerét nevezte perverznek, mivel az az adójóváírás vagy a félszuperbruttó intézménye miatt nem ösztönözte többletteljesítményre az embereket, majd hozzátette: ennek köszönhető, hogy még mindig mintegy egymillió ember kapja részben vagy egészben zsebbe a fizetését.

Volner János (Jobbik) szerint a kormány szakszerűtlenül készítette el a 2011-es költségvetési törvényt, és kifogásolta azt is, hogy egymást követik a megszorítások, amely szerinte az elhibázott gazdaságpolitika következménye.
Cséfalvay Zoltán válaszában úgy vélte: nem lehet a megszorítás vádjával illetni azokat az intézkedéseket, amelyek az állami újraelosztás csökkentését és egy hatékonyabban működő állam létrehozását célozzák. Felhívta a figyelmet a világgazdaságban zajló folyamatokra, és Görögország példáján mutatta be: mit jelent, ha egy ország elveszíti gazdasági önállóságát.

A kereszténydemokrata Pálffy István az Európai Bizottság elnöke által múlt héten elmondottakra hívta fel a figyelmet, amelyek szerint fontos feladat a nemzeti eladósodás csökkentése. Mint mondta, Magyarország másfél éve jár ezen az úton.
A politikus - kitérve arra, hogy a bizottság a pénzügyi tranzakciók megadóztatására tett javaslatot - azt hangsúlyozta: itt az idő, hogy a pénzintézetek visszafizessenek valamennyit abból, amit az emberektől nyertek. A képviselő a gyorsított törvényhozás mellett érvelve azt mondta: az embereknek azonnali segítségre van szükségük.
"Rajtunk múlik, el tudunk-e szakadni véglegesen az európai gazdasági bajok tűzfészkétől" - mondta Pálffy István.
Cséfalvay Zoltán válaszában arról beszélt, hogy bár 2010 nyarán még nem ez volt az általános irány Európában, a magyar kormány már akkor próbált mindent megtenni a költségvetés stabilizálása, az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése érdekében. Mint mondta, ha az ország ezen a téren sikerrel jár, az európai folyamatok motorjává válhat.

Schiffer András (LMP) a jövő évi büdzsét a nyomor és a munkanélküliség költségvetésének tartja, amelynek alternatívaként mutatta be pártja költségvetés-tervezetét.
Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy az LMP által készített 95 oldalas dokumentum egy növekvő gazdaságú, zöld kormánnyal rendelkező német tartomány számára lenne alkalmazható, de nem a jelenlegi Magyarországon. Az államtitkár számos ponton bírálta az ellenzéki párt honlapján elérhető dokumentumot, a többi közt azért, mert növelni a turizmus áfáját és hibásan 50 milliárd forintos bevétellel kalkulál a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből.

A fideszes Gulyás Gergely - visszaemlékezve a 2006 őszén zajló eseményekre - kijelentette: ma azok féltik a demokráciát, akik kormányzásuk idején a fizikai erőszakot is megengedhetőnek tartották ellenlábasaikkal szemben. A politikus bírálta a szocialista pártot, amelynek tagjai máig nem csatlakoznak az akkori eseményeket elítélő politikai konszenzushoz. A képviselő fontosnak tartotta a felelősségre vonást azok esetében, akik parancsot adtak a rendőröknek az erőszakoskodásra, vagy akik eltűrték, eltussolták azt. Mint mondta, a jogállamba vetett hit helyreállítása érdekében mindent meg kell tenni azért, hogy valamennyi szükséges dokumentum a nyomozóhatóság rendelkezésére álljon.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a szocialisták nem voltak partnerek az ügy rendezésében, és bírálta azt is, hogy a pártból még senki nem kért elnézést a történtekért. Szerinte az MSZP a mai napig nem tudta feldolgozni az akkor történteket, ezt bizonyítja politikusaik hozzáállása.