Az ároktői bandával kapcsolatos eseményekre is reagál az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosítása, amelynek kedden kezdődött az általános vitája az Országgyűlésben.

Répássy: az ároktői bandával kapcsolatos eseményekre is reagál a jogalkotás

Répássy Róbert szerint az ároktői bandával kapcsolatos eseményekre is reagál az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosítása.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára azt mondta, az előterjesztés módosítja a lakhelyelhagyási tilalomra és a házi őrizetre vonatkozó szabályokat, amely alapján a bíróság minden esetben – a terhelt hozzájárulása nélkül is – dönthet a nyomkövető alkalmazásáról. A hatályos szabályok szerint a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt csak akkor lehet az érintett hozzájárulása nélkül alkalmazni, ha az előzetes letartóztatása azért szűnik meg, mert annak a törvényben meghatározott maximális tartalma letelt – ismertette.

Az államtitkár a főbb módosítások között említette, hogy az egyéves gyakorlattal rendelkező ügyvédjelölt a törvényszéken elsőfokú eljárásban eljárhat, de védőbeszédet nem tarthat. Módosul a bíróság összetételére vonatkozó szabály, így másod- és a harmadfokú bíróság a felülbírálati, illetve a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban – közölte.

Répássy Róbert azt mondta, a jövőben a terhelt adatváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége az értesítési címre is kiterjed. A lakásmaffia ügyekben lehetőség lesz arra, hogy a zsarolás, a csalás és az uzsora-bűncselekmény sértettje az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési joggal összefüggő polgári jogi igényt is tartalmazó indítványában ideiglenes intézkedésként kérheti a birtokából kikerült ingatlan kiürítését és annak a magánfél birtokba adását.

Lehetőség lesz rá, hogy a tanú vallomását – beleegyezése esetén – a kiemelt ügyeken kívül is vizsgálják poligráffal.

Répássy Róbert közölte, visszaállítják azt a korábbi szabályozást, miszerint a jogorvoslati jogosultság általános, kivéve ha azt a törvény kifejezetten kizárja, panaszra viszont csak az jogosult, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz.

Hozzátette: az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítvány gyanúsítottnak és védőnek megküldött példányához csatolni kell az elrendelést megalapozó nyomozási iratok másolatát is.

Az államtitkár elmondta, a büntető törvénykönyvben új tényállások lesznek, így lehetőség lesz arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének (parlament, bizottság, tanács) védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosítható legyen. Elmondta, a sportbeli csalások, azaz a bunda ellen is fel kell lépni, ezért új tényállásként vezetik be a sporteredmény tiltott befolyásolását.

Répássy Róbert elmondta, a büntetőügyekhez hasonlóan a szabálysértések esetében is lehetőség lesz a közvetítői eljárásra. Szabálysértési mediáció a fiatalkorúak által elkövetett, valamint a szabálysértési elzárással sújtható szabálysértések miatt indult eljárásban lesz majd alkalmazható – jegyezte meg.

Képviselői felszólalások

Vas Imre (Fidesz) elmondta, hogy a javaslat jelentős részben a büntetőeljárási törvényt módosító vagy pontosító szabályokat tartalmaz, de érinti a bírósági végrehajtási, a rendőrségi, az ingatlan-nyilvántartási, a közvetítői tevékenységről szóló, valamint a szabálysértési törvényt is. Megismételve az előterjesztés államtitkár által kiemelt főbb pontjait, közölte, a rendelkezések többsége 2014. január 1-jén lép életbe.

Bárándy Gergely (MSZP) a vitában hangsúlyozta, hogy korábban a mostani álláspontjukkal ellentétes véleményük mellett ugyanilyen meggyőzően érvelt a kormány, mindegyikről azt mondták, hogy növelheti a hatékonyságot a módosítás. Pozitívumként fogalmazta meg az általános panaszjog visszaállítását, a gyermekmeghallgató szobák elterjedését, és a nyomkövetőkkel kapcsolatos szabályok módosítását. Ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy az ügyvédjelölt is képviselheti a védelmet törvényszéki eljárásban, mert szerint gyengítik az eljárási garanciákat. Összességében az MSZP nem fogja támogatni az előterjesztést - mondta Bárándy Gergely.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a közrend területen szigorítást tartalmaz, felgyorsítja az ügyek felderítését, tárgyalását. Szerinte a Ház előtt lévő javaslat alapvetően pozitív elmozdulást jelent, növelheti a hatékonyságot és a lakásmaffiával kapcsolatban is jó irányba változhat a szabályozás. Hozzátette: fontos garanciális jog lehet, hogy a feljelentőnek is legyen panaszjoga, ez ügyben módosító javaslatot is benyújtanak. Vágó Sebestyén (Jobbik) a mediáció intézménye mellett emelt szót a felszólalásában.

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a hozzászólásokat és mint mondta „érdeklődéssel várja" a módosító indítványokat, amelyeket alaposan megvizsgál majd a kormány.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló határozati javaslat részletes vitájával, majd a kiszolgáltatott fogyasztói rétegek fokozott védelméről szóló fogyasztóvédelmi tárgyú törvények módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Az Európai Ügyészég létrehozásáról szóló határozati javaslat

Balczó Zoltán és Staudt Gábor jobbikos képviselők is bírálták egyrészt a javaslatot, másrészt pedig az ahhoz benyújtott MSZP-s módosító indítványt. Staudt Gábor szerint ha az MSZP képviselői elolvasták a javaslatot és ezután nyújtották be az indítványukat, akkor az „nyílt hazaárulás", ha pedig elolvasás helyett abból indultak ki, hogy ami az Európai Unióból indul, az csak jó lehet, akkor az szintén azt jelenti, hogy nem a magyar érdekeket, hanem az „egyesült európai államok" érdekeit védik. Hangsúlyozta: a javaslatban körvonalazódó ügyészség egy szövetségi államformához igazított ügyészségi formula, amely így az amerikai FBI-hoz hasonló és túlzott jogosítványokat biztosít.

Hörcsik Richárd (Fidesz) az előterjesztő nevében reagálva azt emelte ki: sok képviselő felszólalásából az derült ki, hogy sokan nem értik pontosan az előterjesztés lényegét. Hozzátette: szerinte is „tévúton jár" az MSZP-s képviselők által benyújtott módosító indítvány.

Ezt követően az elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta.

Fogyasztóvédelmi tárgyú törvények módosítása – Kormány: cél a kiszolgáltatott fogyasztói rétegek helyzetének javítása

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára expozéjában ismertette: a fogyasztóvédelmi politika hangsúlyos eleme a kiszolgáltatott fogyasztói rétegek helyzetének javítása, ez a célkitűzés a fogyasztóvédelmi törvény 2012 tavaszán elfogadott módosításával részben már teljesült. A mostani javaslatnak köszönhetően a jövőben nem maradhat szankció nélkül, ha például a termékbemutatókon célzottan idős embereket vernek át, megtévesztő vagy agresszív eszközökkel bírják rá őket akár többszázezer forintos egészségmegőrző eszközök vagy ágynemű-garnitúrák megvásárlására.

A törvényjavaslat emellett konkretizálná a jelenleg is előírt „ésszerű várakozási idő" tartalmát: a közszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatainak biztosítani kellene az ügyintéző öt percen belüli bejelentkezését, véget vetve ezáltal az olykor órákig tartó várakozásnak, amely pénzbe kerül a telefonálónak.

Emellett a módosítás megtiltja újabb fogyasztói csoportok – vagy vásárlói klubok – létrehozását. Emlékeztetett rá: a fogyasztóvédelmi törvény már 2012. január elsejétől kimondta, hogy fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre. A moratórium időszaka alatt a csoportokat működtető cégek gyakorlata nem változott, sőt a tilalom kijátszásával újabb és újabb fogyasztókat károsítanak meg. A törvényjavaslat ezért 2014-től általánosságban megtiltja az új fogyasztói csoport létrehozását és korlátozza a már működő csoportokhoz való csatlakozás lehetőségét.

MSZP: több problémát is rendez a javaslat

Simon Gábor (MSZP) szerint a javaslat több olyan problémát is rendez, amelyet a fogyasztóvédelmi bizottság már korábban felvetett. A fogyasztói csoportok létrehozására bevezetett tilalom ellenére a már meglévő csoportok új tagok beszerzésével tovább terjeszkedtek, a tagok kiszolgáltatott helyzete pedig nem változott – fejtette ki. Támogatják, hogy megtiltsák újabb csoportok létrehozását, de szerintük a jelenlegi csoportok működését kormányrendeletben kellene szabályozni. Megfontolásra javasolta, hogy terjesszék ki más szolgáltatókra azt a rendelkezést, miszerint a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások ügyfélszolgálatának öt percen belül be kell jelentkeznie. Felvetette, hogy kellően átgondolt volt-e a pénzügyi biztos posztjának létrehozása, ha most megszüntetik.

Jobbik: sokkal több embert is érinthetne a javaslat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint sokkal több embert is érinthetne a javaslat. Kifogásolta, hogy a fogyasztói csoportokkal kapcsolatban nem születtek meg a kormányzati intézkedések, amelyek gátat vethettek volna a működésüknek és a terjeszkedésüknek. Szorgalmazta, hogy kezdődjön meg a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos büntetőjogi elszámoltatás. Javasolta, további intézkedések meghozását például az indokolatlanul magas banki költségek csökkentése érdekében. Mint mondta, szociális bankszámlára lenne szükség. Ez azt jelentené, hogy 200-220 ezer forint bruttó fizetés alatt ingyen lehessen bankolni.

LMP: nem alapos a szabályozás

Ertsey Katalin (LMP) azt mondta, jelentős kifogásaik vannak az előterjesztéssel kapcsolatban. Ő is kritizálta, hogy a fogyasztói csoportok működésével kapcsolatban nem született alapos szabályozás. Szerinte „a kisbaltás jogalkotás" másik példája a plázastop, amely az LMP javaslatának kifordított változata, és most tovább szigorítják. Felidézte, hogy pártja azért javasolt ideiglenes plázastopot, hogy a moratórium alatt ki tudják dolgozni a helyi kereskedők védelmét. Véleménye szerint a pénzügyi fogyasztóvédelem területén semmi más nem történt, mint hogy ezt a posztot létrehozták, majd most megszüntetik, illetve beviszik a jegybankba.

A vita lezárása

Az utolsóként felszólaló Staudt Gábor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztésben egy új fogyasztó fogalmat vezetnek be, amely eltér a jövőre hatályba lépő polgári törvénykönyvétől, ez pedig jogbizonytalanságot okozhat. Czomba Sándor államtitkár zárszavában módosító indítványok benyújtására biztatta a képviselőket.

Az általános vitát lezárták, a részletes vita a következő ülésen lesz.

Az LMP a közmunkások katasztrófavédelembe való bevonásáról beszélt, a Jobbik pedig a bejelentés szabályainak tervezett változtatásait bírálta a katasztrófavédelmi törvény módosításának általános vitájában. Ezt követően a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozat tervezetének részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Jobbik: kormányrendelet tisztázza, milyen támogatást kaphatnak az önkéntes tűzoltók

Staudt Gábor (Jobbik) is túlzásnak tartotta azt, hogy jól vizsgázott a katasztrófavédelem rendszere a tavaszi hóhelyzetben, és ugyancsak nem értett egyet a tűzoltóság katasztrófavédelembe történt integrálásával. Szerinte az önkéntes tűzoltóság ausztriai rendszerét kellene meghonosítani Magyarországon, ugyanis ott ez a rendszer hozzájárult az osztrák társadalom kohéziójához. Elmondta,  legalább kormányrendeletben kellene tisztázni azt, milyen támogatás kaphatnak az önkéntes tűzoltó egyesületek.

LMP: a központosítás nem megoldás

Mile Lajos (LMP) szerint 2013-as hóhelyzetben a katasztrófavédelem maga volt a katasztrófa, ezrek dideregtek, miközben „meleghangú" SMS-ket kaptak a Belügyminisztériumtól. Nem értett egyet azzal a kormányzati szemlélettel, hogy a szervezettség, a hatékonyság egyenlő a központosítással. Vannak különleges helyzetek – folytatta – , amikor centralizált irányításra van szükség, de a helyiek hozzáértését nem szabad elhanyagolni.

Fidesz: a tűzoltói munka történelmi feladat

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, hogy egy olyan kiegészítő jogszabályt akarnak elfogadni, amelyik a jövőben a katasztrófavédelem jobb működését szolgálja. Hozzátette: a tűzoltói munka „még csak nem is hivatás, hanem történelmi feladat". Véleménye szerint az önkéntes tűzoltó szolgálatokat és az önkormányzatokat nem szabad elválasztani egymástól, mert az ilyen helyi szervezeteknek össze kell függeniük. Hangsúlyozta, ha a forrásokat nem az önkormányzat biztosítja, az még nem jelent automatikusan elválasztást. Végül arra is kitért, hogy az önkéntes tűzoltószervezetek megerősítése mindenki érdeke. Babák Mihály (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a katasztrófák elleni védekezés állami közfeladat, amit az önkéntesek egészítenek ki. Jó döntésnek nevezte, hogy az internet világában változtattak a tájékoztatás feltételein. Azt is fontosnak nevezte, hogy a közmunkások – ha szükség van rá – segítsenek a védekezési munkákban.

Életszerűtlen változtatásokról beszélt a Jobbik

Bertha Szilvia (Jobbik) életszerűtlennek és feleslegesnek nevezte, hogy a tűzjelzés fogadásakor a diszpécsernek be kell kérnie a bejelentő által használt telefonkészülék előfizetőjének nevét és lakcímét. Indokolatlannak tartotta azt az összeférhetetlenségi szabályt, hogy a hivatásos tűzoltók nem lehetnek az önkéntes tűzoltóegyesületek vezetői. Azt is kérte, hogy az EU-ban egységes 112-es segélyhívószám mellett maradjanak meg a 104-es, 105-ös és 107-es számok is.

Kormány: cél a tűzoltók hatékonyságának növelése

Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a javaslatban nincs centralizálási szándék az önkéntes tűzoltókkal kapcsolatban, hanem éppen a civil szféra bevonását az állami feladatokba. Az sem igaz, hogy megszűnik ezeknek az egyesületeknek a normatív támogatása – tette hozzá. Cél, hogy a tűzoltóságok még hatékonyabban az emberek érdekeit szolgálják – szögezte le.

Ezt követően az elnöklő Jakab István (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Rezsicsökkentés védelméről szóló politikai nyilatkozat

Balczó Zoltán (Jobbik) ismételten rögzítette, hogy a Jobbik támogatja a rezsicsökkentést és a politikai nyilatkozatot is. Ugyanakkor a pártja olyan módosító indítványt nyújtott be a dokumentumhoz, amely rögzítené az első Orbán-kormány felelősségét is a magas rezsiköltségek kialakulásában. Emellett a jobbikos politikus felvetette, hogy a mostani kabinet is csak három évvel a hatalomra kerülése után kezdett el foglalkozni a szolgáltatók túl magas profitjával.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel hozzászólásában a kormány által bevezetett rezsistop intézményét bírálta, amely szerinte nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az egyik előterjesztő, Aradszki András a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: az 1998 és 2002 közötti időszak sem volt a szolgáltatóknak egy „fáklyás menet", a rezsistopot pedig megvédte. Ismertette: éppen ezért a kormánypártok ezeket a „valóságtól kicsit elrugaszkodott" módosító indítványokat nem tudják támogatni.

Ezután az elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta.

Lefolytatták az utasadat-információs rendszerről szóló vitát a parlamentben, majd elkezdték az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosítása általános vitáját. Ezen előterjesztés szerint önállóan is olthatnának tüzet és végezhetnének műszaki mentést a jövőben egyes önkéntes tűzoltó egyesületek.

Az utasadat-információs rendszerről szóló vita lezárása

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint nem játék az a kérdés, hogy milyen adatokat, milyen módon kezelhet az állam. Véleménye szerint korábban a megfigyelést úgy hívták, hogy börtön, most az internetszolgáltatókon keresztül tartják a polgárokat kontroll alatt. A törvényjavaslattal összefüggésben azt mondta, szembe kell szállni az EU azon törekvéseivel, amely arra kényszeríti az országot, hogy az utasok adataival olyat tegyen, amelyet civilizált állam nem tesz. Kontárt Károly államtitkár zárszavában megköszönte a képviselőknek a támogatást, és azt kérte tőlük, ha valamelyik része nem tetszik az előterjesztésnek, akkor nyújtsanak be módosító indítványt.

Az elnöklő Ujhelyi István a vitát elnapolta, azt az ülésnap végén zárják le.

Tállai: önállóan is olthatnának tüzet az önkéntes tűzoltó egyesületeket

Önállóan is olthatnának tüzet és végezhetnének műszaki mentést a jövőben egyes önkéntes tűzoltó egyesületek – mondta a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára. Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosítása általános vitájában Tállai András azt mondta, az úgynevezett beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület a székhelye szerinti településen láthatna el feladatokat a közvetlen életveszéllyel nem járó eseményeknél, eddig csak közreműködhetett a feladatok ellátásában. Az önállóan végezhető feladatok közé sorolta a szabadtéri tüzek, melléképülettüzek oltását, a vízeltávolítást, a fakidőlést, a viharkárok felszámolását, az állatmentést.

Mint mondta, az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ellenőrzik. Kitért arra, hogy az előterjesztés pontosítja a tűzjelzés fogadásával kapcsolatos szabályokat, és egyértelműen meghatározza, hogy a költségeket ki viseli. Elmondta, hogy pontosítják az országos tűzvédelmi szabályzattal kapcsolatos rendelkezéseket is, ezzel a céljuk "egy tervezőbarát" szabályzat elősegítése. Ismertetése szerint a BM dolgozik új tűzvédelmi szabályzaton, amely nem tartalmazna aprólékos technikai részletszabályokat és egyes követelmények esetében több, alternatív műszaki megoldást is lehetővé tenne. Lehetővé tennék – folytatta – , hogy a tűzvédelmi bírságot helyszíni bírságként lehessen kiszabni.

Tállai András közölte, az előterjesztés pontosítja a veszélyhelyzetet kihirdető, vagy veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletre vonatkozó rendkívüli kihirdetés szabályait azzal, hogy azt a közszolgálati műsorszóró szóban olvassa be. Munkavédelmi okokból és a nyerészkedés megakadályozására veszélyhelyzetben lehetséges lenne a védekezési munkák helyszínén az alkohol fogyasztásának, árusításának, tárolásának megtiltása – emelte ki. Hozzátette: a törvényjavaslat kimondja, hogy a kiesett közszolgáltatások ideiglenes ellátása polgári védelmi feladat. Tállai András rámutatott, hogy a javaslat uniós iparvédelmi szabályok magyar jogba történő átültetését is tartalmazza. A közfoglalkoztatási szabályok módosításával megteremtik annak lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető veszély megelőzésébe, elhárításába – fejtette ki. Az államtitkár úgy értékelte, a 2012-ben életbe lépett új katasztrófavédelmi törvény a gyakorlatban jól működik, de a finomhangolást nem kerülheti el. Az elmúlt másfél év – köztük az idén tavaszi havazás és a nyári árvíz – tapasztalatait is figyelembe veszik – tette hozzá.

Fidesz: fontos, hogy az önkéntes tűzoltók önállóan is végezhessék feladatukat

Farkas Zoltán (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek önállóan is végezhessék feladatukat törvényi keretek között. Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy tervezőbarát legyen a tűzvédelmi szabályozás, hiszen a műszaki tudományok folyamatos fejlődésen mennek át. Egyértelműsítik, hogy ki igazolhatja az épület tűzvédelmi követelményeknek való megfelelését. Mint mondta, megteremtik annak a lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottak bekapcsolódhassanak a katasztrófahelyzetek elhárításába.

MSZP: ellentmondásos a javaslat

Az ellenzéki felszólalók köztük Juhász Ferenc (MSZP) is kifogásolta, hogy a kormányzat sikerként értékeli a tavaszi hóhelyzet katasztrófavédelmi kezelését. Mint mondták, nem támogatják a törvényjavaslatot, nem értenek egyet többek között azzal a torz szemlélettel, hogy egy giga katasztrófavédelmi szervezetet hoztak létre. Értékelése szerint ellentmondásos a javaslat, van ahol az önkéntességet támogatja, van, ahol az ellen hat. Az ellenzéki politikus azzal sem értett egyet, hogy a katasztrófavédelmi főigazgató dönti el,  melyik önkéntes tűzoltó egyesület lehet beavatkozó, és milyen támogatás kap.

Hatékonyabbá válhat a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával - emelte ki a belügyi tárca államtitkára a vonatkozó törvényjavaslatot ismertetve az Országgyűlésben. Az ellenzéki pártok elsősorban az adatgyűjtéshez kötött garanciák szükségességére hívák fel a figyelmet a vita során.

Kontrát: hatékonyabbá válhat a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc

Hatékonyabbá válhat a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával – emelte ki a belügyi tárca államtitkára a vonatkozó törvényjavaslatot ismertetve kedden az Országgyűlésben. Kontrát Károly expozéjában azt mondta, a javaslat célja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen. Kifejtette: az utasadatrendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi személyszállítással foglalkozó légi fuvarozók átadják a foglalási rendszerükben meglévő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely ezeket elemzi, kezeli és megőrzi. Az egység gyanú esetén azonnal értesíti a terrorcselekmény megakadályozására, vagy a bűncselekmény felderítésére hatáskörrel bíró szervet. A rendszer létrehozását az unió mintegy ötmillió euróval támogatja.

Fidesz: elsősorban a harmadik országból érkezőket és az oda utazókat érinti a javaslat

A fideszes Farkas Zoltán kitért arra, hogy a törvényjavaslat 14 jogszabály módosítását tartalmazza. Hozzátette: a projekt összköltségének 90 százalékával támogatja az unió az új rendszer kialakítását. Szavai szerint a felállítandó rendszer a légi közlekedési ágazatokra vonatkozik, és nem minden utasadatot kezelnek, hanem elsősorban a harmadik országból érkezők és oda utazók adatgyűjtése valósul meg. A javaslat szerint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ feladata lesz a légitársaságok által továbbított utasnyilvántartási adatok kezelése, értékelése és elemzése. A gyakorlatban a légitársaságok továbbítják a foglalási rendszerükben lévő adatokat a nemzeti utasadat-információs egységnek, amely ezeket kezeli, megőrzi. Az automatizált kockázatelemzést követi a gyanús információk manuális elemzése, és ezután szűrik ki az utasok közül azokat, akiknek adatai arra utalnak, hogy meghatározott bűnözési formákban érintettek lehetnek – fejtette ki. Az adatokat harminc nap után személytelenné teszik, és visszaállításukra csak bűncselekmény, vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén történhet meg. A rendszerből az ORFK, a Terrorelhárítási Központ, az adóhatóság és a négy titkosszolgálat kérhet adatszolgáltatást – ismertette, jelezve: a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.

Rövidítené az adattárolás idejét az MSZP

Juhász Ferenc (MSZP) arról beszélt, hogy az MSZP támogatni akarja a törvénycsomagot, mert az egy olyan rendszerről szól, ami erősíti Magyarország állampolgárainak védelmét. Ettől függetlenül aggályokat fogalmazott meg, mert meglátása szerint az utas-adatvédelmi projekttel problémák is adódhatnak. Rendkívül fontosnak tartják az adatbázis törvényi védelmét, nehogy a bűncselekménnyel összefüggésbe nem hozható állampolgárokról gyűjtött adatok elérjék azt a kritikus tömeget, amelyik már veszélyezteti a személyes szabadságot – hangsúlyozta. Az MSZP úgy gondolja, hogy előbb utóbb úgyis szükséges lesz egy ilyen rendszer kiépítése, ezért előnyös helyzetet teremt, hogy az uniós tagállamok közül az elsők között, EU-s forrásokból lehet létrehozni azt – közölte. A problémát szerinte az jelenti, hogy óriási mennyiségű adatról van szó, ezért az adatkezelőknek lehetőségük lesz arra, hogy az információkat "annak határán kezelhessék, amit már állampolgárok és politikai pártok nehezen viselnek el". Juhász Ferenc leszögezte: törvénnyel kell garantálni, hogy csak olyan célokra lehessen használni az adatokat, amelyekre a rendszert létrehoznák. Az MSZP módosító javaslatai többek között arra irányulnak majd, hogy ne öt évig, hanem rövidebb ideig tárolják az adatokat – közölte.

Jobbik: külön kell választani a szervezett bűnözés és a terrorizmus fogalmait

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a törvényjavaslatot a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni védekezéssel indokolják, pedig véleménye szerint „illett volna" elválasztani a két kategóriát, azok ugyanis nem feltétlenül egymás szinonimái. Meg kell találni azt a mértéket, ahol az adatvédelem és a közösség érdeke kiegyenlítődik, ugyanis ezen a kérdésen hajlamosak túllendülni egyes országok - értékelte. Szerinte nem egyértelmű, hogy a kockázatelemzést és adatgyűjtést végző központ hogyan dolgozik majd. Az ellenzéki képviselő azt is kérdésesnek nevezte, hogy ha terrorizmus elleni küzdelem a cél, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miért kérhet le adatokat a rendszerből. Annak a garanciáira is kíváncsi volt, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg az az elképzelés, amelyik harminc nap után anonimmá teszi az adatokat.

LMP: pontosítani kell a célhoz kötöttséget

Mile Lajos (LMP) arról beszélt, hogy a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelem olyan cél, amit "épeszű ember" csak támogatni tud. A képviselő ellentmondásosnak nevezte, hogy habár az adatgyűjtés sokszor indokolt, de lehetőség van arra, hogy az információkkal visszaéljenek vagy jogosulatlanul kezeljék azokat. Ezért fontosnak tartotta, hogy a személyiségi jogokat és a személyes adatok védelmét gyakorlatban is működő szabályozókkal garantálják. Egy pillanatig sem szabad figyelmen kívül hagyni a szükségesség, az arányosság és a célhoz kötöttség elvét – emelte ki. Hozzátette, pontosítani kell, hogy milyen fenyegetettség esetén indokolt az ilyen fajta adatok összegzése, mert a célhoz kötöttség nem lehet túl általános.

A látássérültek helyzetéről, Rui Tavares európai parlamenti (EP) képviselőről, a vízgazdálkodásról, a magyar-holland világbajnoki selejtezőről és a szegénységről volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

LMP: „ezer sebből vérzik" a látássérültek elemi rehabilitációjának finanszírozása

A Fehér bot világnapján Szél Bernadett (LMP) kifogásolta a látássérültek elemi rehabilitációjának, foglalkoztatásának és az oktatásának helyzetét. Szerinte az elemi rehabilitáció finanszírozása „ezer sebből vérzik", abból kiszorulnak a civilek, nagy csapást jelentett a foglalkoztatási rendszer átalakítása, az oktatásban pedig olyan keretszámokat határoztak meg a pedagógiai asszisztensek számára, amellyel nem működhet egy gyógypedagógiai intézmény. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) szociális és családügyért felelős államtitkára közölte, 120 millió forinttal támogatják a civilek szervezeteit az elemi rehabilitációban, és 1,2 milliárd forintos uniós támogatás segíti ezt a területet. Hozzátette: 2010 óta több mint tízezerrel foglalkoztatnak több fogyatékkal élőt és látássérültet. Kitért arra, hogy ez a kormány volt az, amely nagy mértékben felemelte a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének támogatását.

Fidesz: Tavares újabb lejáratásra készül

Kocsis Máté (Fidesz) a Tavares-jelentés kapcsán azt mondta, a szocialista Herczog Edit EP-képviselő lebuktatta társait, amikor közölte, hogy Göncz Kingával és Tabajdi Csabával közösen „mondták tollba" Rui Tavaresnek a Magyarországot elítélő jelentést. Tavares újabb lejáratásra készül, levelet írt az EP illetékes bizottságának, hogy megakadályozza, hogy Magyarországra kerüljön az EU-országok rendőrtovábbképzését szervező ügynökség - folytatta a képviselő, aki szerint Tavares most sem „magányos elkövető". Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsa úgy döntött, Budapestre kerül az európai rendőri továbbképzést szervező CEPOL székhelye. A döntés annak köszönhető, hogy a rendőri képzés területén Magyarország jelentős eredményeket ért el – vélekedett. Szerinte ha a szocialista EP-képviselők most is ott vannak Tavares levelének tollba mondói között, akkor ki kell mondani, a szocialisták nem Magyarország érdekeit képviselik.

KDNP: a jövő a közösségi tulajdonban lévő és a nonprofit működtetésű közműcégekben rejlik

A múlt heti víz-világtalálkozó kapcsán Tarnai Richárd arról beszélt, hogy 2010 előtt az volt az egyik fő kérdés, hogy a kormány a teljes magyar vízkészletet privatizálja, mint ahogy tették korábban az energiaszektorral. Ezért a jövő évi választásnak az is a tétje, hogy ha a szocialisták visszatérnek a kormányzásba, akkor a vizet is eladják. Véleménye szerint a jövő a közösségi tulajdonban lévő és a nonprofit működtetésű közműcégekben rejlik. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint nem szabad megengedni, hogy a szocialisták visszakerüljenek a hatalomba. Elmondta, a fővárosi vízműveknél még az üzemeltetés jogát is átjátszotta a Demszky-vezetés a franciáknak, holott ők csak a beruházás megvalósítását nyerték el.

Jobbik: a hazai futballvezetés totálisan alkalmatlan

Szilágyi György (Jobbik) a hétvégi, 8-1-re végződő holland-magyar világbajnoki selejtező kapcsán azt mondta, nagyon sok pénzt költ az ország közpénzből a labdarúgásra, de a színvonal romlik. Az eredmény sokadik bizonyítéka a hazai futballvezetés totális alkalmatlanságának. Helyes, hogy lemondott Egervári Sándor szövetségi kapitány, Csányi Sándor, a labdarúdó szövetség elnöke is lemondhatna - folytatta, hozzátéve: attól sem változna meg semmi, ha nem alakítják át az MLSZ struktúráját. Szerinte menedzsertípusú, új vezetésre lenne szükség. Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára szerint valóban szégyenteljes mérkőzés volt a hollandok elleni, de arra kért mindenkit, érzelmileg túlfűtött állapotban ne hozzon stratégiai döntéseket. Nem jó, ha a parlamentben állítják össze a magyar válogatottat, a kormánynak, a politikának az a feladata, hogy a lehetőséget megteremtése a sportolása.

MSZP: a kormánynak nem a szegénység, hanem a szegények az ellenfelei

A szegénység elleni világnap alkalmából Tóbiás József (MSZP) azt mondta, hogy Magyarországon a mostani az első olyan kormány, amely nem a szegénységet, hanem a szegényeket tekinti ellenfélnek. „Akárhány Simicska-plakáton is hazudják", hogy az ország jobban teljesít, a probléma valós és létezik – fogalmazott. Kijelentette: 4 millió ember él létminimum alatt ma Magyarországon, a legfelső egytized kilencszer annyi jövedelemmel rendelkezik, mint legalsó egytized, mégis ugyanazzal kulccsal adózik. Stadionra, Közgép-beruházásra mindig van pénz a Fidesz-kormány alatt – vélekedett az ellenzéki képviselő, aki szerint a felcsúti stadion 50 ezer minimálbéres, a Fradi-stadion 200 ezer minimálbéres egyhavi béréből épül fel. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint ma többen élnek munkából, mint segélyből, miközben az előző kormány alatt többen éltek segélyből, és ez nem jó. Vitatta azt, hogy négymillió szegény lenne Magyarországon, szerinte a szegénységet három különböző mutatóval mérik, és ha azokat összeadják, akkor kapnak négymilliót. Hozzátette: növekszik, jelenleg 3 millió 980 ezer a munkahelyek száma az országban. Az egykulcsos adórendszer kapcsán azt kérdezte, mi az igazságtalan abban, hogy az állam mindenkitől jövedelmének 16 százalékát veszi el, és felvetette, vajon hol kellene meghúzni a határt, ha változtatnának az egységes rendszeren.