A gazdaságpolitika céljairól, a rendvédelmi dolgozók béremeléséről, az adótörvényekről, a szociális szféráról volt szó pénteken a 2015-ös központi költségvetés folytatódó általános vitájában az Országgyűlésben. Firtl Mátyás értékelése szerint a makrogazdasági adatokat figyelembe véve 2015-ben is folytatódik a növekedés, Rétvári Bence pedig kiemelte, hogy 2010-hez képest jövőre megduplázódik a gyermekétkeztetésre fordított összeg a költségvetésben.
A fair bankokról és a kölcsönök forintosításáról szóló jogszabályok együttes általános vitája
Trócsányi: nagymértékben csökken a tőketartozás és a hitelek kamata
A forintosításról és a fair bankokról szóló törvényjavaslatok eredményeként a devizahitelesek tőketartozása és a hitelek kamata is nagymértékben csökken – mondta Trócsányi László pénteken az Országgyűlésben az előterjesztések együttes, összevont vitájában. Az igazságügyi miniszter elmondta, mindkét törvényjavaslat célja, hogy a devizahitelezéshez kapcsolódó társadalmi probléma még egyszer ne alakulhasson ki.
Jelezte, tisztában van azzal, hogy a közel piaci árfolyamon történő forintosításról vita alakult ki. Trócsányi László szavai szerint a kormányt az árfolyam vonatkozásában az Alkotmánybíróság (Ab) egy határozata és a Kúria egy jogegységi döntése is köti, és ha nem ilyen árfolyamot határoztak volna meg, fennállna a veszélye annak, hogy nemzetközi jogi fórumokon a magyar állam pert veszít a bankokkal szemben.
Az Ab és a Kúria döntései szerint az árfolyamkockázat teljes mértékben az adósokat terheli, továbbá az Ab szerint a törvényi úton történő szerződésmódosításnak mindkét fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie – indokolt.
A miniszter közölte, 2015. február 1-jével kell áttérni a bankoknak az új szerződési feltételekre, és a forintosítás időpontja is ez lesz.
Hangsúlyozta, az elszámolással nem érintett szerződések, valamint minden újonnan kötött fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fair bankokról szóló javaslat határozza meg az új, tisztességes szerződéses feltételeket, az elszámolással érintett szerződésekhez kapcsolódóan pedig a forintosítási javaslat teszi ugyanezt.
Emlékeztetett arra, hogy az elszámolási törvény következtében a még fennálló tartozások és a törlesztőrészletek is 25-30 százalékkal csökkenek.
A fair bankokról szóló törvényjavaslatról Trócsányi László elmondta, a szerződéskötést megelőzően a hitelező és a hitelközvetítő a fogyasztó részére olyan felvilágosítást köteles adni, amelynek alapján a fogyasztó felmérheti, hogy a hitel megfelel-e az igényeinek, illetve a pénzügyi teljesítőképességének. További szabály: a hitelező a hitelszerződések mintaszövegét köteles az internetes honlapján hozzáférhetővé tenni. Emellett jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelező a szerződés tervezetét köteles a szerződéskötést megelőző legalább hét nappal a fogyasztó rendelkezésére bocsátani – ismertette.
Az igazságügyi tárca vezetője elmondta, a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költségek és a díjak módosíthatók egyoldalúan. Más szabályok vonatkoznak azonban a 3 évnél rövidebb futamidejű, valamint a 3 évnél hosszabb futamidejű hitelekre – fűzte hozzá.
A legfeljebb 3 éves futamidejű, fix kamatozású hitelek esetén a teljes futamidő alatt kamatemelés nem történhet – szögezte le. Hozzátette: referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetén a referenciakamat szintje változhat, ez nem egyoldalú szerződésmódosítás.
Trócsányi László elmondta, a referencia-kamatlábhoz kötött hiteleknél a kamatfelárnak a futamidő alatt fixnek kell lennie.
A javaslat a 3 évnél hosszabb futamidejű, referencia-kamatlábhoz kötött hitelekről úgy rendelkezik, hogy a referenciakamat szintje és a kamatfelár is megváltozhat – mondta. Utóbbi feltételei: a hitelező legalább 3 éves kamatperiódusokban előre rögzítse a kamatfelárat, valamint a szerződésben kamatfelár-változtatási mutatót határozzon meg, amelyről a hitelfelvevőt a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell – fejtette ki.
Trócsányi László a 3 évnél hosszabb, változó kamatozású hitelekről szólva közölte, a kamatszint ugyancsak a legalább 3 éves kamatperiódus elteltével módosítható, további feltétel az egyoldalú szerződésmódosításhoz a kamatváltoztatási mutató, vagyis egy objektív index meghatározása. Elmondta, a hitelszerződésben a kamatszint, illetve a kamatfelár a teljes futamidő alatt legfeljebb ötször módosítható.
Úgy összegzett: a fair bankrendszerre történő áttérést elősegítő törvényjavaslat arra a helyzetre reagál, hogy a bankok a fogyasztói hitelek piacán a hitelfelvevővel szemben erőfölényben vannak.
A forintosításról elmondta, az a 2004. május 1. után kötött deviza vagy devizaalapú jelzáloghiteleket érinti; ebben a körben főszabály szerint kötelező a forintosítás, leszámítva azt az esetet, ha az induló kamatszint a fogyasztó számára kedvezőtlenebb, mint ami a forintosítás előtt volt.
A miniszter a jelzálogalapú hitelek forintosítása melletti érvként hozta fel, hogy azok mögött tipikusan az adós lakhatását biztosító ingatlan áll és hosszú futamidejűek. Közölte, az egyedi szerződések a törvény erejénél fogva módosulnak. Indoklása szerint a jogalkotónak a szerződések tömegébe történő ilyen jellegű beavatkozásra bizonyos rendkívüli helyzetekben alkotmányos lehetősége van. A devizahitelek forintosítása egy ilyen legitim alkotmányos cél – mondta.
Trócsányi László szerint azoknak sem lesz kötelező a forintosítás, akiknek a rendszeres jövedelme devizában van, jövedelmük alapján a hatályos szabályok alapján is jogosultak lennének devizaalapú kölcsönt felvenni, továbbá ha a hátralévő futamidő rövid. Üdvözölte azt a módosító javaslatot, miszerint mellőzhető a forintosítás, ha a futamidőből legfeljebb 6 év van hátra, vagyis a szerződés legkésőbb 2020. december 31-én jár le.
A miniszter szerint az adósok fokozottabb védelmét szolgáló újabb jogalkotói lépéseket a gazdasági mutatók is alátámasztják. Kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a fogyasztási hitelek volumene június 30-án meghaladta a 6802 milliárd forintot, ebből 3139 milliárd forint a forintalapú fogyasztói hitelek értéke, 3662 milliárd forint pedig a devizahitelek nagysága.
Fidesz: jelentősen csökkennek a törlesztő részletek
Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka a tárgyalt javaslatokról azt mondta: azok mintegy 2 millió forintos megtakarítást eredményeznek a hiteleseknek, egy átlagos 8,8 millió forintos tőketartozás ugyanis 7 millió forintra csökkenhet általuk. Mindez a korábban fizetendő, 90 ezer forintos törlesztő részlegeiket 64 ezer forintra mérsékli, míg az a frankhiteles, aki eddig 140 ezer forintot törlesztett havonta, az előterjesztések alkalmazása által már csak 90 ezret fog.
Szólt pártja kezdeményezéséről, amely a javaslatban szereplőnél is szigorúbbá tenné az alkalmazható kamatfelár-feltételeket, de arról is, hogy a 2020 végéig lejáró hitelek esetében dönthetnek úgy a fogyasztók, hogy nem térnek át a forint alapúra.
Felidézte a végtörlesztésről szóló jogszabályt, amelynek elfogadása után 170 ezer lakossági hitelt törlesztettek. A bankok vesztesége ekkor 370 milliárd forint volt – mondta –, vagyis ennyit adtak vissza az embereknek a pénzintézetek. 5,8 millió forint volt a visszafizetett hitelek átlagos összege, a hitelesek pedig majdnem 2,2 millió forintot spóroltak egyenként.
Az árfolyamgát lehetőségével több mint 185 ezren éltek – mutatott rá –, akik szeptemberig összesen 28 milliárd forintot halmoztak fel a gyűjtőszámlákon. Hozzátette: ők összesen 47 milliárd forintnyi rögzített árfolyam feletti hiteltőke kamatának megfizetésétől mentesültek szeptemberig – tette hozzá. Pozitívan szólt a nemzeti eszközkezelőről is, amelytől átlagosan mintegy 9 ezer forintért bérelhetik vissza lakásaikat az érintettek.
MSZP: a hiteleket a 2010-es árfolyamon kell forintosítani!
Az MSZP vezérszónoka, Burány Sándor kijelentette: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy a hiteleket olyan árfolyamon forintosítsák, amilyennél a Fidesz elkezdte kormányzását 2010-ben. Frakciótársa, Tóth Bertalan úgy ítélte meg, hogy a gyors forintosítás káoszt eredményez majd, hiszen a bankoknak a nulláról kell felépíteniük lakossági üzletágukat.
KDNP: mérsékelni kell a fogyasztók kiszolgáltatottságát
Vejkey Imre a fogyasztói hitelek sajátosságai közé sorolta a fogyasztók kiszolgáltatottságát. Az előterjesztések részletes ismertetése során fontosnak tartotta a tájékoztatási kötelezettség hatékonyabbá tételét, a szerződés ingyenes felmondásának szabályait vagy az új szerződések kötésére vonatkozó átállási szabályokat.
A hitelező olyan felvilágosítást köteles adni, amely alapján a felvevő felmérheti: a konstrukció megfelel-e igényeinek és lehetőségeinek – mondta, hozzátéve: a megalapozott döntést segíti elő a hitelszerződés-minta közzétételi kötelezettsége is.
A hitelező egyoldalú szerződésmódosításának lehetőségét is részletesen szabályozza a jogszabály – hangsúlyozta. A három évnél hosszabb hiteleknél a kamatfelár is változhat – ismertette –, de a kamatszint csak hároméves kamatperiódus után módosítható.
A kamatszint és -felár a teljes futamidő alatt legfeljebb ötször módosítható, emellett a díjakat és azok emelésének lehetőségét is részletezi az előterjesztés, amely a késedelmi kamat felső korlátját is rögzíti.
A politikus az átváltási törvény céljának nevezte, hogy rögzítse a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket. Közölte: az átváltási árfolyam meghatározásakor nem hagyható figyelmen kívül a Kúria jogsegységi határozata. Fontosnak ítélte, hogy a forintosítással azok se kerüljenek kedvezőtlen helyzetbe, akik eredetileg forintban vették fel hiteleiket.
Jobbik: legalizálják a magyar emberek kifosztását
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelte, hogy a forintosításról szóló törvényjavaslattal, a piaci árfolyamon történő átváltással a kormány legalizálja a magyar emberek kifosztását.
LMP: a forintosítás fő nyertese a bankok mellett az MNB
Az LMP vezérszónoka, Schmuck Erzsébet is szóvá tette a fair bankokról szóló előterjesztés angol megnevezését, valamint a hatástanulmányok hiányát az egyeztetések elmaradását. Értékelése szerint a fair bankokról szóló előterjesztésben túl sok újdonság nincs, a módosítások kismértékűek és nem hatásosak.
Fidesz: a forintosítás a biztonságról szól
Tuzson Bence szerint 1000 milliárd forint áramlik vissza a magyar gazdaságba, ez az összeg az amit visszakapnak az emberek. Összehasonlításul kiemelte: ez akkora összeg, mint a szja kétharmada. Szavai szerint ezzel lezárják a múltat, a kisbetűs korszakot. A törvénycsomag a jövőről szól, a fair bankokról szóló jogszabály a kiszámíthatóságot garantálja, átlátható világos szabályok lesznek. A magyar fogyasztókat olyan védelem illeti, mint a német és osztrák fogyasztókat, emellett fix kamatperiódus lesz, változtatni csak szigorú MNB-felügyelet mellett lehet. A következő lépés a forintosítás elsődlegesen a biztonságról szól – mondta.
Kormány: a tartozások csökkenése megvédhető
Orbán Gábor a gazdasági tárca államtitkára azt mondta: 1100 milliárdos csökkenés következik be a tartozásokban, és ez a forintosítással meg is védhető. Téves álláspontnak tartotta, hogy nem volt a devizahitel mögött devizaforrás.
LMP: hogy jött ki a 25 százalékos csökkenés
Schiffer András szerint az egész konstrukció, ami családok százezreit bedöntötte nem volt más, minthogy a devizaalapúnak nevezett konstrukciók mögött nem állt ténylegesen devizatartalom. Magát a devizaelemet kell száműzni ezekből a konstrukciókból – rögzítette az LMP-s politikus.
Kormány: nem bonyolítsák az egyébként sem könnyű helyzetet
Orbán Gábor államtitkár azt kérdezte, ha nincs devizatartalom, akkor miért mondja Schiffer András, hogy a jegybank „itt meg ott adja" a devizát. Szeretnék, ha a témával nem bonyolítaná az egyébként is bonyolult helyzetet – jegyezte meg.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár hozzátette: az Európai Központi Bank nem teszi lehetővé, hogy fiktív árfolyamon adjanak el a kereskedelmi bankoknak devizát.
Fidesz: a jogszabályok orvosolják a devizahitelesek gondjait
Gyopáros Alpár szerint ellentétben a szocialista és liberális kormányok koncepció-nélküliségével és tétlenségével ők ígéretet tettek a devizahitelesek helyzetének rendezésére. Szavai szerint a két törvényjavaslat együttesen orvosolja a devizahitelesek gondjait, megszüntethető a hiteladósokat egyoldalúan terhelő devizaárfolyam kockázat, amely hozzájárul a pénzügyi rendszer stabilitásához.
A bankok tisztességtelen hitelezési gyakorlatának kiiktatása, a fogyasztóvédelmi jogi garanciák törvénybe foglalása, a kamatkondíciók átláthatóságának növelése és a devizahitelek kivezetése olyan intézkedések, amelyekkel jelentősen csökkenhető a bizonytalansági faktor a pénzügyi szférában – sorolta a kormánypárti politikus. Rögzítette: vissza kell szorítani az egyoldalú szerződésmódosításokat is, és közös cél, hogy a legsúlyosabb helyzetbe kerülők se veszítsék el hajlékukat.
MSZP: nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük a kormány gazdaságpolitikájának árát
Varga László kiemelte: 2010-ben 185 forint volt a svájci frank árfolyama, és bár erősödött a valuta, de mégis a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt alakult ki a mai helyzet. Ennek árát nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük – jegyezte meg.
A Jobbik a bankok megbüntetését hiányolta
Volner János (Jobbik) feltette a kérdést: ha az Egyesült Államokban őszintén beszéltek a bankok megbüntetéséről a válság kialakulása miatt, Magyarországon miért nem történt semmi ezzel kapcsolatban?
MSZP: „bűncselekmény", ahogy a bankok áthárították a terheket
Harangozó Gábor (MSZP) elmondta: részben Belgiumban és Magyarországon élve, mindkét országban volt hitele, egy belga anyabanknál és annak hazai leányvállalatánál. Kijelentette: amit a bank a válság után a terhek áthárításában Magyarországon művelt, az szerint felháborító bűncselekmény.
IM: szigorú szabályokat kell alkotni!
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára válaszában emlékeztetett: a kormány előbb az egyösszegű végtörlesztést tette lehetővé, majd az árfolyamgát intézményét vezette be és létrehozta az eszközkezelőt is.
A jövőbeni szigorúbb szabályokról is dönteni kell – szögezte le, hangsúlyosan szólva a tájékoztatási kötelezettségről, és minimalizálva az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét.
A hitelek átváltásáról szóló javaslattal együtt jelentősen csökkennek hitelesek terhei, a tartozások pedig tervezhetővé válnak – mutatott rá, de szólt arról is: az elszámolás után a kormány azokkal is törődni fog, akiknek a megváltozott feltételek sem jelentenek megoldást – jelentette ki.
Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) a vitát lezárta.
A jövő évi költségvetés általános vitája
Fidesz: jövőre 2,6 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása
Gelencsér Attila (Fidesz) szerint a pedagógus-béremeléssel, valamint a jövő évi költségvetésben szereplő további életpályamodellel, a rezsicsökkentéssel, a foglalkoztatás bővülésével, vagy a banki elszámoltatással több pénz marad az embereknél, így jövőre 2,6 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása.
Beszélt arról is, hogy 2014 és 2020 között – a társfinanszírozással együtt – összesen 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani. Célként jelölte meg, hogy a következő években a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő ellátottak fokozatosan átkerüljenek a munkaerőpiacra, először várhatóan a közfoglalkoztatásba, majd az elsődleges munkaerőpiacra.
MSZP: címezzék meg a rendészeti szervek béremelésére fordítandó összeget
A hivatásosok életpályamodelljének bevezetéséről Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a kormány írásba adta, hogy jövő év közepétől 30 százalékkal nőnek a hivatásosak bérei, de ennek forrását „nem címkézte fel" a költségvetésben.
KDNP: 2015-ben is folytatódik a növekedés
Firtl Mátyás értékelése szerint a makrogazdasági adatokat figyelembe véve 2015-ben is folytatódik a növekedés, jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP. Hozzátette, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkenő pályájának biztosítása mellett.
A költségvetésnek segítenie kell a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és gazdaság növekedését – hangoztatta, megjegyezve: ezek egybeesnek a legalapvetőbb kereszténydemokrata eszmerendszerrel.
Jobbik: hol a szociális életpálya?
Vágó Sebestyén (Jobbik) kifogásolta, hogy a 2015-ös költségvetésben a szociális életpályának semmi jelét nem látják. Azzal sem értett egyet, hogy megvonások lesznek a gyermekvédelmi területen. Elmondta, módosító indítványt nyújtanak be, hogy 2015-ben – két évvel a tervezett bevezetés után – valóban elkezdhessék a szociális munkások tevékenységüket az iskolákban.
Rétvári Bence: ágazati bérpótlékkal ismerik el a szociális területen dolgozókat
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos képviselőnek válaszolva a szociális területen létező ágazati bérpótlékot jelölte meg, mint pluszmegbecsülést. Véleménye szerint ez érezhető mértékű összeg, de messze nem annyi, amennyit szeretnének adni.
Kiemelte még azt, hogy 2010-hez képest jövőre megduplázódik a gyermekétkeztetésre fordított összeg a költségvetésben.
Fidesz: a 2015-ös büdzsé az uniós források költségvetése
Hörcsik Richárd (Fidesz) a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusról azt mondta, hogy okulva a korábbi hibákból, a következő időszakban sokkal kevesebb, de koncentráltabb célokat tűznek ki, hogy azok valóban a reálgazdaság növekedést és a foglalkoztatás bővülését szolgálják. Ezért a 2015-ös büdzsét az uniós források költségvetésének nevezte a képviselő.
Értékelése szerint a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokra lehet számítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy 2015 az utolsó év, amikor a 2007-13-as költségvetési ciklus forrásait fel lehet használni, ha azokat nem tudják kifizetni, akkor elvesznek, 1400 milliárd forintnyi forrást kell eljuttatni a pályázókhoz. A cél az, hogy egyetlen cent se „guruljon vissza" Brüsszelbe – fogalmazott.
LMP: továbbélnek a megszorítások
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy az elmúlt években a kormány olyan költségvetéseket alkotott, amelyeket többször is módosítani kellett, vagyis az első hónapokban megbuktak, kiigazításokra volt szükség. Az elmúlt években durva megszorítások voltak, amelyek tovább élnek a jövő évi költségvetésben is – mondta.
Szabó Szabolcs: a büdzsé a fideszes haveri kör érdekét szolgálja
Az Együtt színeiben politizáló Szabó Szabolcs független képviselő elmondta, a 2015-ös költségvetés semmi újat nem tartalmaz, továbbra is elvesznek a szegényektől és adnak a gazdagoknak. A büdzsé a fideszes haveri kör érdekét szolgálja – tette hozzá.
Kormány: nő a foglalkoztatottság
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, az idei választások eredményei alapján a szavazók nem úgy gondolták, hogy az elmúlt négy év az elszegényítésről szólt volna. Kijelentette, hogy Magyarországon nő a foglalkoztatás és ha évről évre többen dolgoznak, akkor az elszegényedés csökkenni fog. Kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amikor az egykulcsos adóról beszélnek, akkor tegyék hozzá, hogy az családi típusú adózás.
Fidesz: a szocialisták 2010 előtt az egészségügyben is károkat okoztak
Molnár Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy 2010 előtt a szocialista kormányok felelőtlen gazdálkodása az egészségügyben is súlyos károkat okozott. Hangsúlyozta, hogy az egészségbiztosítási kassza hiányát a 2010-es 92 milliárd forintról 2013-ra közel nullára csökkentették, idén pedig – a szeptember végi adatok alapján – az egyenleg többletet mutat. Kiemelte, ezt úgy hajtották végre, hogy közel százezer dolgozó bérét emelték, bevezették a rezidensek ösztöndíjrendszerét, stabilizálták a gyógyszerellátást, 341 új mentőautót állítottak munkába, 300 milliárdért indítottak fejlesztéseket, jövőre pedig – 2010-hez képest – 30 százalékkal több pénz jut az alapellátásra.
MSZP: nőtt a lemaradás a régióhoz képest
Varga László (MSZP) azt mondta, hogy 2010 óta nőtt a lemaradás a régiós országokhoz képest, az egyensúlyjavulás pedig csak látszólagos.
Fidesz: a nyugdíjasok erőtartalékot jelentenek
Kovács Sándor (Fidesz) kiemelte, hogy a kormánynak a nyugdíjasok nemcsak kiadást jelentenek, hanem olyan erőtartalékot, amelyre később is számíthatnak. A nyugdíjbiztosítási alap alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit, a nyugdíjellátások értékállóságának megőrzését, valamint a nyugdíjrendszer működésének feltételeit – szögezte le.
Jobbik: a családtámogatások nem nőnek
Novák Előd (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a családtámogatások nem nőnek, hanem a legtöbb esetben kifejezetten csökkennek. A második gyermek után járó adókedvezmény megduplázását a kormánypártok „ismét lesöpörték" és a javaslat csak 2016-tól kezdi azt megvalósítani, apró lépésekben – bírált az ellenzéki képviselő.
Emmi: nem csökken a családi pótlék összege
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára arra mutatott rá, hogy az unióban a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent a munkanélküliség. Nem csökken a családi pótlék összege, mindenki megkapja a juttatást jövőre is – jelentette ki. Az átlagjövedelmű, háromgyermekes családok jövőre már nem fizetnek közterhet, a bruttó és a nettó jövedelmük megegyezik – hangsúlyozta.
Fidesz: sikerágazat az önkormányzati szféra
Vigh László (Fidesz) az önkormányzati szférát sikerágazatnak nevezte. A költségvetés szerinte tisztességesen kezeli az óvodai ellátást, és támogatandónak tartotta, hogy a gyermekek hároméves koruktól ide járjanak.
A közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatban kijelentette: ezeknek nem volt negatív hatása a településekre.
Az LMP a szociális kiadásokat növelné
Szél Bernadett (LMP) szerint luxuskiadásokra van pénz a jövő évi büdzsében, de az „humán kötelezettségeket" nem teljesít.
A Jobbik az uniós forrásokról is szólt
Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője az uniós forrásokról szólva azt mondta: tovább nőhet a centrum országok és a periférián lévők közötti különbség. Azt mondta: csak azért magasabb a mezőgazdaság támogatása, mert az elmúlt években az ország kedvezőtlen pozícióban volt ezen a téren.
Emmi: növelhető a nyári gyermekétkeztetésben részesülők száma
Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára Szél Bernadettnek válaszul azt mondta: jelenleg mintegy 120 ezer gyermek kap nyáron is meleg ételt szociális alapon, de számuk növelhető. Hozzátette: a hátrányos helyzetű térségek önkormányzatainak véleményét figyelembe véve írják ki jövőre az ehhez kapcsolódó pályázatokat.
A kormány tisztában van azzal, hogy a nemzetgazdaság „legalulbérezettebb" szektora a szociális szféra – ismerte el, hozzátéve: megkezdték munkájukat az életpálya-munkacsoportok a területen.
A fogyatékosügyi programról szólva közölte: elkészült az intézkedési terv, amelyhez valamennyi javaslatot szívesen fogadnak.
