A kormány első tette egy Nemzeti Nyilatkozat kibocsátása és kifüggesztése volt. Már az első lépés elég volt ahhoz, hogy hónapokra szóló tápot adjon az ellenzék lejáratási háborújának és a történet előre jelezte, hogy milyen ellenviharban kell a kormánynak a legegyszerűbb kezdeményezést is kommunikálnia.

A választáson elért kétharmados többség azonban mindmáig elég volt arra, hogy minden nehézséggel, ellenállással és gyűlölködéssel szemben létrejöjjenek azok az új keretek, amelyektől várható az ország anyagi, szellemi és erkölcsi talpra állítása, a huszonegy éve történt rendszerváltás akkor elmaradt reformjainak véghezvitele.

Az új Fidesz-KDNP kormánynak – figyelmen kívül hagyva a második világháború milliós emberveszteségét – szinte a háború utáni kormányokra váró nehézségekkel kellett szembenéznie. A gazdaság romokban, az állam a csőd szélén. Nem működő közigazgatás, nemzetközi elszigeteltség és ellenszenv, szélsőjobb és szélsőbal arculattal való gyanúsítgatások, szakemberek tömeges emigrációja, munkanélküliség, a gyűlölködő ellenzék külföldről indított lejárató hadjáratai, korrupció, láthatatlan külső-belső kapcsolati viszonyok és a választási ígéretek teljesítésének kényszere, a megörökölt, közismerten teljesíthetetlen költségvetés szerinti gazdálkodás.

Mindezek közül ez a legutolsó okozta a kormánytámogatók számára a legtöbb fejtörést: Honnan, miből lesz mindehhez fedezet?

Megalakulása után a parlament kétharmados többségének gyorsító erejével lázas törvényhozásba kezdett. Megalakult az ígéretek szerint mindössze nyolc minisztériumból álló kormány. Bár kénytelen volt hónapokon át önmaga átszervezésével foglalkozni, utána szélesebb körben is hozzáláthatott a közigazgatás egyszerűsítéséhez és átalakításához. Az Országgyűlés betöltötte a megüresedett államelnöki helyet és az alkotmánybírósági posztokat. Nem sokkal ezután lezajlottak az önkormányzati választások, amelyek a kormányerők újabb nagy győzelmét hozták és megkezdődhetett az önkormányzatok átszervezése, megteremtődött a két nagy apparátus együttműködésének lehetősége. Megindult az összes hivatal átvilágítása, a visszaélések tömegének feltárása.

A kormány figyelemreméltó pénzügyi manőverek sorát vitte véghez, hogy talpon tudjon maradni. Ezek némelyike egészen új és nagyon merész volt, szinte a zsenialitás határát súrolta.

Először is lefolytatta a kormány aktuális tárgyalását a Nemzetközi Valutaalappal, kötelezettséget vállalt az előző kormányok felelőtlen hitelfelvételeinek törlesztésére, de a továbbiakban nem tartva igényt hiteleire. Ennek későbbi kedvező következménye az lett, hogy azóta a kormány a piacról tudja fedezni a működéséhez szükséges kölcsönöket kötvénykibocsátással, nem szorul az ellenséges nemzetközi intézmények kegyeire.

Megszilárdult józan keretek között a forint árfolyama, és előreláthatólag csak 2020 után tér át az ország az euró-alapú pénzügyi rendszer (ha akkor lesz még euró).

Ezt követően a kormány nagyarányú dézsmát vetett ki a bankokra és a nyereséges nemzetközi konszernek hazai vállalkozásaira. Az első pillanatok megrökönyödése után az érintettek tudomásul vették nyereségük megnyirbálását, még a következő évekre is vállalták ezt a terhet.

Ezzel párhuzamosan a kormány bejelentette a magán-nyugdíjpénztárak államosítását. Ezt a lépést valójában az EU-nak az a magatartása váltotta ki, amellyel nem engedélyezte a nyugdíjalapok beszámítását az éves költségvetés aktívumába. Az EU pénzügyi vezetése melléfogott. Így az egyszerű könyvelési manőverből tényleges államosítás lett, amely véget vet a magánspekulációnak, és biztos alapra helyezi a majdani nyugdíjakat. További határozott és hasznos lépés volt a keresetek plafonjának leszállítása és az irreálisan magas végkielégítések sok vihart kavaró korlátozása. Ezeket a döntéseket a széles belső közvélemény támogatta.

Az elmúlt naptári év végének legnagyobb csatáját a médiatörvény körüli ál-felháborodás keltette. Ez teljesen alaptalan nemzetközi beavatkozási kísérletekhez vezetett az EU-ban, de végül a magyar kormány határozottsága minden támadást visszaverve felülkerekedett.

Végül pedig sikerült a súlyos hiányokkal fenyegető költségvetést minimális túllépéssel teljesíteni, rácáfolva a rosszindulatú hírekre.

Az új év Magyarország EU-elnökségének jegyében indult. Ez újabb támadási lehetőségeket kínált az ország, illetve a kormány és a jobboldal belső és külső ellenfeleinek, ellenségeinek. Ezzel egyidejűleg életbe lépett a kettős állampolgárságot biztosító törvény végrehajtása. Vészjóslatok keltek szárnyra az ország és a kormány teljes alkalmatlanságáról az EU-elnökséggel kapcsolatban. Újabb és újabb teljesen eredménytelen támadások indultak a médiában és az EU-parlamentben, sokat ártva a magyar közvélemény szemében az EU tekintélyének.

Mindeközben a kormánynak sikerült megőriznie mai napig biztos kétharmados többségét a parlamentben és támogatottságát a közvéleményben. Annak ellenére, hogy a szavazók többsége átmenetileg elfordult a közélettől, a tényleges választók szilárd többsége továbbra is a kormány mögött áll, az adótörvény és a nyugdíjreform keltette érdeksérelmek ellenére bizakodóan ítélve meg a kormánypolitika várható eredményeit.