Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról szóló törvény általános vitájának expozéjában célként jelölte meg, hogy eredményesen segítsék a gyermekeket nevelő családokat, és megszakítsák azt az „ördögi kört”, hogy a szegénység generációkon átívelő legyen.

Ennek eszközeként a szolgáltatások bővítését, a hozzáférési esélyek javítását nevezte meg, hozzátéve, hogy nem jóléti vagy szociálpolitikai költségként kell erre tekinteni, hanem a családok és a nemzet jövőjébe történő befektetésként.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy minél fiatalabb korhoz kötődik a segítség, annál univerzálisabb legyen, és senkinek ne kelljen bizonygatni szegénységét a kérelmezés során.

Szavai szerint a törvénymódosítás megalapozza a szükséges források biztosítását az idei és a következő évek központi költségvetésében. A támogatási összegről szólva elmondta, hogy az az idén 10 százalékkal, 53-ról 58 milliárd forintra emelkedett, az elmúlt öt évben pedig több mint duplájára nőtt.

Czibere Károly kifejtette, hogy a tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetni az étkezésért, ugyanakkor a három vagy több gyermekes családok esetében, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreik esetében, valamint ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát - jelenleg 89 ezer 408 forintot – ott jár az ingyenes gyermekétkeztetés.

Az államtitkár összegzése szerint jelenleg 92 ezer gyermeknek jár a díjmentes étkeztetés, a változás életbe lépése után pedig további több mint  177  ezer gyermeket érint majd, ami több mint háromszoros növekedés.

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka felidézte, hogy a kormány tavaly decemberben döntött a kisgyermekeket érintő ingyenes étkeztetés bővítéséről. Jelezte: a tehetősebb gyermeket nevelőknek továbbra is térítési díjat kell fizetni jövedelemhatártól függően. Ismertette az érintettek körét és felhívta a figyelmet: a tartósan beteg gyermeket nevelő családokra is kiterjed a javaslat.

Kitért arra is: a kormány döntése értelmében július 1-től a szakiskolák fenntartásáért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel, s ötszáz iskolát vesz át a Kliktől,  emiatt szükséges a gyermekvédelmi törvény módosítása is. 

Mint rámutatott: a jelenlegi 92 ezer helyett több mint 320 ezren részesülhetnek majd ingyenes ellátásban. 

A kormányzati intézkedés havonta gyermekenként 7-10 ezer forintot jelent, s 2016-ban 12-13 milliárdot spórolhatnak meg a családok. Meggyőződése, a kormány ezzel a lépéssel is bizonyítja, támogatják a rászoruló családokat és gyermekeket. A lépés harmonikusan illeszkedik az eddigi család- és foglalkoztatáspolitikai rendszerhez – mutatott rá a kormánypárti politikus. 

A javaslatot maximálisan támogatják - közölte

Fidesz: kiemelt cél a gyermekéhezés felszámolása  

Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelt célként beszélt a gyermekéhezés felszámolásáról, ennek eszközeiként említve a gyermekétkeztetés ingyenessé tételét és a költségvetési támogatás megtöbbszörözését.

A kormány családokat segítő intézkedései közé sorolta egyebek mellett az adórendszer átalakítását, a rezsicsökkentést, a gyermeküdültetést, az ingyenes tankönyveket és az otthonteremtési támogatást. Erkölcsi kötelezettségnek nevezte, hogy 320 ezer gyermekre terjesztik ki a térítésmentes étkeztetést, hozzátéve, hogy a három éves kortól kötelező óvodáztatás garantálja a rendszeres étkezést.

A kormánypárti politikus méltatta a nyári gyermekétkeztetésre fordított keret 3 milliárd forintra emelését és azt is, hogy 34 milliárd forint jut a következő években a 3 évesnél fiatalabbak ételcsomagjára.

Kovács Sándor a családok terheinek csökkentése mellett szólt a foglalkoztatás szerepéről is, értékelése szerint a kettő együtt tudja kivezetni a családokat a szegénységből.

MSZP: már most lépni kell

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP a mindenkori kormány felelősségének nevezte a mindenkori szegénységet és statisztikai adatokat sorolva arról beszélt, hogy több száz ezer gyermek nem jut megfelelő élelmiszerhez, egészségtelen otthonban él, s ma az a legnagyobb szegénységi kockázat, ha egy pár gyermeket vállal. Az ellenzéki politikus szerint néhány 10 milliárd forintból meg lehetne oldani a kérdést, a látványberuházások lemondásával..

Jobbik: küzdeni kell a gyermekszegénység ellen

Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka azt mondta:  egyetértenek azzal, hogy a gyermekszegénység és gyermeknélkülözés ellen küzdeni kell.  Az a cél, hogy a nélkülözés minél kisebb legyen, illetve megszűnjön, és minden olyan eszközt fel kell használni, ami hozzásegíthet ehhez. Ennek egyik lépése az ingyenes étkeztetés kiterjesztése.

Ugyanakkor felvetette a demográfiai problémát is, és azt mondta: nagy a baj, és még nagyobb lesz, ha a tendenciák folytatódnak. A Jobbik azon az állásponton volt és van, hogy a természetbeni juttatások irányába kell elmozdulni, s a gyermekétkeztetés kitágítása is ide tartozik. Az irány jó, még erősebb lépéseket kell tenni – mondta, hozzátéve: nem értik, hogy a Jobbik javaslatait – például szociális kártyára – miért söprik le az asztalról.

A Jobbik támogatja a javaslatot.

LMP: további lépésekre van szükség

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka azt mondta: hosszú évek óta ez az első érdemi lépés a gyermekéhezés visszaszorítása érdekében.

Vitatta ugyanakkor Orbán Viktor, kormányfő nyilatkozatát, hogy ezzel zárójelbe lehet majd tenni a gyermekszegénységet. Kiemelte: a legszegényebb 2 millió emberből hétszázezer gyermek.   

Ez a küzdelem eleje, tovább kell menni. Egy pártok felett álló ügyről van szó, s sajnálja, hogy a Fidesznek ennyi időbe telt, hogy lépjen – mondta.

Elismerte, ez most eredmény, de szeretné, ha kiterjesztenék a középiskolákra is, fokozni kell az erőfeszítéseket.

Fidesz: öt év alatt megkétszereződtek a források

Révész Máriusz (Fidesz) azt mondta: rengeteg hamis és félreértelmezett statisztikai hivatkozás hangzott el. Rögzítette: öt év alatt megkétszerezték a gyermekétkeztetésre fordított forrásokat. Azt mondta, a magyar rendszer nemzetközi viszonylatban nagyvonalú. Ha egy gyermek is éhezik, drámai, de például Romániában az óvodák többségében nincs közétkeztetés, nálunk van, és a rászorulók már eddig is ingyenesen étkezhettek - mondta.

Jó lenne, ha nem próbálnák rosszabbnak leírni a helyzetet, mint amilyen, még akkor is, ha a helyzet nem jó és sok a tennivaló - mondta Révész Máriusz, megjegyezve: nem biztos, hogy pályázati feltételekhez kellene kötni a nyári étkeztetés támogatását.

MSZP: a gyermekétkeztetés biztosítása kötelessége a kormánynak

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) bírálta a fideszes Révész Máriusz azon kijelentését, amely szerint a magyar gyermekétkeztetési rendszer nagyvonalú, szerinte ugyanis ebben a kérdésben  nem lehet nagyvonalúságról beszélni. A gyermekek étkeztetésének biztosítása a kormánynak kötelessége – mondta.

Frakciótársa, Korózs Lajos azt mondta: pártja támogatja az előterjesztést, de szerinte azt is meg kellene vitatni, vajon az intézményrendszer alkalmas-e arra, hogy minden gyermek hozzájusson az ételhez, illetve hogy annak milyen a minősége.

Kormány: jó út a gyermekétkeztetés kiszélesítése és fejlesztése

A vitában elhangzottakra válaszolva Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta, az elhangzottak alapján úgy látszik, a kormány jó úton jár, amikor a gyermekétkeztetés kiszélesítésén és fejlesztésén keresztül igyekszik további támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Ennek a témának is pártok felett álló ügynek kell lennie, a támogatás ezt tükrözi – tette hozzá.

A folyamat akkor kezdődött el, amikor a kormány 2011-ben megalkotta a felzárkózási stratégiát - közölte. Hozzátette, a felszólalások során a kormánypárti képviselők részletekbe menően ismertették az azóta megtett intézkedéseket. Kiemelte, hogy a stratégia 61 beavatkozási területet tartalmaz és valamennyi olyan ágazati területet érint, amelyek eredményes szakpolitikai eszközt alkalmazhatnak a rászoruló gyermekek és családok támogatásáért. A stratégia kiegészül egy jelentéstételi, nyomonkövetési rendszerrel, a kormányzat így folyamatosan értékeli az intézkedések eredményességét – hívta fel a figyelmet.

Az intézményrendszer alkalmas arra, hogy a támogatásokat célba juttassa – jelentette ki az államtitkár. Az önkormányzatok kérdésére áttérve felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években a normatív finanszírozásnak nemcsak a mértéke, de a módja is megváltozott. A most alkalmazandó sávrendszernek az a lényege, hogy minden önkormányzat legalább a felét megkapja az üzemeltetési támogatásoknak.

Az államtitkár arra is kitért, hogy tárcájuk számításokat végez arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet normatívvá tenni a szünidei étkeztetést, mert az összes feltétel adott ennek kiterjesztésére.

Bíróságok illetékessége, közlekedési beruházások

A járások illetékességéhez igazodnak a jövőben a járásbíróságok - ezt is tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása, amelyet a szerdai parlamenti vitában minden frakció támogatott. A parlament elkezdte a közlekedési beruházások megvalósításának felgyorsítását elősegítő törvényjavaslat tárgyalását is.

Répássy: változik a járásbíróságok illetékessége

A járások illetékességéhez igazodnak a jövőben a járásbíróságok - a többi közt ezt tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása - mondta expozéjában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára.

Az államtitkár közölte azt is: a járásbíróságok nem feltétlenül egyetlen járásban rendelkezhetnek illetékességgel, de ha többet is lefednek, határaik megegyeznek a járásokéval.    

Mivel a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, előbbiek is automatikusan változnak – tette hozzá.

A módosításokkal érintett települések száma nem éri el a százat, néhány járásbíróság esetében pedig rövidtávon nem valósítható meg az átállás, például költségvetési okok miatt – ismertette az államtitkár a tárca és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egyeztetésének eredményét. Ezek között említette a nagykátai, a Buda környéki, a karcagi valamint a berettyóújfalui járásbíróságokat. Mindezek működését később alakítják a közigazgatási egységekhez.

Hangsúlyozta: az új illetékességi szabályok csak azokra az ügyekre vonatkoznak, amelyeket a változtatás hatályba lépése után indítanak el.

Képviselői felszólalások:

Papcsák Ferenc (Fidesz) felelevenítette a közigazgatás rendszerének átalakítását, célnak nevezte a hatékonyabb, takarékosabb és ügyfélközpontú működést. Emlékeztetett: bár 2013-tól a városi bíróságok járásbírósággá alakultak, a változás az illetékességi területüket nem érintette.

Hozzátette: a változtatás július 1-jétől lép hatályba.

Bárándy Gergely (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztést. 

Vejkey Imre (KDNP) indokoltnak nevezte, hogy a bírósági egységek ne csak nevükben hordozzák a járásbíróság nevet, hanem illetékességük tekintetében is igazodjanak a járásokhoz.

Gyüre Csaba (Jobbik) bírálta a korábbi illetékességi módosításokat, kifogásolva, hogy nem mindig kérdezték meg a helyieket, hová is szeretnének tartozni. Szerinte legalább a településvezetőknek tisztában kellene lenniük a változtatásokkal. Úgy értékelte: egyre inkább elnehezül a vidéki bíróságok munkája, mivel új bírói státuszokat évek óta nem hoztak létre.

Répássy Róbert elmondta: vannak még tisztázatlan kérdések az illetékesség tekintetében, ezért mindenkit arra kért, észrevételeit juttassa el a tárcához, hogy módosítható legyen a javaslat. Megoldásra vár például az, hogy Érden, a megyei jogú városok közül egyedüliként nincs járásbíróság.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.  

Közlekedési beruházások megvalósításának felgyorsítása  

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításának általános vitájában Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a közlekedés színvonala befolyásolja a beruházók letelepedési szándékát, a munkaerő letelepedési szándékát és minden nemzetgazdasági ágazatra hatással van.

Mint mondta, az a céljuk, hogy a közlekedésfejlesztési tervekről szóló döntéstől minél hamarabb ékezzenek el a kivitelezésig, ennek eredményeként van a Ház előtt a javaslat. Ismertetése szerint az elmúlt években, évtizedekben egy-egy útszakasz tervezése, megépítése akár 10 év is lehetett. Az előkészítés mostani átlagidőtartama hat és fél év, maga a kivitelezés ennek harmada-fele – tette hozzá.

Tasó László elmondta, új kategóriát határoznak meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeken belül a speciális szabályok alkalmazási körét rögzítve. Ezek a közlekedésinfrastruktúra beruházással összefüggő ügyek – közölte, megjegyezte: ezeket majd kormányrendelet sorolja fel.

Kitért arra, hogy az előterjesztés 13 törvényt módosít, azt pedig 30 kormányrendelet követi.

Közlekedési beruházások

A Fidesz az építések szükségességéről, az MSZP a kockázatokról, a Jobbik a kormányközeli vállalatok „megtollasodásáról”, az LMP pedig hosszú távú érdekvédelem feláldozásáról beszélt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló törvény módosításának vitájában.

Fidesz: le kell cserélni a 19. századi építési tempót

Boldog István (Fidesz) úgy fogalmazott, az előterjesztés célja, hogy a 19. századi építési tempót lecseréljék 21. századira. Szerinte mindenki számára ismertek az útépítések körül felmerülő problémák: elhúzódó engedélyezési, kisajátítási eljárások, régészeti feltárások. Ezek a vélemények együttesen "olyan kritikus tömeget" adnak ki, amelyről a választópolgár joggal hiszi azt, hogy itt nincs másról szó, mint korrupcióról, túlárazásról, bürokráciáról - fogalmazott. A javaslat a rendszerproblémákra kínál hosszú távú megoldást - hangsúlyozta, ugyanis szerinte az nem megoldás, hogy amikor az állam egy nagyobb volumenű beruházást akar megvalósítani, rá van kényszerítve, hogy az Országgyűlés elé vigye az ügyet, és kiemelt beruházássá nyilváníttassa.

Boldog István kitért arra, hogy az engedélyezési eljárás elhúzódását azzal akadályoznák meg, hogy megadottnak tekintenék az önkormányzat hozzájárulását akkor is, ha az építő megkeresésétől számított 30 napon belül sem nyilatkozik. Véleménye szerint nagyobb vitát vált majd ki a régészeti vizsgálatok szabályozásának felülvizsgálata. Közölte, különleges eljárási rezsimet vezetnek be, fontos változás lesz, hogy a megelőző feltárás során a munkát nem akkreditált intézmények is végezhetnék, a feltárás időtartamát 30 napban szabnák meg.

MSZP: kockázatos a törvényjavaslat

Józsa István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, vannak támogatható részei az előterjesztésnek, amelynek a célja helyes, de szerinte az valójában a kormány elmulasztott munkájának mentése, mégpedig kapkodva.   Azt erősen kétségbe vonhatónak tartják a szocialisták , hogy a kabinet "egybetol eljárásokat", a javaslat pedig nem tartalmaz megfelelő biztosítékot arra, hogy ez nem a minőség kárára történik.

KDNP: fontosak a határidő-módosítások

Földi László, a KDNP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a törvényjavaslat bizonyos határidőket leszűkít, másokat – így például a környezetvédelmi hatástanulmánnyal kapcsolatosakat - meghosszabbít.

Hangsúlyozta, az előterjesztés kiemelten fókuszál a kivitelezést megelőző tervezési, engedélyezési folyamatokra.

A kereszténydemokrata képviselő egyúttal kiemelte: Cegléd, Abony és Nagykőrös térségének - amelynek országgyűlési képviselője - kiemelkedő szüksége van az M4-es megépítésére.

Jobbik: kormányközeli vállalatok "tollasodtak meg" a nagyberuházásokból

A Jobbik vezérszónoka, Volner János arról beszélt, hogy az elmúlt 25 évben jó néhány kormányközeli vállalkozó "tollasodott meg" nagy értékű infrastrukturális beruházásokból.

Azt is szorgalmazta, hogy minél szélesebb plénum előtt döntsenek a kiemelt beruházásokról.

 A Jobbik a törvényjavaslat zárószavazásánál tartózkodni fog – közölte Volner János.

LMP: a napi gazdasági érdekkért feláldozzák hosszú távú intézményeket

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a rövid távú gazdasági érdekek alakítják a döntéshozást, és ezekért cserébe felszámolják a társadalom hosszú távú érdekeit védelmező intézményeket. Szavai szerint az elmúlt években megsemmisült a környezetvédelem szinte teljes intézményrendszere, most pedig tovább gyengítik a jogrendszert. A javaslat a legfőbb közjó elé helyezi a csoportérdekeket.

MSZP: miből fizetik a leállított szakasz állagmegóvását és őrzését?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es Abony és Fegyvernek közötti leállított építéséről beszélve azt mondta, hogy a 4-es út Magyarország egyik legforgalmasabb útja, ahol a legsűrűbben fordul elő sérüléssel vagy akár halállal járó baleset.

A képviselő azt kérdezte, ha az Európai Bizottság folyamatosan kifogásolta az útszakasz költségvetését, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy 2014-ben a költségvetést 2014-ben Orbán Viktor kérésére megfejelték még hatvan milliárd forinttal. Bangóné Borbély Ildikó arra is kíváncsi volt, hogy mikor folytatják az építkezést, miből finanszírozzák a már megépült szakasz állagmegóvását és őrzését.