Ellenzéki felszólalók bírálataival, valamint a kormány és az ÁSZ ezekre adott reagálásaival ért véget a 2013-as költségvetés zárszámadásának több mint hét órán át tartó vitája. A Ház ülése a napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Az MSZP a rászorulók támogatását kevesellte 

Hiszékeny Dezső (MSZP) az éghajlatvédelemért emelt szót. A szén-dioxid-kibocsátási kvóta felhasználásáról azt mondta: a szocialista kormányok a panelprogramra fordították az ebből befolyó bevételeket, míg az Orbán-kormány jelentősen csökkentette az ebbe bekapcsolt épületek számát.

Tukacs István (MSZP) a költségvetés tervezését kaotikusnak ítélte. Számos ponton kevesellte a kiadásokat, elsősorban a szociális juttatásokat. Bírálta a kormányoldalt, mint mondta, képviselőik nem szálltak vitába, nem védték meg saját költségvetésüket, a vezérszónokukon kívül nem szólaltak fel a reggel óta tartó vitában.

Heringes Anita szocialista képviselő a környezetvédelemre, a hulladékszállításra szánt forrásokat kevesellte, emellett parlagfű-mentesítésre is többet költött volna.

A Jobbik a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet bírálta

Szávay István (Jobbik) a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet bírálta, mert bár jelentős forrásokhoz jutott, nem költötte el azt maradéktalanul. Szerinte ideje lenne átgondolni az intézet támogatását, és azt is, hogyan végzi a munkáját. A képviselő kifogásolta a nemzetpolitikai támogatások elosztásának módját is.

NGM: a kormány elkötelezett az adósság csökkentése mellett

Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára előterjesztői zárszavában azt emelte ki: a 2010-es kormányváltáskor kormányzati beavatkozás nélkül 7 százalék felett lett volna az államháztartási hiány, azt követően pedig minden évben 3 százalék alatt tartották. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében 2013 tavaszán az egyenleget javító intézkedésekről döntöttek.

Szólt arról, hogy a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére a kormány megosztotta a terheket, jelentősen átalakította az adórendszert, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztói adókra helyezett hangsúlyt.

Szavai szerint a kormány elkötelezett az adósság csökkentése mellett. A családok rezsiterhei csökkentek, a nyugdíjak reálértéke nőtt, javultak az otthonteremtési lehetőségek – sorolta Rákossy Balázs.

Az ÁSZ figyelembe veszi a jelzéseket

Az általános vitában elhangzott felvetések figyelembe vételét ígérte Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a korábban elhangzottakra reagálva. Beszélt arról, hogy érzékelik az állami és önkormányzati cégek vagyonával összefüggő kockázatokat. Megjegyezte: a 2010-ben hivatalba lépett Országgyűlést dicséri, hogy immár ezen vállalatokat is tudja ellenőrizni az ÁSZ. Példaként említette, hogy lefolytatták közösségi közlekedési cégek, színházak ellenőrzését, s ezt teszik a vízművekkel, hulladékfeldolgozókkal és a távhőcégekkel is.

Az adóbevételek teljesülését érzékeny területnek minősítette, jelezve: ez 70 százalékát adja a költségvetésnek. A bevételek elmaradtak a tervezetthez képest, ennek kockázataira korábban az ÁSZ és a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet – tette hozzá.

Domokos László arról is beszélt: az adóelkerülés kockázatait érzékelik, folyamatban van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számvevőszéki vizsgálata.

A délelőtt tíz órakor kezdődő vita este fél 7-ig tartott.

Nemzetközi szerződések átvezetése a magyar jogrendbe

Az ülésnap végén két, a nemzetközi fuvarozást érintő változtatás kihirdetése került terítékre, de vita nem alakult ki.

Ezt követően Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára ismertette azt a kormányzati törvényjavaslatot, amely a legfrissebb uniós elvárásokat vezeti át a magyar jogrendbe a légiközlekedés biztonságának növelése érdekében.

Az előterjesztést a Fidesz nevében Völner Pál támogatta, míg a Jobbik padsoraiból Gyüre Csaba a polgári repülés még biztonságosabbá tétele mellett érvelt.

Napirend után

A napirendi pontokat követően Varju László független országgyűlési képviselő a kormány védelmi politikáját bírálta, a szocialista Kiss László a siket sportolók nagyobb állami megbecsülését szorgalmazta, míg frakciótársa, Demeter Márta arról beszélt, hogy Magyarország nemzetközi megítélésének árt a kormány jelenlegi külpolitikája.

Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a keddi ülésnapot. Az Országgyűlés várhatóan hétfőn tartja következő ülését.

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott az Országgyűlésben a zárszámadási törvényjavaslat vitája.

Szelényi: mindkét dokumentum „kormánykamu”

„Kormánykamunak” nevezte a zárszámadási törvényjavaslatot és az Állami Számvevőszék kapcsolódó jelentését Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a törvény a valóság mélységes elhallgatásának eszköze. A politikus azt is mondta: a 3 százalékos hiány fenntartása mellett a nemzeti versenyképesség súlyosan gyengült, a fizetésből élő emberek pénze egyre kevesebbet ér. Jelezte: egyik indítványt sem fogja elfogadni.

Nemzetiségi szószóló: vissza kell állítani a nemzetiségi civilek támogatását legalább a 2002-es szintre

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló a zárszámadás vitájában kiemelte: a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatása tavaly 110 millió forint volt, s ez az összeg 2001 óta nem emelkedett. Szerinte a jövő évi költségvetésben vissza kell állítani a támogatások reálértékét legalább a 2002-es szintre.

Örvendetes, hogy a romák számára léteznek külön támogatások – jegyezte meg, hozzátéve, hogy fontos a roma közösség minél gyorsabb és szélesebb körű társadalmi integrációja. Nem szerencsés ugyanakkor az a gyakorlat, hogy egy-egy projekt támogatása attól függ, működik-e vegyes bizottság a adott kisebbség anyaországával, mint ahogy attól sem függhet, hogy az anyaországban létezik-e magyar kisebbség vagy sem - vélte. A problémák ugyanakkor nem a költségvetés nem megfelelő végrehajtásából adódnak, így indítványozta a törvényjavaslat elfogadását.

Fidesz: bővült a foglalkoztatás

Kara Ákos (Fidesz) arról beszélt, hogy 2010 óta nagyon sok lépés történt a foglalkoztatás bővítése érdekében. Az e téren megfigyelhető növekedés tavaly még gyorsabb ütemre váltott, a kormányzati intézkedések egyre inkább kifejthették kedvező hatásukat a munkaerőpiacra – hangoztatta a kormánypárti politikus, hozzátéve: 2010-13 között a foglalkoztatottak száma 155 ezerrel, azaz 4,2 százalékkal nőtt. Ennek mintegy harmadát teszik ki a közfoglalkoztatottak, vagyis a versenyszféra egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a foglalkoztatás bővülésében - magyarázta.

Továbbra is az a cél, hogy az elsődleges munkaerőpiacon teremtsenek munkahelyeket – jelezte a fideszes országgyűlési képviselő.

MSZP: államilag irányított rendetlenség jellemzi a közoktatást

Az MSZP-s Kiss László szerint a zárszámadási törvényjavaslat nem támasztja alá azokat a kormányzati kijelentéseket, amelyek szerint kiemelt figyelmet fordítanak az oktatásra. Az ellenzéki politikus azt mondta: a köznevelési törvény egy működésképtelen rendszert hozott létre, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hibát hibára halmoz, ráadásul tartozik a pedagógusoknak a bankszámla-vezetési költségekkel.

Jobbik: hiányzik a kormányzat vízió

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő szerint nincs olyan kormányzati vízió, amely felvázolná, mit akar tenni a kabinet Magyarországgal. Mint mondta, a kormány elszabotált egy fontos feladatot, hiszen nincs nemzetivagyon-leltár, így nem tudni, megvan-e „a kincstári ezüst”. Amíg ez hiányzik, addig nem lehet felelősen vezetni az országot – jelentette ki. Z. Kárpát Dániel emellett ismét jelezte, elkerülhetetlennek tartja az ország adósságterhének felülvizsgálatát.

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka szerint kiszámíthatóság, biztonság és az átláthatóság jellemezte az ország költségvetését és gazdálkodását az elmúlt évben. A Jobbik viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság meghaladja a 85 százalékot. Az LMP szerint nagy árat fizetett a társadalom a tavalyi büdzséért.

KDNP: kiszámíthatóság és átláthatóság jellemezte az elmúlt évet

Kiszámíthatóság, biztonság és az átláthatóság jellemezte az ország költségvetését és gazdálkodását az elmúlt évben – mondta Latorcai János a tavalyi büdzsé zárszámadásának vitájakor, az Országgyűlésben.

A kereszténydemokrata frakció vezérszónoka úgy fogalmazott: a makrogazdasági számok tények, és a tények makacs dolgok, makacsul jelzik, hogy 2013 a gazdasági és a költségvetési fordulat éve volt. Ezt támasztja alá a napirenden lévő törvényjavaslat és a zárszámadás végrehajtását ellenőrző jelentés is - hangsúlyozta.

Kiemelte: tavaly Magyarország ismét képessé vált arra, hogy a saját lábára álljon, egy évtized után lekerült a szégyenpadról, és 2013 júliusában kikerült az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Latorcai János kitért arra is, hogy mindez annak a tudatosan tervezett és kézben tartott költségvetési politikának az eredménye, ami a 2010-es kormányváltással kezdődött.

A kormánypárti politikus rámutatott: az alaptörvény és az új számvevőszéki törvény alkotmányos szintre emelte a felelős közpénzügyi gazdálkodást, és végleg lezárta az eladósodásra épülő gazdaságpolitika időszakát. A stabilitási törvénybe épített az ország eladósodását megakadályozó garancia-rendszer biztosítja, hogy ne kerüljön az ország ismét kiszolgáltatott helyzetbe. Latorcai János beszélt még arról, hogy új alapokra kellett helyezni a közpénzügyi ellenőrzéseket, ez és a költségvetés innovatív tervezése, annak szabályos végrehajtása teremtette meg az alapját az államadósság csökkentésének, a gazdasági növekedés beindításának, és ezáltal a foglalkoztatás bővítésének.

Jobbik: az államadósság meghaladja a 85 százalékot

A Jobbik véleménye szerint a kabinetnek annak ellenére sem sikerül csökkentenie az államadósságot, hogy ezt a célt már a megelőző Orbán-kormány is kitűzte maga elé. Erről Volner János, a Jobbik vezérszónoka beszélt kedden az Országgyűlésben a 2013-as költségvetés zárszámadásának általános vitájában.

Arra is kitért, hogy a Fidesz-KDNP 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban többször módosította a saját maga által készített költségvetést, mint azt a 2010-es büdzsét, amit még a szocialisták készítettek. Bírálta, hogy az oktatási kiadások mértékét a 2010-es 11,6 százalékról 2013-ra 10,6 százalékra csökkentek. A szintén a munkaerő újratermelését szolgáló egészségügyben a 2010-es 9,1 százalékról 2013-ra 8,7 százalékra csökkent a ráfordítás aránya – mondta.

LMP: nagy árat fizetett a társadalom a tavalyi büdzséért

Az LMP szerint a magyar társadalom nagy árat fizetett a tavalyi költségvetésért – mondta Schmuck Erzsébet, a párt vezérszónoka a zárszámadási törvényjavaslat vitájában. Az ellenzéki politikus szerint a 2013-as büdzsé nem a magyarokról szólt, hanem arról, hogyan lehet még több bőrt lehúzni az emberekről, hogyan lehet még több pénzt vándoroltatni a kormány mögötti magánzsebekbe.

Az LMP-s országgyűlési képviselő azt is mondta, hogy miközben forrásokat vontak ki az oktatásból, és csökkentek a lakhatási támogatások, aközben a kormány milliárdokkal többet költött propagandára. A politikus összegzése szerint „újabb kidobott év áll mögöttünk”.

A 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslatot tárgyalják a képviselők az Országgyűlésben. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában azt mondta, tavaly fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés.

Tállai: fenntartató pályára állt a növekedés

Fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés 2013-ban, ami jó alapot adott az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez - jelentette ki Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó keddi expozéjában.

Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is.

Az államtitkár kifejtette: a kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.

ÁSZ: a makroszámok a fenntartható költségvetést szolgálják

A fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják a főbb makrogazdasági mutatók – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László a számvevőszék elemzése alapján arról is beszámolt, hogy stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható.

Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott – tette hozzá.

Beszámolója szerint míg az ország 272 milliárd forinttal járult hozzá az unió költségvetéséhez, itthon 1583 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása teljesült. Hozzátette: a kifizetések aránya a megelőző év mintegy 40 százalékáról 61 százalékra emelkedett.

Fidesz: 2013 a gazdasági fordulat éve volt

A gazdasági fordulat éveként jellemezte 2013-at Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka. A kormánypárti politikus kiemelte: egyidejűleg megvalósult a költségvetési stabilizáció, tartósan alacsony lett a hiány, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

A vártnál nagyobb gazdasági növekedést a saját forrásból megvalósított beruházásoknak tulajdonította és kitért arra is: az autói- és a feldolgozóipar is jelentősen hozzájárult a gazdasági élénküléshez. Hozzátette: egyebek mellett a rezsicsökkentés miatt alacsony maradt az infláció, és javult az uniós pénzek felhasználása is.

Szűcs Lajos kiemelte azt is: a kormány több pénzt hagyott az embereknél és a növekedés gátjának tartott devizaadósság csökkentése érdekében is számos intézkedést hozott. Ezek közé sorolta a végtörlesztést, az árfolyamgátat ás a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását. Az állami adósságátvállalásra utalva megjegyezte: a kormány az önkormányzatokat is segítette.

A fideszes képviselő szólt a foglalkoztatás növeléséről és a munkanélküliségi ráta csökkenéséről, a bruttó átlagkereset növekedéséről, valamint arról is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv 800 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához járult hozzá.

Szűcs Lajos szerint a kormány jó munkát végzett az előző évi költségvetés tervezésekor és végrehajtásakor, s ezt igazolja az Állami Számvevőszék jelentése is. A politikus a kormánypártok nevében elfogadásra ajánlotta a zárszámadási törvényt.

MSZP: az államadósság nagyobb, mint valaha volt

Az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy ma az államadósság nagyobb, mint valaha volt, nagyobb, mint 2010-ben Orbán Viktor kormányzásának kezdetén. Burány Sándor kijelentette: az államadósság elleni harcot a kormány elbukta, nem lehet csökkenő adósságpályáról beszélni, az államadósság aránya a gazdaság teljesítőképességéhez képest növekvő tendenciát mutat.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint a kormány több adót vezetett be, mint amennyit megszüntetett. Bírálta az egykulcsos adórendszert, amely szerinte csak a legmagasabb jövedelmi sávba tartozóknak hozott adócsökkentést, az alacsony vagy közepes keresetűeknek nőtt az adója.

A 2013-as költségvetési törvényről szólva megemlítette, hogy azt hétszer módosították, ami minden, csak nem kiszámítható és átlátható gazdaságpolitika. Közölte, pártja nem szavazza meg a zárszámadást.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) „pénzszórásáról”, a gazdaságpolitikáról, a sportról, az almatermelők helyzetéről és a felsőoktatási gólyatáborokról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: nincs törvényes alapja a jegybank „pénzszórásának”

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a MNB felügyelőbizottsága – így az abban ülő fideszes delegáltak is – azt állapította meg, hogy nincs törvényes alapja a jegybank „pénzszórásának”. Felidézte, hogy az MNB az elmúlt időszakban több száz milliárd forintot költött ingatlanvásárlásokra, illetve juttatott saját alapítványainak. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárti képviselők mégis vállat rántottak, és leszavazták Matolcsy György jegybankelnök parlamenti bizottsági meghallgatását.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a nemzetközi – osztrák, holland, francia – példák is azt bizonyítják, hogy más nemzeti bankok is támogatnak oktatási célú alapítványokat, intézményeket. Hozzátette: a jegybank ellenőrzését a törvény egyértelműen szabályozza, a nemzeti bank tevékenységét az Állami Számvevőszék mellett az Országgyűlés is ellenőrzi.

MSZP: 2013 a növekvő adók éve volt

Burány Sándor (MSZP) szerint 2013 a növekvő adók, a leszakadó kerestek, a brutális megszorítások, a növekvő államadósság és gyengülő forint éve volt. Mint mondta, tavaly 2012-höz képest 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, és bár történtek intézkedések, nem sikerült megállítani a reáljövedelmek csökkenését. Az ellenzéki politikus közölte, 2013-ban a gyermekes családok zömének reáljövedelme nagyobb mértékben csökkent, mint a gyermek nélküli családoké. Hozzátette: 2013 a brutális megszorítások éve is volt, 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből, a szociális ellátások területéről.

Tállai András államtitkár válaszában gyökeresen eltérően látta a 2013-as évet. Véleménye szerint 2013 a költségvetési stabilizáció éve volt, az ország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A több adóbevételnek pedig szerinte az az oka, hogy egyre többen, egyre nagyobb jövedelemből fizetnek adót. Közölte, tavaly összességében a reálbérek 3,2 százalékkal növekedtek. Hozzátette: az államadósság mértékének növekedését pedig megállította a kormány.

KDNP: nőtt a sportoló felnőttek aránya

Simicskó István ismertetése szerint míg 2010-ben a felnőtt lakosság 5 százalék sportolt, és a gyerekek 75 százaléka csak a testnevelésórákon mozgott, addig az elmúlt négy év intézkedéseinek köszönhetően mára 15 százalékra nőtt a felnőtt lakosság sportolási hajlandósága, és 890 ezer gyerek sportol minden nap az iskolában. Kitért arra, hogy a kormány eddig is számos intézkedést hozott a sportolás feltételeinek biztosítására, a költségvetésben hatmilliárd forint van tanuszodák, tornatermek építésére.

A Jobbik az érdemi intézkedéseket hiányolta az almapiaci válsággal kapcsolatban

Apáti István (Jobbik) „Almageddon” című felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés. A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az ellenkezik az EU versenyjogával is. A szaktárca szemére vetette, hogy elmulasztotta az EU-tól igényelni a 13 ezer gazdát megillető 72 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási támogatást, illetve 125 millió eurós árukivonási támogatást. Apáti István szerint legfőbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, a magoszosok és az agrárkamara fideszes vezetői.   

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint ez egy jó probléma, hogy bőség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bőséges termés mellett súlyos gondot okoz az orosz embargó is. A 125 milliós uniós támogatásról azt mondta, az EU rájött, hogy rossz módszertan szerint hirdette meg a pályázatokat. Magyarországon 226 termelő nyújtott be igényét, mire az EU zárolta keretet, majd új módszertannal 165 milliós nagyságrendű  támogatási keretet hirdetett - ismertette. Közölte: ez azt jelenti, hogy a többi között 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva után igényelhetnek támogatást.

Fidesz: a felsőoktatási intézmények vezetői a felelősek a gólyatáborokért

Kucsák László (Fidesz) a közelmúltban ismertté vált, a gólyatáborokban történt bűncselekmények kapcsán arról beszélt, hogy elsősorban a felsőoktatási intézmények vezetőségének a felelőssége, kik a tábor szervezői, ott milyen tevékenység folyik. Csak másodsorban vetődik fel – folytatta –, azok felelőssége, akik a tábor tényleges szervezői. Rögzíti-e bármi, milyen magatartási szabályokat kell követnie a höknek egy ilyen tábor lebonyolítása kapcsán? – kérdezte. Szükséges lenne rögzíteni azon eseteket is, amikor a hallgató megcélzott hivatására alkalmatlanná válik. Példaként említette, hogy pedagógusként nem foglalkozhat fiatalokkal az, aki hallgatóként súlyosan megsérti mások méltóságát, jogait.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára elmondta, ha minőségi felsőoktatás akarnak építeni, akkor a gólyatáboroknak is minőséginek kell lenniük. Elmondta, hogy a kormány által szigorított büntető törvénykönyv a nőket is fokozott védelemben részesítik. Mint mondta, a gólyatáborok sokszor nagyon alulszervezettek, ez pedig kedvez az oda „sanda szándékkal” érkezőknek.