Szatmáry Kristóf (Fidesz) először számba vette azokat a lépéseket, amelyek megalapozták a jövő évi büdzsét. Rámutatott, hogy 2010-ben egészen más gazdaságpolitikai helyzetben volt még Magyarország, de a kormány 2010-11-ben konszolidálta, míg 2012-13-ban stabilizálta a gazdaságot a munka alapú és teljesítményorientált társadalom kialakításának igénye mellett. 2014-15-ben a kiszámíthatóság és stabilitás időszaka következett. A kormánypárti politikus szerint a jövő évi talán az elmúlt 20 év legrövidebb költségvetése, viszonylag kevés adómódosítást tartalmaz, a módosuló adók pedig pozitívak a vállalkozásoknak.

Jelezte, hogy továbbra is kétkulcsos marad a társasági nyereségadó, bár nemzetközi kötelezettségvállalás miatt megszűnt volna jövőre, de a gazdasági helyzet megköveteli a fenntartását. Szatmáry Kristóf elmondta, a jövő évi költségvetés azt a célt is szolgálja, hogy a növekvő gazdasági teljesítményből keletkező forrásokat ne újraossza a kormány, hanem az embereknél hagyja. Mint mondta, a vállalkozások fejlesztésének célja nem lehet más, mint a családi kis- és közepes vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése, és ehhez a büdzsé és az adótörvények megadják a maximális támogatást.

    
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint nem lehet komolyan venni azt a költségvetést, amely már második éve nem tart be egy kormányhatározatot. Felidézte, a 2014-es határozat meghatározza, hogy a következő évek büdzséinek mekkora összeget kell tartalmazni a folyó kiadásokra a jövedelemtámogatásoknál. Két év alatt 11 milliárd forintot vontak el innen. Szóvá tette, hogy nincs elfogadott uniós vidékfejlesztési program. Azt is kifogásolta, hogy míg Európa országainak jelentős része 25 százalék önrésszel egészíti ki az uniós forrásokat, addig Magyarország 15 százalékkal. A szocialista politikus elmondta, miközben komoly baj van a sertéságazatban, kevesebb forrást kap a nemzeti sertésprogram. Gőgös Zoltán a tejágazatról szólva azt mondta, nem lehet 100 milliárd forintot elvonni az ágazatból, miközben 25 százalékkal csökken a tej ára.

Nagy István, a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, hogy a tárca felelősségteljesen foglalkozik a mezőgazdasággal, a kormány mindig ott áll a gazdák mellett, soha egy probléma mellett sem ment. Úgy értékelte, hogy koncepcionális különbségek vannak az MSZP-vel a földbirtoknagysággal kapcsolatban. Kiszámíthatóságot jelent egy családnak, hogy tudja hány hektáron gazdálkodhat és aszerint tervezheti az életét.
A Gőgös Zoltán által felvetett kormányhatározat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy mióta azt elfogadták, sokkal több pénzt fizettek ki a költségvetésben nem tervezett ügyekre. Példaként a megszűnő uniós támogatás miatt a dohányágazatnak, valamint a felesleges tej kivonására fizetett forrásokat említette.
A vidékfejlesztési programról azt mondta, a kormánynak át kellett gondolni, mit is szeretne a magyar vidékkel csinálni. Az államtitkár a földtulajdon kapcsán a 80 százalék kisgazdaságot és 20 százalék nagyüzemet nevezte egészségesnek; szerinte nem lehet a két gazdaságméretet szembefordítani egymással, azok ugyanis egymás támogatói.
A tanyaprogram csökkenő forrásait a csökkenő igényekkel indokolta. Az osztatlan közös tulajdon kapcsán pedig elmondta, hogy figyelembe veszik a Vas megyei program tapasztalatait, és a kormány reméli, 2018-ig lezárható ez a kérdés.
Nagy István a nemzeti sertésprogram kapcsán az ágazat kifehéredését említette, és szerinte valódi létszámnövekedés van az ágazatban, ezt a 2010-hez képest növekvő költségvetési támogatásokkal indokolta. A tejágazat szerinte 2016-ban 43 milliárd forintos támogatásban részesül, 20 milliárddal többen, mint 2010-ben.

Latorcai János (KDNP) szerint a költségvetési javaslat világos üzenete, hogy a magyar gazdaság jó úton jár, kiszámíthatóbbá, követhetőbbé válnak a  folyamatok. A kormánypárti politikus üdvözölte a munkát terhelő adó csökkentését, s értékelése szerint ez a fogyasztás növekedésében nyomon követhető lesz. Szólt arról, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája a gazdaság kifehérítését célozza, s ez azt közvetíti az emberek és a vállalkozások felé, hogy a kormány a tisztességes munka és tisztességes verseny országát építi, nem lehet adóelkerüléssel jogtalan versenyelőnyhöz jutni. Latorcai János méltatta, hogy a kormány 2016-ra nem vezet be új adókat, a gazdaság kifehérítésére hozott intézkedések - például az online pénztárgépek, ekáer - hozzák a tervezett bevételeket.
    
Farkas Gergely (Jobbik) álláspontja szerint a költségvetés nem foglalkozik a kivándorlással és nem tartja vissza az elvándorolni kívánókat. Üdvözölte a Gyere haza fiatal elnevezésű programot, annak 100 millió forintos forrását azonban nevetségesnek nevezte és jelezte, hogy módosító indítvánnyal 5 milliárd forintos keretet javasolnak. Az ellenzéki politikus arról is beszámolt, hogy indítványozzák a hallgatói normatíva emelését, amiből a tanulmányi és szociális ösztöndíjak emelését szeretnék elérni, és indokoltnak tartják a jegyzettámogatások növelését is. A Jobbik azt is kezdeményezi, hogy a családi pótlékot terjesszék ki a felsőoktatásban tanulókra is.
    
Bene Ildikó (Fidesz) arról beszélt, hogy noha a költségvetési javaslat nem tudja az összes igényt kielégíteni, stabil és kiszámítható körülményeket teremt az egészségügyben. Szavai szerint a sürgősségi ellátásra 2,5 milliárd forinttal több jut, s ezzel lehetőség lesz 100 új mentőautó beszerzésére, a mentésirányítási rendszer továbbfejlesztésére. A kormánypárti politikus a háziorvosi praxisok megerősítését méltatta, jelezve, hogy  a 10 milliárdos forrásbővülést érezni fogják.

Sallai R. Benedek (LMP) elégtelennek nevezte az önkormányzatok finanszírozását és értékelése szerint a javaslat vesztesei az aprófalvak. Hiányolta a helyi foglalkoztatást segítő támogatási formákat is és azt sürgette, hogy azok az önkormányzatok kapjanak állami földeket, akik munkahelyeket hoznak létre. Szólt arról is, hogy ha ilyen tempóban halad az osztatlan közös földbirtokok helyzetének rendezése, akkor még a következő generáció életében sem oldódik meg a probléma. Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy az osztatlan közös birtokok esetében meg kellett találni az anyagiakat és megteremteni a törvényi hátteret. Az ügy célegyenesben van, 2018-ig befejeződik - mondta az államtitkár, aki egyetértett abban, hogy a hagyományos állattartás területén viszont szemléletváltásra van szükség. Beszélt arról is, hogy az önkormányzatok földhöz jutása a parlament előtt volt, de a kétharmados törvény nem kapott kellő támogatást, ezért azt kérte: legközelebb szavazzák meg azt.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt független képviselője mintegy 700 milliárd forintnyi átcsoportosítást javasolt a büdzsében, ebből főleg az oktatás kiadásait növelné. Kijelentette: megbukott a kormány adópolitikája, az egykulcsos személyi jövedelemadózás. Súlyosan elhibázottnak tartotta a különadók politikáját is. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a különadók és az egykulcsos adó bírálatára válaszul azt mondta: a korábbi adórendszer és gazdaságpolitika a bevallott jövedelem igen különös mintázatát mutatta, a legtöbben a minimálbér közeli jövedelmet vallottak be. A különadók szerinte társadalmi szempontból is fenntartható költségvetési bevételt eredményeztek.

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára az esélyteremtő, felzárkóztató intézkedések között szólt a területi és a nehéz körülmények között dolgozó pedagógusoknak járó pótlék bővítéséről. Jövő év szeptemberében már a negyedik évfolyamnyi tanuló kap ingyenesen tankönyvet, ezt olyan intézkedésnek ítélte, amely elsősorban a hátrányos helyzetű térségben élők számára nagy segítség. Példa nélkülinek tartotta a gyermekétkeztetés forrásának nagyságát, hangsúlyozva: az óvodások 90 százaléka fog ingyenesen napi háromszor ételhez, egyszer meleg ételhez jutni.  

Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló kegyelmi állapotról beszélt, a jövő évi büdzsébe szerinte jelentős részben beépítették a nemzetiségek által megfogalmazott elvárásokat. A parlamenti bizottság javaslatára azonban a korábbi négymilliárd forintos nemzetiségi támogatási tétel kétmilliárd forinttal növekedett - hangsúlyozta.

Bánki Erik (Fidesz) kiemelkedően fontos területeknek nevezte a turizmust és a sportot. A turisztikai célelőirányzat összege több mint tíz százalékkal nő és megközelíti majd az 5,4 milliárd forintot. A sportra áttérve kitűnő döntésnek nevezte, hogy az ágazatra a kormány kiemeltként tekint. A képviselő felhívta a figyelmet a tornaterem és tanuszoda építési programokra, valamint a nevelési, oktatási intézmények felújításra, amelyekre közel hárommilliárd forint jut majd. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatására jövőre 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Hiller István (MSZP) azt mondta, hogy a felsőoktatás sajátos helyzetben van, mert nemsokára a parlament elé kerül a felsőoktatási törvény módosítása, ezért ha a kormánynak megvan a szándéka, akkor szakmai és financiális alapon is rendezhetik a terület helyzetét. A politikus azt javasolta, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérét húsz, míg az ott nem oktatóként munkát végzőkét 15 százalékkal emeljék fel.

Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, a kormány dinamikusan növelni tudja a honvédelemre szánt forrásokat, az idei összeghez képest jövőre mintegy 48,1 milliárd forinttal fog bővülni a fejezet. Idén bevezetik az új katonai életpályát és átalakítják az illetményrendszert is. A hivatásos állomány bérét átlagosan harminc százalékkal emelik, majd ez 2019-ig átlagosan évi öt-öt százalékkal tovább nő.

Galambos Dénes (Fidesz) szerint az ország gazdasági versenyképességének további javításához szükséges a bürokrácia további csökkentése. Beszámolt arról, hogy 2015 őszére 200 további kormányablak nyílik, és az építésügyi igazgatás rendszere is átalakul.

Schmuck Erzsébet (LMP) nem tartotta jónak, hogy ilyen korán fogadja el a parlament a jövő évi költségvetést, ezzel ugyanis csak azt éri el, hogy gyakrabban kell átírni. Szerinte erre a költségvetésre sok minden jellemző, de az, hogy az adócsökkentésről szólna, az biztos nem. Az LMP-s képviselő szerint a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékos csökkentését csak a több százezer forintot keresők érezhetik meg. Schmuck Erzsébet közölte, az LMP szerint azonnali nagy arányú, országos bérfejlesztésre van szükség, amelynek forrása viszonylag könnyedén előteremthető az értelmetlen kiadások lefaragásával. Javasolta továbbá a szociális, az egészségügyi dolgozók béremelését, a gyermekes családok terheinek csökkentését, a családi pótlék összegének 25 százalékos emelését, a közmunka helyett pedig egy 70 milliárd forintos közösségi gazdaságfejlesztési alap létrehozását.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy a felsőoktatási stratégia egy széles társadalmi egyeztetés eredményeként jött létre. A politikus a szocialista Hiller István felvetéseire azt mondta, 2013-ban nem a felsőoktatás közvetlen támogatása, hanem az előirányzat volt 123 milliárd forint, a tényleges teljesítés elérte 164 milliárdot, és ez 2014-ben 176 milliárd forintra nőtt. 

Dankó Béla (Fidesz) ismertette, hogy a Földművelésügyi Minisztérium költségvetési fejezetében 1,2 milliárd forint van környezetvédelemre.

Bodó Sándor (Fidesz) beszámolt arról, hogy rögtönzött közvélemény-kutatás végzett választókerületében (Hajdú-Bihar megyében) arról, hogy az emberek mit gondolnak a költségvetés mostani elfogadásáról. A válaszok közül kiemelte azt, amelyik rámutatott: már most olyan körülmények vannak az országban, amelyek lehetővé teszik a jövő évi büdzsé elfogadását különösebb kockázat nélkül. Szólt emellett a családok növekvő támogatásáról, a személyi jövedelemadó csökkentéséről.

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a szociális dolgozók bérrendezése nem úgy szerepel a költségvetésben, ahogy azt az ellenzéki pártok szerették volna. Bár ígértek a dolgozóknak júliustól részleges bérkompenzációt – folytatta –, de számtalan kormányzati ígéret volt már és messze van július 1-je. Mint mondta, sokkal nagyobb emelésre lenne szükség, és jelezte, módosító indítványokat nyújtottak be ennek érdekében. Szóvá tette azt is, hogy az ígéretek ellenére évről évre csökkennek a fogyatékos személyek foglalkoztatását segítő támogatások, és ugyancsak csökkenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálatok finanszírozása.

Józsa István (MSZP) szerint a kormánypártok egész kampányt csináltak abból, hogy riogassák az embereket a Bokros-csomaggal, miközben Matolcsy két csomagjában három Bokros-csomagnyi megszorítást hajtottak végre. A magyar gazdaság az előző évek stagnálásához képest múlt évben bővült egy kicsit, miközben a Bokros-csomag után évi 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedés volt – tette hozzá. Bírálta azt is, hogy 2010-es 20 ezer milliárdhoz képest mostanra 25 ezer milliárd forint felett van az államadósság.

Törő Gábor (Fidesz) a köznevelési feladatok finanszírozásáról beszélt. Mint mondta, 2016-ban számos olyan feladatot kell ellátni, amely a nagyobb állami szerepvállalást szolgálja, biztosítja a pedagógus-béremlést, az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztését. Ismertetése szerint a pedagógus életpálya bevezetése az állami intézmények esetében 11 milliárd, a nem állami iskolák esetében 2,6 milliárd forintos többletet jelent, míg a minősítésre az állami intézményekben 8,6 milliárd, nem állami intézményeknél 1,7 milliárd többlet lesz.

A hit- és erkölcstanoktatás átlagbér- és tankönyvtámogatás többletigényére a felmenő rendszerű bevezetés miatt 1,8 milliárd forintot hagyjanak jóvá – részletezte. Mint mondta, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ költségvetése 1,5 milliárd többletet tartalmaz, az Oktatási Hivatal támogatása is nő, míg a feladatai csökkenése miatt a finanszírozása is csökken az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatása.

Novák Előd (Jobbik) kezdeményezte, hogy jövő évet az 1956-os szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából nyilvánítsák a magyar szabadság emlékévévé. Ha már tavaly holokauszt-emlékév volt, és nem kívánják a kettős mércét alkalmazni, akkor a magyarság e diadaláról meg kell emlékezni – mondta, jelezve, hogy erre célelőirányzatot hoznának létre. Kifejtette: a költségek tervezésénél is figyelembe vették a holokauszt-emlékévre fordított forrásokat. A jobbikos politikus beszélt a demográfiai adatok kapcsán arról, hogy a papíron 1,4-es termékenységi ráta valójában egy környékén van, ha – fogalmazott – „nemcsak a magyar állampolgárokat, hanem kifejezetten a magyar embereket nézzük". Ha a 13 nemzetiségként nyilvántartott kisebbséget, különösen a cigányságot leszámítják, akkor a ráta 1 százalék alatt van – magyarázta. Novák Előd szerint lehet, hogy idén több bevándorló érkezik mint ahány gyerek születik.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára az LMP nagyarányú bérfejlesztésre vonatkozó javaslatáról azt mondta, ha most egy lépéssel szeretnék ezt megtenni, akkor 30 százalékkal kellene emelni a minimálbért, és ez egészen bizonyosan munkahelyek tízezreit veszélyeztetné. Az oktatásra fordított forrásokat kifogásoló felszólalásokra válaszolva rámutatott a csökkenő gyerekszámra. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre az elmúlt években is több milliárdot fordított a kormány – mondta az államtitkár, aki szerint erre a célra 2014 és 2020 között 700 milliárd forint áll rendelkezésre.

Hirt Ferenc (Fidesz) elmondta, miközben  „huhog az ellenzék", miért hozták be ilyen korán a jövő évi költségvetést, ő örül ennek, mert kiszámíthatóak az ország államháztartási dolgai. A képviselő 33 európai ország adatait idézte fel a kétezres évekből, hogy összehasonlítsa a fontosabb számokat. Végül azt a következtetés vonta le, hogy a szocialistáknak nincs mire büszkének lenniük. Mint mondta, 2001-ben 4 százalékos volt az államháztartási hiány, míg 2002-ben 9 százalék volt, a 33 ország közül Magyarország a második legnagyobb hiányt produkálta. 2003-ban a harmadik legrosszabb, 7,2 százalék volt a költségvetési hiány, 2005-ben első volt a Gyurcsány-kormány az országok között e tekintetben – ismertette. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2002-ben 239 ezer munkanélküli, míg 2010-ben 475 ezer volt.

Kiss László (MSZP) reagálva a fideszes politikus felszólalására azt mondta, egy dolog kimaradt, hogy  „Gyurcsány a hibás", ezért csak négyes fölét adna neki. A nemzetpolitika kapcsán örömét fejezte ki amiatt, hogy tavalyi javaslatai, a határon túli műemlékvédelmi program összegének növelése, a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékának emelése bekerültek a 2016-os költségvetésbe.

Ismertette MSZP-s módosító javaslatokat, így azt, amely a Miniszterelnökség nemzetpolitikai tevékenységének támogatását 1 milliárdról 1,2 milliárd forintra emeljék. Ennek a forrása – folytatta – a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, amely  „lassan a politikai humor részévé válik", mivel a törvényben meghatározott feladatait nem látja el, de mangalicafesztivált például rendez. Szorgalmazta az oktatási-nevelési támogatások kérdésének rendezését, egy felülről nyitott rendszert javasolt, és ugyancsak kezdeményezte a Határtalanul program költségvetésének növelését.

Völner Pál (Fidesz) úgy értékelt: soha nem látott mértéket öltött a közlekedésfejlesztés, az uniós költségvetési ciklus ugyanis rendkívüli potenciált hordoz e téren, az évtizedes mulasztás pótlása azonban még számos feladatot ad – hangsúlyozta. Mint mondta, a nyugati országrészen "járműipari tengely" húzódik, az ország keleti fele pedig a nehézipar gazdasági innovációs térsége, ezek régióba kapcsolásához pedig kiemelt jelentősége lesz az országhatárig érő útfejlesztéseknek. A közlekedési társaságok működtetésére szerinte megfelelő mennyiségű forrás áll rendelkezésre. A következő időszak nagy nyertesének nevezte a vasutat, a kormány stratégiai partnerként tekint a MÁV-ra – szögezte le.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint a költségvetés korai benyújtása csak politikai okokkal magyarázható. Mint mondta, ennek egyik következményére a Költségvetési Tanács is rámutatott: a korábbiakkal ellentétben nem ismerhetők a tavalyi év zárszámadásában foglaltakat, mert azt később terjeszti be a kormány, és a bázisévet is csak korlátozottan vehetik figyelembe. Ugyan folyamatosan növekednek a bíróságok, ügyészségek forrásai, de ezek még mindig messze vannak az európai átlagtól – mutatott rá a bírók, ügyészek alacsony jövedelméről szólva. A honvédség büdzséjéből eltúlzottnak ítélte az afgán nemzeti biztonsági erők támogatását. Az egy főre jutó GDP tartósan a legalacsonyabb a visegrádi országok közül – közölte –, ezért a megszorításokat szerinte a kormánynak magán kelletne kezdenie, például az államtitkárok számának csökkentésével. A költségvetés visszavonását javasolta, szerinte ősszel, az ellenzékkel egyeztetve megfontoltabb előterjesztést tárgyalhatnának.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára rámutatott: a bíróságok költségvetése öt év alatt harmadával emelkedik, jövőre meghaladja a 90 milliárd forintot. Mind a személyi, mind a dologi kiadásokra fordítható források jelentősen növekednek. Az ügyészség jövőre csaknem 40 milliárd forintot kap, meghaladva az egyharmados támogatásnövekedést öt év távlatában – ismertette.

Soltész Miklós (KDNP) az egyházak és civil szervezetek, valamint a nemzetiségek költségvetéséről szólva az ötezer lakosnál kisebb településen dolgozó egyházi személyek jövedelempótlását emelte ki, pótlékuk 34 százalékkal emelkedik. A külhoni szolgálatot teljesítő papok, lelkészek támogatását megduplázzák – fűzte hozzá.

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány öt éve az olcsó munkaerő pályájára állította az országot. Hiányolta a kiszámíthatóságot, és azt is kijelentette: függőségben tartják az embereket. A legújabb kori feudalizmusnak nevezte azt, ami az országban megvalósult. Az egyszázalékos adócsökkentés helyett az egészségügyben kellene megoldani a humánerőforrás-krízist – szorgalmazta.

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára úgy reagált: 2010 után olyan gazdaságpolitikát folytattak, aminél sokszor nem hallgattak a nemzetközi szervezetekre, amelyek javaslataiban az első lépések között a közszféra béreinek csökkentése szerepelt. 2010 után az uniós országok többsége a közszféra béreit, vagy a létszámot, vagy a kettőt együtt csökkentette. A kormány ezzel szemben olyan gazdaságpolitikát választott, amely a munkahelyeket és a foglalkoztatást helyezte a középpontba. 2012-től az egészségügyben, a pedagógusoknál béremelés valósult meg, a szociális és rendvédelmi területen pedig pótlékokat biztosítottak – jelezte. Nemcsak a versenyszférában valósult meg a munkahelyek számának növelése, hanem a közmunka presztízse is nőtt – jegyezte meg. Azt is közölte: az szja a javaslat alapján egy százalékkal csökken, ami mindenütt nettó béremelést eredményez.

Vas Imre (Fidesz) az igazságügyi fejezetről elmondta: a javaslatban jelentős mértékben emelkedik a beruházásokra fordítható összeg. Kiemelte a Miskolci és a Szolnoki Törvényszék rekonstrukciójának megkezdését, több járásbíróság beruházásait, valamint az informatikai fejlesztéseket is. A Fővárosi Törvényszék belső felújítása is folytatódik – jelezte.

Szakács Sándor (MSZP) pártja módosító javaslatainak támogatására szólította fel képviselőtársait. Az egészségügy területéről hozott példákat, és azt mondta: sportra az Emminél 100 milliárdot különítettek el, az egészségügyben béremelésre ugyanakkor csak 15 milliárdot szánnak, a gyes-gyed keretében pedig 120 milliárdot fizet ki a kormány. A fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei szintén kisebb támogatással számolhatnak. Szóvá tette, hogy 5,4 milliárd forintot költenek fociegyesületekre, míg az egészségügyi intézmények karbantartására szintén hasonló összeg, 5,5 milliárd jut.

Móring József Attila (KDNP) egyebek között a családok megerősítését és a munkahelyteremtést emelte ki a jövő évi büdzséből. Úgy fogalmazott: a legnagyobb nyertesek a családok, a változásoknak köszönhetően összesen 175 milliárdot hagynak náluk. Szólt arról, hogy a családi adórendszer továbbra is megmarad, ahogy a gyed extra is.

Az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetésben a jelenleginél 230 ezerrel több gyerek vehet részt – közölte, és szólt az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztéséről is. Az idősek és családok terheit mérsékli a rezsicsökkentés, eredményeit a nemzeti eszközkezelőn keresztül szeretnék megőrizni – közölte Móring József Attila.

Banai Péter Benő államtitkár a felszólalásokra reagálva azt mondta, igaz, hogy korábban nyújtották be a költségvetést, mint a megelőző években, de ez nem jelenti azt, hogy ne ismernék a 2014-es bázist, az az Eurostat honlapján is elérhető.
    
Heringes Anita (MSZP) úgy fogalmazott: egyre inkább azt érzik, hogy a kormány csak a számokat nézi, az MSZP viszont „az emberekre is figyel a számok mögött". Kifejtette: bár a kormány azt mondja, az adócsökkentés költségvetését nyújtották be, a valóságtól ez távol áll, az egyszázalékos adócsökkentés átlagosan 1500 forintot jelent egy-egy ember számára. Elmondta még, hogy szerintük a szegényebb embereknek kellene több pénzt adni, mert ők élelmiszerre és szolgáltatásokra Magyarországon költenének, szemben a gazdagabbakkal, akik a többletet külföldön költik el.