Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), illetve jogutódjának a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) zárszámadásáról, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvények általános vitájával folytatódott a Parlament ülése.

Az ORTT és az NMHH Médiatanácsának zárszámadásáról kezdtek vitát a képviselők
Az ORTT és az NMHH Médiatanácsának 2010-es zárszámadásával kapcsolatos törvényjavaslatról kezdtek vitát a képviselők kora este az Országgyűlésben. Nyikos László (Jobbik), a parlament költségvetési bizottságának jobbikos elnöke előterjesztői expozéjában azt mondta, a bizottság különösebb vita nélkül fogadta el a zárszámadást, miután meghallgatta a könyvvizsgálókat, akik megfelelően találták a zárszámadásokat, de a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) korlátozott záradékot adtak, mivel a korábbi médiatörvény nem volt összhangban a számviteli törvénnyel.

Jobbik: vegyék napirendre a korábbi beszámolókat is!
A Jobbikos Novák Előd a vitában az hangsúlyozta, hogy az ORTT és az NMHH tevékenységéről szóló törvényjavaslat tavasz óta tárgysorozatban van, de azóta sem tárgyalták, ezért azt kérte, hogy minél hamarabb kerítsenek erre sort. Kitért arra is, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye ugyan megmaradt, de ehhez nincs szankciórendszer. Eközben a képviselő szerint a Médiatanács statisztikái azt mutatják, hogy "véleménymonopóliumok" jöttek létre. Novák Előd azt is felvetette, hogy miért nem költötték el azt a 700 millió forintot, amelyet a digitális átállásra szántak volna. Szerinte ez a két fő kereskedelmi csatorna lobbijának köszönhető. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két kereskedelmi csatorna által be nem fizetett, mintegy félmilliárd forintos műsorszolgáltatási díjtartozást szankcionálják.

LMP: nem ítélhető meg a javaslat tartalma

Karácsony Gergely (LMP) azt mondta, a javaslat tartalma ebben a formában nem ítélhető meg, ezért pártja frakciója nem fogja azt megszavazni. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban jelentős változások voltak, de ezeket a beszámoló nem tükrözi és nem tudni, hogy ezek milyen hatással voltak a pénzügyekre. Hozzátette: az is csak feltételezhető, hogy a két fő kereskedelmi csatornától várt műsorszolgáltatási díjbevétel elmaradása a negyedéves fizetési ciklusra való átállás miatt lehet. Mint mondta, a két fő kereskedelmi rádiónál szintén "érdekes" helyzet alakult ki, az egyiknél csökkent, a másiknál nőtt az ilyen irányú bevétel a médiatanácsnál, és semmilyen módon nem utal a beszámoló arra, hogy miért. Hozzátette: olyan médiaszabályozási rendszer alakult ki, ahol az átláthatósággal kapcsolatos intézményi garanciák felpuhultak.

KDNP: megérkeztek a médiatanácshoz a műsorszolgáltatási díjak

Pálffy István (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a médiatanácshoz 2011 januárjában megérkeztek a két képviselő által is hiányolt műsorszolgáltatási díjak. Novák Előd felszólalására reagálva közölte: ha az alap 2010-ben a digitális átállásra költ, akkor azt kérnék számon, hogy miért tették ezt, mivel csak 2-3 évvel később vezetik majd be a rendszert.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása

Gondot jelent az oktatási intézmények számára, hogy biztosítsák a jelenlegi törvény alapján járó szabadság kiadását a vezető beosztásban dolgozók számára - indokolta a közalkalmazotti törvény módosításának szükségességét Kósa Lajos (Fidesz) előterjesztői expozéjában. A képviselő elmondta: jelenleg két jogcímen jogosultak pótszabadságra azok a pedagógusok, akik vezetői tisztséget töltenek be, így éves szabadságuk eléri az 56 napot, de bizonyos esetekben akár 65 nap is lehet. Az előterjesztés értelmében jövő évtől a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadság közül csak a magasabb mértékű jár majd az érintetteknek.

Czomba Sándor államtitkár az általános vitában elmondta: a kormány támogatja a javaslatot. Szedlák Attila (Fidesz) azt emelte ki, hogy jelenleg a vezető beosztásban lévő pedagógusok akkor is jogosultak az oktatás-nevelés nehézségeit kompenzáló pótszabadságra, ha ilyen munkát nem végeznek, kizárólag vezetői feladatokat látnak el.

Gúr Nándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy az egyeztetést kikerülve, önálló képviselői indítványként került a parlament elé az előterjesztés.

Kósa Lajos válaszában azt mondta: más frakciók tagjai sem szoktak társadalmi egyeztetést lefolytatni az előterjesztéseikről, ez ugyanis ellehetetlenítené a parlamenti munkájukat.

Az ülést vezető elnök az általános vitát lezárta, és mivel módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor.

Az Országgyűlés döntése értelmében az egyszeri uzsorázás is büntethető lesz a jövőben. A parlament emellett elfogadta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, Szigetvárnak pedig a Leghősiesebb Város címet adományozta.

Elfogadták a GVH tavalyi beszámolóját
Az Országgyűlés elfogadta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolót. Juhász Miklós, a GVH elnöke korábban elmondta: a hivatal tavaly 132 eljárást zárt le, és összesen csaknem 10,5 milliárd forint összegű bírságot szabott ki a jogsértő piaci szereplőkre. A bírság 90 százalékát két kartellügyben, az úgynevezett vasúti és a malomkartell ügyében rótták ki. A lezárt ügyek többsége, közel fele - hasonlóan a korábbi évekhez - a fogyasztóvédelem területét érintette, míg a fennmaradó ügyek kétharmada fúziós ügy volt, emellett 13 kartell- és ugyanennyi erőfölényes ügyet zárt le a GVH.

A Fidesz és a KDNP korábban úgy értékelte a GVH munkáját, hogy az eredményesen, a fogyasztók érdekeit szolgálva dolgozott tavaly. Az MSZP és az LMP viszont úgy vélte, a hivatal nem hallatta eléggé a hangját a szerintük versenyt korlátozó jogszabályok elfogadása előtt. A Jobbik szerint pedig meg kell erősíteni a GVH-t a hatékonyabb fogyasztóvédelem érdekében.

A "leghősiesebb város" lett Szigetvár
A Leghősiesebb Város (Civitas Invicta) címet adományozta Szigetvárnak a Ház. A jogszabály kimondja, hogy az Országgyűlés "fejet hajt Szigetvár lakóinak és védőinek az 1566-os támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt" és "Szigetvár védőinek tántoríthatatlan bátorságát, a hazaszeretetből és áldozatvállalásból való példamutatását örök emlékezetül törvénybe iktatja".

Döntés a helyi termelői piacok segítéséről
A fideszes Font Sándor javaslatára a kereskedelemről szóló törvényben rögzítette a Ház a helyi termelői piac fogalmát, és egyszerűsítette azok működésének szabályozását. A törvény kimondja: a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 kilométeres körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Míg vásár és piac csak a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető, addig a helyi termelői piac esetében az üzemeltetéshez - jövő évtől - elég lesz a bejelentés a kereskedelmi hatóságnak.

Az egyszeri uzsorázást is büntetik ezután
Az Országgyűlés a kormánypárti, a jobbikos, az LMP-s és a független képviselők támogatásával úgy döntött, hogy az egyszeri uzsorázást is büntethetővé teszi. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatának elfogadásával a parlament úgy módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy az uzsora-bűncselekmény tényállási elemei közül kivette az üzletszerűséget, így - a törvény kihirdetését követő nyolcadik naptól - már az is három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki akár egyetlen alkalommal olyan aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely annak kötelezettjét súlyos nélkülözésnek teszi ki. Az üzletszerűen elkövetett uzsora-bűncselekményt a jövőben akár öt évvel is büntethetik. A jogszabályváltozás ugyanakkor engedményt is megfogalmaz: korlátlanul enyhítheti a bíróság annak a büntetését, aki a bűncselekményt maga jelenti a hatóságnak, és feltárja az elkövetés körülményeit.

A közétkeztetésről, a lakásfenntartási támogatásokról, a devizahitelesek megsegítéséről és foglalkoztatási kérdésekről is szóltak a kérdések az Országgyűlés ülésén.

Jobbá tenné a közétkeztetést az LMP
Szabó Tímea (LMP) a közétkeztetés minőségének javítása érdekében arra kérdezett rá: visszatérne-e a kormány a helyi megoldásokhoz őstermelők bevonásával. Kijelentette azt is: az étkeztető cégekkel kötött 5-10 éves szerződések nem a minőség javítását, csupán a vállalkozások érdekeit szolgálják. Ángyán József államtitkár válaszában azt mondta: a kabinet az év végére dolgozza ki komplex programját a probléma kezelésére, de mint mondta, a kistelepüléseken már most is lehetőség van arra, hogy helyből szerezzék be az alapanyagokat. A program kidolgozásába valamennyi érintett tárca bekapcsolódott - tette hozzá az államtitkár.

MSZP: a kormány 20 milliárd forintot vett ki a lakásfenntartási támogatások rendszeréből
A szocialista Pál Tibor azt kifogásolta, hogy a kabinet a lakhatási és lakásfenntartási támogatások átalakításával mintegy 20 milliárd forintot vont ki a rendszerből, növelve ezzel a leghátrányosabb helyzetűek terheit. Halász János államtitkár válaszában cáfolta, hogy csökkent volna a támogatási keretösszeg. Szavai szerint szeptembertől kibővült azok köre, akik lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek.

Fidesz: mit tesz a kormány a hazai termelők helyzetbe hozása érdekében?
Szabó Zsolt (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a hazai élelmiszerfogyasztás kétharmada importból származik, és azt kérdezte: mit tervez a kormány a fogyasztóvédelmi stratégián belül a hazai piac védelmére, különös tekintettel az élelmiszerbiztonság területére. Cséfalvai Zoltán államtitkár elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi stratégia jelenleg előkészítés alatt áll, és abban az egyik kiemelt kérdés lesz a hatósági hatáskörök egyértelművé tétele.

AZ MSZP a devizahitelesek védelmében
A szocialista Simon Gábor arra kérdezett rá: mi lesz azokkal a bajba jutott devizahitelesekkel, akik számára a kormány egyetlen segítsége sem nyújt támaszt. Elmondta azt is: bár az MSZP nem ért egyet az eddigi előterjesztések benyújtásának módjával, mégis támogatja azokat. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában közölte: az otthonteremtési program eddigi lépései már lefedték azokat, akik jelenleg problémákkal küzdenek. Hozzátette, hogy a kormány előbb megnézi, hogyan hasznosulnak a jelenlegi intézkedések, utána tehet majd újabb lépéseket.

MSZP: miért csökkenti a kormány a foglalkoztatásra szánt forrásokat?
Gúr Nándor (MSZP) arra volt kíváncsi: miért fordít a kormány egyre kevesebb forrást a munkanélküliek támogatására és a foglalkoztatás segítésére. Mint mondta, jelenleg egy átlagos munkanélküli több mint másfél évig kénytelen otthon maradni, eközben "a kormány szétzúzta a munkaügyi központok intézményrendszerét". Cséfalvay Zoltán szerint nem kizárólag a források mennyiségén múlik az, hogy csökken-e a munkanélküliség. Szerinte fontos a foglalkoztatás keretfeltételeinek megteremtése is, ezt tartalmazza majd az új munka törvénykönyve - mondta a politikus.

Jobbik: miért szünteti meg a kormány a korkedvezményes nyugdíj rendszerét?
Bertha Szilvia (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kabinet januártól megszünteti a korkedvezményes nyugdíj rendszerét, annak ellenére, hogy az a munkavállaló, a munkaadó, de még az állam érdekét is szolgálta. Mint mondta, az intézkedés folyományaként az idősebb munkavállalók a munkanélküliek táborát növelik majd. Halász János válaszában a kormány szándékát hangsúlyozta, miszerint csak a nyugdíjkorhatár betöltésével vonulhassanak nyugállományba az emberek. Hozzátette: a fiatalabb korosztályok problémáját nem a nyugdíjrendszeren belül kell kezelni.

A felsőoktatási költségtérítésről, a megyék vagyonáról, az otthonvédelmi akciótervről és a Terrorelhárítási Központról is szó volt az azonnali kérdések során a parlamentben.

MSZP: mikor vezetik ki a költségtérítéses képzést a rendszerből?
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány több programban is meghirdette a költségtérítéses felsőoktatási képzés kivezetését. Feltette a kérdést, hogy ezután mikortól kívánják bevezetni "ezt az önök által önköltségnek nevezett tandíjrendszert" és az érinti-e a már most is a felsőoktatásban tanulókat. Hoffmann Rózsa államtitkár válaszként közölte, egy döntés meghozatala előtt sok háttérmunka és számítás készül, amelyek csupán munkaanyagok. Azt viszont kiemelte, hogy a költségtérítéses képzést fokozatosan vezetik ki, illetve az új felsőoktatási törvény fog rendelkezni a képzés feltételeiről. Kijelentette azt is, hogy a már most is az egyetemekre és főiskolákra járókkal szemben a tisztesség úgy kívánja, hogy ne változtassanak a feltételeiken.

Jobbik a megyék vagyonáról
Sneider Tamás (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy miért van szüksége a kormánynak a megyék ezermilliárd forint körüli vagyonára, amikor azt átveszik a körülbelül 180 milliárdos adósságállománnyal és az intézményrendszerrel együtt. Tállai András államtitkár arra utalt vissza, hogy néhány hete a Jobbik még azért aggódott, hogy csődbe mennek a megyei önkormányzatok. Hangsúlyozta, az állam úgy vállalja át az intézményfenntartói szerepet, hogy átveszi a felgyülemlett adósságokat és kötelezettségeket. Hozzátette, az állam úgy fogja működtetni az intézményrendszert, hogy azok, akik eddig hozzájutottak a szolgáltatásokhoz a jövőben is megkapják azokat.

LMP: mennyit szánnak az otthonvédelmi akcióterv érdemi intézkedéseire?
Vágó Gábor (LMP) azt akarta megtudni, hogy mennyit költenek az otthonvédelmi akcióterv érdemi intézkedéseire és mennyit annak kormányzati kommunikációjára. Megjegyezte, hogy bizonyos kistelepülésen a rossz helyzetbe került önkormányzatok még az alapvető segítséget sem tudják megadni az otthon élőknek, mert a kormányzat, a kötelező vagyonvizsgálat bevezetésével, megszigorította a lakásfenntartási támogatáshoz való hozzájutást. Soltész Miklós válaszként közölte, reméli, hogy a képviselő nem szeretné, ha vagyonvizsgálat nélkül fizetnék ki támogatásokat. Megjegyezte, hogy a képviselő "átaludta az elmúlt heteket", mert éppen az LMP volt az a párt, amelyik nem volt hajlandó megszavazni a bajbajutottakat megmentő intézkedéseket.

Az M2-es autóútról kérdezett a Fidesz
Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy hol tart az M2-es autóút négysávossá bővítése. Fónagy János válasza szerint folyik a projekt előkészítése a műszaki tervek is készülnek. Elmondta, hogy a beruházást uniós forrásokkal kívánják megvalósítani és kedvező brüsszeli döntés esetén 2014-ben meg tudják kezdeni a beruházást.

MSZP: miért lehet "kriptonáci propagandaműhely" az Új Színház
Lendvai Ildikó (MSZP) azt akarta megtudni, hogyan lehet az Új Színház "egy kriptonáci propagandaműhely". A képviselő azt mondta, reméli, hogy Halász János államtitkár nem a korábbi szocialista kormányzatokat fogja ezért okolni és azt sem feleli majd, hogy ez a fővárosi önkormányzat ügye. Halász János államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2002 májusában, a kormány által fenntartott Nemzeti Színház élére pályázat nélkül neveztek ki egy szakembert. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályázatok során a szakmai bizottság javaslatot tesz, de ezt a véleményt a fenntartó nem köteles figyelembe venni, attól eltérő módon is dönthet.

Jobbik: a TEK "anti-országimázs központtá" vált
Staudt Gábor (Jobbik) szerint a Terrorelhárítási Központnak (TEK) sikerült önmagát "egy anti-országimázs központtá" fejleszteni azzal, hogy lefoglalták Brad Pitt készülő filmjének kellékfegyvereit. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt felelte, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, ahol senki nem állhat a törvények felett. Hangsúlyozta, hogy az említett filmhez behozott fegyverek nem voltak hatástalanítva, a magyar hatóságok pedig hivatali kötelezettségeiknek tettek eleget, amikor eljártak az ügyben.

LMP a társadalombiztosításról

Kaufer Virág (LMP) arról beszélt, hogy a szociális törvény módosítása miatt nem jogosulnak majd pénzbeli és egészségügyi ellátásra azok, akik nem tudnak harminc napnyi elvégzett közmunkát felmutatni. Felhívta a figyelmet, hogy sokaknak akaratuk ellenére sem jut közmunka. Soltész Miklós hangsúlyozta, hogy az egészségügynek mindenkit el kell látnia. Elmondta, hogy a közfoglalkoztatottaknak lesz biztosítása, akik pedig valamilyen oknál fogva nem tudnak munkát vállalni, azok szociális ellátásban részesülnek majd.

Jobbik: bizonytalanná vált a szigetközi rehabilitáció
Magyar Zoltán (Jobbik) azokra a hírekre utalt, amelyek szerint bizonytalanná vált az Alsó-Szigetköz vízpótlása és a Mosoni-Duna rehabilitációja, mert ezeket a programokat a legutóbbi kormányülésen levették a napirendről. Fónagy János válaszként közölte, hogy az elmúlt időszakban a kormány hetente 175 támogatói szerződésről döntött, miközben ezek átlaga 2007 és 2010 között 103 volt. Hangsúlyozta, hogy a kifizetések átlagát öt és fél milliárdról 15 milliárd forintra növelték. Elmondta azt is, hogy idén több mint 5700 támogatói szerződés született, 850 milliárd forint értékben.

Nem fogadták el a válaszadót
Pörzse Sándor (Jobbik) Tóbiás József (MSZP) nem fogadta el a számukra kijelölt válaszadó személyét, így azonnali kérdésüket később tehetik fel.

A hajléktalan-kérdésről, a kormány gazdaságpolitikájáról volt szó az interpellációs kérdések között a parlamentben.

MSZP: létezik hajléktalan bűnözés, vannak statisztikai adatok?
Steiner Pál felidézve két hajléktalan közelmúltbeli halálát, arról beszélt, hogy a főváros "omnipotens főpolgármestere" egy közelmúltbeli mindenkit megdöbbentő bűncselekmény-sorozatra hivatkozva megalkotta a hajléktalan bűnözés fogalmát, és erre építve olyan intézkedéseket tett az ombudsmani felhívás ellenére, amelyek alkotmányos jogaikban korlátozzák ezeket a szerencsétlen sorsú embereket. Megállapítható a hajléktalanbűnözés fogalma? Ha igen, akkor adjanak tájékoztatást az erre vonatkozó bűnügyi statisztikai adatokról - tette hozzá az MSZP-s politikus. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy a szocialista kormányok alatt semmi sem történt a hajléktalan probléma megoldása érdekében. A hajléktalanság melegágya lehet különböző bűncselekményeknek, ezért e téren is rendet kell tenni - mondta. Hozzátette: a közösségi együttélés szabályait mindenkinek be kell tartania, de arról nincs szó, hogy csak a hajléktalanságért büntetne a jogalkotó. Végzetes hiba a szegények és a törvényeket be nem tartó hajléktalanok összemosása - fogalmazott, hozzátéve: azoktól, akik kéregetnek és illemhelynek nézik az aluljárót, a jogkövetőket meg kell védeni. További szabályozást látott szükségesnek a közterület-használat tekintetében, ezért a belügyi tárca támogatja a hétfőn tárgyalandó vonatkozó javaslatot. Kitért arra, hogy a közeljövőben három új szálló nyílik a fővárosban, ahol rendőri felügyelet mellett egészségügyi ellátásban részesülhetnek az érintettek.

MSZP: a kormány rossz gazdaságpolitikai megoldásokat választ
Tukacs István arról beszélt, hogy a kormány ragaszkodik a rossz gazdaságpolitikai megoldásokhoz. Ennek eredményét látják az elszegényedés költségvetésében - mondta, és felidézte, hogy 4-6 százalékos GDP-növekedést és munkahelyek százezreit "vizionálták", a növekedés ezzel szemben 1,5 százalék lehet, de sokan ebben nem hisznek, és azt gondolják, ez a gazdaságpolitika recessziót hoz. Nemhogy munkahelyek százezrei nem jönnek létre, hanem elbocsátások következnek. Meddig ragaszkodnak még a rossz megoldásokhoz? - kérdezte, majd hozzátette: változtatni kell, és ha ennek az a megoldása, hogy a miniszter lemond, akkor ez nem nagy ár. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában cáfolta, hogy a magyar gazdaság recesszió előtt állna. Idézte, hogy a pénzügykutató, és az MNB is jövőre 1 százalékos, a Századvég kutatóintézet 1,1 százalékos növekedéssel számol. Kiemelte: egyedül a GKI számol csak mínusz egytized százalékos csökkenéssel, a külföldiek közül az IMF 1,7 százalékos, a Morgen Stanley 1,4 százalékos bővülést prognosztizál. Azt kérte a képviselőt, hogy ne riogasson, majd megjegyezte: az eurozóna is lassul, és a költségvetés egy százalékát meghaladó tartalék van, arra az esetre, ha a gazdasági növekedés a vártnál kisebb lenne.

Jobbik: neoliberális gazdasági fordulatot hajtott végre a kormány
Volner János szerint átverték az embereket és neoliberális gazdasági fordulatot hajt végre a kormány. Az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy a munkavállalók 85 százaléka, és a nyugdíjasok és az ellátásból kirekesztettek egyaránt rosszul jártak az adórendszer változásaival. Az oktatásban és az egészségügyben 2011 első félévében 50 ezer forinttal kerestek kevesebbet, míg a pénzügyi szférában 300 ezer forintos többletjövedelmet regisztrálhattak az ott dolgozók. Az áfát további 2 százalékkal tovább emelték, és a luxusprofitot is sikeresen bebetonozta a kabinet - jegyezte meg Volner János, aki azt kérdezte, mikor látják be, hogy ez a gazdaságpolitika tarthatatlan? Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a KSH adatai szerint 2011 első félévében 9 százalékkal bővült a kétgyermekes, és 17 százalékkal a háromgyermekesek reálkeresete. Ez az adórendszer kifejezetten a családosokat segíti - szögezte le az államtitkár, aki kitért arra is, hogy bevezették az arányos jövedelemadózást, amely nagyon fontos a gazdaság kifehérítése szempontjából. Ennek hatására az elmúlt félévben a reáljövedelmek átlagosan négy százalékkal nőttek. A kormány azt vállalta, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremt, segít annak, aki dolgozni szeretne, és vállalta, hogy rendet teremt a gazdaságban - mondta. Hozzátette: eddig 44 ezer új munkahely jött létre, és további intézkedésként számolt be a Start-program elindításáról.

Az adórendszer, az elvándorlási helyzet, az M44-es autópálya valamint a kormány önkormányzatokkal kapcsolatos  tervei is szóba kerültek az interpellációk között az Országgyűlés ülésén.

MSZP: hányszor emel még adót a kormány?
Kovács Tibor (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy hányszor fognak még adót emelni és mi vár valójában az emberekre 2012-ben? A szocialista politikus kiemelte: nem lett átláthatóbb az adórendszer, hiszen több és sokszor magasabb az adó, mint a választások előtt volt, pedig ennek ellenkezőjét "szajkózták az elmúlt 8 évben" Kovács Tibor úgy véli, a sok új adónemre és az adóemelésekre azért van szükség, mert a kormány hibás gazdaságpolitikája "lyukat ütött a költségvetésen". Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: az adórendszer átalakítása három fő irányba halad. Egyrészt csökkennek a jövedelmi típusú adók, de az egyensúly megőrzése érdekében  egyes forgalmi adókat emelni szükséges, másrészt átalakítják a helyi adók rendszerét, a harmadik pedig az államháztartás átalakítása, vagyis az előző kormányoktól örökölt keresztfinanszírozási rendszer megszüntetése.

Jobbik: elvándorlási válság van Magyarországon
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában azt kérdezte, hogy milyen lépéseket tervez a kormány "az elvándorlási válság" kezelése érdekében. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis riasztóak az adatok a fiatalok elvándorlási kedvét illetően és mára sok szakma esetében komoly problémát jelent a szakemberhiány. A Jobbik szerint ennek egyik oka a multinacionális vállalatok "tisztességtelen adókedvezménye", hogy korrekt adóztatással lenne forrás a hazai vállalkozások fejlesztésére és támogatására is. Halász János államtitkár a társasági adó csökkentését, az Új Széchenyi Terv beindítását és a vállalkozói adminisztrációs terhek csökkentését emelte ki a kormány hazai vállalkozásokat segítő lépései közül. Az államtitkár szerint a multinacionális vállalatoknak nyújtott társasági adókedvezmény alacsonyabb mint az általuk befizetett társasági adó, ehhez jönnek még az új befektetések és az ezekből adódó új munkahelyek.

Fidesz: mikor lesz M44-es autópálya?
Babák Mihály (Fidesz) az M44-es autópálya Békés megyei szakaszának megépítéséről kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztertől. A kormánypárti politikus emlékeztetett rá, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökként 2002-ben, Kóka János pedig közlekedési miniszterként 2006-ban ígérte meg az M44-es megépítését, azonban a munkálatok mégsem indultak el. Fónagy János fejlesztési államtitkár leszögezte: a kormány kiemelt prioritásként kezeli az M44-es megépítését. A Kecskemét és Békéscsaba közötti autópálya megépítésének feltételeit az Európai Unió szigorú feltételei határozzák meg, ezért kell új megvalósíthatósági tervet és környezetvédelmi engedélyt is kérni. Jelenleg az előkészítési támogató szerződés aláírása zajlik, a teljes előkészítés várhatóan 2013-re fejeződik be és ezután azonnal beindul az építkezés is.

LMP: mikor tudhatja meg mindenki a kormány terveit?
Szilágyi Péter (LMP) interpellációjában hangsúlyozta: egyre több információ jelenik meg arról, hogy a kormány megszünteti az önkormányzatok kötvénykibocsátását és egyéb hitelfelvételi lehetőségét, holott sem az önkormányzatok, sem az önkormányzati szövetségek nem kaptak erről konkrét jelzést, "nem úgy a hajdúszoboszlói Fidesz-frakcióülés résztvevői". Az LMP szerint több fideszes önkormányzat a várható szigorítások miatt döntött kötvénykibocsátásról, ami elfogadhatatlan. Tállai András belügyminisztériumi államtitkár válaszában leszögezte: egy hete az önkormányzati érdekszövetségek és a parlamenti frakciók is megkapták a kormány terveit az önkormányzati törvény tervezetének formájában, valamint a Fidesz hajdúszoboszlói frakcióülésén ez a kérdése fel sem merült. A kormánypárti politikus elmondta: összesen 14 önkormányzati kötvénykibocsátás történt 2011-ben, amelyek között nem csak fideszes vezetésű önkormányzatok voltak.

A püspökladányi időközi országgyűlési választás, a munka törvénykönyvének tervezete, a szegénység elleni harc, valamint az Európai Uniói kohéziós politikája szerepelt a napirend előtti felszólalások témái között az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: az emberek szerint a Fidesz vezetheti ki az országot a mostani helyzetéből
A vasárnapi, püspökladányi időközi országgyűlési képviselőválasztás eredményéről beszélt felszólalásában Kósa Lajos (Fidesz), aki a Fidesz-KDNP 51,4 százalékos győzelmével kapcsolatban azt mondta: a kormánypártok jelöltje egymaga több szavazatot kapott mint a többi induló, ami azt jelenti, hogy az emberek szerint ezek a pártok jelentik a kiutat az ország számára. Beszélt még az időközi választáson tapasztalt alacsony részvételi arányról, amely, mint mondta, indokolttá teszi a választójogi reformot.

MSZP: van mitől félniük a munkavállalóknak
Nemény András (MSZP) a nyár óta formálódó új munkatörvénykönyv-koncepciót bírálta felszólalásában. Mint mondta, hátrányosan érinti a munkavállalókat például a foglalkoztatottak kirúgásának könnyítése, a túlóra felső határának emelése és munkaadó kártérítési felelősségének csökkentése. Kifogásolta azt is, hogy a kormány döntései a magasabb jövedelműeknek kedveznek a kisebb keresetűek rovására, eközben pedig a kabinet "szétverte az érdekegyeztetést korábbi rendszerét". Úgy fogalmazott, mindennek következménye az elszegényedés, és ha nehéz sorsú emberek alkotják a lakosság kétharmadát, "akkor se szabadság, se valódi demokrácia". Czomba Sándor államtitkár válaszában elmondta, hogy a kabinet július óta folyamatosan egyeztet az új munka törvénykönyvének tervezetéről az érintettekkel. Az előterjesztést a héten tárgyalja a kormány, és rövidesen a parlament elé terjeszti azt. Hangsúlyozta: az eredeti koncepcióhoz képest számos pozitívumot tartalmazó javaslat megtárgyalásakor minden képviselő véleményére számít a kabinet.

Czomba Sándor felszólalása alatt Bödecs Barna jobbikos képviselő - aki egy "Anyádnál van fűtés?" feliratú pólót viselt - kis időre fel is állt a helyén. Az ellenzéki képviselő ezzel a fűtés és meleg víz nélkül működő pest megyei önkormányzati fenntartású oktatási intézmények helyzetére akarta felhívni a figyelmet - mondta el az MTI-nek Pál Gábor, a Jobbik sajtófőnöke.

Az LMP a szegénység elleni küzdelemért
Szabó Tímea (LMP) a szegénység elleni küzdelem világnapja és az Európai Szociális Charta elfogadásának 50. évfordulója apropóján beszélt a hazai hátrányos helyzetűek védelmében. Mint mondta, a probléma ellen a többi közt az egyenlőtlen jövedelemelosztás korrigálásával, valódi munkahelyteremtéssel vagy a kistelepülések közlekedési nehézségeinek enyhítésével lehetne küzdeni. Azt mondta, a kormány törekvései, például az "erőltetett" közmunkaprogram, a lakhatási támogatás szűkítése vagy a "hajléktalanok üldözése" nem segíti a leszakadókat. "Mégis miből?" - kérdezte válaszában Balog Zoltán államtitkár. Úgy fogalmazott: az előző kormány "szétoszt és ígér politikája" források nélkül adakozott, ennek pedig olyan következményei lettek a gazdaságra, amelyet másfél év alatt sem sikerült korrigálnia a kormánynak. Az államtitkár ugyanakkor felsorolta kormánya intézkedéseit is a hátrányos helyzetűek segítéséért, ezek között említve a Startmunka-programot.

A KDNP az európai kohéziós politika kérdéseiről
A KDNP-s Habis László arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-től új támogatási periódus és rendszer kezdődik az Európai Unióban, Magyarország érdeke azonban az, hogy tovább erősítse a rosszabb állapotban lévő európai országokat támogató kohéziós politikát. Mint mondta, nem támogatható, hogy az infrastrukturális támogatások a kohéziós alap terhére valósuljanak meg. A képviselő fontosnak nevezte, hogy a tagországok mozgástere ne szűküljön az új támogatási rendszerben és a gyengébben teljesítő országok felzárkóztatását továbbra is kiemelt célnak tartotta. Cséfalvay Zoltán államtitkár az ország felkészítését nevezte fontos feladatnak az új támogatási rendszerre. Az államtitkár három változást emelt ki: a kohéziós források nominálisan nem emelkednek, és a hozzáférés ezekhez az eddigieknél jóval nehezebb lesz. Várhatóan csökken az agrár- és vidékfejlesztési forrás, egy nyertese azonban lesz a módosításoknak: a kutatás-fejlesztés és az innováció.

A Jobbik az igazságtalan nyugdíjak ellen szólalt fel
A jobbikos Novák Előd frakciójának a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló előterjesztésére hívta fel a figyelmet, amelynek vitáját hónapok óta nem zárta le a parlament. A képviselő kifogásolta, hogy Biszku Béla 1956 utáni belügyminiszter még mindig kiemelt nyugdíjban részesült. Soltész Miklós államtitkár a felvetést jogosnak tartotta, ám mint mondta, a Jobbik javaslata nem jelent megoldást, mivel az minden, korábbi érdemek alapján kiemelt nyugdíjban részesülő juttatását elvenné, például sportolókét is. A kormány mindent megtesz, hogy megszüntesse a társadalmi igazságtalanságot - hangsúlyozta.

Kiegészült a napirend 
Az Országgyűlés döntött a tervezett napirend kiegészítéséről: a Ház kedden tárgyalja a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló előterjesztést. A képviselők szerdán tárgyalják az egyes büntető vonatkozású törvények módosítását, valamint a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítását.