Lázár János egri sajtótájékoztatóján a még elfogadandó sarkalatos törvényekről szólva megerősítette: ötpárti megbeszélést javasol a Fidesz-KDNP a kampányfinanszírozási, a választási eljárási, valamint a pártok működésére vonatkozó tervezetekről. Elmondta, a kormánypártok nyitottak az MSZP-nek a kampányfinanszírozás kérdésének rendezéséről szóló, már a Ház előtt fekvő törvényjavaslatának megvitatására.

Ezeket a megbeszéléseket júniusig szeretnék lezárni, így az említett sarkalatos törvényeket ősszel fogadhatja el az Országgyűlés – tájékoztatott.

A végtörlesztésre rátérve a frakcióvezető azt mondta: ez az elmúlt kétéves kormányzás legnagyobb sikere. Ez egy szimbóluma annak, hogy a nagy gazdasági érdekcsoportok a közteherviselés asztalához lettek kényszerítve - fogalmazott, megjegyezve, hogy a végtörlesztés várhatóan 160 ezer család életében jelent érdemi változást, és remélik, hogy a bankszövetséggel kötött megállapodás további százezreknek ad lehetőséget, hogy megszabaduljanak a devizahitel terhétől. Hozzátette: az átlagtörlesztés ötmillió forint volt, és a december 31-ig törlesztők közül 17 ezren vettek fel forinthitelt. A végtörlesztésről és az árfolyamgátról Pálffy István KDNP-szóvivő azt mondta: ennek köszönhetően megközelítőleg 350 milliárd forinttal „vagyunk beljebb", ami megjelenhet a fogyasztásban, a megtakarításokban, így például az állampapírpiacon is.

Lázár János a következő két év várható nagy sikerének a közmunkaprogramot – amelynek keretében ma 210 ezren dolgoznak – és a foglalkoztatáspolitikai változtatásokat nevezte.

Az önkormányzato helyzetével is hosszasan foglalkoztak a kormánypárti képviselők. A frakcióvezető erről szólva közölte: a kabinet eltökélt abban, hogy áttérjen egy feladatfinanszírozási rendszerre. A helyhatóságok adósságállománya ügyében az a megállapodás született, hogy a kormánynak, az önkormányzatoknak és a bankoknak közösen kell megállapodásra jutniuk. Rossz hír lenne a magyar bankrendszernek, ha a kabinet elzárkózna az együttműködéstől, ez ugyanis azt jelentené, hogy helyhatóságok ezres nagyságrendben képtelenek lennének visszafizetni adósságukat - figyelmeztetett, majd arról tájékoztatott: Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte, hogy a Fidesz önkormányzati kabinetje tegyen javaslatot arra, milyen megoldás képzelhető el a bankokkal közösen. A kormányfő ugyanakkor jelezte, hogy olyan megoldás, mint a végtörlesztés, kizárt – idézte szavait. Lázár János azt is megjegyezte, sok önkormányzat védelmet kért a kormánytól a bankokkal szemben, mert egyes bankcsoportokra, „általában osztrák pénzintézetekre", az jellemző, hogy lehetetlen feltételek elé akarják állítani a települési önkormányzatokat. Kérdésre válaszolva megjegyezte: szerinte a főváros és a megyei jogú városok képesek lesznek kezelni az adósságukat, a közepes és kisebb városok viszont a kérdés rendezése nélkül nem. A témában kilátásba helyezte a stabilitási törvény módosítását is egy ponton.

Téma volt a tanácskozáson a BKV helyzete is, amellyel kapcsolatban a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja arra kéri Tarlós István főpolgármestert, hogy „ne csak tartsa a markát", hanem álljon elő megoldási javaslatokkal is – ismertette Lázár János, hozzáfűzve: nem javították a frakcióülés hangulatát azok a hírek, amelyek szerint esetleg prémiumokat vesznek fel a BKV-nál. Megjegyezte, reméli, ez nem igaz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánypárti politikusok fontosnak tartják és támogatják Tarlós István munkáját, de a BKV helyzetének megoldása érdekében a fővárosnak is javaslatokat kell tennie.

Bejelentette azt is, hogy olyan hulladékgazdálkodási törvénynek kell születnie az Országgyűlésben, amely alapján a hulladékgazdálkodás állami vagy közösségi tulajdonban lesz. Ugyanezt tűzték ki célul a vízi közművek esetében is – emlékeztetett.

Az egyházügyi törvény ügyében arról tájékoztatott a frakcióvezető, hogy „első körben" húsz alatt lesz azoknak a vallási közösségeknek a száma, amelyeknek az egyházzá nyilvánítását javasolja a kormányoldal a parlamentnek. Azt mondta: most ezekre a közösségekre mondanak igent, de a többiekre sem mondanak nemet. Magyarországon mindenkinek kötelessége a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartása – jelentette ki.

Az Országgyűlés vallásügyi bizottsága pénteken tíz órakor kezdődött ülésén tárgyalja az új egyházügyi törvény módosítására vonatkozó testületi indítványt. Az MTI értesülése szerint tizenhét további felekezetet javasolhat egyházi elismerésre az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a parlamentnek a tavaly elfogadott egyházügyi törvény mellékletének módosításával.

Lázár János a következő két év legfontosabb céljának azt nevezte, hogy megtartsák a meglévő választóik bizalmát, visszaszerezzék azokét, akikét elveszítették, és „netán" új szavazók bizalmát is elnyerjék. Szerinte biztos, hogy egy más típusú parlamenti politizálás következik, mert mások lesznek a témák.

A frakcióvezető beszámolt továbbá arról, hogy az egri évadnyitó frakcióülésén nagy vita volt a járások ügyében.

Azt is meg kell válaszolni, miért van szükség járásokra, amelyeknek azt a célt kell szolgálniuk – vagyis e kérdésre az a helyes válasz –, hogy az emberek jobb államigazgatási szolgáltatásokban részesüljenek - mondta ezzel kapcsolatban, majd idézte a frakció polgármester tagjainak véleményét, akik szerint a járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük.

A vita középpontjában Budapest volt – jelezte, majd közölte: Láng Zsolt, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke, II. kerületi polgármester vezetésével egyeztetés kezdődik arról, hogy a járáshatárok és a kerületek hogyan viszonyulnak majd egymáshoz. A vidéki észrevételeket Kósa Lajos és Rácz Róbert vezetésével mérik fel – tette hozzá. Lázár János szavai szerint így újabb egyeztetési körre lehet számítani, ugyanis a jelenleg tervezett körzethatároknak nagy a kritikája a frakcióban.

A Malévet érintő kérdésre - Orbán Viktor szavait tolmácsolva – azt válaszolta: jelenleg nincs olyan megoldás, amely pozitív választ adna arra a kérdésre, hogy lesz-e új nemzeti légitársaság. Közölte azt is, hogy némileg felborzolta a kedélyeket a frakcióülésen Oszkó Péter volt pénzügyminiszter tevékenysége, vagyis az, hogy 2011. április óta a Wizz Air igazgatóságának tagja.

A tíz év alatti egymillió új munkahelyről szóló kormányzati célkitűzést firtató újságírói kérdésre Lázár János azt válaszolta: a kabinet célja nem változik, a helyzet a világban azonban igen, ezért e célkitűzést sokkal nehezebb teljesíteni, mint bármikor máskor.

Azt is elmondta, hogy át kell tekinteni az elszámoltatás kérdését, ezért a jövőben egy frakcióülésen beszámolót kérnek Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztostól.