Magyar Nemzedékek évszázados vágya teljesült be 23 éve

Kövér László, az országgyűlés elnöke megemlékezett az utolsó szovjet megszálló katona hazánkból való távozásának évfordulójáról, ezen a napon fogadta el a Ház az ország szuverenitásáról szóló törvényt „Magyar nemzedékek évszázados vágya teljesülhetett be ez előtt 23 esztendővel” – jelentette ki. Majd megkeződött a munka, a devizahitelekről, a családtámogatásokról, a közteherviselésről és a pedagógus kar megalakulásáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés rendkívüli ülésén.    

A házelnök beszámolt arról is: a kormány megküldte az Országgyűlésnek őszi jogalkotási programját, az államfő pedig az államtitkárok kinevezéséről szóló átiratokat. Bejelentette: Pogácsás Tibor a kinevezése miatt lemondott jegyzői tisztjéről.     

Azonnali kérdések

A KDNP a munkahelyvédelmi akcióterv hatásairól érdeklődött

Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte a kormánytól, hogyan járul hozzá a munkahelyvédelmi akcióterv az idén a munkanélküliség visszaszorításához, a gazdasági növekedéshez.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy áprilisban már 839 ezer ember után vettek igénybe támogatást az akcióterv keretében, s a programnak köszönhetően 2013-ban 115 milliárd forint maradt a munkáltatóknál. Az akcióterv folytatódik, sőt a kormány bővíti azt – tette hozzá.

LMP: megnövekedtek az erdőkben a viharkárok, ami összefügg a klímaváltozással

Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években megnövekedtek az erdőkben a viharkárok, ami összefüggésben áll az éghajlatváltozással. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, mit tesz az agrártárca az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának megkönnyítése érdekében.

Válaszában Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: a körzeti erdőtervezésnél előírás a klímaváltozás figyelembe vétele. Őszre pedig működőképes lesz a regionális kiterjesztésű, térinformatikai alapú döntéstámogatási rendszer, amely figyelembe veszi majd a klímaváltozás lehetséges hatásait is – tette hozzá.

Állami megoldást sürget az MSZP meggyügyben

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a meggy felvásárlása olyan áron kezdődött meg, ami még a szedés költségeit sem fedezi. Vannak, akik kartellezést emlegetnek, vannak, akik szerint nincs kereslet – mondta, hozzátéve, hogy ha nem lépnek az ügyben, a termés jelentős része a fán marad. Most kell a termelőket megsegíteni, ha kell, kezdjenek intervenciós felvásárlásba – sürgette a kormányt a szocialista politikus.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára reagálásában azt mondta: az idén kiemelkedően nagy meggytermés várható, akár 80-83 ezer tonnányi, ráadásul a gyümölcs gyorsan érik. Valóban a meggy ügye most a legsürgetőbb feladat, amelyet a szaktárcának meg kell oldania – jelentette ki. Közölte: több egyeztetést is folytattak a napokban, és előzetesen az a megoldás látszik célravezetőnek, amely lehetővé teszi, hogy állami közreműködéssel a többlettermés meghatározó részét késztermékként, elsősorban üveges meggybefőttként vonják ki a piacról.

Visszamenőleges hatályú kinevezésről érdeklődött a Jobbik

Szilágyi György (Jobbik) egy visszamenőleges hatályú felmentésről és kinevezésről érdeklődött a Végrehajtás Operatív Program monitoring bizottság vezetőjének esetében. A politikus jelezte ugyanis, hogy Huba Bence Pétert 2013. december 31-i hatállyal mentették fel, Héber Verát pedig 2014. január 1-jével nevezték ki a bizottság elnökének, ám mindezt csak június elején hirdették ki.

Válaszában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: törvénysértés akkor lett volna, ha valaki úgy kiadmányozott, intézkedett volna, hogy közben nem töltötte be az ehhez szükséges tisztséget. Ilyen azonban nem történt – jelentette ki.

Kérdések:

Az MSZP szerint csökkent a jövedelmek értéke

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: az elmúlt hat évben a bérből élők anyagi helyzete, a jövedelmük vásárlóereje romlott. Bírálta, hogy mind a közalkalmazottak egy része, mind a közfoglalkoztatottak a létminimum alatt keresnek.

Czomba Sándor munkaerőpiaci államtitkár előrelépésnek tekintette, hogy a minimálbér vásárlóereje idén és tavaly emelkedett. Közölte: nem követhető el a szocialisták hibája, hogy hitelből növekedtek.

A Jobbik  földbizottságok felállítására kérdezett rá

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint sok helyen gyanús körülmények között hozták létre a földbizottságokat. Szerinte a Fidesznek esze ágában sincs a helyiek akaratára bízni a föld sorsát.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára megnyugtatónak tartotta, ha a helyi gazdák a jelöltállításban vesznek részt, míg a megválasztás joga a képviselőtestületé.

Fidesz: mikor épül meg a zajvédő fal az M3-as mellett?

László Tamás (Fidesz) azt kérdezte: mikor fejezik be az M3-as autópálya zajvédő falának építését a budapesti, bevezető szakaszon?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: mivel az útszakasz önkormányzati tulajdonban van, az a tárca által kezelt uniós forrásból nem támogatható.

A Jobbik az ukrán válságról szólt

Kulcsár Gergely (Jobbik) Ukrajna csatlakozási szándékáról szólt a V4 harccsoporthoz. Pártja szerint ezzel Magyarország idegen érdekek miatt sodródna be egy veszélyes helyzetbe. Nyílt fenyegetés Oroszország felé és az Egyesült Államok terjeszkedésének érdeke - mondta.

Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta: a V4-es harccsoport felállítása az unió és nem a NATO keretein belül történik, így nincs köze az Egyesült Államokhoz. Mindenkit arra kért: még említés szinten se keverje bele a magyar honvédséget az ukrán válságba.

Az MSZP a honvédség fejlesztésére kérdezett rá

Demeter Márta (MSZP) a honvédségi helikopter beszerzésre kérdezett rá. Bírálta, hogy a választások előtt néhány nappal kiöregedett szovjet helikoptereket vettek.

Hende Csaba azt mondta: legkésőbb 2016-tól, fokozatosan emelve a védelmi költségeket, megvalósítják a képességek fejlesztését. A szakmai előkészítés során újabb szempontok merültek fel, most ezeket mérlegelik.

Napirend előtt

Az LMP a mindenkori kormányt bírálta a devizahitel-probléma miatt     

Schiffer András (LMP) a Kúria devizahitelesekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről szólva közölte: árfolyamkockázatnak nincs helye a hitelszerződésben. Szerinte nemcsak a bankoknak, hanem a korábbi kormányoknak is van elszámolnivalója a konstrukcióért.     

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az első Orbán-kormánynak a helyzet kialakulásához semmi köze nincs. Annál nagyobb a felelőssége a Fidesz-kormánynak, hogy 2010-ben megállította a deviza-jelzáloghitelezést - közölte.    

Közölte: nem tudják támogatni azt az LMP-s javaslatot, amely az adósokat pereskedésre késztetnél.     

A Jobbik növelné a gyermekvállalás támogatását     

Schneider Tamás (Jobbik) a családi adókedvezményt már a kétgyermekeseknél is jelentősen növelné. Szerinte az érintett tárca is belátta, hogy a legalacsonyabb jövedelműek nem tudnak élni a lehetőséggel.     

Úgy vélte: az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent a kétgyermekes családok száma, ezért kell azokat jelentősen segíteni.     

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra mutatott rá, mennyivel növekedett a családosok jövedelme az Orbán-kormány intézkedései után. Szólt a munkahelyvédelmi programokról is.    

A kormány minden részterületre kiterjedő intézkedési csomagjának meg is lett az eredménye – jelentette ki.     

MSZP: a magasabb jövedelműek nagyobb terhet vállaljanak!      

Tóbiás József (MSZP) szerint a magasabb jövedelműeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből. Szerinte annak, aki a közösből él, legyen elég a tisztességes haszon. Megismételte pártja kezdeményezését, hogy azon cégeket, amelyek bevételeik több mint felét közpénzből nyerik, az osztaléka után 75 százalékos adót fizessen.     

Tállai András arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok alatt a közbeszerzéseken csak külföldi cégek nyertek nagyberuházásokat, a külföldi energiaszolgáltatók pedig "kényük-kedvük szerint emelhették az árat", a multinacionális cégek és nagy mezőgazdasági vállalatok kapták a támogatásokat.     

Ezzel szemben a Fidesz-kormány magyar cégeknek adja a közbeszerzéseket, és az energiapolitika terén is más irányt vett a kabinet: nem nőnek, hanem csökkennek az árak – fűzte hozzá. 

A Fidesz a devizahitelesekről szólt     

A fideszes Rogán Antal szintén a Kúria döntéséről szólt, amely szerinte fordulópontot jelnet a devizahitelesek ügyében: először mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahitelesek százezreivel szemben.     

Ennek megfelelően dolgoznak azon a törvényen, amely legkésőbb ősszel kerül a Ház elé – ígérte.     

Szerinte fel kell tenni a kérdést: azok a kormányok, amelyek idején mindez történt, azok miért nem vették ezt észre. Emlékeztetett: 2010 őszéig volt lehetősége a bankoknak a tisztességtelen nyerészkedésre.     

Azt kérdezte: azok a baloldali képviselők, akik ma is  a parlamentben ülnek, mért nem voltak hajlandók észrevenni mindezt? Azt kérte tőlük: most az egyszer álljanak a bankok helyett az ügyfelek mellé.     

Tállai András úgy felelt: a négy év egyik legfontosabb feladata lesz a devizahitelesek kérdésének megoldása. Olyan megoldást nem tartott lehetségesnek, amely végrehajthatatlan, amelyből egyetlen érintett is kimarad, vagy amely nem zárja le hosszú távon a kérdést. Megkerülhetetlennek ítélte a szocialista kormányok felelősségét.

Offshore hátterű cégekről, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásáról és az uniós pályázatokról is szó volt csütörtökön az Országgyűlésben, az interpellációk között.    

+

A kormány kezdeményezésére a parlament elfogadta, hogy a Ház előtt fekvő, oktatási tárgyú törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalják, így a javaslatról június 30-án szavazhat az Országgyűlés.    

Döntöttek arról is – az előterjesztő, a fideszes Font Sándor javaslatára –, hogy a Ház ugyancsak kivételes eljárásban tárgyalja a földügyi tárgyú törvények csütörtökön benyújtott módosítását, amelyről július 4-én lehet zárószavazás.    

A Ház arról is határozott, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását a mostani ülésen nem vitatják meg, továbbá ugyanígy elhalasztották a zárószavazást a Magyarország és Kuvait közötti, a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkezők vízummentességének megadásáról.    

Mentelmi ügy, bizottsági taggá választás    

A parlament a határozathozatalok között úgy döntött, nem függeszti fel a független Szabó Tímea mentelmi jogát, akit a Pető Intézet pénzügyi vezetője jelentett fel, mert szerinte a politikus rágalmazta őt. Az Országgyűlés – ahogyan magánvádas ügyekben az szokás – 22 igen, 152 nem szavazattal nem függesztette fel Szabó Tímea mentelmi jogát.    

Az Országgyűlés határozott arról is, hogy Szelényi Zsuzsanna – aki Bajnai Gordon parlamenti mandátumát kapta – a költségvetési bizottságban dolgozik majd.    

Interpellációk   

MSZP: mikor tiltják meg állami és offshore cégek üzletelését?   

Tóth Bertalan, az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, szerinte az Orbán-kormány lehetővé tette, hogy köztulajdonban lévő cégek offshore hátterű vállalatokkal kössenek üzletet. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte a fejlesztési tárca képviselőjétől, mikor terjeszti az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy állami vállalat offshore hátterű céggel üzleteljen. Arra is kíváncsi volt, mikor ad utasítást arra a szakminiszter, hogy az állami és offshore cégek közötti szerződéseket megszüntessék.   

Reagálásában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt válaszolta, a kormány már eddig is komoly eredményeket ért el az átlátható vagyongazdálkodásban, egyúttal jelezte: azok a vállalatok, amelyekről kiderül, hogy offshore adóparadicsomban létesültek, nem pályázhatnak a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban.   

Tóth Bertalan a választ nem fogadta el, ellentétben a parlamenttel, amely 94 igen szavazattal, 37 nem ellenében jóváhagyta azt.   

Állami tőkealapból finanszírozná a paksi beruházást a Jobbik   

A jobbikos Volner János arra tett javaslatot interpellációjában, hogy az állam hozzon létre egy olyan tőkealapot, amely alkalmas arra, hogy a lakosság 6-7 ezer milliárd forintnyi, jelenleg bankbetétekben fekvő megtakarításait "becsatornázza", és kiemelt nemzetgazdasági beruházásokra - például a paksi atomerőmű-fejlesztésre - felhasználja. Így lehetővé válna, hogy az ország ne adósodjon el jelentős mértékben külföld felé - tette hozzá.   

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában közgazdaságilag megalapozatlannak nevezte a tőkealap létrehozásának felvetését, az szerinte nem oldana meg semmit, hiszen magasabb kamatot kellene hozzárendelni.    

Volner János nem fogadta el az államtitkári választ, az Országgyűlés azonban - 100 igen szavazattal, 26 nem ellenében, egy tartózkodás mellett – igen.    

LMP: túlárazott közbeszerzések a természettudományos fejlesztési programban   

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a természettudomány-oktatás fejlesztését célul tűző Öveges-programban számos esetben felmerül a túlárazott közbeszerzések gyanúja. Példaként azt mondta, hogy egy szekszárdi gimnázium természettudományi tantermének kialakítása 45 millió forintba került, a teljes projektben azonban 155 milliót fizettek ki.   

Reagálásában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vizsgálatot ígért a szekszárdi pályázat és általában az Öveges-program lebonyolítása ügyében is. Egyértelművé tette egyúttal: a jövőben a közszférában semmilyen pályázati rendszerre nem lesz lehetőség, azaz nem lesz mód például pályázati, közbeszerzési tanácsadók igénybevételére, és a vállalati szektorban is érdemben csökkenteni akarják az ilyen típusú kiadásokat. A miniszter hozzátette, a vállalati szférában is szeretnének normatív eljárást bevezetni, vagyis hogy kétmillió euróig ne kelljen pályázatot benyújtani, alanyi jogú legyen a vállalkozóknak a támogatás.    

Schmuck Erzsébet a választ nem fogadta el, de a parlament jóváhagyta azt 102 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.

A vállalkozói rezsicsökkentésről, a Zsolnay-védjegyről, a devizahitelesekről, a gyermekétkeztetésről volt szó az interpellációk között csütörtökön az Országgyűlésben.    

Fidesz: a kormány hogyan tervezi a vállalkozói terhek csökkentését?       

Németh Szilárd (Fidesz) felidézte, hogy az elmúlt másfél év a lakossági terhek csökkentéséről, a közszolgáltatói árak európai színvonalra történő mérsékléséről szólt. Mint mondta, a vállalkozói rezsiköltségek csökkentésének előtérbe kell kerülnie a közeljövőben, és azt meg kell, hogy előznie egy részletes és átfogó hatástanulmánynak. Azt kérdezte, a rezsicsökkentésen keresztül hogyan tervezi a kormány a vállalkozói terhek csökkentését?    

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány már első olvasatban tárgyalta a nonprofit közműszolgáltatás lehetőségét megteremtő és az ipari rezsicsökkentésre irányuló törvénytervezetet. Az új közszolgáltatói struktúrával az állam megkerülhetetlen tényezője lesz a lakosság és a gazdaság közüzemi ellátásának - tette hozzá, kitérve arra, hogy a nonprofit szolgáltatás és a mögöttes állami szerepvállalás biztosítja a lakossági rezsicsökkentés hosszú távú fenntartását és az ipari rezsicsökkentés bevezetését.    

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.    

MSZP a Zsolnay-védjegy sorsát tudakolta    

Szakács László (MSZP) elmondta, hogy sajtóhírek szerint a Zsolnay gyár külföldi tulajdonosának érdekeltségébe tartozó Swiss Art Kft. megszerezte a védjegyoltalmat az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. Ha ez így történt megszegték a szindikátusi szerződést, amely Pécs hozzájárulásához köti mindezt - fejtette ki, azt kérdezve, mit kívánnak tenni a védjegy visszaszerzése érdekében.    

Fónagy János államtitkár válaszában közölte, a pécsi önkormányzatnak nem volt tudomása a Zsolnay-védjegynek a kft. általi külföldi bejegyeztetéséről, az önkormányzat tájékoztatása szerint - amint a sajtóból erről tudomást szereztek - azonnal megkeresték a társaságot az ügy tisztázása végett. Az önkormányzat közölte a társasággal, hogy csak a védjegy törlését, vagy a Zsolnay Porcelánmanufakturának való térítésmentes átadását tartják elfogadhatónak - ismertette. Az államtitkár szerint amennyiben a felek nem állapodnak meg, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő minden rendelkezésre álló eszközt igénybe fog venni az állami érdekek érvényesítése érdekében.    

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 100 igen, 37 nem szavazattal elfogadta.    

Jobbik: miért nem cselekszik a kormány a devizahitelesek megmentése érdekében?   

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány újabb és újabb határidőket jelöl meg a devizahitelesek problémájának rendezésére, most őszre ígérik a megoldást. Mint mondta, azonnali megoldásra van szükség, nem egyeztetgetésekre; a kormány négy év alatt képtelen volt teljes körű megoldást kidolgozni.    

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 376 ezer devizahitelesen segített eddig a kormány a végtörlesztés, az árfolyamgát, illetve a Nemzeti Eszközkezelő révén. Úgy folytatta, a végleges megoldás ezután következik, a Kúria döntése jogi és közgazdasági értelemben is megteremti annak lehetőségét, hogy ezt a súlyos társadalmi problémát véglegesen felszámolják.    

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 106 igen, 30 nem szavazattal elfogadta.    

MSZP: kevés a pénz a nyári gyermekétkeztetésre   

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2002-ben a nyári szociális étkeztetésre 200 millió forintot fordítottak, a ciklus végére pedig 2,4 milliárd volt erre a célra, ebből 120 ezer gyermek kapott támogatást. A Fidesz az elmúlt négy évben nem emelte ezt az összeget, csak 2014-ben a kampány alatt emelte meg 240 millió forinttal - közölte, megjegyezve, hogy ez csupán 110 ezer gyermek étkeztetését oldja meg.    

Az ellenzéki képviselő szerint közben megnehezítették azt, hogy az önkormányzatok igénybe tudják venni a támogatást. Míg 2010-ben 2400, 2013-ban 1170 település pályázott, holott több felmérés is azt mutatja, nőtt Magyarországon a rászoruló gyermekek száma - fejtette ki.    

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára közölte, a szocialistáknak ellenzékben mindig van egy jó ötlete, míg kormányon mindig van egy jó kifogásuk, mit miért nem csináltak meg, nincs ez másként a gyermekétkeztetés területén sem. Kitért arra, hogy az elmúlt években nőtt a gyermekes családok jövedelme, és ez is jó mód, hogy a gyermekszegénység ellen küzdjön a kormány.    

Mint mondta, a szocialista kormányok ugyancsak a választások évében emelték a gyermekétkeztetési támogatásokat. Hozzátette: most 2,64 milliárd forintot költ erre a célra az állam, és ugyanúgy 120 ezer gyermek részesül ebben a támogatásban.

A reklámadóból befolyó bevétel felhasználása, a gáztárolók állami kézbe vételéről és a gázellátásról, a fiatalok helyzetéről és a nyári diákmunka programról volt szó az azonnali kérdések sorában csütörtökön az Országgyűlésben.    

MSZP: miért kezelik kiemelt ügyként a kormányfő lányának esküvőjén történt telefoneltűnéseket?     

Harangozó Tamás azt firtatta, hogy a kormányfő lányának esküvőjéről kiknek a telefonja tűnt el és mi indokolja, hogy egy ilyen ügyet kiemelten kezeljenek? Utalva arra, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda életvédelmi osztálya nyomoz az ügyben, több milliós a költség, és több tucat tanútól már DNS-mintát vettek, azt mondta: egy átlag állampolgárral közlik, hogy 50 ezret sem ér a telefonja és nem nyomoznak utána, vagy efölé teszik értékét, és 1-2 hónap múlva értesítést kap a nyomozás eredmény nélküli lezárásáról.     

Tasnádi László államtitkár kiemelte: a büntetőeljárási törvény alapján kötelező a teljes tényfeltárás. Erre az összes eszköz rendelkezésére áll a nyomozóhatóságnak.     

Nagy számú ügy van, ahol szakértőket alkalmaz a rendőrség, s ez valóban jelentős összeget jelent. A DNS eljárás nagy hatékonysággal állapítja meg, ki az elkövető. Jelen esetben 26 főtől vettek DNS-profilt és zajlik a nyomozás – jelezte.   

Jobbik: indokolt az alapszintű internet-szolgáltatás ingyenessé tétele   

Novák Előd arról beszélt, fájó, hogy a reklámadóból származó bevételt nem az alapszintű lakossági internet-szolgáltatás ingyenessé tételére kívánják fordítani, mint ahogy azt javasolták. Indokolt az árak csökkentése, és az alapszintű internet szolgáltatás ingyenessé tétele - rögzítette az ellenzéki politikus, majd azt kérdezte: hajlandóak az ingyen internetet bevezetni?     

Tállai András államtitkár fontos célnak nevezte az internet elterjesztését, de a fenti forrást az oktatási infrastruktúra javítására, felújításra, iskolák építésére kívánják fordítani – mondta.    

Fidesz a gázellátásról   

Bencsik András a gáztározók állami kézbevételéről kérdezett. Mint mondta, fontos, hogy az ország fel legyen készülve arra az esetre, ha a tranzitszállítás csökkenne, vagy megszűnne. Az ukrán helyzet minden eddiginél sürgetőbbé tesz olyan beruházásokat, amelyek újabb forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítják - mutatott rá a kormánypárti politikus, aki szerint a megfizethetőség mellett az ellátásbiztonság is kiemelt szempont.     

Fónagy János államtitkár kiemelte: jelenleg Magyarország felé a földgázszállítás folyamatos. A kedden felrobbantott gázvezeték kiesése sem okozott problémát, az ukrán fél tartalékvezetékre irányította a szállítást. A tárolókban a biztonságos ellátáshoz szükséges mennyiség rendelkezésre áll – rögzítette.     

LMP: indul idén nyári diákmunka-program?     

Szél Bernadett szerint az egyik legnagyobb és legégetőbb probléma a fiatalok helyzete, ami nehezebb, mint szüleiké volt. Ennek oka véleménye szerint az, hogy minden kormány a mának élt, és az aktuális politikai haszonszerzés volt a fontos. Úgy látta: semmiféle átfogó stratégiája nincs a kabinetnek, hogy a helyzetet kezelje. Arra volt kíváncsi: indul-e idén nyári diákmunka-program, s ha igen miért nem tették meg már a szükséges intézkedéseket, hiszen az önkormányzatoknak önrészt kell vállalniuk.     

Czomba Sándor államtitkár elmondta: 1,5 milliárdos kerettel 16 ezer diák vett részt tavaly a programban, és idén is továbbviszik azt. Sem a diákok, sem az önkormányzatok nincsenek lekésve semmiről, "rajtra kész állapotban" várják a programot.    

MSZP: egyenlő mércével mér az ügyészség?     

Varga László a Legfőbb Ügyészhez intézve azonnali kérdését több miskolci esetet hozott példaként, amelyben Kriza Ákos fideszes polgármester feljelentést tett, de nem sikerült bizonyítást nyerni, hogy bármi történt volna, az ügyek mégis újraindultak. A baloldali feljelentéseknél ugyanakkor szerinte a kivizsgálás felületes, a potenciális gyanúsítottakat kérdezik, történt-e bűncselekmény - sorolta, majd feltette a kérdést: egyenlő mércével mér minden esetben az ügyészség?     

Polt Péter, legfőbb ügyész azt mondta: az egyforma ügyeket egyforma mércével, a különböző ügyeket pedig különbözőképpen mérik. Törvényesen, az előírásoknak megfelelően intéznek minden ügyet - rögzítette, hozzátéve: a váderedményesség tavaly több mint 96 százalékos volt.    

Gúr Nándor viszonválaszában azt mondta: választási kampányeszközként használják az ügyészséget, olyan mintha a Fidesz meghosszabbított keze lenne.    

Polt Péter közölte: nagyon sok ellenzéki kérdés, felvetés van, erre mind válaszolnak. Megítélése szerint a látszat és a valóság is az ellen szól, hogy különböző mércével mérnének.    

Jobbik egy ózdi család megfélemlítéséről  

Egyed Zsolt egy ózdi hatgyermekes család esetét ismertette, akiket elmondása szerint egy szomszéd romacsalád folyamatos megfélemlítésben tart. Azt kérdezte: hogyan szankcionálják a kisebbség összeférhetetlen tagjait, mikor kap "a magyar származású ember saját hazájában olyan jogköröket és bánásmódot a törvény előtt, mint a roma származású?"    

Kontrát Károly államtitkár kijelentette: senki nem állhat a törvények felett, ezt követi a rendőrség. Mindenkivel szemben fellépnek, aki megsérti a törvényt, és biztosítják az élet és vagyonbiztonsághoz való jogot, a büntetőeljárást minden esetben lefolytatják. Mindenkivel szemben zéró-toleranciát alkalmaznak és nincs kettős mérce - rögzítette. A konkrét ügyről jelezte: több büntető eljárás is folyamatban van az érintettekkel szemben.