„Ukrajna súlyával mindannyian tisztában vagyunk, akár katonapolitikáját, gazdaságpolitikáját vagy kereskedelemét vesszük alapul” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő Európa meghatározó államának nevezte Ukrajnát, és azt mondta, „szerencsések vagyunk, hogy szomszédja lehetünk ennek az országnak”. Célként jelölte meg az intenzív, mély kapcsolatok kiépítését, melyet segít a történelmi kapcsolat. „Mi félszavakból is értjük egymást. Ha azt mondjuk, tatár, Habsburg vagy szovjet, tudjuk, miről beszélünk. Fontos ez a közös történelmi háttér” – tette hozzá a miniszterelnök, ez ugyanis megalapozza a gazdasági kapcsolatokat is.

Orbán Viktor úgy vélekedett: a csütörtöki találkozó egyik legfőbb témája az volt, hogyan tudjuk kiterjeszteni az együttműködést Ukrajnával. Ez azért is fontos – így a kormányfő –, mert a ciprusi események világossá tették, hogy az az egyoldalú külkereskedelem, ami ma Magyarországon tapasztalható, veszélyes.

Orbán rámutatott: a magyar export mintegy 75 százaléka Nyugat-Európára irányul, és elhanyagolja a tőlünk keletre fekvő országok, így Ukrajna kínálta a lehetőségeket. A miniszterelnök megerősítette, nekünk viszont célunk ezeket kihasználni, mert „komoly perspektívát látunk keleti szomszédunkban”. A kormányfő úgy fogalmazott: nem tévesztenek meg a tavalyi számok Ukrajna erejével kapcsolatban, mert a tavalyi mindenhol nehéz év volt, ezért szomszédunk lehetőségeit és erejét sokkal jobban kifejezik a 2012 előtti adatok. „Mi, magyarok is szeretnénk a fejlődésben részt venni, és szeretnénk, ha az ukrán tőke nagyobb súllyal jelenne meg” – mondta, hozzátéve: gazdasági növekedést várunk, ezért lesz erőnk, hogy kihasználjuk az ukránokban rejlő potenciált.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón elmondta, mely témákat érintették a kormányfői találkozón. Elsőként az energiafüggőség és energetikai együttműködés kérdéseit említette, majd közölte: ukrán kollégája javaslatára kulturális napokat fognak rendezni mindkét országban, emellett egy ukrán–magyar ösztöndíj ötlete is felmerült. A nyelvtörvény kapcsán a kormányfő azt mondta: „jóindulatát és támogatását kértem a miniszterelnök úrnak ebben a kérdésben”. A kárpátaljai magyar közösséget úgy jellemezte Azarovnak, hogy egy „lojális, de identitását megőrizni kívánó” kisebbség. Legfontosabbnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását, logisztikai lehetőségeinek bővítését. Orbán beszédét azzal zárta, hogy a tanácskozás után jó reménnyel nézünk az ukrán–magyar kereskedelmi és kulturális együttműködés elébe.

A miniszterelnök az ukrán kormányfővel való találkozóját követően megállapodást írt alá a magyar–ukrán államhatár közúti átkelőhelyeinek átfogó fejlesztéséről, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Befektetési és Nemzeti Projektek Ukrán Állami Hivatala közötti együttműködésről, növényvédelmi tárcaközi együttműködésről, valamint a nemzetközi kombinált árufuvarozásról.

Mikola Azarov tegnap háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Az ukrán miniszterelnök budapesti látogatásához kötődően kedden Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes találkozott Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, és áttekintették a kárpátaljai magyar közösségek helyzetét. A találkozón szó volt az ukrajnai kisebbségi politika aktuális kérdéseiről is. A konzultációt Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint az ukrán miniszterelnök hivatalos útjával kapcsolatban tartották, annak a külhoni magyar kisebbségi vezetőkkel folytatott megbeszéléssorozatnak részeként, amely a szomszédos államok vezetőinek magyarországi látogatását előzi meg.

Legutóbb 2007-ben járt ukrán miniszterelnök Budapesten: Viktor Janukovics akkor Gyurcsány Ferenc kormányfővel aláírta a két ország cselekvési tervét, amely az energiabiztonság ügyét, valamint a logisztikai és közlekedési együttműködés kérdését állítja a középpontba.

Orbán Viktor legutóbb tavaly márciusban látogatott el Kijevbe, ahol Viktor Janukovics államfővel és Mikola Azarovval a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyalt.