Az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar katonai részvételről szóló javaslat bizottsági jelentésének, illetve a Quaestor-ügy károsultjainak nyújtott segítségről szóló törvényjavaslat összevont vitájával folytatódott a parlament napirendjének tárgyalása hétfőn este. A képviselők összesen tizenhárom javaslat bizottsági jelentését kezdték el megtárgyalni.

Július végéig pénzükhöz juthatnak a Quaestor-botrányban kárt szenvedett emberek, amennyiben a parlament elfogadja a Fidesz javaslatát – mondta Tuzson Bence a kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény összevont vitájában. Célként jelölte meg, hogy a károsultaknak ne kelljen kivárni az évekig tartó, kétes kimenetelű bírósági eljárásokat, s ne fordulhasson elő az, ami például a Hajdú-Bét esetében, ahol az emberek hosszú pereskedés után sem élhettek igényükkel.

A kormánypárti politikus előterjesztői expozéjában a pénzügyi rendszer rendbetételének újabb lépéseként beszélt az indítványról, kifejtve, korábbi javaslatuk arról szólt, hogy megfogják a bűnösöknél keletkezett vagyont. A mostani javaslatot sajátosnak nevezte, amit szavai szerint a Quaestor sajátos helyzete indokol, miszerint más brókercégekkel ellentétben a cég saját kötvényeit árusította túl, összesen 150 milliárd forinttal többet adott el, mint lehetősége lett volna.
    
Tuzson Bence elmondta, hogy a jogszabály a kárrendezés folyamatát szabályozza és lényegében minden károsultat érint. Az újonnan felálló alap 30 millió forintig ad kártérítést a vélt vagy valós kötvénnyel rendelkező becsapott, megtévesztett ügyfeleknek, jelezve, hogy annak a 73 ügyfélnek, akinek ennél nagyobb az igénye, elfogadhatja a 30 millió forintot vagy peres úton érvényesítheti igényét. Értékelése szerint a kárt szenvedett emberek gyorsított eljárásban megkaphatják pénzüket, ugyanis 30 napjuk van igényeik beterjesztésére, azt 30 nap alatt elbírálják és újabb 30 nap után megtörténik a kifizetés.

A fideszes előterjesztő szólt arról is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) megelőlegezi a pénzösszegeket, s akinek kötvénye volt, átruházza követelését a követeléskezelő alapra, amely érvényesíti a kárigényeket. Hozzátette: lehetőség lesz arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank áthidaló hitelt nyújtson az alapnak, hogy megfelelően tudjon működni.

Tuzson Bence arról is beszámolt, hogy a későbbiekben lesz olyan törvénycsomagjuk is, amely hosszú távon megerősíti az ellenőrzési eljárást, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek a jövőben.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy a javaslat benyújtása óta nem volt kormányülés, így nem tud kormányálláspontot mondani a vitában.

A Quaestor-ügy károsultjainak nyújtott segítségről szóló törvényjavaslat összevont vitában Tuzson Bence képviselőként azt mondta, a Quaestor saját kötvényeivel van gond. Ha a kártalanításba bevonnának más értékpapírokat is, akkor azokat el is lehet veszíteni. Ezekről ugyanis számlát kellett vezetnie a cégnek, és a pénz azt illeti, akinek a nevén a számla volt. Vejkey Imre (KDNP) a törvény ismertetése mellett arról beszélt, hogy hamis az a látszat, hogy a kormány nem foglalkozik az önkormányzatokkal, ők ugyanis 7-10 napon belül megkapják az elbukott összeget, emellett pedig egy munkacsoport jött létre, akiknek az a feladata, hogy a többi brókerháznál bedőlt megtakarítását az érintett önkormányzat megkapja.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a javaslat csak egy speciális helyzetet szabályoz, de magasabb kártérítési összeggel, mint egyéb esetekben, ezért nem igazságos és nem méltányos.  Hegedűs Lorántné (Jobbik) szintén azt kifogásolta, hogy nagyon "szűkre szabott" a javaslat, de ennek ellenére támogatják és a 30 millió forintos kerettel is egyet értenek. Schmuck Erzsébet (LMP) elmondása szerint nem hagyhatják, hogy a kisbefektetők elveszítsék vagyonukat, a felügyelet nem megfelelően működött, ezért megkerülhetetlen az MNB felelőssége.

Tuzson Bence a vitában elhangzottakra úgy reagált: világnézeti különbség van köztük és elődeik között abban, hogy mi vezethetett a mostani helyzethez. A korábbi kormányok fellazították az ellenőrzést, megszüntették az állami garanciát, ötéves ellenőrzési periódust vezettek be. 2010-től ezt kezdték el szigorítani, ennek eredményeként már több visszaélést is fel tudtak tárni.

Fellépés az Iszlám Állam ellen

Az Iszlám Állam (IÁ) elleni magyar katonai szerepvállalásról szóló, kétharmados törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitájában Kósa Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy az IÁ egy terrorszervezet, amely emberiesség elleni bűncselekményeket követ el, velük szemben fel kell lépni, mert civilizációs értékeink, az emberi máltóság, vallásszabadság védelméről van szó. Ha támogatják a javaslatot, az nem a kormánynak szól, hanem az ügynek. A képviselő emellett beszélt arról is, nem arról szól az Iszlám Állam működése, hogy meghatározott logika szerint cselekednek, nincs többé vagy kevésbé kitéve a terrorizmusnak az az ország, amely részt vesz az ellenük szervezett akciókban.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) közölte: a pártok abban egyetértenek, hogy az IÁ tevékenysége elítélendő és terjedését meg kell állítani, de több olyan kérdés is van, amelyeket meg kell válaszolni, mielőtt a részvétel mellett döntenek. Ezek között említette a jobbikos képviselő, hogy miért kell ilyen hamar dönteni a misszióról. A másik fontos kérdés, hogy Magyarországon meg tudják-e védeni az embereket a terrorizmustól. A képviselő közölte továbbá, sem a NATO, sem az ENSZ felhatalmazása nincs a felkérés mögött.

Schiffer András (LMP) szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettsége nincs a részvételre, a belbiztonsági kockázat pedig növekedni fog és azt még nem tudni, hogy az erre való felkészülés, vagy maga a katonai akció mennyibe fog kerülni a költségvetésnek. A képviselő felszólalásában rámutatott: az uniónak meglenne a lehetősége az utánpótlásvonalak felderítésére és elvágására. Abban egyetértett Kósa Lajossal, hogy nemzetközi elvárás van, de itt arról van szó, hogy a "dilettáns" külpolitikát most fizeti meg a Fidesz.

Harangozó Tamás (MSZP) azt a kérdést tette fel, mi indokolja, hogy Magyarország a népességhez képest sokkal nagyobb arányban képviselteti magát az akcióban, mint az Egyesült Államok, Németország vagy Franciaország, akik közvetlenül is érintettek az ügyben.

Szelényi Zsuzsanna, független képviselő, az Együtt politikusa azt mondta, a javaslat arról szól elsősorban, hogy Magyarország jelen van-e a világban. Szerinte a felkérés nem kockázatmentes, a legfontosabb kérdések egyike, hogy a honvédség fel tudja-e készíteni a katonákat és képes-e Magyarország felkészülni a részvétellel járó kockázatokra. Szerinte mindkét kérdésre igen a válasz, ezért elvi megfontolások alapján támogatni lehet a javaslatot.

Hende Csaba honvédelmi miniszter előterjesztőként a vitában elhangzottakra úgy válaszolt: az ENSZ több korábbi határozatában felhívta a tagországokat, hogy támogassák a szélsőséges erőszak, a terrorizmus elleni küzdelmet, így elegendő jogalap van a misszióra. A katonák számával kapcsolatban közölte, irreleváns összevetni a szerepvállalás mértékét a többi országgal, a feladat, amelyet elvállaltak ennyi katonával végezhető el.

A felszólalást követően Jakab István levezető elnök lezárta a bizottsági jelentés vitáját.

Rendvédelmi dolgozók béremelése

A rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénymódosítás részletes vitájában az MSZP és az LMP felszólalói is megerősítették, hogy annak ellenére támogatni fogják az ágazat dolgozók béremelését, hogy vannak fenntartásaik a javaslat más pontjaival. A vitában a Fidesz nevében Vass Imre kérte az országgyűlési képviselők támogatását az előterjesztéshez, amelynek révén az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban.
   
Hétfő késő éjszaka a képviselők egyebek mellett a bírósági végrehajtással, az élelmiszerláncokkal, és a vadvédelemmel összefüggő törvények módosításáról vitáztak az Országgyűlésben.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának vitájában Bárándy Gergely (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a benyújtott módosítástól semmi nem fog változni és módosító javaslatot sincs értelme beadni. Staudt Gábor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy mindenképpen kezelni kell azt a helyzetet, amely a végrehajtások körül kialakult és örül annak, hogy a kormány ezt látja és "beleáll" a konfliktusba. Schiffer András (LMP) azt mondta, lehet, hogy két héten múlik a "kamarai bárók puccsát" megelőzni, de öt éven keresztül a Fidesz-KDNP kétharmaddal a háta mögött végignézte, hogy "milyen kupleráj zajlik a végrehajtási piacon".

Az élelmiszerláncról, illetve a hatósági felügyeletről szóló törvény módosításának bizottsági vitájában Sallai R. Benedek (LMP) azt sérelmezte, hogy a szakbizottság több módosító indítványukat sem fogadta el, és jelezte, hogy tartózkodni fognak a szavazáskor. A fideszes Pócs János azt mondta, jó a törvénymódosítás iránya, a bizottságokban pedig arról volt vita, hogy szigorúbb vagy enyhébb szabályokra van-e szükség. Végül csak szövegpontosításokra vonatkozó módosításokat fogadtak el.

A termőföld védelméről, valamint azt ingatlan-nyilvántartással, illetve földméréssel összefüggő, továbbá az erdőgazdálkodásról szóló törvénymódosítások esetében is támogathatónak nevezték a kormány által kezdeményezett változtatásokat az MSZP, a Jobbik és az LMP felszólalói.

A vadak védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításának vitájában Magyar Zoltán (Jobbik) közölte: támogatják a javaslatot, de választ sürgetett arra a kérdésre, hogy mikor terjesztik be a régóta ígért átfogó vadászati törvénymódosítást.
    
A képviselők a halgazdálkodásról, valamint az állami földvagyonról szóló törvény módosításának vitái után napirend utáni felszólalásokkal zárták le a hétfői ülésnap vitáját keddre virradó éjszaka.

Élénk vita bontakozott ki a képviselők között az utolsó vitában, amely az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvény módosításának bizottsági jelentéséről szólt. Győrffy Balázs (Fidesz) azt hangsúlyozta, nem okoz problémákat az, hogy egy feladat ellátása egyik államtitkárságról a másikra kerül, és nem a környezetrombolás a cél, hanem az összeghangolt állami vagyonpolitika folytatása. Harangozó Gábor István (MSZP) azt hangoztatta, hogy a Fidesz továbbra is ragaszkodik a korábban jól működő földosztási rendszerhez, de a kiosztható föld elfogyott, ezért most a nemzeti parkokat áldozzák fel. Magyar Zoltán (Jobbik) közölte, nagyon határozott nemet mondanak a javaslatra, mert az nem áll másból, mint abból, hogy a kormány a nemzeti parkok földjeit könnyebben tudja átjátszani saját köreinek. Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, nem gondolta volna, hogy egy magát nemzetinek nevező kormány így bánik az egyik nemzeti örökséggel, a földdel.

Győrffy Balázs ezekre a felvetésekre azt mondta, ha a földek egyszerűbb átjátszása lenne a cél, erre a törvényre nem lenne szükség. Megjegyzte: ez senkinek nem fordult meg a fejében. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölte: a Nemzeti Földalapnál sokkal több természetileg védett terület van, mint a nemzeti parkoknál, és ezt azért nem támadták eddig az ellenzéki képviselők, mert tudják, hogy a természetvédelmi törvény határozza meg, hogyan kell ezeket a területeket kezelni.

Napirend utáni felszólalásra hét képviselő jelentkezett. Ander Balázs (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a dél-dunántúli régióban nem indul kiemelt közútfejlesztési program. Frakciótársa, Magyar Zoltán a kapuvári húsgyár nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, az ugyancsak jobbikos Lukács László György pedig azt mondta, visszavetik Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlődését azzal, hogy leállították az M4-es autópálya építését. Négy képviselő négy különböző külföldi politikus korábbi beszédeit olvasta fel egy művészeti projekt részeként, nyakukban egy sikoltó arcot formázó szimbólummal. A napirend tárgyalását éjszaka fél 1-kor Sneider Tamás lezárta, a képviselők reggel 9 órakor folytatják a munkát.