A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjánakvezetője szerint a kereszténydemokraták egy szövetségi rendszer tagjaként dolgoznak. A családvédelmi törvény gyakorlatilag készen van, megtörténtek a szakértőkkel és a civilszervezetekkel való egyeztetések, de bizonyos politikai döntések még hátravannak a parlamenti benyújtás előtt, a koncepció tehát még változhat, nyilván meg kell majd küzdeni a nemzetgazdasági kormányzattal – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Harrach Péter.
A KDNP frakcióvezetője az Országgyűlés nyári ülésszakának utolsó ülésén lényeges módosításokkal megszavazott egyházi törvény kapcsán úgy fogalmazott, a kisebbik kormánypártnak akceptálnia kellett a többség, ez esetben a Fidesz véleményét. A politikus beszélt arról is, a KDNP továbbra is kitart a szabad vasárnapról szóló elképzelése mellett, csupán elnapolta azt.
A KDNP szempontjából mely intézkedések voltak a leginkább fontosak a nemrég lezárult tavaszi és nyári ülésszak idején?
Az első lépés a súlyos pénzügyi helyzet kezelése volt, hiszen nem akartunk a görög útra térni. El kellett rántani az országot a szakadék széléről. A költségvetési hiány leszorítására egyebek között a piaci hitelességünk megőrzése miatt is szükség volt, ám e célból – a korábban megszokottakkal ellentétben – nem a kisemberek helyzetén rontó intézkedéseket vezetett be a kormányzat. Végre kénytelenek voltak kivenni a részüket a helyzet kezeléséből a bankok és multinacionális cégek, vagyis azok, amelyek a legnagyobb hasznot könyvelhették el korábban. Ami az idei ülésszakot illeti, a legfontosabb az új alaptörvény elfogadása, illetve az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvények előkészítése volt. A cél a rendezett világ megteremtése, hiszen Magyarországon az előző kormányok idején minden területen a rendezetlenség uralkodott. Vannak olyan erők, amelyek ilyen viszonyok közepette találják meg a számításaikat, mondanom sem kell, nem a társadalom javára. Nem csoda tehát, hogy az itthoni szocialisták és az ultraliberális véleményformálók, valamint európai elvbarátaik természetesen nemzetközi szinten is felléptek a jelenlegi kormányzat ellen. Hozzáteszem, az alaptörvényben a KDNP szempontjai is érvényesültek, a legfontosabb számunkra a magzati élet és a család védelme, valamint a házasság definíciója. De hasonlóképpen lényegesek a nemzet újraegyesítésével kapcsolatos intézkedések, a határon túli magyarság támogatása.
Az egyik sarkalatos jogszabály, a KDNP-hez tartozó egyházügyi törvény végszavazása előtt a Fidesz-frakció javaslatára az utolsó pillanatban jelentősen változott a jogszabály melléklete. Nyilvánvalóan volt konfliktus emiatt a két kormánypárt között.
A jogszabály több hónapos előkészítést, széles körű egyeztetéseket, illetve a szakmai vélemények befogadását követően került a parlament elé. Az előző törvény hiányosságait pótolta, a legtöbb érintett pedig elfogadta a kompromisszumkész indítványt. A mellékleteként benyújtott lista meghatározta, és három kategóriába sorolta az egyházakat és vallásfelekezeteket. A kimaradó közösségeknek a szigorú feltételek mentén döntő bíróságokhoz kellett volna fordulniuk regisztrációért. A Fidesz elnöksége valóban kicsit későn, a szavazás előtt két nappal határozott úgy, hogy a lista drasztikus leszűkítését javasolja, elhagyva a három táblázatból kettőt, az elsőt – vagyis a történelmi szempontot figyelembe vevőt – kiegészítette a baptistákkal és a Hit gyülekezetével. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne bővülhetne az egyházak köre, hiszen e célból bármely vallási közösség az illetékes minisztériumhoz fordulhat. A destruktív vagy nem tényleges hitéleti tevékenységet folytató szervezetek azonban nyilván hiába teszik majd ezt. Mindkét modell, így a megszavazott változat is, elfogadható a KDNP számára, de akceptálnunk kellett a többség, ez esetben a fideszes képviselőcsoport véleményét. Mondjuk ha ez a döntés a részükről kicsit korábban születik meg, talán több vitát ki tudtunk volna védeni. Megjegyzem, a jogszabály kilencvenöt százaléka érintetlen maradt.
Nem kis változás az sem, hogy a bíróság döntése helyett a parlamenti képviselők szavazzák majd meg, mely szervezet lehet egyház.
Elismerem, nem megszokott megoldásról van szó. De úgy gondolom, a hatékonyság szempontjából megfelelő ez a verzió, s nagyobb védelmet jelenthet a valódi egyházak számára is, hiszen nem kerülnek úgymond egy társaságba a nem oda valókkal.
Ugyancsak a KDNP-hez tartozó kétharmados törvény a családok védelméről szóló. Hol tart az indítvány előkészítése?
A tervezet gyakorlatilag készen van. Túl vagyunk a szakértőkkel és a civilszervezetekkel való egyeztetéseken, de bizonyos politikai döntések még hátravannak a parlamenti benyújtás előtt. A koncepció tehát még változhat, nyilván meg kell majd küzdeni a nemzetgazdasági kormányzattal. A családi adókedvezmény nem kérdés, de ott vannak még a család és a munka összeegyeztetését, a nyugdíjrendszer és a gyermeknevelés összekapcsolását célzó elemek. Az előbbi évtizedes, eddig megoldatlan probléma. Egyebek mellett javasoljuk, hogy a munka világába visszatérő szülő választhasson atipikus foglalkoztatási formát, például részmunkaidőt. Hogy ebben a munkaadó érdekelt legyen, neki a mostaninál jóval nagyobb járulékkedvezmény járjon. A gyermeknevelés és a nyugdíjrendszer kapcsolatát is meg kell teremteni, hiszen ez társadalmilag hasznos tevékenység.
Éppen a családok védelmében a KDNP egyik szívügye volt a szabad vasárnapról szóló javaslat is, ám Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egyértelművé tette, nem támogatja az elképzelést. Elképzelhető, hogy azért később ismét előveszik majd a témát?
Kitartunk a véleményünk mellett, és nem vonjuk vissza a javaslatot. Ám tudomásul vesszük, a gazdaságélénkítés miatt jelenleg nem aktuális a kérdés. A kormányfő egyébként egyetért azzal, hogy az egészséges társadalomban szükség van a közös pihenőnapra, csak az időzítés nem megfelelő.
„Az oktatás világát hamarosan megszabadítjuk a liberális kártevéstől” – mondta nemrég. Ez azt jelenti, az olykor a személyeskedésig fajuló konfliktusok és az átdolgozások után végre a parlament elé kerülhet a köz- és a felsőoktatási jogszabály?
Fontos volt a KDNP-nek, hogy megerősítse Hoffmann Rózsa államtitkár pozícióját, hiszen Pokorni Zoltán fideszes oktatási bizottsági elnök rendre kifogásokat emelt az általa készített anyagok ellen. Hogy ezt szakmai megfontolások vagy más szempont miatt tette, az végül is mellékes. A miniszterelnök támogatásáról biztosította Hoffmann Rózsát. Nem meglepőek egyébként a viták, hiszen az oktatás rendkívül kényes terület, a változások érdekeket sérthetnek. Számos hibás, a jó működést akadályozó berögződést kell megváltoztatni. Ami az ominózus megjegyzést illeti, nem titok, az SZDSZ-es Magyar Bálint minisztersége idején a tanári tekintély és az iskolai rend ellehetetlenülésének irányába történtek lépések. A folyamatot ismét megfelelő mederbe kellett terelni, ennek eszköze lehet az eddigi intézkedéseken túl a Nemzeti Alaptanterv megújítása, illetve a pedagógus-életpályamodell megalkotása. Ám az oktatásban is összhangba kell hozni az eszmei szempontot a pénzügyi és egyéb realitásokkal.
KDNP-s vezetéssel végzi munkáját a választási rendszer átalakítása céljából alakult parlamenti albizottság. Az ellenzék nemrég kivonult a testület üléséről.
A 2014-től kétszáz fős parlament miatt új választójogi törvényt kell alkotni, ami nem pusztán a körzetek csökkentését, átszervezését jelenti, hanem le is kell egyszerűsíteni a jelenlegi, rendkívül bonyolult jogszabályt. A Fidesznek van egy konkrét, ám korántsem végleges elképzelése, amelynek néhány eleme kapcsán némiképp indokolatlan felháborodást láthattunk az ellenzéki pártok részéről. Hangsúlyozom, nem született döntés a kérdésben, ezért szerencsétlennek tartom, ha ezen pártok véleményük kifejtése helyett elhagyják az egyeztetés helyszínét, ahogy azt az alaptörvény esetén is tették. A Fidesz mellett a KDNP is leadja majd a javaslatát a bizottságnak.
Már eddig is születtek fajsúlyos döntések, ám egyes felmérések szerint a kormánypártok ma is messze népszerűbbek a háromosztatú ellenzéknél. Ezt minek tudja be?
A társadalom érzékeli, hogy a Fidesz–KDNP a nagy nemzeti kérdésekben elkötelezetten, minden ellenállással szemben érvényesíti azt, amit a választóknak megígért. Az ellenzék eközben három olyan pártból áll, amely a másikkal nehezen tud szót érteni. Ennek ellenére mutatkoznak jelek, részben a nemzeti, polgári értéket valló erőkkel szemben az ördöggel is cimborálni hajlandó liberális értelmiség irányából, hogy akár az alkotmányosság kereteit felrúgva próbálják meg közösen érvényesíteni saját érdekeiket. Az LMP egyik képviselője pedig nemrég javasolta, pártja, valamint az MSZP és a Jobbik fogjon össze az elért változások visszafordítása érdekében. Ha ez az együttműködés megvalósul, akkor mindegyik erő saját korábbi vállalásaival kerül szembe.
Az ellenzéki pártok rivalizálása mellett azért, ahogy az imént az egyházi törvény vagy az oktatás átszervezése kapcsán is szóba került, hallani a Fidesz és a KDNP közötti nézetkülönbségekről is. Ez legutóbb Lázár János fideszes frakcióvezető nyilatkozatában volt tetten érhető, amikor azt mondta: „jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem egy koalíciós kormány”.
Politikustársam nem létező problémával hadakozik, a KDNP soha nem zsarolt, mindig együttműködtünk. Fontos leszögezni: a kereszténydemokraták egy szövetségi rendszer tagjaként tevékenykednek, miközben a saját identitásuk megjelenítését is fontosnak tartják. A politikában a hiteles ember- és társadalomképet felrajzoló eszmei szempontok érvényesítése mellett a körülményeket és a váratlan kihívásokat is figyelembe kell venni. A Fidesz–KDNP-ben a nagy nemzeti célokért közösen tevékenykedünk, ám nekünk továbbra is megmaradnak a saját hangsúlyaink és stílusunk. Nem meglepő, ugyanakkor helyénvaló is, hogy ez minden egyes törvény megalkotásánál, adott esetben konstruktív viták formájában, de előjön. Visszatérve Lázár János nyilatkozatára: nehéz időszakon vagyunk túl, ám a nyári pihenés gyógyítja a frusztrált állapotot, s az abból következő konfliktusokra is jótékony hatással lehet.
