Az állam Eger önkormányzatától 3,2 milliárd forintos fennmaradó adósságot vállalt át – mondta a miniszterelnök-helyettes a hevesi megyeszékhelyen. Semjén Zsolt emlékeztetett arra: az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében korábban már átvállalta az állam az egri adósságállomány 60 százalékát, az 4,8 milliárd forint volt. Hozzátette: feltétel volt, hogy olyan, konszenzuson alapuló gazdaságnövekedési tervet készítsen az önkormányzat, amely erősíti a helyi vállalkozásokat és segíti a munkahelyteremtést
Közlése szerint az a terv, amelyet Eger letett a kormány asztalára, kellően meggyőző volt.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy 2002-től, a szocialista kormányok idején „egyre több feladatot lőcsöltek az önkormányzatok nyakába”, anélkül hogy azokhoz forrásokat biztosítottak volna. Ehhez felesleges bürokrácia és adminisztráció társult, ráadásul fenntarthatatlan presztízsberuházások valósultak meg uniós forrásokból – hangsúlyozta. Szerinte ezek miatt nőtt meg a hiány és vált kezelhetetlenné az adósságállomány.
Mint elmondta, míg 2002-ben az összes önkormányzati adósságállomány 200 milliárd forint alatt volt, 2010-re – a kórházak ki nem fizetett 300 milliárdos számlájával együtt – ez 1500 milliárd forintra nőtt.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormány „három fronton indított háborút” az adósság ellen. Elkezdődött az államadósság csökkentése, és kihozták az adósságcsapdából a devizahitelesek jelentős részét, miközben az önkormányzatokat először a terhektől szabadították meg: az iskolák, kórházak, rendelőintézetek állami kézbe, a közigazgatás egy része a járásokhoz került. Hitelt pedig már csak állami engedéllyel vehetnek fel a települések.
A miniszterelnök-helyettes közlése szerint hozzá kellett nyúlni az 1500 milliárd forintos adósságállományhoz is. Első lépésben átvállalta az állam a megyék mintegy 200 milliárd forintos adósságát, majd 1710, ötezernél kevesebb lakosú település összes adósságát. Az ötezernél több lakosú települések esetében az adósságállomány 40-70 százalékát vállalta át az állam, attól függően, mekkora volt az adósság és milyen pénzügyi helyzetben volt az adott önkormányzat.
Habis László egri polgármester, országgyűlési képviselő felidézte: már ebben az évben, az adósságkonszolidáció első ütemét követően is számos gazdaságélénkítő lépést tett a város.
Az Eger előtt álló feladatokról szólva a polgármester elmondta, hogy a konszolidáció lezárásához szükséges, kilenc fejlesztési irányt meghatározó gazdaságélénkítési koncepciót február 10-ig kell véglegesíteni.
