Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában a jogszabályok alkalmazása során felmerült gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a módosításokat.

Mint mondta, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása bővíti az anyakönyvi igazgatásban használt fogalmak körét, kiegészíti a közreműködő szervek hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat. Példaként említette, hogy ismeretlen személyazonosságú ember halotti anyakönyvezése a megyei, illetve a fővárosi anyakönyvi hivatal feladata lesz.

Hozzátette: a névviselésre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a határidőkre és a csatolandó dokumentumokra vonatkozó, eddig hiányzó szabályokkal. Az államtitkár közölte, a javaslat módosítja a házasságkötés megtagadására, valamint az apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó szabályokat.

Pogácsás Tibor elmondta, részletesen rendelkezik az előterjesztés az anyakönyvből törlésre jogosultak köréről, az eljárás rendjéről.

A családi név szabályainak korrekcióját az 1953-ban kialakult, családi névre vonatkozó irracionális szabályozásokból eredő hibák kiküszöbölésével indokolta. Megjegyezte, a korábbi szabályozás a családokon belül eltérő névhasználatot eredményezett, továbbá a két- vagy többtagú családi nevet viselők születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzését is eltérő írásmóddal rögzítették.

Az államtitkár azt mondta, a törvénymódosítással lehetővé válik, hogy az 1953. január 1-jét megelőzően született és kötőjel nélkül vagy kötőjellel összekapcsolt családi néven anyakönyvezett emberek és a leszármazottaik kérjék családi nevük korrekcióját. Kitért arra, hogy az előterjesztés rendezi megkülönböztető betűjeles névviselés szabályait is.

A közfoglalkoztatásra vonatkozó módosításokról Pogácsás Tibor közölte, megteremtik annak a lehetőségét, hogy a vegyes, képzéssel vagy munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétellel és munkával járó programokban résztvevők ezek ideje alatt is fenntarthassák közfoglalkoztatási jogviszonyukat. Ismertetése szerint a munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételt naptári évenként legfeljebb három napra korlátozza.

Javasolják azt is, hogy 90-ről 120 napra emelkedjen a kiadható fizetés nélküli szabadság maximális időtartama - közölte. Hozzátette: a fizetés nélküli szabadság igénybe vételéhez szükséges szerződés bemutatásának határideje 5-ről 2 napra csökken.

Az államtitkár szerint a törvénycsomag a rövid időtartamú munka idejét hozzáigazítja a közfoglalkoztatott részére a munkaviszony létesítése esetén kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadság felemelt időtartamához.

Fidesz: cél a közigazgatási egyszerűsítése

Papcsák Ferenc (Fidesz) beszélt a közigazgatás egyszerűsítését célul kitűző Magyary-programról, amely a felesleges bürokráciát igyekszik kiiktatni. Szerinte az anyakönyvi törvény elfogadása óta egyértelművé vált, hogy a törvény koncepcióját az informatikai lehetőségek kiaknázása, az elektronikus anyakönyvi rendszer létrehozása érdekében újra kell gondolni.

A kormánypárti szónok is a gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a módosítást, és kitért arra is, hogy pontosítják a házasságkötés megtagadására vonatkozó szabályokat, azaz a házassági anyakönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a házasság megszűnésének idejét, illetve az érvénytelenítés időpontját.

A közfoglalkoztatás kapcsán kijelentette: a kormány nem hisz abban, hogy az álláskeresőket örökké ebben a foglalkoztatási körben kell tartani, ez csak lehetőség arra, hogy visszavezessék a tényleges munkaerőpiacra őket.

MSZP: alapvető változtatásokra van szükség a közfoglalkoztatásban  

Gúr Nándor (MSZP) pofátlannak nevezte, hogy a kormány két egymással kapcsolatban nem lévő témát, az anyakönyvi eljárást és a közfoglalkoztatást egy törvénybe fűzte össze. Az ellenzéki politikus kijelentette: a közfoglalkoztatásra szükség van és szükség is lesz Magyarországon, de nem abban a formában, ahogy ezt a kormány megvalósítja.

KDNP: a támogassák a javaslatot!

Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője emlékeztetett az átalakult törvényi szabályozásra, amelynek révén a korábban négyféle, születési, házassági, bejegyezett élettársi, halotti anyakönyv helyett egy létezik. Hozzátette: az anyakönyv Magyarország bármely anyakönyvvezetőjénél elérhető.

Az új szabályok bevezetése óta egy év eltelt, és a tapasztalatok szükségessé tették a szabályok pontosítását – közölte és a frakciók támogatását kérte a javaslathoz.

A Jobbik, az LMP és a nemzetiségi szószóló is támogatásáról biztosította az anyakönyvi igazgatás szabályait módosító törvényjavaslatot. Ennek tárgyalása után a képviselők áttértek a gyermek és ifjúsági alapprogramról szóló jogszabály módosításának megvitatására.

Jobbik: alapvetően támogatható a javaslat

Staudt Gábor (Jobbik) is kifogásolta, hogy két olyan területet kapcsolnak össze, amelyek nem feltétlenül illenek össze, és talán külön is tárgyalhatná azokat az Országgyűlés.

Az anyakönyvi eljárásra vonatkozó szabályokat technikainak értékelte, és logikusnak nevezte, hogy ha nem magyar állampolgárságú az egyik szülő, akkor a gyermek utónevét az adott ország szabályainak megfelelően is be lehet jegyezni. Jelezte, a törvényjavaslatot alapvetően támogathatónak tartják, de a frakció álláspontját a nemzetiségi szószólók véleményének figyelembe vételével alakítja ki.

LMP: támogatható javaslat, de kis lépés

Schiffer András, az LMP vezérszónoka kifogásolta, hogy a jogszabály össze nem tartozó jogterületeket tartalmaz. Értékelése szerint az anyakönyvi szabályok pontosítása logikusabbá, egyszerűbbé teszi az állampolgárok kérelmeinek teljesítését, ezért támogatják azt.

A közfoglalkoztatásra vonatkozóan azonban azt mondta: az közelít a munka törvénykönyve szabályai felé, de messze nem elegendő, a közfoglalkoztatottaknak valódi munkajogi védelem és minimálbér kell. Az ellenzéki politikus olyan programokat sürgetett, amelyek visszavezetik az érintetteket az elsődleges munkaerőpiacra.

Ritter Imre: a nemzetiségek bizottsága egyetért a szabályozással  

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy a parlament nemzetiségek bizottsága egyetértett azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatok hatáskörét kiterjesszék a nemzetiségi család- és utónevek jegyzékének jóváhagyására, és azon reményének adott hangot, hogy az egyszerűsödés miatt sokan visszaveszik eredeti nemzetiségi nevüket. Hozzátette: a jogszabály alapvető céljait, megoldási javaslatait támogatják.

A szószóló személyes hangvételű felszólalásában felidézte a gyermekei nemzetiségi anyakönyvezésével összefüggő bonyodalmakat és azt mondta, noha törvényi szinten rendben van a szabályozás, a gyakorlati megvalósításban vannak hiányosságok.

Fidesz: a család dönthessen a ragadványnevekről!

A fideszes Turi-Kovács Béla felszólalásában a ragadványneveket és a betűjeles neveket vette védelmébe, jelezve, hogy az alföldi térségben ennek történelmi hagyományai vannak, a családok megbecsülését, megkülönböztetését szolgálja és ritkán pejoratív jelentésű.

Álláspontja szerint óvatosan kell hozzányúlni a kérdéshez, s az volna helyes, ha a család döntési joga lenne, hogy megtartja-e a nevet.

A kormánypárti politikus a közfoglalkoztatásra vonatkozóan egyetértett azzal, hogy az érintettek közelebb kerüljenek azokhoz, akiknek piaci munkaviszonyuk van és megfogalmazta azt is, hogy a szövetkezési törvényt a Ház elé kell hozni.

Az MSZP több kérdésre is választ kért

Kiss László (MSZP) választ kért arra, miért tárgyalnak együtt egymással össze nem függő törvénymódosításokat. Kétségének adott hangot, hogy a vázolt célok a gyakorlatban is megvalósulhatnak és feltette azt a kérdést is: miért nem érvényesíthető a közfoglalkoztatottaknál az alapszabadságon túli szabadság?

Pogácsás Tibor államtitkár szerint a változtatás garanciát nyújt olyan hibák kiküszöbölésére, amelyeket a kisebbségi szószóló felvetett. Rámutatott: a közfoglalkoztatottak számára szükséges forrásokat a kormány biztosította, így számuk nem csökkent.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

A gyermek és ifjúsági alapprogramról

Egyedi támogatási formák is elérhetővé válnak a gyermek és ifjúsági alapprogramról szóló törvény módosításával, amely a közigazgatási szervezeti átalakulás következtében a megszűnt intézményrendszer elemeire vonatkozó passzusokat is hatályon kívül helyezi - mondta ismertetésében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Hozzátette: a gyermek és ifjúsági alapprogramról, az annak keretében nyújtható támogatásokról és a miniszter ifjúsággal összefüggő feladatairól szóló jogszabályban szereplő alap a tárca fejezeti kezelésű előirányzataként működik. Célja a fiatalok programjainak, szervezeteinek támogatása, és a fiatalokat segítő szakemberek fejlesztése.   

Rétvári Bence a kormány ifjúságpolitikája céljaként nevezte meg, hogy itthon tartsa a fiatalokat, ehhez olyan tudást és életkörülményeket biztosítson, amelyek biztos egzisztencia és a családalapítás hátteréül szolgálnak.

A Gyermek és Ifjúsági Alapról (GYIA) szóló törvény módosítására tett kormányzati javaslat vitájának lezárása után az Országgyűlés szerdán megkezdte a vitát a gyermekvédelmi és gyámügyi törvény módosításáról, amelynek célja az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése.

Fidesz: helyes, hogy egyedi támogatásokat is adhat majd a GYIA

Révész Máriusz, a Fidesz vezérszónoka helyeselte azt a célt, hogy ezentúl egyedi – nem csak pályázaton úton adható – támogatásokat is lehessen folyósítani a Gyermek és Ifjúsági Alapból.   Magyarázatában hangsúlyozta: lehetnek olyan speciális rendezvények, helyzetek, amelyek esetében indokolt, hogy ne kelljen végigjárni a kicsit "álságos" pályázati utat.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

A szocialisták vezérszónoka, Kiss László közölte, frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, mert az szerintük gyakorlatilag miniszteri keretté alakítja a GYIA-t, amit érthetetlennek tartanak.

KDNP: a kormány mindig is kiemelt területként kezelte az ifjúságpolitikát

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány mindig is kiemelt területként kezelte a gyermek- és ifjúságpolitikát.

A kereszténydemokraták egyetértenek a GYIA-törvény módosításával - mondta.

Jobbik: kérdéseket vet fel a javaslat, a frakció tartózkodni fog

A Jobbik vezérszónoka, Farkas Gergely szerint az előterjesztés több kérdést is felvet, így például azt, hogy milyen arányban lehet majd egyedi támogatásokat adni a Gyermek és Ifjúsági Alapból. A Jobbik tartózkodni fog a szavazásnál – közölte.

LMP: nem ördögtől való az egyedi támogatás, de csak bizonyos összegig

Az LMP-s Ikotity István szerint az egyedi támogatások lehetősége nem ördögtől való dolog, de csak bizonyos keretösszegig.

A felszólalások után az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a képviselőknek adott válaszában pedig jelezte: a többek által is firtatott egyedi támogatások aránya 5 százalék lesz, amit Emmi-rendeletben kívánnak majd rögzíteni.

Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról szóló törvény általános vitájának expozéjában célként jelölte meg, hogy eredményesen segítsék a gyermekeket nevelő családokat, és megszakítsák azt az „ördögi kört”, hogy a szegénység generációkon átívelő legyen.

Ennek eszközeként a szolgáltatások bővítését, a hozzáférési esélyek javítását nevezte meg, hozzátéve, hogy nem jóléti vagy szociálpolitikai költségként kell erre tekinteni, hanem a családok és a nemzet jövőjébe történő befektetésként.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy minél fiatalabb korhoz kötődik a segítség, annál univerzálisabb legyen, és senkinek ne kelljen bizonygatni szegénységét a kérelmezés során.

Szavai szerint a törvénymódosítás megalapozza a szükséges források biztosítását az idei és a következő évek központi költségvetésében. A támogatási összegről szólva elmondta, hogy az az idén 10 százalékkal, 53-ról 58 milliárd forintra emelkedett, az elmúlt öt évben pedig több mint duplájára nőtt.

Czibere Károly kifejtette, hogy a tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetni az étkezésért, ugyanakkor a három vagy több gyermekes családok esetében, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreik esetében, valamint ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát - jelenleg 89 ezer 408 forintot – ott jár az ingyenes gyermekétkeztetés.

Az államtitkár összegzése szerint jelenleg 92 ezer gyermeknek jár a díjmentes étkeztetés, a változás életbe lépése után pedig további több mint 117 ezer gyermeket érint majd, ami több mint háromszoros növekedés.