Orbán Viktor telefonon biztosított arról, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában lépéseket tenni a halálbüntetés bevezetése érdekében – közölte Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtökön kiadott közleményében. A magyar miniszterelnök aznap telefonon beszélt az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal, valamint a párt frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel is, akiket ugyanerről tájékoztatott, hozzátéve, hogy a kormány be fogja tartani az uniós jogokat.

Minderre azután került sor, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette: egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni. Hozzátette: több okból is erőteljesen ellenzi a halálbüntetést, amelyet az Európai Unió alapjogi chartája is tilt, ezért Orbán Viktornak haladéktalanul világossá kellene tennie, hogy nincs ilyen célja. – Ha ez volna a szándéka, akkor harc lesz – szögezte le Juncker. Az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) közölte: jövő héten megvitatják Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban. Élesen elítélte a miniszterelnök kijelentéseit Szergej Sztanisev is: az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke szerint mélységesen elszomorító, hogy egy ilyen regresszív, az EU alapjogi chartájával ellentétes javaslat az egyik tagállamtól ered. Az EP liberális frakciójának vezetői levélben fordultak Frans Timmermanshoz, az EB első alelnökéhez. Beadványukban azt kérdezték, hogy a magyar miniszterelnök kezdeményezéseit az EU-jog esetleges megsértésének tekinti-e, és amennyiben igen, kíván-e a brüsszeli bizottság részéről hivatalos lépéseket tenni Magyarország ellen.

Miközben az uniós kommunikáció egyértelmű, idehaza egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot.

Lázár János a csütörtöki kormányinfót azzal kezdte, hogy Orbán Viktor Pécsett a halálbüntetésről mondott szavai tükrözik a kormány álláspontját. A Miniszterelnökséget irányító miniszter közölte: Magyarország és a kormány tiszteletben tartja az EU jogszabályait, és megvédi értékeit, ugyanakkor az unió mint a demokrácia bástyája nem utasíthat el semmilyen demokratikus vitát. – A súlyos bűncselekmények kapcsán (…) kialakuló hihetetlen társadalmi felháborodás lehet, hogy nem hallatszik Brüsszelig, de hallatszik Budapestig – fogalmazott Lázár, hozzáfűzve: kifejezetten híve a halálbüntetésnek, de véleménye csak egy a nyolcmillióból.

Martin Schulz csütörtöki közleménye után egy nappal Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy vélekedett: a politikának kötelessége beszélni arról, ami az embereket érdekli, mert ha nem hallgatja meg őket, elveszíti kapcsolatát a realitással. – Akkor is muszáj beszélni róla, ha olyan dologról van szó, amiről, ha úgy tetszik, a jogszabályok, az írott és íratlan szabályok alapján sokan azt mondják, hogy nem szabad beszélni – vélekedett a kormányszóvivő. Megszólalt Trócsányi László igazságügyi miniszter is, aki szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. Az EU alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése ugyanis kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is.

Mindeközben Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában megerősítette: az egyházi álláspont szerint az élet abszolút korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést. Rétvári hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie.

A Magyarországi Evangélikus Egyház szerint elfogadhatatlan a halálbüntetés; az egyház arra kérte hívőit, hogy közös imádsággal erősítsék a társadalom értékrendjének keresztényi megújulását. Az evangélikusok szerint a magyarországi bűnözési statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a halálbüntetés eltörlése óta számottevően csökkent az életellenes bűncselekmények száma. Meggyőződésük, hogy nem szolgálja sem az áldozatok hozzátartozóinak megnyugvását, sem a közbiztonság erősödését, ha a politika vagy a média a bosszúállás és elrettentés „hamis ködképével” mérgezi a lelkeket. Beer Miklós váci katolikus megyés püspök a Klubrádiónak ugyancsak azt mondta: az élet az Úristen ajándéka, a halálbüntetés nem megoldás a bűnözők ellen.

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azt mondta: az európai elitben régóta van egy meggyőződés arról, hogy a halálbüntetést végleg száműzni kell az európai büntetőjogból. Ugyanakkor az is látható a különféle közvélemény-kutatásokból, hogy Európa országaiban mindez egyáltalán nem találkozik az átlagemberek véleményével. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője azt mondta: az EU szerződései, emberi jogi egyezmények kizárják e büntetési formának a lehetőségét. Az elemző szerint a polémia lehet hasznos, de lehet kontraproduktív is pártpolitikai szempontból. Sokan csalódhatnak, ugyanis ha a reményeik ellenére nem sikerül megváltoztatni a vonatkozó jogszabályokat

Ismeretes, a miniszterelnök kedden Pécsett arról beszélt, néhány éve azt hitték, hogy pontot tettek a magyar büntetőjogról szóló viták végére, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani. Mindezt a kaposvári fiatal trafikoslány ellen elkövetett gyilkosság kapcsán vetette fel a kormányfő.