A 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezleten, a külügyminisztériumban. Ma már csökken az államadósság, harmadik éve három százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a háztartások rezsiköltsége, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat. A kormányzat feladata az, hogy jó pályán tartsa az országot – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere
Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert nagyon sok szállal kötődünk a közös pénzt használó országok övezetéhez – jelentette ki Orbán Viktor. Egy sikeres eurózóna esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – hangsúlyozta, hozzátéve: ha Közép-Európa nem volna tagja az Európai Uniónak, akkor a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakoznia az unióhoz.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz, amely nagy lépésekkel halad majd előre.
Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat
Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat, nem fogadja el ugyanis, hogy nemzetállami hatásköröket „lopakodó módon” tegyenek közösségivé az Európai Unióban – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő azt mondta, újabb és újabb indítványok születnek az unióban a nemzetállamok és a közösség közötti egyensúly felbontására, ami elfogadhatatlan. A tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – tette hozzá.
Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, amely szerint válság idején a célzott intézkedések vezetnek eredményre. A nyugatiak ugyanakkor folyamatosan kifogásolják a célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bankadót és a telekommunikációs adót. E célzott lépések nélkül azonban a „büdös életben” nem jutunk ki a válságból – mondta.
Az Európai Unió és Oroszország együttműködését sürgeti Orbán
Versenyképessége javításához az Európai Uniónak meg kell állapodnia Oroszországgal – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti külképviselet-vezetői értekezleten, nagyköveti kérdésre válaszolva.
Mindez Közép-Európának történelmileg nem könnyű kérdés, mert „ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron” – mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán Viktor megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben „nem fenyegeti” Magyarországot ez a dilemma.
Ideológiai kérdésekben véleménykülönbség van az Egyesült Államokkal
Ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben „nem pendülünk egy húron” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a külképviselet-vezetői értekezleten a Külügyminisztériumban.
A kormányfő kiemelte: „együttélési problémáról” van szó. Feltette a kérdést, miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is „mást gondolunk”, de Amerikának el kell fogadnia, hogy „a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek” arról, mi jó nekik és mi nem – jelentette ki.
Mindazonáltal a „kemény témákban”, a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén „kiválóan állunk” – hangsúlyozta.
Minden tárcavezető felszólal kedden
Szalman Kursid indiai külügyminiszter is beszédet mond kedden 107 külföldi magyar külképviselet-vezető előtt az idei nagyköveti értekezleten Budapesten. A hétfőn kezdődött ötnapos nagyköveti értekezletnek csak a ma délelőtti programja sajtónyilvános. A kormányfő és az indiai politikus mellett Martonyi János külügyminiszter is felszólal.
Az évenként megrendezett misszióvezetői értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak széles körével foglalkoznak, értékelik az előző időszakot, és megtárgyalják a következő év munkájának irányait. A tervek szerint az értekezleten minden tárcavezető felszólal. Szalman Kursid az indiai külpolitika fő irányairól, a nemzetközi szervezetek intézményi reformjára vonatkozó indiai elképzelésekről, valamint az ázsiai nagytérség fontosabb politikai és gazdasági folyamatairól beszél majd. A nagyköveti értekezleten hagyományosan felszólal a miniszterelnök is.
A tavalyi tanácskozáson mondott beszédében Orbán Viktor kiemelte: Magyarország és általában Közép-Európa sikeresebben kezeli a válságot és keresi a kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték.
Thai, francia és amerikai vendégek
Tavaly is ázsiai politikust hívtak Budapestre, akkor Szurin Picuvan, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) thai főtitkára mondott beszédet. Picuvan arról beszélt, hogy szervezete kaput jelenthet a kapcsolatépítésben, a gazdasági együttműködésben Ázsiával, így hatalmas lehetőségek rejlenek az Európa és az ASEAN közötti kötelékek szorosabbra fűzésében.
A korábbi nagyköveti értekezletek külföldi vendégei között volt Hubert Védrine francia külügyminiszter 2001-ben, Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa 2003-ban, Colin Powell amerikai külügyminiszter és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője 2004-ben, valamint Franco Frattini, az olasz diplomácia irányítója 2011-ben.
