Néma főhajtással és koszorúzással tisztelegtek a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál mások mellett az Országgyűlés, a kormány, az államfő képviselői az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap délelőtt.

Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél katonai tiszteletadás mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit. A mauzóleumnál a vértanúhalált halt miniszterelnök mellett aradi mártírtársaira, valamint az 1848-49-es szabadságharc hősi halált halt áldozataira emlékeztek, aki életüket adták Magyarország függetlenségéért.

A síremléknél koszorút helyezett el a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter, Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, az Országgyűlés nevében pedig Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

Az Alkotmánybíróság nevében Bitskey Botond főtitkár, a Kúria nevében Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője, a legfőbb ügyész, illetve a Legfőbb Ügyészség képviseletében pedig Eperjes Krisztián főtitkár hajtott fejet.

A honvéd vezérkar nevében Benkő Tibor vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium honvéd vezérkar főnöke tisztelgett a vértanúk emléke előtt.

Koszorút helyezett el Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, valamint Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

A fővárosi önkormányzat nevében Szentes Tamás főpolgármester-helyettes, míg Józsefváros nevében Kocsis Máté polgármester helyezte el a megemlékezés koszorúit a mauzóleumnál.

-

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap reggel Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus alakuló terén.

A megemlékezésen részt vett többek között Benkő Tibor a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, Kun Szabó István a budapesti helyőrség dandár parancsnoka, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az intézmény kari vezetői, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztjelöltjei.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbocra eresztését a Szózat kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte el. A ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is, és felsorakoztatták Magyarország történelmi zászlóit is. Az ünnepség a Magyar Takarodó elhangzásával ért véget, ezalatt felolvasták a 13 aradi vértanú nevét.

A kegyeleti megemlékezés kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad, majd október 7-én, hétfő reggel 8 órakor vonják le katonai tiszteletadás kíséretében.

Áder János köztársasági elnök a Komárom-Esztergom megyei Nagyigmándon mond beszédet, majd koszorút helyez el a nemzeti gyásznap alkalmából.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Pest megyei Tápiószelén mond beszédet az aradi vértanúk tiszteletére tartandó kopjafa-avató megemlékezésen.

Aradon Hende Csaba honvédelmi miniszter jelenlétében emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 13 vértanú tábornokára. A honvédelmi tárca vezetője délelőtt részt vesz az aradi vértanúk emlékére celebrált szentmisén az Arad-belvárosi római katolikus templomban, majd délután megkoszorúzza az aradi vesztőhelyen 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtábornoknak emléket állító obeliszket.

Az aradi vértanúk emléknapján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett 13 vértanúról, illetve az ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány Lajosról, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökéről emlékeznek meg.

Az aradi vértanúk tiszteletére már szombaton országszerte megemlékezéseket tartottak. A központi rendezvényeket idén a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. A közigazgatási és igazságügyi miniszter beszédében azt mondta: a magyar szabadságharc nem csak a magyaroké volt, ahogy az aradi vértanúk között is található örmény, horvát szerb, német és osztrák mártír a magyarokon kívül.

+