Nemzetközi egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokról rendezett általános vitákkal, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament ülése hétfő este.

Nemzetközi egyezmények általános vitái

A parlament öt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről tartott általános vitát, elsőként a Lengyelországgal a minősített adatok cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről. Kontrát Károly belügyminisztériumi parlamenti államtitkár ismertetése szerint az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a keletkezett és kicserélt minősített adatoknak. A frakciók közül a vitában csak az MSZP nyilvánított véleményt, támogatták a javaslatot.

Ausztriával a határátkelőhelyekről és a határforgalom ellenőrzéséről kötött az ország megállapodást, amelyben Kontrát Károly elmondása szerint rögzítik egyebek mellett a határellenőrzés szabályait abban az esetben, ha valamelyik ország ideiglenesen visszaállítja az ellenőrzést. A vitában Tilki Attila (Fidesz) és Bana Tibor (Jobbik) támogatólag szóltak, míg Kiss László (MSZP) feltételekhez kötötte a támogatást. Mint mondta: tartalommal feltöltött megállapodásokat szeretnének elfogadni.

Az Európa Tanács korrupcióellenes lépésekkel kapcsolatos jegyzőkönyvének módosításának kihirdetéséről is vitatkoztak a képviselők. Kontrát Károly expozéjában kiemelte, Magyarország elkötelezett a korrupció megelőzésében. A módosítást azért szükséges, mert a magyar bírák vesztegetésének büntetéséről eltérő szabályok rendelkeztek, ezért nem lehetett kihirdetni, de ez az akadály elhárult.

Tilki Attila közölte, a Fidesz támogatja a javaslatot. Bárándy Gergely (MSZP) szintén támogatásáról biztosította az előterjesztőket, megjegyezte ugyanakkor, hogy az akadály a kihirdetés elől már 2002-ben elhárult, ezért nem érti, miért csak most döntenek. Staudt Gábor (Jobbik) szintén azt kifogásolta, hogy későn érkezett a parlament elé a javaslat, mert a feltételek több éve adottak.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az amerikai kitiltási üggyel kapcsolatban jelezte: a köztulajdonban álló gazdasági társaságok is fertőzöttek, ezért törvénymódosítás szükséges. Hozzátette: üdvözlik a ratifikálást.

A vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetéséről is törvényjavaslat készült. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára ismertetése szerint minden módosítást törvényben kell kihirdeti, ebben az esetben az áru és a járművek tárolására, a menetlevél kitöltésére vonatkozó egyes passzusok változtak. A Fidesz, az MSZP és a Jobbik is támogatta a javaslatot.

Utolsó napirendi pontként a Szerb Köztársasággal megkötött közúti személy- és árufuvarozási egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatot vitatták meg a képviselők. Fónagy János közölte: július 1-jén írták alá a megállapodást, amely a két ország közötti, vagy tranzit személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet szabályozza. A Fidesz, az MSZP és a Jobbik felszólaló képviselői támogatták a javaslatot.

A vitákat a levezető elnök lezárta.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Varju László független országgyűlési képviselő, a DK politikusa a szabolcsi almatermelők nehézségeit összegezte; az MSZP-s Demeter Márta a kormány külpolitikájának irányát bírálta; párttársa, Bangóné Borbély Ildikó pedig a mindennapos iskolai testnevelés feltételeinek hiányát vetette fel.

A jobbikos Lukács László György az ebola mellett más vírusok miatt is a lakossági felkészítést szorgalmazta; frakciótársa, Ander Balázs Somogy megye népesedési problémáiról beszélt, míg a szintén jobbikos Magyar Zoltán az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzről emlékezett meg.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiáját sürgette; párttársa, Ikotity István pedig a szalmából épített házak energiahatékonyságát méltatta.

Ezt követően Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke lezárta a hétfői ülésnapot, a munkát kedd reggel 9 órától folytatják a képviselők.

A kérdések között ukrán belpolitikáról és a szociális munkások béréről esett szó. A határozathozatalok között döntöttek a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer egyszerűsítéséről, valamint arról, hogy kétmilliárd forintnyi útdíjbírság alól mentesülhetnek fuvarozók.

Az MSZP ukrán színekben politizáló magyarokról kérdezett   

Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a magyar kormány korábban nemzetbiztonsági kockázatot látott az ukrán Régiók Pártja színeiben politizáló magyar Gajdos István személyében, míg most Petro Porosenko pártjával mandátumot szerzett, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) köthető Brenzovics Lászlóról nem volt ilyen véleménye. Felvetette, hogy a politikus ugyanúgy egy ukrán párt színeiben indult, így kérdés, magyarnak nevezhető-e.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: a Gajdos Istvánhoz köthető nemzetbiztonsági kockázatokról korábban részletesen beszámoltak zárt ülésen. Megjegyezte: az ukrán helyzet nem fekete-fehér, de a „politikai józan ész” alapján a történelem a KMKSZ-t igazolta. Értékelése szerint a megoldás egy magyar választókörzet létrehozása, s az akkor lesz eredményes, ha egybeterelik a magyarságot. Gajdos István „eltűnésével” lehetővé vált, hogy a magyarság képviselete a régi sérelmeken túllépve egységesen jelenjen meg – fogalmazott.

Jobbik: mi lesz a szociális munkások bérével?

Vágó Sebestyén (Jobbik) megalázónak nevezte a szociális munkások keresetét és megdöbbentőnek tartotta, hogy az október elejére ígért bérmegállapodás elmaradt. Álláspontja szerint az ágazati pótlék, az életpályamodell kidolgozása „mézesmadzag” és lebegtetés. Az ellenzéki képviselő a végső dátum megjelölésére kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az évtizedes bérhátrány leküzdése érdekében már januártól bevezették a szociális bérpótlékot, ami 5-10 százalékos béremelést jelentett az ágazatban. A szociális életpályamodell bevezetéséről pedig folyamatosak a tárgyalások. Az októberi megállapodás elmaradását egy formai hibának tulajdonította, továbbá annak, hogy még egy szakszervezet is azt kérte: vonják be az egyeztetésekbe.

Jobbik: miért hagyják Barcs leszakadását?   

Ander Balázs (Jobbik) szerint a dél-baranyai Barcson nem sok kitörési lehetőség maradt, a lakosságszám 1500-zal csökkent, önerőből vagy megyei forrásokból nem tudják megakadályozni a lecsúszást. Azt mondta: az M6-os elvezetése jó alapot jelentene a munkahelyteremtésre, de a vasútvonalat és a drávai kikötőket is fejleszteni kellene.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány támogatja a térség infrastrukturális felzárkózását. Folyamatban van az M60-as Pécs és Barcs közötti szakaszának előkészítése, ami 2018-ig befejeződik, majd 70 kilométer gyorsforgalmi út épül 120-150 milliárd forint értékben – sorolta az államtitkár, aki elkerülő utak építéséről és útrekonstrukciókról is beszélt. Hozzátette: több ütemben a Pécs és Szombathely közötti vasúti vonal is megújul, kétóránként indítanak majd vonatokat, ami tovább javítja az elérhetőséget.

Határozathozatalok

Egyszerűsödik a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer

A Ház elfogadta azt a törvénymódosítást, amely alapján egyszerűsödik a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter előterjesztését 152 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá. Mint azt a javaslat indoklásában is kifejtették: a módosítást egyebek mellett a Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer című EKOP-projekt végrehajtása és a rendszer racionalizálása miatt felmerült egyszerűsítési igények indokolták.

Az említett EKOP-projektben elektronizálták a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, így a károk bejelentésére és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására – az eddigi személyes vagy postai ügyintézés helyett – kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség. A szaktárca szerint a fejlesztés egyik legfontosabb eredménye, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelem bonyolult számításait az elektronikus rendszer végzi el, megkönnyítve ezzel a termelő feladatát.

További jelentős hozadékként említették a rendszerben létrejövő hatalmas kockázatkezelési adatbázist, amely alapján az agrárkár-megállapító szervnek lehetségessé válik a termelői kárbejelentésekről az adminisztratív ellenőrzés alapján történő döntés, így bizonyos esetekben mellőzhető lehet a helyszíni ellenőrzés.

Kétmilliárd forintnyi útdíjbírság alól mentesülhetnek a fuvarozók

Az Országgyűlés döntése értelmében elengedik azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki. Az erről szóló, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által kezdeményezett útdíjtörvény-módosítást egyhangúlag, 156 igen szavazattal fogadta el a parlament.

A fejlesztési tárca korábbi tájékoztatása szerint mintegy kétmilliárd forint útdíjbírság alól mentesülhetnek a fuvarozók. Bírságelengedésben azok részesülhetnek, akik az úthasználati jogosultságukat utólag, de legfeljebb a használat észlelését követő nyolc órán belül váltották meg, vagy az előre meghatározott útvonalról funkcionálisan párhuzamos, adott esetben olcsóbban igénybe vehető szakaszra tértek le.

Az „amnesztia” azokat érinti, akik az e-útdíj bevezetése, azaz 2013. július 1. és idén március 31. között kaptak bírságot a jelzett szabálytalanságokért.

A Hungarikum Bizottságba delegálták Lezsák Sándort és Simicskó Istvánt

A Ház úgy döntött, a Hungarikum Bizottság Országgyűlés által delegált két tagjának Lezsák Sándort (Fidesz) és Simicskó Istvánt (KDNP) választja meg. A döntés után a politikusok esküt tettek.

A stratégiai szerződések és a vegyipari termékdíjakról is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén. A kérdések során egyebek mellett a munkaügyi felügyelőkről, a szakképzésről és útfelújításról érdeklődtek a képviselők.

LMP: mennyivel kevesebb pénz folyt be a stratégiai megállapodások miatt?

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy ha igazak a vádak, akkor „egyesek” úgy ajánlottak támogatást külföldi befektetőknek, hogy ezért stratégiai megállapodásokat kell kötniük a kormánnyal és a megszerzett támogatások egy részét kenőpénzként vissza kell „csorgatniuk” egy kiválasztott alapítványnak. A képviselő azt kérdezte, hogy ezek miatt a stratégiai megállapodások miatt mennyivel kevesebb adó folyt be a költségvetésbe.

Magyar Levente, a  Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a stratégiai megállapodások műfajilag szándéknyilatkozatok, ezért semmiféle jogi következménnyel nem járnak, azokba nem lehet olyan passzusokat beemelni, amelyek alapján a szerződő felek kedvezményadásra kötelezhetnék a másikat. Hangsúlyozta, hogy a megállapodások transzparensek, elérhetőek a tárca honlapján. Ezen megállapodások nyomán nagyságrendekkel több munkahely keletkezett, mint amennyi megszűnt – közölte.

MSZP: nem egyeztettek az egyéb vegyipari termékek termékdíjáról

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg azt a javaslatot, amelyik tartalmazza az egyéb vegyipari termékekre kivetett termékdíjakat. Hangsúlyozta, hogy a családok rezsiköltségeinek jelentős hányadát teszik ki ezek a termékek, miközben minden tanulmány azt mutatja, hogy Magyarországon „brutálisan” nő és mélyül a szegénység. Feltette a kérdést, hogy azért vezetik be a vegyipari termékdíjat, mert a 27 százalékos áfát „már nem merik emelni”.

Tállai András válaszként azt mondta, hogy „a nyolcadik vagy tízedik” elvesztett választás után az MSZP-ben van egy kis zűrzavar. Kijelentette: ha az MSZP reálisan értékeli a kormány munkáját és úgy fogalmaz meg valós kritikákat, akkor biztos, hogy ilyen kérdések nem fognak elhangozni az Országgyűlésben.

Az MSZP a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőkről érdeklődött

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy az új munka törvénykönyve szabálysértések sorát hozza magával, 50 százalék feletti a munkáltatóknál talált szabálysértések aránya. Azt mondta: 40 százalékkal csökkent a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelők részaránya vidéken, ami nehezíti a feltárást, miközben például a halálos munkahelyi balesetek aránya 60 százalékkal nőtt. Azt kérdezte: hova vezetnek az átszervezések és milyen segítséget nyújt a kormány az érintetteknek.

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára válaszában kiemelte: a megyei felügyelők és az országos központban dolgozók arányát fordították meg, vagyis jóval többen dolgoznak ma terepen, a megyei szervezetek kaptak nagyobb hangsúlyt. Az államtitkár az infrastrukturális feltételek javítását is kilátásba helyezte, amivel értékelése szerint eredményesen tudnak harcolni például a feketefoglalkoztatás vagy a balesetek ellen.

Jobbik: állítsák meg a pomázi pszichiátriai ellátás tönkretételét

Lukács László György (Jobbik) furcsának nevezte, hogy a pomázi Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Nonprofit Kft. fenntartója nem a GYEMSZI, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, s álláspontja szerint ez a szemlélet létszik a működésen is. Azt mondta: tudomása szerint az intézmény hiányosságok miatt bezárásra vár, több száz beteg kerülhet utcára, a dolgozók elveszítik munkahelyüket. Az ellenzéki képviselő azonnali beavatkozást sürgetett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az intézmény működése nincs veszélyben, középtávon fenntarthatóan működik. A szakmai felügyeletet az Emmi látja el, az elmúlt három évben csökkent a működési költsége, adóssága nincs. Az országos tisztifőorvos ugyan talált hiányosságokat, azokat orvosolták, nem merült fel szankcióként a bezárás.

LMP: hogyan lesz jobb a szakképzés?

Ikotity István (LMP) azt kifogásolta, hogy a szakképzést a multik igényeinek megfelelően alakítják át, az emberekből egyszer használatos, olcsó, betanított munkaerő lesz. A színvonal elmarad más iskolákétól, az ott tanulók pedig ha el is helyezkednek, munkahelyváltáskor bajban vannak. Az ellenzéki képviselő az oktatási rendszer színvonalának növelését sürgette, továbbá a feltételek megteremtését ahhoz, hogy kis- és közepes vállalkozások is fogadhassanak tanulókat.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára a gazdasági növekedés egyik legnagyobb lehetőségének - és egyben gátjának - nevezte, hogy van-e megfelelő munkaerő. A szakképzés legfontosabb feladatának a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozását tartotta. Az államtitkár kijelentette: tévedés, hogy a nemzetközi nagyvállalatok olcsó, képzelten munkaerőt akarnának, helyette megbízható, a termelésbe bevonható embereket keresnek. Hozzátette: a gazdaság, a fiatalok és a családok érdekei szerint alakítják a szakképzést.

Fidesz: milyen lehetőség van a 74-es főút felújítására?

Manninger Jenő (Fidesz) a 74-es főút Nagykanizsa és Zalaegerszeg közötti szakaszának felújításáról érdeklődött. Szavai szerint az út burkolatát a nagy teherforgalom megrongálta, s olyan technológiára van szükség, ami hosszabb időn át bírja a nagyobb igénybevételt.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a nyomvonal az európai közúthálózat része. Ismertette: a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban reális esélye van a felújításnak, ami 2015 végére megvalósulhat.

Az aprófalvak leszakadásáról, az internetadóról, az áfacsalási ügyről és a cafetériáról is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: leszakadóban az aprófalvak

A szocialista Harangozó Gábor szerint az aprófalvakban nem lehet ügyeket intézni, megszűnt a közszolgáltatások nagy része, nincs munka, vagy ha van is, „szánalmasan alacsony bért fizetnek”. Bírálta a magas áfát, amely szerinte jelentősen sújtja az itt élőket. Szerinte a kormányoldalnak csak a falusiak szavazata kellett.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fontosnak nevezte az életminőség javítását a falvakban. Hangsúlyozta: a következő hét évben vidékfejlesztésre 1200 milliárd forint áll rendelkezésre, amely alapvetően munkahelyteremtést szolgál majd. Emlékeztetett: a 27 százalékos áfa ötletét a szocialista kormányok idején találták ki.

Jobbik: miért üzen hadat az internetezőknek a miniszterelnök?

Novák Előd (Jobbik) arra várt választ, miért kíván hadat üzenni a miniszterelnök az internetezőknek? Szerinte mindenki számára ingyenessé kellene tenni az alapszintű internetelérést. Emlékeztetett Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatójának egy korábban nyilvánosságra került megnyilvánulására, amely szerint Orbán Viktor nem igazán ért a számítástechnikához.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány azon szándékát hangsúlyozta, hogy a fogyasztási adók növelése mellett csökkentse a jövedelemadókat. Hozzátette: az utóbbi években az elektronikus kommunikáció szerepe növekedett, ezért szükséges ennek bevonása a közteherviselésbe. Úgy ítélte meg: indokolt, hogy ami a telekommunikációból kiesik, az internet-szolgáltatással kerüljön be a költségvetésre.

LMP: hová vezetnek az „étolajmutyi” szálai?

Sallai R. Benedek (LMP) azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jelenleg ugyanazt állítja, mint egy évvel ezelőtt Horváth András, a NAV egykori munkatársa, miszerint a hatóságok és a kormány nem tesz meg mindent a közpénzek ellopása ellen. Az áfacsalási ügyek most világpolitikai színtérre gyűrűznek, amelyben Magyarország ismét nem jó színben tűnik fel – jelentette ki.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője a kitiltást Amerika belügyének tekinti, és ha megtörténik, nem biztos, hogy olyan dolog miatt, amely Magyarországon bűncselekmény, bár saját országában az. Tállai András elképzelhetőnek tartotta, hogy az érintettek Magyarország érdekeit védték, ami azonban sértette az Egyesült Államokét. Talán ezért nem ad információt Amerika – folytatta.

Fidesz: hogyan erősíti a gazdaságot a növekvő munkaerőpiac?

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt mondta, hogy a tavalyi évhez képest közel 170 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, az átlagos fogyasztói árszínvonal változatlansága mellett a reálkeresetek 2,9 százalékkal nőttek, ez a szám a vállalkozásoknál 4,7, a költségvetés területén 6,8, a nonprofit szervezeteknél pedig 7,2 százalékos reálkereset-emelkedést jelent. Hogyan erősíti a gazdasági növekedést a javuló munkaerőpiac – tette fel a kérdést a politikus.

Tállai András válaszként azt mondta, hogy a foglalkoztatottak száma már tíz hónapja folyamatosan meghaladja a négymilliót. Hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltás óta ebben a mutatóban több mint négyszázezer fős a növekedés. Az elmúlt évben százezerrel csökkent a munkát keresők száma, a munkanélküliségi ráta pedig az uniós átlag alatt van – folytatta. Összességében mind a foglalkoztatás, mint a reáljövedelem növekedése pozitívan hat a gazdasági növekedésre – közölte.

MSZP: nő a cafetéria adója

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy az adóváltozások miatt emelkednek a béren kívüli juttatások után fizetendő közterhek. A cafetéria a jövőben munkaadóknak több terhet, a munkavállalóknak pedig kevesebbet hozamot fog jelenteni, ami kvázi bércsökkenés – tette hozzá.

Tállai András belügyi államtitkár azt felelte, hogy 2010 óta változott az adózási filozófia. Szavai szerint az MSZP kormánynak az volt az elve, hogy minden adó legyen magas, míg a Fidesz-KDNP kabinet úgy gondolkozik, hogy a megszerzett jövedelem adója csökkenjen, a költségvetési egyensúlyt pedig a fogyasztási és a forgalmi adókkal kell egyensúlyban tartani. Hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatások alapján még mindig jóval kedvezményesebb a cafetéria-juttatások rendszere, mintha azokat bérként fizetnék ki.

Jobbik: mikor ér véget az adócunami?

Az internetadót újabb sarcnak nevező Z. Kárpát Dániel (Jobbik) gyalázatos kijelentésnek tartotta, hogy azt a szolgáltatók nem fogják áthárítani. Hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illeték bevezetése miatt például másfél év alatt 55 százalékkal nőttek a bankhasználat költségei. Eközben 2013-ban 121 milliárd forinttal emelkedtek a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételek az előző évhez képest. Arra is kitért, hogy a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint a 11 legnagyobb forgalmú hazai pénzintézet teljes egészében áthárította a háztartásokra a tranzakciós illetéket. Feltette a kérdést, hogy hol van a vége az „adócunaminak” és a kormány felmérte-e annak hatásait.

Tállai András államtitkár leszögezte, hogy az internetadót nem a fogyasztó, hanem a szolgáltató fogja fizetni. Hozzátette, hogy annak magánszemélyek esetén a felső határa havi hétszáz, gazdasági társaságoknál pedig ötezer forint lesz. Szavai szerint „ugyanez a hisztéria volt” az sms- és a telefonadó esetében is, miközben úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy bárki is érzi, hogy ilyen adó létezik.

Az autóipar bővüléséről volt szó többek között az interpellációk során az Országgyűlésben. Az elnöklő Lezsák Sándor két szocialista interpellációt is megszakított, miután azok nem az eredeti szöveg alapján hangzottak el, hanem a képviselők azt firtatták volna, kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból.

Fidesz: cél a magyar vállalkozások erősödése

Szatmáry Kristóf felidézte: jelentős fordulat zajlott a gazdaság életében, a hosszú távú növekedés útjára lépett. A tavalyi év a járműgyártás szempontjából is kiemelkedő volt: 32 százalékkal bővül az ágazat és kétezer új munkahely jött létre, 18 milliárd termelési értéket, a GDP 10 százalékát állította elő. Egyre nagyobb szerepe van a kis- és közepes vállalkozásoknak is beszállítóként – sorolta. Fontos, hogy a következő költségvetési ciklus mit tartogat, milyen fejlesztési források állnak rendelkezésre –  jegyezte meg, és azt kérdezte: hogyan vált Magyarország az európai gépjárműgyártás egyik központjává, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

Glattfelder Béla államtitkár közölte: 2008 gazdasági válság kirobbanásakor az unió autóipara gyakorlatilag összeomlott, hasonló volt a helyzet Magyarországon is. 2012-től a magyar autóipar folyamatosan magára talált, gyorsabban, mint az uniós versenytársak. Úgy tűnik, mára teljesítménye meghaladja a válság előtti szintet, Európában egyedülálló módon. Az ipar egészséges szerkezete jelentős mértékben hozzájárult az eredményekhez, s a kapacitások jobb kihasználása mellett új kapacitások is létrejöttek –  jelezte, hozzátéve: az ipari termelés több mint egynegyedét adja az ágazat és további bővülésre lehet számítani. A jövőre nézve kiemelte a kkv-k kapacitás bővítő beruházásait, a k+f támogatásokat, a szakképzés rendszerének javítását és szólt a Jedlik Ányos tervről, elektromos autók számának tervezett bővítéséről is. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból?

Korózs Lajos azt mondta, eredetileg a szociális temetésről kívánt szólni, de van ennél fontosabb is, válaszolni kellene, kik azok a kormányzati tisztségviselők, akiket kitiltottak az Amerikai Egyesült Államokból. Erre válaszul az elnöklő Lezsák Sándor leállította a felszólalást, mert annak –  mint jelezte –  az eredetileg írásban benyújtott szöveg szerint kell elhangoznia.

Később a szintén szocialista Lukács Zoltán ügyrendi felszólalásában úgy vélte, Korózs Lajostól nem házszabályszerűen vonta meg a szót az elnök, ezért indítványozta, hogy frakciótársa elmondhassa interpellációját. Lezsák Sándor ekkor arra kérte a képviselőt, forduljon az ügyrendi bizottsághoz.

Jobbik a ScienNet-ügyről

Szávay István felidézte, hogy a ScienNet törzsvásárlói rendszert 2009 novemberében adócsalás miatt „döntötte be” az adóhatóság nyomozása. Szerinte most nagyon úgy tűnik, az állam akarja rátenni a kezét félmillió vásárló befizetésére. Utalt a Szegedi Ítélőtábla közelmúltbeli döntésére, miszerint egy károsult visszakaphatja a befizetését, s azt kérdezte: mikor várható a nyomozás lezárása, jogszerű és igazságos, hogy a NAV-val kell verseny futniuk az érintetteknek, hogy egykori befizetésükhöz hozzájussanak? –  kérdezte.

Tállai András államtitkár közölte: semmilyen új fejlemény nem történt, és a júniusi válaszát ismertette újból. Folyamatban lévő büntetőügyről van szó, ezért felvilágosítást adni csak az ügyészség engedélyével lehet, s ilyet az kérhet, akinek jogi érdeke fűződik hozzá és azt igazolni is tudja –  jelezte.

MSZP: kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból?

Tóth Bertalan eredetileg azt kérdezte volna, miért épülnek többszörös áron a bicikli utak, de képviselőtársaihoz hasonlóan azt firtatta: kik azok, akik a korrupciós listán szerepelnek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszul visszakérdezett: miért nem adták be a felvetést házszabályszerűen, ezekre a kérdésekre szívesen válaszolnak. Miért nem dolgoznak tisztességesen az interpellációkat írók az MSZP-frakcióban? – firtatta. Az eredeti kérdésre azt közölte: nem épülnek drágábban a bicikli utak, mint a szocialista kormányok idején.

Jobbik: pénzvisszafizetéssel jár-e a kormányablakok számának csökkentése?

Szilágyi György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy bár a Magyary program keretében korábban háromszáz, egyablakos ügyintézésre lehetőséget adó kormányablak kialakítását ígérte a kormány 2014-re, most ennél kevesebbet tervez a kabinet. Felvetette: ez együtt jár-e a már elért vívmányok elérésével? Arra is választ várt: nem kell-e a korábban a célra felvett uniós forrásokat visszafizetni?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában közölte: a terv, hogy a következő évtizedekben járási alapúvá váljon a közigazgatás. Hozzátette: bár 198 járás van az országban, mintegy 260 kormányablak működése a cél. Hangsúlyozta: a már működő kormányablakok támogatását nem fogják visszakérni.

Hozzátette: kedden kezdi meg munkáját Patyi András egyetemi tanár vezetésével az államreform bizottság, amelynek célja, hogy megvizsgálja, hogyan tehető az állampolgárok számára előnyössé az állam működése.

Az internetadóról volt szó az utolsó napirend előtti felszólalásban, amelyet a szocialista Gőgös Zoltán képviselői eskütétele, s az interpellációk követtek.

A Fidesz nyitott az internetadóval kapcsolatos vitákra

Rogán Antal (Fidesz) elmondta, azt várta, hogy az ellenzéki frakciók szóvá teszik, hogy az az erőszak és vandalizmus, ami a Lendvay utcában történt, elfogadhatatlan. Szerinte azt is takargatni próbálják, hogy van-e közük ehhez az erőszakhoz. Ha valaki demonstrációt szervez, akkor felelősséget visel az ott történtekért – tette hozzá. Firtatta a szervezők politikai kötődését. Felvetette, hogy ott volt Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, illetve a DK ifjúsági szervezetésének elnöke is. Mint mondta, a főszervezőről nehéz lenne azt mondani, hogy nincs politikai kötődése, hiszen tag az MSZP-t képviselő a VIII. kerületi önkormányzat egyik intézményének felügyelőbizottságában. Három elveszített választás után, önök próbálkoznak a civilek hátán a politikában érvényesülni.

Kijelentette, nyitottak az adótörvényekkel kapcsolatos vitára. A kormánypárt azt képviseli, hogy a következő években is meglegyen a gyerekek után járó adókedvezmény, folytatódjon a köztisztviselői életpályaprogram, elinduljon a fegyveres szervek életpályaprogramja. Beszélt arról, hogy Fidesz amellett, hogy javasol egy felső korlátot ebben az adóban, azt kéri a kormánytól, hogy ahhoz a több száz milliárd forintos programhoz, amit elindít az internet mindenkihez való eljuttatása érdekében, az ott felhasználható uniós forrásoknál ezeket a bevételeket önrészként vegye figyelembe.

Ezzel nemcsak az internetet juttatják el mindenhová, hanem ezeknek a cégeknek piacot csinálnak – hangsúlyozta, hozzátéve, ebből még nagyobb nyereségre tesznek szert a cégek, és ennek egy részét igazán befizethetnék a költségvetésbe.

Varga Mihály megvédte az adóhivatal dolgozóit, mert ők biztosítják azt, hogy a tervezett bevételek 94 százaléka befolyjon egy adott évben. Ezekből az intézkedésekből volt lehetőség az elmúlt évek bérintézkedéseire.

Gőgös Zoltán letette képviselői esküjét

Letette képviselői esküjét az MSZP-s Gőgös Zoltán, aki Botka László szegedi polgármestert váltja a szocialista frakcióban. Az ellenzéki képviselő mandátumát a Ház egyhangúlag, 155 igen szavazattal igazolta.

Az MSZP a kitiltásokról és az internetadóról kérdezett

Noha az MSZP-s Heringes Anita interpellációjának címe az volt, hogy Szociális kiadásokra alig van pénz, de egyre nő az államtitkárok és helyettes államtitkárok létszáma és fizetése, a képviselő a „korrupciós listán” szereplő kormányzati szereplők kilétéről érdeklődött és az internetadó visszavonására szólított fel. Azt mondta: ha ezt nem teszik meg, akkor olyan állampolgári engedetlenség következik, amibe a kormány bele fog bukni.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter erős túlzásnak nevezte a három választási győzelem utáni bukás opcióját. Kijelentette: minden tüntetést fontosnak tartanak és mérlegelik az azokon elhangzottakat. A kormány kész az egyeztetésre – tette hozzá. Jelezte: a fő kérdés az extraprofitot termelő telekommunikációs nagyvállalatok megadóztatása, minden másról vitázhatnak.

A miniszter a benyújtott interpelláció írott szövegére azt mondta: Magyarországon a V4 országok átlaga vagy az alatti az államtitkárok és helyettes államtitkárok száma, fizetésük pedig kis mértékben emelkedett 2006 óta. Hozzátette: a szocialista kormányok idején az állami vállalatok vezetői 6 millió forintot kerestek, míg most legfeljebb kétmilliót, a különbözetet pedig jóléti kiadásokra fordítja az állam.

Jobbik: nonprofit, állami végrehajtói rendszerre van szükség

A jobbikos Staudt Gábor „gazdasági vágóhídként” jellemezte az önálló bírósági végrehajtói rendszert, ami álláspontja szerint visszaélésekkel működik. Bírálta a kamara „fényűző” sárvári közgyűlését, továbbá azt, hogy a szervezet vezetője Gyurcsány Ferenchez fordult a végrehajtók egzisztenciájának védelme érdekében. Hozzátette: a Jobbik ezzel szemben a végrehajtás alá került embereken szeretne segíteni.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a kritikákkal egyetért, tapasztalhatók rendellenességek a rendszerben. A tárca hónapok óta foglalkozik ezek feltérképezésével és határozott lépésekre készül, még idén a kormány elé terjesztik javaslataikat.

Szólt arról, hogy a végrehajtás ma is állami feladat, s szigorítottak az azt végzőkkel szembeni szakmai és etikai követelményeken. Megjegyezte: a kamara vezetőjének tulajdonított levél nem az elnöktől származik, az érintett feljelentést tett.

LMP: mi zajlik az MVH-nál?

Sallai R. Benedek arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint 60 főre bővült a gyanúsítottak száma a területalapú támogatásokkal kapcsolatos csalások ügyében. Mi zajlik az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH)? – tette fel a kérdést, s arra is kitért, hogy a nyomozás kiterjedt egy dunántúli önkormányzati fideszes képviselőre is. Azt kérte, nyugtassa meg az államtitkár őket, hogy nincsenek veszélyben szervezett bűnözők által ezek a források.

Nagy István államtitkár kiemelte: jó kezekben van a gazdák pénze az MVH-nál, semmilyen ok, nincs ami miatt izgulnia kellene. A közvagyont kár nem érte, és politikai hangulatkeltésnek tartja, hogy úgy állítja be az ügyet, mintha a pénzek kifizetése veszélybe kerültek volna.

A kitiltási botrányról, Mindenszentek ünnepéről és a halottak napjáról is szó volt napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: „hülyének nézik” az országot

Lukács Zoltán (MSZP) kifogásolta, hogy a kormány nem hajlandó válaszolni, kiket tiltottak ki az Egyesült Államokból korrupció miatt. „Önök két hete próbálnak hülyének nézni egy egész országot” – fogalmazott. Szerinte „rossz duma”, hogy ne lehetne megkérdezni az adóhivatal elnökét az esetleges érintettségéről, ha ő és a NAV más vezetői nem tisztázzák magukat, akkor „az egész hatóság illegitim lesz”. Kifogásolta, hogy amikor milliárdos áfacsalásokról hallani, a kormány új adókat vezet be. A képviselő az internetadó visszavonására szólított fel.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta, hogy tisztázhatja az áfacsalási ügyet a vizsgálatokban érintett cégek nevének nyilvánosságra kerülése, reméli, hogy meglesz erre a jogi lehetőség.   Mint mondta, az Egyesült Államok ügyvivője világossá tette, hogy kormánya nem tekinti közügynek a kitiltásokat, és ha nem az, „akkor könnyen lehet, hogy nekünk se kell azzal foglalkozni”. Megjegyezte: a NAV elnöke lehet, hogy azért nem tudta tisztázni érintettségét, mert nem érintett. „Azért mert önök vagy a magyar sajtó egy része valakit megvádol, az az ember attól még nem tartozik önöknek semmivel sem” – jelentette ki.

Megismételte: ha az érintettek nem hozzák nyilvánosságra szerepüket, a magyar kormánynak nincs lehetősége, hogy ezt megtegye. Arról is szólt, ha máshogy nem, jogsegély vagy bűnügyi együttműködés formájában várnak segítséget az Egyesült Államoktól. A miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államoknak vannak információi, tegyen büntető feljelentést akár Magyarországon, akár saját hatóságánál. Alapvetően rongálja meg a magyar társadalom bizalmát az Egyesült Államokkal szemben, ha állításait utóbbi nem bizonyítja – mondta.

A KDNP a Mindenszentek ünnepéről és a halottak napjára emlékezett

Rubovszky György felidézte, hogy a november 1-jén a kora középkori Mindenszentek ünnepe, november 2-án halottak napja van. Hangsúlyozta, az emberiség egy, elválaszthatatlanul összetartozik, nem pusztán a ma élő, hanem a valaha élt és a majdan születendő generációk is beletartoznak. Ez az összetartozás jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás üzenetében is – mondta, hozzátéve: a nemzet a parlamenti képviselőkre bízta négy évre, hogy viseljék a gondját.

A Jobbik a vasárnapi tüntetés szervezőinek pártsemlegességét kérte számon

Farkas Gergely (Jobbik) a vasárnapi internetadó elleni tüntetés szervezőinek pártsemlegességét vetette fel. Elmondta, hogy a demonstráció szervezője, Gulyás Balázs, Gurmai Zitának, az MSZP volt európai parlamenti képviselőjének fia, illetve volt MSZP-s tisztségviselő. Lehet, hogy civilek mögé bújva próbálnak a baloldalhoz köthető emberek tömegeket manipulálni – tette hozzá. A politikus kifogásolta, hogy a tüntetésen részt vett az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője. Közölte, visszautasítják az euroatlanti nyomásgyakorlást. Kitért arra, hogy ötpárti egyeztetést kezdeményeznek az internetadóról, aminek terve miatt aláírásgyűjtésbe is kezdenek.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kormánynak világos üzenete volt 2010-ben: hosszú távon a munkát, a jövedelmet terhelő adókat csökkenti, a forgalmi, valamint a fogyasztási típusú adókat növeli. Szerinte az elmúlt években a távközlési adót elfogadták az emberek, az az elmúlt két évben beváltotta hozzáfűzött reményeket, de változnak a fogyasztói és a forgalmazói szokások. Ezért szükségük van arra – folytatta –, hogy azok a távközlési szolgáltatók, amelyek internetszolgáltatást végeznek, ezt az adót fizessék meg.

A vasárnapi tüntetéssel kapcsolatban azt mondta: az egy kormányellenes tüntetés volt, amit a szervezők nem tudtak kordában tartani.   

LMP: nem az amerikaiaktól kell segítséget kérni

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány láthatóan meglepődött, hogy hozzá közel álló személyek korrupciógyanúba keveredtek. Mint mondta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője Schwechaton keresztül távozott, ez egy nagyon nehezen félreérthető reakció Vida Ildikó részéről. Az ellenzéki politikus azt mondta, a kormánynak nem kell az amerikaiakra támaszkodnia, az LMP segít neki. Közölte, az LMP ugyanis többször is szólt a kormánynak, így akkor, amikor egy adóhivatali dolgozó arról számolt be, hogy a NAV asszisztálásával 1000 milliárdos közpénz tűnik el az országból.

Szél Bernadett megemlítette a föld- és a trafikpályázatokat is. Elmondta, hogy NAV-vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Felszólalása végén az erről szóló dokumentumot átadta Varga Mihálynak, kérve, hogy azt vigye el a Fidesz-frakció tagjainak is aláírásra.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánypártok idén három választást is nyertek, így a Fidesz idén sikeres volt.

Mint mondta, reméli, hogy „ez csak egy szubtrópusi tévedés”, hogy a kitiltás mögött a föld-, illetve a trafikpályázatok vannak. Kérem, ne járassa le az Amerikai Egyesült Államokat itt ebben a parlamentben – fogalmazott. Véleménye szerint az amerikai kormány valószínűleg olyan cselekménysorozatról tudhat, amely akár felvetheti a bűncselekmény elkövetésének gyanúját is. Az amerikai ügyvivő aktivitását nem tartotta szokatlannak, mondván, más állomáshelyein is aktív volt.

Lázár János beszélt arról is, hogy a NAV rekordbevételeket produkált az elmúlt években az adóbeszedés hatékonyságának növelése miatt. Lehet, hogy ezért támadják a NAV-ot? – kérdezte. A NAV elnökével kapcsolatban leszögezte, ahhoz, hogy egy kormánytisztviselő mit csinál egy munkaszüneti napon, senkinek semmi köze.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentben bejelentette, a kormány támogathatónak tartja az internetadó felső korlátjára vonatkozó fideszes felvetést. Emellett beszámolt az élelmiszer-kereskedelmet érintő áfacsalási ügyről.

Varga Mihály: a kormány támogathatónak tartja az internetadó plafonját

A kormány támogathatónak tartja azt a fideszes felvetést, hogy 700 forintban maximalizálják az adatforgalomra kiterjesztett távközlési adó felső korlátját – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető napirend előtti felszólalásában kijelentette: abban továbbra sincs változás, hogy ez a típusú adó nem az előfizetőket, hanem a távközlési szolgáltatókat terheli, amelyek közül a négy legnagyobb 2013-ban 75 milliárd, 2012-ben pedig 72 milliárd forint nyereséget ért el.

Az internetadó elleni vasárnapi tüntetés lezárása után a Fidesz-székháznál történt rendbontásra utalva Varga Mihály hangsúlyozta: az erőszak, a vandalizmus teljes mértékben elfogadhatatlan, nem ez a viták rendezési módja.

A nemzetgazdasági miniszter napirend előtt beszélt az élelmiszer-kereskedelem és az áfacsalások ügyéről is. Közölte: az egyik amerikai étolajgyártó cég vezetősége 2011 szeptemberében jelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), milyen jelenségeket tapasztal az élelmiszerpiacon. A NAV ezt követően két alkalommal fogadta az amerikai cég képviselőit.

Az adóhivatal komolyan vette a társaság jelzéseit, és azok alapján nyomozást kezdett, kiderítve: a gyanúsítottak szervezetten működtettek egy kört, amely magyarországi székhelyű társaságok nevében élelmiszer-ipari termékeket hozott be az Európai Unió különböző országaiból, ám ennek során nem tettek eleget áfabevallási kötelezettségüknek - fejtette ki Varga Mihály. Tájékoztatása szerint a bűnszervezetben 12 gazdasági szervezetet használtak fel az elkövetők.

Újabb egyeztetés 2013 novemberében volt a társaság vezetőivel – folytatta –, akik egyrészt átadtak egy tanulmányt az élelmiszerek áfatartalmára vonatkozó javaslataikról a NAV-nak, másrészt jelezték, hogy az étolaj-kereskedelemben zajló áfacsalások visszaszorítása érdekében készek együttműködni az adóhivatallal.

Ezt követően is nyomozások indultak, amelyek kiegészültek a NAV saját felderítő tevékenységével – mondta. Megemlítette, hogy 2011 óta már három cég, a Glencore, a Cargill és a Bunge bevonásával folyik gabonakereskedelmi vizsgálat. Ennek eredményeként idén februárban 50 helyszínen volt házkutatás, a cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél – közölte, hozzátéve, hogy sikerült azonosítani a bűnszervezetet, 14 gyanúsított van, 8 ember került vizsgálati fogságba, 4-en pedig előzetes letartóztatásba.

A NAV 800 millió forint értékben rendelt el vagyonlefoglalást, a szlovák és a cseh hatóságokkal együttműködve – mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy a nyomozás jelenleg is zajlik. „Ha az amerikai nagykövetségnek további információja van erre vonatkozóan, akkor kérjük, hogy (...) ezekkel az információkkal segítsék a NAV vizsgálatát” – zárta szavait a miniszter.

A frakciók válaszai

Tóth Bertalan (MSZP) a többi közt annak a hat embernek a megnevezését hiányolta a miniszteri felszólalásból, akik számára az Egyesült Államok megtiltotta a beutazást. Arra is választ várt: az adóhivatal elnöke hogyan utazhatott el a helyettesével együtt szabadságra, illetve hogyan lehetséges, hogy nem nyilatkozik érintettségéről. Azt kérte, a kormány azonnali hatállyal vonja vissza az internetadót, felszólalása végén pedig egy üveg étolajat adott át a miniszternek.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) lehetetlenségnek nevezte az internetadó bevezetését a harmadik évezredben. Szerinte a kormánynak fel kellene mérnie az adó járulékos társadalmi kárát, amelyről kijelentette: sokkal magasabb, mint a bevételként várt 25-30 milliárd forint. Arcpirítónak ítélte a kormányoldal érvelését, miszerint az adó a szolgáltatókat sújtaná, mert szerint nincs garancia arra, hogy a cégek ne hárítanák át költségeiket a fogyasztókra.

Hargitai János (KDNP) a vasárnapi, internetadóval kapcsolatos tüntetésről szólva azt mondta: arra az adótörvény-módosítás csak ürügy volt, valójában kormányellenes demonstrációt szerveztek. A „parlamentben erőtlen ellenzék” szerinte egyre többször fogja az utcára vagy nemzetközi fórumok elé vinni a belügyek intézését, a kormány azonban tovább viszi mindazt, amire felhatalmazást kapott – jelentette ki. Arra kérte a kormányt, hogy a jogállami normák betartásával de erőteljesen lépjen fel az adócsalások ellen, mert „ez mindenki érdeke”.

Schmuck Erzsébet (LMP) sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány a tüntetés után fejezi ki az egyeztetés iránti készségét az internetadóról. Szerinte a demonstrációból le kell vonni a tanulságot: széles rétegeket sújt az internetadó bevezetése, ezért azt a kormánynak vissza kell vonnia. A kitiltási botrányt a jéghegy csúcsának nevezte az áfacsalások ügyében. Támogatást kért pártja kezdeményezéséhez, amelynek célja egy vizsgálóbizottság felállítása.

Rogán Antal (Fidesz) azt hangsúlyozta: a hatóságok miden, konkrétumot tartalmazó vád esetében lefolytatják a vizsgálatot. Arra kérte a minisztert, hogy ha a jogszabályok lehetővé teszik, hozzák nyilvánosságra azon cégek nevét, akik ellen vizsgálódnak. „Tudom, hogy ez még nem ítélet” – jegyezte meg, de szerinte a jelenleg zajló viták ezt indokolttá teszik. Szólt arról is: a Fidesz még ma benyújtja módosító javaslatát az internethasználat adójának felső korlátjáról. A vasárnapi tüntetés után történtekre utalva mindenkit arra kért, ítéljék el a vandalizmust. „Három választás elveszítése után nem az a módja a dolgok rendezésének, hogy vandálok lesznek és erőszakosan cselekszenek” – címezte az ellenzéki oldalnak.