Az államtitkárság tájékoztatása szerint a tárgyalások eredményeként a hatékony iskolavezetés ismérveit a szakpolitikusok dokumentumban rögzítették, hangsúlyozva, hogy az oktatás valamennyi szintjén nélkülözhetetlen az erős és hatékony vezetés.

Elsődleges célként jelölték meg, hogy az oktatási intézmények vezetői a tanítás és tanulás minőségének fejlesztésére koncentrálhassák erőiket és emellett képesek legyenek megosztani a vezetői feladatokat. Fontos elv, hogy a vezetés az oktatásban világosan meghatározott szerepeken alapuljon, továbbá, hogy az iskolavezetésben egyensúlyban legyen a rugalmasság, az önállóság és az elszámoltathatóság – olvasható a közleményben.

A tanácsülésen elhangzott az is, hogy az információs és kommunikációs technológia napjainkban az oktatás területére nagy hatást gyakorol, kihívást jelent a tanítás és a tanulás hagyományos formáival szemben a „nyitott oktatási segédanyagok és a digitális tanulás” fejlődése.

A döntéshozók számba vették a nyitott oktatási segédanyagokban rejlő lehetőségeket, mérlegelték, milyen uniós intézkedésekkel kezelhető és támogatható hatékonyan a korszerű módszertani és technikai újdonságok meghonosítása az oktatásban.

A közlés szerint az oktatási tanács napirendjén szerepelt (a litván elnökség programjában kiemelt terület) a felsőoktatás „nemzetköziesítése” is.

Az államtitkárság azt írta: a 21. század elején a felsőoktatásban is felértékelődött a nemzetközi versenyképesség, a mobilitás. A felsőoktatás globális dimenziójáról szóló tanácsi következtetések elfogadásával a szakpolitikusok javaslatot tettek arra, hogy a felsőoktatási intézmények és a tagállamok alkossanak „nemzetköziesítési stratégiát”.