A döntő ütközeten, „a megmaradásért folytatott küzdelmen már túl vagyunk, de hogy sikerre tudjuk vinni Magyarországot, azokon a küzdelmeken még nem” – mondta hallgatóságának Orbán Viktor Fidesz-elnök a budapesti Polgárok Háza fennállásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Schmitt Pál szerint a jövőre hatéves Polgárok Háza lassan beteljesíti feladatát, és „elkezdhetjük a polgárok hazája építkezését”.
„Egy óriási feladat áll előttünk: szép dolog, hogy fel tudtuk építeni a Polgárok Házát, de a feladat most az lesz, hogy felépítsünk egy másikat, egy 93 ezer négyzetkilométeres épületet, a magyarok régi-új otthonát” – jelentette ki telt ház előtt Orbán Viktor, hozzátéve: a kérdés csak az, lesz-e hozzá elegendő erő és kitartás.
Köszöntő beszédében közölte azt is, ha 2002-ben a polgári körök nem jöttek volna létre, akkor a Fidesz ma szervezeti szempontból jelentéktelen, elhanyagolható "politikai pártocska" lenne, de nem az, hanem Közép-Európa legnagyobb politikai mozgalma.
A pártelnök felszólalásában elmondta, a csütörtöki ünnepségre Cseh Tamás temetéséről érkezett, akiről úgy szólt: „ő a mi hősünk volt, igazi hős”. Felidézte, Cseh Tamás maga is úgy fogalmazott, „ő a mi katonánk”, és vajon – tette fel a kérdést Orbán Viktor – mit jelent, ha a legjobb katona meghal. „Szerintem azt jelenti, hogy a döntő ütközeten már túl vagyunk, egyébként a legjobb katona nem mehet el” – fejtette ki.
Orbán Viktor szerint a Polgárok Házának sorsa nem öt éve, hanem 2002-ben dőlt el, amikor létrejöttek a polgári körök, és – megítélése szerint – ha lesz siker a következő hónapokban, márpedig „nekem meggyőződésem, hogy lesz” – mondta –, akkor ennek eredőjét is ekkor kell keresni. 2002-ben ugyanis – folytatta –, egy választási vereség után a jobboldal elég érett volt ahhoz, hogy a párt tábora „ne ugorjon szét”. Orbán Viktor szerint a polgári körök kialakította közhangulatnak köszönhetőek azok a 2002 utáni sikerek, hogy a koronát nem vitték vissza a múzeumba, hogy nem sikerült átkeresztelni, átszervezni a Terror Házát, és a Nemzeti Színház is megmaradt, „még akkor is, ha manapság más szellők fújdogálnak benne”. Vereségek is voltak azonban – mutatott rá –, nem sikerült ugyanis megvédeni a Széchenyi-tervet, és „elvesztettük” a családtámogatási rendszert is. Ezzel kapcsolatban hozzáfűzte: reméli, a családok még kibírják a hátralévő kis időt, „mivel ők nemsokára mennek, mi pedig jövünk”. Megjegyezte, hogy a 2006-os önkormányzati választáson a helyi politikában mandátumot szerző fideszes képviselők 60 százaléka a polgári körökből érkezett.
A Polgárok Házának felépülését támogató, elsősorban kispénzű embereknek köszönetet mondva Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy „amikor felfelé kúszik a zászló, egyre messzebbről is lehet látni.” Ezért fontos tudni, ki volt az, aki a zászló felvonásakor is jelen volt – tette hozzá. „Nem fogjuk elfelejteni az önök áldozatvállalását” – mondta hallgatóságának a pártelnök.
+
Schmitt Pál szerint van még teendő bőven, azonban a Fidesznek van tartaléka, mégpedig a polgári körök. A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője a júniusi EP-választás viszonylag alacsony részvételi adataira utalva mondta ezt az ünnepségen.
„Most nem szabad szétszéledni, (...) most éppen a polgári körök következnek” – hangsúlyozta, majd elmondta: a jövőre hatéves Polgárok Háza lassan beteljesíti feladatát, és „elkezdhetjük a polgárok hazája építkezését”.
Schmitt Pál a Fidesz–KDNP EP-választási szlogenjére – Erős Magyarország egy erős Európában – utalva közölte: az erős Magyarország elsősorban erős kormányzást jelent – ahogyan már ezer éve azt jelenti – erős intézményekkel, erős gazdasággal, erős közbiztonsággal, erős önkormányzatokkal, erős családokkal és benne erős polgárokkal, hiszen „mindenkinek polgárrá kell válnia”. Így áll össze az erős Magyarország - jelentette ki.
A polgári körökről szólva azt mondta, e csoportoknak köszönhető, hogy „egyetlenegy szó eljut egyetlenegy nap alatt” legalább kétmillió emberhez.
Az EP-képviselő előtt Kubatov Gábor, a Polgárok Házának igazgatója köszöntötte a vendégeket, őt pedig Hende Csaba, az Országgyűlés jegyzője követte, aki beszédében az első sorban helyet foglaló Orbán Viktor Fidesz-elnökhöz fordulva úgy fogalmazott, „minden jel arra utal, hogy néhány hónap múlva – ha csak megint el nem szúrjuk – újra kezedbe kell venned a kormánypálcát. Ez a rég várt győzelem nem diadalmenettel, hanem romeltakarítással fog kezdődni.” Az Orbán Viktorra váró feladat – megfogalmazása szerint – nem Szent István-i, hanem IV. Bélának a tatárjárás utáni teendőihez hasonló. Beszédében Hende Csaba kifejtette: a „vétkeseket” meg kell keresni, és felelősségre kell vonni; a választások után azonnal meg kell adni a magyar állampolgárságot azoknak a határon túli magyaroknak, akik kérik; a zsebszerződésekkel külföldi kézbe kerülő magyar termőföldet vissza kell szerezni; illetve meg kell akadályozni a „demográfiai katasztrófát”.
