A KDNP Sopronról, a hűség és szabadság városáról szólt
Firtl Mátyás Sopron „hűségére" emlékeztetett, valamint arra, hogy a leghűségesebb város 1989-ben a szabadság városává is vált, kiállva az európaiság mellett, kilökve egy téglát a berlini falból. Sopron legnagyobb ünnepének nevezte a hűség napját. Hangsúlyozta: a rendszerváltás sem jöhetett volna létre a haza iránt elkötelezett polgárok nélkül.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára szintén elismerően szólt a soproniak hazaszeretetéről, felidézve, hogy az I. világháborút követő népszavazáson jelentős többség szavazott a Magyarországhoz tartozás mellett. Azt mondta: az ország azért sodródott bele a háborúba, mert elvesztette szuverenitása egy részét. Tanulságnak nevezte mindezt, hangsúlyozva: amikor a nemzet szuverenitását korlátozták, akkor a polgárok, egyének szuverenitása is csorbult.
LMP: válságban van az egészségügy
Ikotity István (LMP) az egri kórház orvoshiányán keresztül hívta fel a figyelmet az egészségügy problémáira. Annak állapotát válságosnak nevezte, amelynek szerinte része az orvos- és nővérhiány, az eszközök elégtelensége. Szerinte a kormány mindezekről nem hajlandó tudomást venni. A képviselő források bevonását sürgette.
Rétvári Bence szerint a jövő évi költségvetés tartalmazza az egészségügy pluszforrásait. Szerinte elegendő számú mentőautó van ahhoz, hogy a segítségre szorulókat ellássák. Szólt a kórházi adósságokról, ugyanakkor a jövő évi büdzsé 60 milliárd forintot szán intézményi adósságkonszolidációra - mondta. Beszámolt az egészségügyben zajló fejlesztésekről és arról is, hogy a dolgozók juttatása átlagosan 23 százalékot emelkedett négy év alatt.
MSZP: ne szavazzák meg a költségvetést!
Tóbiás József (MSZP) azt kérte a kormányoldaltól, ne szavazzák meg a jövő évi költségvetési javaslatot, amelyet a politikus az elszegényedés büdzséjének nevezett. Hozzátette: ha elfogadják, a társadalmi krízis társadalmi feszültséggé csaphat át.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában emlékeztetett a MSZP szombati pártértekezletén elhangzottakra, hangsúlyozva: a pártnak is változnia kell. A költségvetésről szólva közölte: az a gazdaság lehetőségeiből indul ki. „Önök 2008-ra csődöt okoztak ebben az országban” – fogalmazott –, jelenleg azonban nem ez a helyzet – folytatta –, az elmúlt három hónapban többlete volt a büdzsének.
A Jobbik a Fidesz hatalomgyakorlását bírálta
Volner János (Jobbik) a Fidesz „hatalomgyakorlása elleni vádiratát” ismertette. Azt mondta: a kormánypárt – „néhány iskolatárs” – a gazdasági hatalom megszerzése érdekében ragadta meg a politikai hatalmat. Rabló kapitalista modellről beszélt, amelyben szerinte nem a hazai, hanem a fideszes cégeket hozzák helyzetbe. Ezek közé sorolta a többi közt a kaszinókoncesszió, a földhasználat vagy a dohánykereskedelem lehetőségének kiosztását.
Varga Mihály úgy válaszolt: a korábbi gazdaságpolitika folytatásával már csődbe ment volna az ország. A kormány azonban más politikát választott, amelyben döntően multinacionális vállalatok érdekeit sértette - mondta. Szólt a magyar gazdaság kimagasló eredményeiről az Európai Unióban, az árcsökkenésről, az államháztartás elmúlt háromhavi pozitív mérlegéről.
Szerinte a közbeszerzések a hazai vállalkozásokat segítik. A földosztások mértéke teljesen politikai és pártsemleges volt - jelentette ki, hozzátéve: a jobbikos politikus a külföldiek zsebszerződéseit védi.
Fidesz: a szocialista kormányok költségvetései fokozták a szegénységet
Rogán Antal (Fidesz) a szocialista kormányok 2006-ban és 2010-ben készített költségvetésével vetette össze a jövő évi büdzsét. Értékelése szerint az MSZP-s kormányok által elfogadott költségvetések fokozták a szegénységet Magyarországon, most ez ellen kell küzdenie a kormánynak.
A 2006-os és 2010-es költségvetésekből a többi között kiemelte az önkormányzatok támogatásának százmilliárdos csökkentését, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve a gáz- és a távhőtámogatás megszüntetését. Mint mondta, a 2010-es költségvetéssel egyhavi nyugdíjat és bért vettek el az emberektől. Rogán Antal közölte, a 2015-ös büdzsében az elmúlt években elért eredményeket folytatják, ezek között a családi adórendszert, a bankok elszámoltatását, a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok bérének emelkedését említette.
Varga Mihály szerint a jövő évi költségvetés nem minden idők legjobbja, de tisztában van az ország lehetőségeivel, az felelősségteljes. Hozzátette: a büdzsé fenntartja a pénzügyi fegyelmet 2015-ben, csökkenti az államháztartási hiányt, és megtartja azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt években elért az ország. Mint mondta, ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon mindenkinek kicsit jobb legyen.
Napirend elfogadása
Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy László Tamás (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítvány érkezett a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságtól magánvádas ügyben, amit megvizsgálásra kiadott a mentelmi bizottságnak.
Bejelentette, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte keddre. Hozzátette: a kormány hétfőn bejelentette a rendkívüli ülés tárgysorozatának kiegészítését az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéssel, amelynek kivételes eljárásban történő megtárgyalását is kezdeményezte. A kivételes eljárást a Ház meg is szavazta.
A házbizottság javaslatára azt is elfogadták, hogy a Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra témakörben kezdeményezett politikai vita megtartása az indítvány benyújtásától számított negyven napon belül legyen.
Ugyancsak a házbizottság javaslatára döntöttek arról, hogy hétfőn legyen az országgyűlési törvény módosításának általános vitája utolsó napirendként, míg a zárószavazása kedden lesz.
Az alelnök azt is közölte, hogy a kormány kezdeményezte, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés.
A 2015-ös központi költségvetés megalapozásáról
Fidesz: a legfontosabb feladat a jogharmonizáció
A költségvetés és az adótörvények végrehajtásának zökkenőmentessé tételével indokolta a fideszes László Tamás a javaslatot, amely több mint 100 jogszabályt módosít. Kiemelte ezek közül, hogy a foglalkozás-egészségügyi feladatok az egészségügyért felelős tárcához kerülnek, egyszerűsödik a nemzetközi koprodukcióban résztvevő filmelőállítók támogatása és korlátozzák a temetői műkészítő tevékenységet. Emellett az Általános Vállalkozási Főiskola fenntartói joga az International Business Schoolhoz kerül.
MSZP: a javaslat egy megalapozatlan költségvetést készít elő
Az MSZP-s Burány Sándor szerint a javaslat egy megalapozatlan költségvetést készít elő, a kapkodó gazdaságpolitika pedig olyan intézkedéseket szül, amelyek sértik az emberek igazságérzetét. Bírálta, hogy az indítvány az elfogadott adótörvényeken is módosít, s eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még további változásokra tett javaslatot. Kifogásolta az új adóötleteket és értékelése szerint elveszik 60 ezer ember magánnyugdíj-vagyonát.
Jobbik: súlyos terhek a nehéz sorsú családokon
Z.Kárpát Dániel szerint a probléma az, hogy 27 változásból 22 nagyon súlyosan érinti a magyar családokat és 100 milliárdos nagyságrendben vesz el tőlük. Azon adóváltozások, miszerint áfa-bevételek révén még többet akarnak beszedni, a szegény embereken, a nehéz sorsú családokon csattan leginkább. Vállalhatatlan és tarthatatlan, ami előttük van és nem méltó egy olyan kormányhoz, amely szavakban a családok támogatását hirdeti.
Vágó Sebestény arról beszélt, hogy bizonyos szociális ellátások finanszírozásának megváltoztatásával nem értenek egyet. Különbségek lesznek települések és települések között és megindul egyfajta szociális ellátás vándorlás.
LMP: továbbra is lazítják az összeférhetetlenségi szabályokat
Szél Bernadett szerint a kifogásolt kezdeményezések egy része kikerült, de az összeférhetetlenségi szabályokat továbbra is lazítanák. A pártokkal együttműködő társadalmi szervezetek pályázhatnak és kaphatnak majd közpénzt – hangoztatta, és azt ígérte nagyon fognak figyelni.
Az oktatás területén kifogásolta, hogy a pedagógusbérek emelését a jövőben nem a minimálbérhez kötnék. Olyan metódust vezetnének be, amellyel évről-évre a költségvetés pillanatnyi állapotához kötnék az emelést – jegyezte meg az LMP-s politikus.
MSZP: az öngondoskodás csíráját is kiirtják
Korózs Lajos a magánnyugdíj-pénztárak végleges megszűntetését tette szóvá, ezzel az öngondoskodás csíráját is kiirtják a magyar társadalomból. Látszik, hogy az érintett 200 milliárd forintra fáj a kormány foga – jegyezte meg.
Gúr Nándor szerint adóemelések sokasága várható, a szegénység mélyül, és helyi adók kivetésének lehetőségét teremtik meg. A korkedvezményes nyugdíjlehetőségét megszüntetik, ez az Önök szociálpolitikája – sorolta.
Kormány
Banai Péter Benő szerint a javaslat célja a törvényi szintű változások megteremtése, amelyek a jövő évi költségvetés végrehajtásához szükségesek. Jelezte: az élelmiszerlánc felügyeleti díjat döntően a nagy élelmiszerláncok fogják fizetni. A többi adóbevételnél azért látnak növekedést, mert érdemi, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással számolnak, s ebből többlet származik – jegyezte meg.
Az útdíjról volt egyeztetést az érintettekkel és a megyei matrica ügyében egyetértés van - közölte. A használó fizet elvet kívánja érvényesíteni a kormány a jövőben is, egy olyan rendszerrel, amely Európa több országában használatos – jelezte.
A magánnyugdíj-pénztárakról szólva kiemelte: a javaslat a magánnyugdíj-pénztári tagok érdekét szolgálja, védik a befizetett tagdíjakból származó vagyont. Nincs szó elkobzásról, a pénz lenyúlásáról - jelentette ki. Hozzátette: ígéretükhöz híven módosító javaslattal egyértelművé tették, hogy a 70 százalékos tagdíj befizetési feltétel, amelyet a javaslat a jövőbeni működés feltételéül szab, nem visszamenőleges hatályú, 2015. szeptember 30-a után lehet vizsgálni a megelőző hat hónap befizetéseit. A pénztárak kapnak három plusz hat hónapot arra, hogy egyeztessék a tagokkal a tagdíjfizetést.
A dohány-kiskereskedelemmel kapcsolatos változtatásokat tartalmazó előterjesztés bizottsági jelentésének vitája
MSZP: a baráti cégeket hozzák helyzetbe
Józsa István (MSZP) szerint a baráti cégek helyzetbe juttatása a cél, a szabályozás pedig áremelkedést eredményez. Kijelentette: mindez a feketekereskedelmet növeli. Frakciótársa, Szakács László szerint 700-800 ember veszítheti el a munkáját a változtatás által, a sajátjaiknak pedig megemelik a kötelező árrést. Gúr Nándor ezt azzal egészítette ki:
LMP: a Fideszt le kell szoktatni a lopásról
Schiffer András (LMP) azt mondta: nemcsak a fiatalokat kell leszoktatni a dohányzásról, hanem a Fideszt is a lopásról. Szerinte a javaslatnak nincs egészségvédelmi célja, munkahelyek megszűnéséhez vezet, nehezíti a kiskereskedők helyzetét.
Jobbik: a javaslat sérti a jogbiztonságot
Szilágyi György (Jobbik) szerint a törvényjavaslat szellemisége ellentétes a piacgazdasággal és sérti a jogbiztonságot. Úgy ítélte meg: a feketekereskedelemben jelenleg a középmezőnyben vagyunk Európában, ez pedig állami bevételkiesést eredményez.
Varjuk László (független) képviselő maffiakormányzásról beszélt. Szerinte mind a munkaadók, mind a munkavállalók hátrányt szenvednek a szektorban.
Kormány: a módosító javaslat erősíti a fiatalok dohányzásának visszaszorítását
Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: az összegző módosító javaslat tovább erősíti az egészségvédelem céljának megvalósulását, a fiatalok dohányzásának visszaszorítását.
A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó törvények módosítása
Fidesz: cél a közmédia átláthatóbb és olcsóbb működése
Dunai Mónika (Fidesz) szerint az előterjesztés alapvető céljával a képviselők túlnyomó többsége egyetért, azzal, hogy átláthatóbban és olcsóbban működjön a közmédia, az fejlődhessen és két újabb csatornát indíthasson. Akceptálták azt a javaslatot, amely szerint nem januártól, hanem júliustól kell további két közszolgálati csatornát beemelni az alapcsomagba – mondta a fideszes képviselő.
Frakciótársa, Turi-Kovács Béla azt vetette fel, hogy több irodalmi művet kellene feldolgozni és műsorra tűzni a köztévében. Megjegyezte, a világon sehol sincs olyan közszolgálati televízió, amely folyamatosan az ellenzék hangját közvetítené.
A szintén fideszes Simon Róbert Balázs azt emelte ki, hogy a hallássérültek számára önálló műsor készülhet. Szólt arról is, hogy egyre több film kerül műsorra eredeti nyelven, feliratozva.
MSZP: évről évre nő a közmédia büdzséje
Szakács László (MSZP) kifogásolta a korábbi elbocsátásokat a közmédiából. Bírálta, hogy bár szempont az átlátható és olcsó működés, évről évre nő a közmédia büdzséje, amely már eléri a 80 milliárd forintot.
Jobbik: nem érvényesül a kiegyensúlyozott tájékoztatás
Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte ezután is folytatódhat a médiamegjelenésekben a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírás sárba tiprása, ami a parlamenti erők közül leginkább az ő pártját sújtja. Azt is kifogásolta, hogy tovább „puhítják" a magyar zenei kvótát.
LMP: a kormányzati propagandát erőltetik
Schiffer András (LMP) egyebek mellett azt sérelmezte, hogy bővül a közbeszerzési törvény alóli kivételi kör, amivel „sokkal könnyebben lehet kitolni a lóvét a haveroknak". A közmédiás törvénymódosítással megint arról van szó, hogy a kormányzati propagandát erőltetik – fogalmazott.
Varju: a kormány tisztelje a független sajtót!
Varju László független képviselő azt mondta: pártja olyan országot akar, ahol a kormány nem támadja, hanem tiszteli a független sajtót, az állami televízió pedig nem elhallgatja, hanem bemutatja például a fideszes politikusok ügyeit.
Államtitkár: hatékonyabb közmédiát!
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára rövid reagálásában azt mondta, szándékuk a jobb, hatékonyabb és összességében olcsóbb közmédia. Szijjártó Péter P8 című műsorunkban azt mondta: a jelenlegi helyzetet sem a magyar kitiltással, sem pedig az amerikai vádaskodással nem lehet rendezni. A tárcavezető ugyanakkor kiemelte: az amerikai ügyvivő még mindig nem állt elő konkrét bizonyítékokkal a kitiltási ügyben, és nem megszokott a külpolitikában, hogy egy diplomata nyíltan fogalmaz meg vádakat.
Határozathozatalok
Elfogadták az ügyészség 2009-2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókat
Elfogadták az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókat. Polt Péter legfőbb ügyész szerdán a beszámolók parlamenti vitájában arról beszélt, hogy a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.
Mint mondta, a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; a regisztrált bűncselekmények száma évről évre 400-450 ezer közelében van. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bűncselekményt regisztráltak – jegyezte meg.
A legfőbb ügyész azt mondta, egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutatnak. Elmondta, az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.
Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.
Az ügyész szerint nagy mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti időszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejű szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok – közölte.
2009-ben és 2010-ben még Kovács Tamás volt a legfőbb ügyész.
Elfogadta a Kúria tavalyi beszámolóját a Ház
Elfogadta a Kúria 2013-as jogegységi és önkormányzati normakontrollt érintő tevékenységéről készített beszámolóját az Országgyűlés, a képviselők 160 igen, 7 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett döntöttek erről. A határozati javaslatot előkészítő igazságügyi bizottság álláspontja szerint a szervezet szakmai célkitűzései - mint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával, az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása – megvalósultak. A testület különösen fontosnak tartotta a bírósági jogalkalmazás egysége érdekében kifejtett tevékenységet is.
A Kúria beszámolója tartalmazza, hogy kilenc tárgykörben állítottak fel joggyakorlat-elemző csoportot egyebek mellett személyi jövedelemadóval kapcsolatos gyakorlatok, a rendes és rendkívüli felmondás, a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitele és közigazgatási bírságok vizsgálatára. A Darák Péter elnök által jegyzett dokumentum arról is beszámol, hogy az elbírálás időszerűségének javítása érdekében írásbeli jelentéstételi kötelezettséget írtak elő ilyen ügyekre, fokozottabban bevonták a tanácselnököket, valamint a Kúriára kirendelt bírákat az ügyek előadásába. Ugyancsak az időszerűségi mutatók javítását segítette elő, hogy 2013-ban – a bírói felső korhatárt tartalmazó jogszabály megsemmisítése után - több kúriai bíró szolgálati viszonya helyreállt.
A beszámoló a büntetőkollégiumi ülések tevékenységi közé sorolja az új büntető törvénykönyvhöz köthető kollégiumi vélemények felülvizsgálatát, polgári kollégium munkájából 181 elvi iránymutatás felülvizsgálatát emeli ki, a polgári-gazdasági jogegységi tanács tevékenységében pedig a devizahiteleseket érintő döntések kapnak hangsúlyt.
Az önkormányzati normakontroll tevékenység szélesedésére utalva a dokumentum jelzi, hogy 76 – elsősorban kormányhivataloktól érkező – indítvány közül 54-et bíráltak el érdemben, amelyek során 29 esetben állapítottak meg törvényellenességet. Ezek között helyi adókra vonatkozó indítványok és a magánszférát érintő önkormányzati szabályozások szerepeltek.
A Ház elfogadta az Országos Bírósági Hivatal tavalyi beszámolóját
Tavaly több mint 1 millió 600 ezer ügy érkezett a mintegy 11 ezer dolgozót, köztük 2800 bírót foglalkoztató bíróságokra. A perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, egy elsőfokú polgári peres ügy pedig átlagosan 97 napig tart Magyarországon, szemben a 246 napos uniós átlaggal – a többi közt ezt is tartalmazza az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolója a 2013-as tevékenységükről.
A beszámolót 136 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
Tavaly jelentősen több ügyet kellett tárgyalnia a magyarországi bíróságoknak a megelőző években tapasztaltnál, 2013-ban a két évvel korábbihoz képest 65 százalékkal volt magasabb a beérkezett, és 67 százalékkal a befejeződött ügyek száma. A perek 80-90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik, amelyet az OBH elnöke minőségi eredményként értékelt.
A bíróságok állami támogatása tavaly 8,3 százalékkal haladta meg az előző évit, saját bevételeikkel együtt 86,2 milliárd forintot költhettek el.
Az OBH tavaly jelentős számú jogszabályt vagy javaslatot véleményezett, a legtöbb 57 tervezet értékelésére a Belügyminisztérium kérte a bírákat.
A dokumentumból kiderül, hogy a legkisebb járásbíróság Zircen működik egyetlen bíróval, míg a legnagyobb, 227 bírót foglalkoztató a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Magyarországon az igazságszolgáltatást összesen 137 bíróság gyakorolja: a Kúria mellett 5 ítélőtábla, 111 járásbíróság, valamint 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság.
Tavaly 191 képzést tartottak a bíróságok alkalmazottainak, amelyen összesen 14 ezren vettek részt.
Törvényt alkotott a Ház a nemzetközi fejlesztési együttműködésről
Törvényt alkotott a Ház a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról, amire kormányhatározatban szólította fel a külügyminiszter.
A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslatot 187 igen, 6 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A jogszabály kimondja: Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységét nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, nemzeti érdekeit is tükröző külkapcsolatai alapján, az ország teherbíró képességének, valamint külpolitikai és külgazdasági prioritásainak figyelembevételével valósítja meg.
Rögzíti azt is, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet a segítségnyújtás hatékonyságának növelésével, a források elszámoltatható, átlátható és nyomon követhető felhasználásával, a segélyhatékonyság alapelveinek figyelembevételével, valamint a végrehajtásban használt eszközök, módszerek és az elért eredmények fenntarthatóságának biztosításával kell megvalósítani.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvény a továbbiakban keretjelleggel meghatározza ezen két szakpolitika alapelveit, valamint a tervezés, végrehajtás, finanszírozás és ellenőrzés alapvető szabályait. A részletes végrehajtási szabályokat rendeletek tartalmazzák majd.
Költségvetési Tanács: egységes kockázatkezelési rendszer kialakítása lenne célszerű
A büdzsé zárószavazása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke elmondta, megadják hozzájárulásukat a 2015-ös költségvetés elfogadásához. Mint mondta, azt értékelték, hogy a javaslat zárószavazásra bocsátott változata megfelel-e az államadósság-szabály követelményének.
Az elnök közölte, megállapították, hogy a GDP-arányos államadósság csökken. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságmutató 2015 végére 75,4 százalék, míg idén év végén a mutató értéke 76,3 százalék lehet.
Kovács Árpád közölte, a tanács megállapította, hogy a 2014-re várható és a 2015-re tervezett GDP reális gazdasági prognózison alapul.
Továbbra is úgy látják – folytatta –, hogy egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, fennmaradtak a kockázatok, különösen az állami vagyonnal kapcsolatos egyéb értékesítési, hasznosítási bevételek esetében.
Kovács Árpád elmondta, javasolják, hogy töröljék az országvédelmi alapot, mert az betöltötte a szerepét, célszerűbb lenne egy egységes kockázatkezelési rendszer kialakítása. Kifejtette: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített 100 milliárd forint tartalékot és az országalapot kellene egységesíteni, annak felhasználásához szigorú szabályok megalapítására lenne szükség.
Hozzátette: azt javasolják, a tartalék meghatározott százaléka 2015. szeptember 30-ig ne legyen felhasználható, azt követően is csak akkor, ha a hiánycél teljesülését a jövő évi költségvetési és gazdasági folyamatok nem veszélyeztetik.
A Költségvetési Tanács elnöke úgy látta, hogy a reméltnél kedvezőtlenebbül is alakulhat a GDP és az államháztartás hiánya: a növekedési várakozásokat tompíthatja az EU gazdasági teljesítményének mérsékelt stagnálása, vagy a deflációs folyamatok, illetve a geopolitikai feszültségek, az olajpiac bizonytalansága, továbbá az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatása.
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi büdzsét megalapozó törvényt
A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét.
Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.
A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők – továbbra is a piacon tudjanak maradni.
A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.
A törvény rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.
A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják.
A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.
A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. A törvény időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.
A törvény egyértelműsítette a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás hatályát, ennek értelmében jövő szeptember 30-át követően lehet megvizsgálni a megelőző hat havi tagdíjbefizetéseket. A jogszabály nem lesz visszamenőleges hatályú.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének – a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy – a szétválasztásáról is. Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.
A parlament elfogadta a 2015-ös költségvetést
Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.
A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat.
A gazdasági stabilitásról szóló törvény (Gst.) vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága – 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett – várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz.
Az államadósság-mutató 2015. december 31-ére tervezett mértéke 75,4 százalék az elfogadott törvény szerint. Így az államadósság-mutató a 2014 utolsó napján várható 76,3 százalékhoz képest eleget tesz majd az alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a törvényjavaslat parlamenti beterjesztésekor elmondta: a kormány a 2015. évi költségvetés összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ez óvatos becslés, a kormány reméli, hogy ez a valódi növekedés alsó szélét jelenti. Az államháztartás hiánya az uniós elszámolás szerint a GDP 2,4 százalékát éri el, a háztartások fogyasztása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet – tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter szólt a jövő évi adótörvények főbb vonásairól. Ismertette: maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó. Elmondta azt is, hogy jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatásösztönző programok is.
A jövő évi költségvetési törvénynek az állami kezesség- és garanciavállalás, viszontgarancia-vállalás és kezesi helytállásról szóló fejezete szerint a kormány 2015-ben együttesen 100 milliárd forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást. Ezzel párhuzamosan a 2015-ben vállalt állami kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 500 milliárd forintot.
A kormány 2015-ben 50 milliárd forint összegű, a vasúti közlekedésről szóló 2005-ös törvény szerinti állami kezesség melletti forrásbevonásra adhat felhatalmazást.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött, a vonatkozó törvényi bekezdések alapján, az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn. A viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85 százaléka.
A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség összege 2015. december 31-én nem haladhatja meg az 550 milliárd forintot.
A költségvetési törvény szerint az állam legkésőbb 2015. december 31-ei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.) legfeljebb 3,6 millió euró és legfeljebb 12 milliárd 330,3 millió forint tőkeösszegű, a stabilitási törvény szerinti adósságelemeit és azok járulékainak összegét, valamint legfeljebb 10 milliárd forint tőkeösszegű, a Gst. vonatkozó pontja szerinti adósságot eredményező ügyletből eredő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárat előtti visszaváltásából származó fizetési kötelezettségét.
A parlament által elfogadott büdzsé az általános forgalmi adóból 3 172 milliárd 385 millió forint, a jövedéki adóból 913 milliárd 500 millió forint bevételre számít 2015-ben, a távközlési adóból 56 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi tranzakciós illetékből 206,2 milliárd forint befizetést terveznek, reklámadóból 6 milliárd 600 millió forintot várnak.
A vállalkozások költségvetési befizetései közül a társasági adóból 341 milliárd 400 millió forint, a pénzügyi szervezetek különadója alapján 144 milliárd 200 millió forint bevételt terveztek be, a cégautóadó várhatóan 28 milliárd 800 millió forintot hoz a büdzsének, az egyszerűsített vállalkozói adó 83 milliárd 800 millió forinttal járul majd a büdzséhez.
A törvény melléklete alapján személyi jövedelemadóként 1 639,7 milliárd forintot fizet be a lakosság, lakossági illetékekként pedig 120 milliárd forint érkezik majd a büdzsébe.
Korlátozta a trafikok dohánybeszerzését a parlament
Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a trafikok kizárólag állami vagy azzal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak dohányterméket a jövő év szeptemberétől.
A képviselők 130 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyták jóvá – Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatára – a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges törvény módosítását. A Ház a változtatással egyben a kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvények közé is emelte a jogszabályt.
A miniszter az elfogadott javaslat indoklásában hangsúlyozta, a dohánytermék-nagykereskedők folytathatják tevékenységüket, vagyis a dohánytermékek megrendelésekor javaslatot tehetnek a trafikoknak, de dohányterméket nekik nem adhatnak el, csak a kiskereskedelmi ellátóknak.
Egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató
A négy közszolgálati médiaszolgáltató – Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. – egyesítéséről szóló törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés.
A Ház 131 igen szavazattal, 63 ellenvoks mellett szavazta meg a médiát érintő törvények változtatását, amelynek szükségességét az előterjesztők, a fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence az elmúlt négy év tapasztalataival és költséghatékonysági szempontokkal indokoltak.
A javaslat összegző módosító csomagjának minősített többséget igénylő paragrafusai nem kapták meg a kétharmados többséget, így a Ház egy olyan változatot fogadott el, amelyben ezek nem szerepelnek.
Egységesülnek a címképzés szabályai
Kormányrendelet állapítja meg a jövőben az országosan egységes formátumú címképzés szabályait a központi címregiszter indulásával összefüggésben – döntött az Országgyűlés.
A Ház 131 igen, 37 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadta el a központi címregiszter létrehozásával kapcsolatos, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosítását.
A törvény kiegészíti a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a jövőben a közterületek elnevezése országos szinten egységesebb képet mutasson, mint eddig.
A jogszabály tartalmaz rendelkezéseket az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díjáról, a közterület-felügyeletről, illetve a vagyonvédelmi szolgáltatatásról is.
A központi címregiszter létrehozása érdekében ingyenesen átadják az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, az egyes ingatlanokhoz tartozó címadatokat, valamint a címkoordinátákat a regiszter kezelésére felhatalmazott szervezetnek.
Kiegészülnek a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályok annak érdekében, hogy a jövőben elnevezésük országos szinten egységesebb képet mutasson, mint eddig. Rögzítik: minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen „az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található". Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot.
A törvény rendelkezik arról, hogy a közterület-felügyelet is biztosíthatja a közterületi parkolási szolgáltatást. A közterület-felügyelet feladata ezzel összefüggésben a parkolási díj megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazása.
A feladat ellátása mellett biztosítani kell a közterület-felügyelet számára a parkolás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a pótdíj kiszabása érdekében, hogy jogosult legyen a szükséges adatok kezelésére – olvasható az indoklásban.
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosításával az állam – kormányrendeletben meghatározottak alapján – átvállalhatja az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját.
Felhatalmazást kapott a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a magyarországi folyókra vonatkozó mértékadó árvízszinteket. Ennek az árvízvédelmi művek, a folyók nagyvízi medrét vagy a műveket keresztező, illetve a nagyvízi mederben elhelyezkedő építmények, vezetékek, egyéb létesítmények tervezésénél, méretezésénél és megvalósításánál van jelentősége. Az indoklás szerint a kérdést szabályozó miniszteri rendeletek jelenleg is hatályban vannak, a módosítás a felhatalmazás rendezésére irányul.
A jogszabály értelmében a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítása a kormány hatáskörébe került. A zárószavazást két hete elhalasztották a Miniszterelnökség kérésére annak érdekében, hogy a hatályba léptető rendelkezések között ne legyen ellentmondás.
Megszavazta az Országgyűlés a nemzetbiztonsági ellenőrzés módosításait
Az Országgyűlés megszavazta a nemzetbiztonsági ellenőrzés módosításait. Ennek értelmében a jövőben az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjainak is át kell esniük a nemzetbiztonsági ellenőrzésen.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett, a nemzetbiztonsági törvény módosításait tartalmazó törvényjavaslatot 179 igen, 7 nem és 9 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A gyermekvédelmi törvény módosításával rugalmasabbá válik a nevelőszülői jogviszony
A gyermekvédelmi törvény módosításával rugalmasabb lehet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szociális intézményi elhelyezés elutasításával szemben a bírósághoz lehet fordulni, és a nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban lévő, még iskolába járó gyermekeknek is ingyenes lehet a közétkeztetés a jövőben.
Az Országgyűlés minderről hétfőn döntött a szociális ellátási, a gyermekvédelmi és más törvények módosításának elfogadásával.
Elfogadták az új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó javaslatcsomagot
Az Országgyűlés elfogadta az új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó törvényjavaslat-csomagot, így például ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik, akkor a betétesek az eddiginél rövidebb idő alatt juthatnak majd a betéteikhez, a betétbiztosítás pedig a helyi önkormányzatok betéteire is kiterjed majd.
A módosításoknak köszönhetően Magyarország is része lesz az egységesülő európai betétvédelmi rendszernek – közölte korábban a nemzetgazdasági tárca az MTI-vel.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényt 131 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadták el, a jogszabály január elsején lép hatályba.
Emelkedik a hadiözvegyek havi járadéka
Mintegy ötven százalékkal emelkedik a hadiözvegyek havi járadéka, miután az Országgyűlés elfogadta a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosítását.
A parlament jogszabály minősített többséget igénylő részét 153 igen, 5 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá. Nemmel független képviselők szavaztak, míg az MSZP, az LMP és három független képviselő tartózkodott.
Hende Csaba honvédelmi miniszter által jegyzett jogszabály január elsején lép hatályba. E szerint a hadiözvegyek jelenlegi havi 21 375 forintos ellátását havi 10 688 forinttal emelik meg.
A határozathozatalok után hatvan perc szünetet rendeltek el.
