Az állattartásról szóló törvény módosításának általános vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal végződött a parlament keddi ülésnapja.

Szabó Rebeka (LMP) szerint az előterjesztő kapkodott, amikor összeállították a javaslatcsomagot, ugyanakkor közölte, a kormány jót akar a módosításokkal, mivel a felelős állattartás irányába mutat. Szerinte az ebadó nem töltheti be a funkcióját, mivel, aki nem akar adót fizetni az letagadja, hogy van kutyája, és senki nem ellenőrzi ennek valóságtartalmát. Szemléletformálásra is szükség van, az ehhez való ismeretanyag pedig a közoktatásban is megjelenhet - fejtette ki Szabó Rebeka.

Bödecs Barna (Jobbik) azt mondta, hogy kötelezővé kellene tenni az ebek összeírását. A politikus egyúttal kötelező módon elektronikus chipet ültettetne az ebekbe. Az évi 3500 forintos ebadóról azt mondta, annak nagysága nem ösztönzi a gazdákat arra, hogy megakadályozzák a keverékkutyák további szaporodását. Általánosságban egyetértett azzal, hogy élő állatokat ne lehessen kisorsolni nyereményként, de azt kérte, hogy bizonyos vágóállatok, például szilveszteri malacok vagy a húsvéti bárányok esetében - szigorú szabályok betartása mellett - ne alkalmazzák a tilalmat.

A független Szili Katalin elfogadhatónak nevezte a javaslatot, de kérdésesnek tartotta, hogy hogyan oldják meg a szabályok betartását. Az állatmenhelyek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy Belgium 62 menhely található, összesen 212 kóbor kutyával, míg Magyarországon 52 menhelyen körülbelül 6000 ebet tartanak.

Bartos Mónika (Fidesz) üdvözölte, hogy a tervezet a felelős állattartásra akar nevelni. Javasolta azt is, hogy valamilyen módon növeljék a populáción belül a magyar fajták arányát.

Göndör István (MSZP) támogatta az adatbázisok létrehozását, de kérte, hogy az elpusztult kutyák bejelentése az önkormányzatok vagy az önkormányzatokon keresztül a tulajdonos kötelessége legyen. A képviselő nagynak tartotta az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, miközben nem értette, hogy az ivartalanított állatok után miért nem kell fizetni. Joghézagnak nevezte, hogy mentességet kap az is, aki telepről visz haza kutyát. Szükségtelennek nevezte, hogy a volt gazdáknak öt éven keresztül meg kell őrizniük továbbadott kutyáik adatait.

A nutriát és a nyércet is nevesítenék a törvényben

Szalay Péter (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpiacon óriási kereslet van a prémek iránt. A képviselő javasolta, hogy az európai nyércet és a nutriát tenyészthető állatként szerepeltessék a törvényben. Úgy fogalmazott, hogy nem lát különbséget aközött, hogy egy állatot a húsáért vagy a szőréért tartanak.

Magyar Zoltán (Jobbik) a pézsmapocok, az ezüst sarkiróka vagy a nyestkutya tartását sem zárná ki. Felhívta a figyelmet, hogy a világpiaci tendenciák alapján a jövőben is lehetőség lesz arra, hogy ezeket az állatokat nyereségesen lehessen tenyészteni.

Kormányrendelet szabályozhatja az ebek chippel való ellátását

Kardeván Endre az elhangzottakra válaszolva közölte, hogy az ebek chippel való ellátását kötelező jelleggel kormányrendeletben akarják szabályozni. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is üzemel egy elektronikus adatbázis. Hozzátette, hogy a regisztrációs díjat szintén kormányrendeletben szabályozzák. Az államtitkár elképzelhetőnek tartotta az ebösszeírás kötelezővé tételét, de felhívta a figyelmet, hogy az komoly terheket ró az önkormányzatokra. Kardeván Endre a 3500 forintos éves ebrendészeti hozzájárulást viszont nem érezte túlzottnak.

Napirend után a jobbikos Korondi Miklós a pákozdi csatáról, párttársa, Szávay István Gömbös Gyula halálának 75., a szintén jobbikos Farkas Gergely Mikes pedig Kelemen halálának 250. évfordulójáról emlékezett meg.

Szabó Rebeka az állatok világnapjáról beszélt napirend utáni felszólalásában. Az LMP-s politikus azt mondta, hogy a velünk élő állatok több odafigyelést és felelősebb hozzáállást igényelnek. Azt kérte a törvényalkotóktól, hogy erre odafigyelve készítsék el a jogszabályokat. Kardeván Endre Szabó Rebeka felszólalására reagálva azt mondta, hogy jelenleg a legjelentősebb problémákat akarják kezelni. A tervek szerint a következő lépésben a kóbor állatok befogását és elhelyezését illetve az ebrendészeti telepek és állatmenhelyek működését meghatározó jogszabályok kerülnek terítékre. Kiemelte, hogy hamarosan időszerűvé válnak bizonyos uniós kötelezettségek is.

Az Országgyűlés lezárta az úgynevezett pláza törvényjavaslat általános vitáját. A képviselők elkezdték az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításáról szóló indítvány tárgyalását.

Pláza törvényjavaslat általános vitája

A jobbikos Bödecs Barna azt mondta, hogy nagyon súlyos, aggályos pontok vannak a javaslatban. Egyik passzusa nem törvényi előírásokat tartalmaz, hanem felhívást a kormány felé, de törvény csak törvényi kötelmeket szabhat meg - jegyezte meg, hozzátéve: nem országgyűlési határozatról van szó. Jelezte: a vonatkozó passzusok törlésére módosító indítványt adnak be. A Jobbik ebben a formában támogatni nem tudja a javaslatot - mondta. Varga Géza (jobbik) hozzátette: azt fontosnak tartották, hogy a témáról beszéljenek, de mint megerősítette, az indítványt támogatni nem tudják. Szerinte méltatlan egy ökopárt részéről, hogy a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot összekeverjék. A nagy kereskedelmi láncok zöldre mosdatásáról van szó, a javaslat nem foglalkozik azzal a problémával, hogy a méretgazdaságosság okán a kistermelőket, kisebb kereskedelmi egységeket lenyomják.

Szabó Rebeka zárszavában azt mondta: viccesnek tartja, hogy mindenki az LMP identitásával van elfoglalva. A gazdasági fenntarthatóságot is próbálták megcélozni a javaslattal, a fenntarthatóság szempontjait alaposan átgondolták - jegyezte meg. Szerinte nincs igaza Bödecs Barnának, az általa vitatott pont helyén van a törvényben. Azt szeretnék látni, hogy konkrét szakmai kritériumok alapján szülessen döntés, hol épülhet új kereskedelmi egység. Azt nem szeretnék, hogy egyfajta központi hatóság a helyiek bevonása nélkül döntsön.

Törvénymódosítás az állatok védelméről és kíméletéről

Kardeván Endre államtitkár expozéjában elmondta, hogy az állatvédelmi törvény módosításának legfontosabb vezérelve a veszélyes ebeknél fennálló joghézag megszüntetése mellett a hazai állatvédelmi szabályozás korszerűsítése. A fő célok között jelölte meg az ebtartási kultúra magasabb szintre emelését, az emberek biztonságára potenciálisan veszély jelentő ebek kérdéskörének újragondolását, és az állatvédelmi szankciórendszer reformját. Rögzíti az indítvány bizonyos állatfajok tartásának korlátozását, amelyek elszabadult példányai gazdasági és természeti károkat okozhatnak.

Kifejtette: egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a 100 ezret. Az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezőgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és egyéb természeti értékekben. Nemzetközi tapasztalatok szerint e kaotikus állapot felszámolásának leghatékonyabb eszközei, a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése, nyilvántartása és ivartalanítása. Főszabályként javasolják, hogy minden chippel megjelölt ebet egységes, országos elektronikus adatbázisban kell nyilvántartani.

Az adatbázisban szereplő információkhoz az állatok védelmében tevékeny hatóságok szakemberei térítésmentesen férhetnének hozzá. Törvényi szinten garantálnák, hogy a helyi önkormányzatok ebösszírást végezhessenek a jövőben is. Emellett az ebkataszteren alapuló ebrendészeti hozzájárulást vezetnének be, de az önkormányzatok döntenék el, kívánnak-e élni ennek lehetőségével. Az emberek biztonságára potenciális veszélyt jelentő kutyák kapcsán azt mondta, hogy az ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedése következtében rendelkezhet a hatóság. Nagy súlyt kap a megelőzés is, ha a szakember úgy ítéli meg, hogy veszélyt jelenthet az emberek biztonságára, a hatóság speciális szakértő bevonásával az ebet veszélyesnek minősítheti. A törvény korlátozná a gazdasági jelentőséggel nem bíró prémjükét tenyésztett fajok tartását, és megtiltanák, hogy az élő állatokat nyereményjáték díjának használják fel. Aki pedig állatvédelmi előírást sért, azt ilyen jellegű oktatáson való részvételre lehetne kötelezni.

A Fideszes Ódor Ferenc az általános vitában azt mondta, fontos, hogy a veszélyes ebeket, és általában a kutyákat nyilvántartásba vegyék, a védett állatokat pedig chipes azonosítással kell ellátni. Szintén fontosnak nevezte a tudati formálást, amelyet szabályozni szeretne a javaslat. Az emberek vagy ne tartsanak állatot, vagy azt felelősen tegyék - tette hozzá.

A Jobbikos Egyed Zsolt hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy indokolt és időszerű a 80-as évek végén hozott szabályozás újragondolása, mert megváltoztak az állattartás körülményei. Szerinte a legfontosabb tennivaló az ebállomány felmérése, így ebösszeírás is szükséges lehet. Erre elmondása szerint a törvény csak lehetőséget biztosít, a Jobbik viszont 3 évente kötelezővé tenné az önkormányzatok számára. Az ebadó felső határát 12 forintban állapítanák meg, és azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a havi illetménye nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, mentesülnének a megfizetése alól.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) szerint a kóborló állatokat is regisztrálni kell, és úgy vélte, a panelházba "bekényszerített" ebek tartása is egyfajta állatkínzás lehet. A szőrméjükért tartott állatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem szabad olyan jogszabályt elfogadni, ami versenyhátrányt jelent a többi országgal szemben. Ennek elkerülése érdekében a képviselő kezdeményezte, hogy ebbe a körbe vegyék fel a nyércet is a csincsilla mellé.

A felügyelet elnöke a bankellenes hangulat elkerülésére hívta fel a figyelmet, Göndör István (MSZP) szerint erősíteni kell az emberek pénzügyi ismereteit. A kereskedelemről szóló törvény vitájában valamennyi párt támogatta a helyi termelői piacok létrehozását.

Göndör István (MSZP) szerint az oktatási tárcának kell lépnie annak érdekében, hogy már középiskolában elsajátíthassák a fiatalok a kellő pénzügyi ismereteket. A politikus követendőnek tartotta az energiaszektorban már kialakított gyakorlatot, amelyben a szolgáltatóknak előre be kell mutatni a várható költségeiket a felügyeleti szervnek, amely eldöntheti, ezek mennyiben fogadhatók el és terhelhetők rá a fogyasztókra. Fontosnak tartotta annak nyomon követését, hogy az állami kamattámogatásokból ne a bankok húzzanak nyereséget.

Szász Károly, a PSZÁF elnöke szerint a vitában elhangzottakkal szemben a fogyasztók számára is alapvető üzenetnek kell lennie, hogy a szerződéses feltételeket teljesíteniük kell, mert ha nem ezt mondják, akkor "hihetetlen mértékű rombolást végzünk a rendszerben, ezt megengedhetetlennek tartom, mert aláássa az egész rendszer bizalmát." Szász Károly szerint nagyon fontos, hogy ne egy bankellenes hangulat alakuljon ki, hanem inkább a bizalmi légkört építsék.

A felszólalásokban követelt proaktivitással kapcsolatban a PSZÁF elnöke leszögezte: közel áll hozzá ez a szemléletmód, de "nincs olyan államigazgatási szerv, amely proaktívan tudna működni". Hozzátette, hogy a rendőrség sem vonható azért felelősségre, mert bűnesetek történnek. A felügyelet, még ha előre is lát eseményeket, nem tud beavatkozni, hiszen sok esetben nincsenek jogszabályi lehetőségei. A felügyelettől azt lehet elvárni, hogy az események bekövetkezése, azok észlelése és az intézkedések közötti reakcióidő minél rövidebb legyen - közölte a felügyelet elnöke.

Herman István (Fidesz) az előterjesztő nevében annyit tett hozzá: rendnek kell lenni a pénzpiacon, mert rendben lehet biztonságot teremteni és biztonságban lehet gyarapodni.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta, és mivel nem érkezett a javaslathoz módosító indítvány, így az Országgyűlés következő ülésén a képviselők szavaznak az előterjesztésről.

Font Sándor (Fidesz) a kereskedelemről szóló törvény módosításának általános vitájában előterjesztőként elmondta: ezzel lehetővé válna a helyi termelői piacok létrehozása. Eszerint a termelők a telephelyük megyéjében, illetve a telephely 40 kilométeres körzetében a helyi piacon termelőként vehetnek részt, ráadásul az ilyen termelői piacok az engedélyezési eljárásból kimaradnak és csak bejelentési kötelezettségük lenne. A módosítás célja, hogy az emberek könnyebben hozzájussanak a biztonságos, egészségre nem ártalmas és jó minőségű magyar termékekhez, amelyek ugyan némely esetekben drágábbak, mint a külföldi konkurencia "de nem szépen csomagolt dizájnokkal ellátott műanyagot kapnak, hanem szántóföldön, gabonával etetett jószágokat és ezek feldolgozott termékeit".

Patay Vilmos (Fidesz) úgy foglalta össze a javaslat célját, hogy az megteremti és szabályozza a helyi termelői piacokat, ahol a lakosság jó minőségű áruhoz juthat majd. Hangsúlyozta, hogy a szabályozás módosításával létrehozzák azokat a feltételeket, amelyek egyszerűbbé teszik az ilyen piacok működését.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) kiemelte, hogy a törvény a vidéki családokat és gazdákat hozza helyzetbe, azzal, hogy piacot teremt a magyar termékeknek. Megjegyezte, hogy miközben a jegyzőknek könnyebb lesz a helyi piacokat engedélyezni, a termékek is könnyebben eljutnak a vásárlókhoz.
    
Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy az előterjesztést támogathatónak tartják, mert fontos, hogy könnyen piacra kerüljenek a kistermelők árui. Azt viszont aggályosnak tartotta, hogy mi történik majd, ha a helyi piacok nem az elvárt módon működnek.

Szabó Rebeka (LMP) leszögezte, hogy a törvényjavaslat céljaival pártjuk teljes mértékben egyetért, azt viszont problémásnak nevezte, hogy a résztvevők körét a kistermelőkre szűkítik le. Elmondta, hogy pártjuk ezért támogatna egy olyan törvénymódosítást, amelyik nem zárná ki a családi formában működő termelőket.
    
Varga Géza (Jobbik) a javaslatot úgy jellemezte, hogy az pozitívan diszkriminálja a kistermelőket. A képviselő aki támogatásáról biztosította az elképzelést, azt hangsúlyozta, hogy ez a törvény megállíthatja és visszafordíthatja a kistermelők számának csökkenését.

Az előterjesztő Font Sándor a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, nem látott olyan aggályt, hogy a tervezet a jelenlegi formájában ne lenne elfogadható. Véleménye szerint az első nagy próba az lesz, hogy hányan fognak élni a termelői piacok adta lehetőséggel. Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010. évi jelentésének tárgyalásával folytatta ülését a parlament. A Fidesz szerint a szocialista kormányoknak nem volt érdekük, hogy komoly hatáskört adjanak a PSZÁF-nak, míg a Jobbik az MSZP-s kabineteket okolta a devizahitelek elszaporodásáért.

Az előre bejelentkezett felszólalók közül elsőként szólásra emelkedő Mágori Józsefné (Fidesz) hangot adott annak a véleményének, amely szerint a szocialista és szabad demokrata kormányoknak nem állt érdekükben, hogy komoly hatáskört adjanak a PSZÁF-nak. Felhívta a figyelmet, hogy a felügyelet 2010-ben, az alkotmány módosítása után alkotmányos szervvé vált, ráadásul rendeletalkotási jogkört is kapott. Hangsúlyozta, hogy felügyeleti státusztörvény módosítása után a szervezet korszerűbb és hatékonyabb lett. Hozzátette, hogy 2010. augusztusában, a PSZÁF elkészítette stratégiai jellegű fogyasztóvédelmi koncepcióját. Úgy összegzett, hogy a felügyeletnél végre olyan hasznos munka folyik, amelyre már nagyon régen szükség lett volna.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában a legsúlyosabb fogyasztóvédelmi és pénzügyi kérdésnek a lakossági devizahitelezés problémáját nevezte. A képviselő azt mondta, hogy a devizahitelek elszaporodása a szocialista kormányok bűne, és a nemzetközi bankrendszer tisztességtelenül eljáró tagjai "hamis, csaló, spekulatív termékeket" jelentettek meg Magyarországon.

Ertsey Katalin (LMP) jelentős lépésnek nevezte a pénzügyi békéltető testületek és a civil pénzügyi tanácsadói hálózat felállítását. Véleménye szerint a pénzügyi szektort ezért csak úgy szabad újraszabályozni, hogy közben növelik a bizalmat is.

A jobbikos Lenhardt Balázs fontosnak tartotta a magyar bankok és takarékszövetkezetek megerősítését. Mint mondta, jelenleg a pénzintézeti rendszer jelentős hányadban külföldi anyabankok tulajdonában van, amelyek leányvállalataik profitjának jelentős részét kiviszik az országból. A képviselő úgy vélte: a PSZÁF felelősségét is fel kell tárni abban, hogyan alakulhatott ki Magyarországon a devizahitelezés jelenlegi rendszere, "amelyben a fél ország tönkremegy".

Frakciótársa, Volner János arra kérdezett rá felszólalásában, hogy a felügyelet megtett-e mindent a lakosság kellő tájékoztatása érdekében a devizahitelekkel kapcsolatban. A politikus szerint vizsgálni kell azt is, hogyan válhatott kimagaslóan jövedelmezővé a bankszektor még a válság alatt is. Mint mondta, lehetséges, hogy azért, mert a törvényi környezet lehetővé tette, hogy egyoldalúan érvényesítsék anyagi érdekeiket az ügyfeleik rovására.

Babák Mihály (Fidesz) arra hívta fel a képviselőtársai figyelmét, hogy a PSZÁF az Országgyűlés felügyelete alá tartozik, így annak munkájával kapcsolatban nem a kormány felelősségét kell firtatni. "A kormány elvégezte a munkáját azzal, hogy létrehozta a pénzügyi felügyelet potens szervezetét" - mondta. A képviselő szerint erős pénzügyi szektorra van szükség Magyarországon, ehhez azonban elengedhetetlennek tartotta az erős felügyeleti szervet.

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka történelminek nevezte a tavalyi esztendőt a PSZÁF számára, a szervezet 2010. évi tevékenységét tárgyaló jelentés országgyűlési vitájában. A Jobbik képviselője a deviza-hitelválság kapcsán a kormány, a jegybank és a felügyelet összehangolt fellépését hiányolta, míg az LMP-s szónok azt mondta, bár történtek komoly előrelépések, de a szabályozási környezet továbbra sem védi a hiteleseket.

Seszták Miklós, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a tavalyi év történelmi jelentőségű volt a PSZÁF számára, amely nagyfokú függetlenséggel rendelkező, alkotmányos intézmény lett. A változások átformálták a PSZÁF munkáját, hatáskörét, felelősségét, s az újjászületés lehetőségét biztosítja a felügyelet számára - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, és jónak nevezte az irányt. Szólt arról, hogy közvetlen szabályozói jogkört kapott a szervezet és kiemelte a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erősítését is. Az átalakult piaci helyzet szükségessé tette a szervezeti és személyi változásokat, ezek megtörténtek - állapította meg a kormánypárti politikus. A felügyelet teszi a dolgát, a munka érdemben elkezdődött - fogalmazott Seszták Miklós.

Volner János, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy kormányzati logika most is érvényesült, és az összes módosító javaslatukat lesöpörték a PSZÁF-ra vonatkozó szabályozás megváltoztatásakor. A deviza-hitelválság kapcsán az összehangolt fellépést és egyeztetést hiányolta a kormány, jegybank és a PSZÁF részéről. Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát ki kell mondania előbb-utóbb az Országgyűlésnek - fogalmazott Volner, utalva a közelmúlt elmarasztaló ítéletére. A ellenzéki politikus kiemelte, hogy a bankok sokszor ellenérdekeltek, hogy az ügyfelek jól járjanak az árfolyammozgásokkal, hiszen akkor kevesebbet keresnek.

Scheiring Gábor, az LMP politikusa azt mondta, hogy komoly előrelépések történtek a pénzügyi rendszer felügyelete terén, de inkább az események után kullog a szervezet, a szabályozási környezet továbbra sem védi a hiteleseket. Mint mondta, egyetértenek azzal, hogy a pénzügyi rendszer elsődleges célja a gazdaság szolgálata, és a PSZÁF kiemelt célja a fogyasztók védelme kell, hogy legyen. Az egyoldalú szerződésmódosítás napi gyakorlat maradt, az eddig megtett intézkedések nem elégségesek - hangoztatta. Kockázati tényezőnek nevezte a végtörlesztést, a bankok olyan konstrukciókat kreálnak, hogy azok a hitelesek is, akik képesek élni vele, "cseberből-vederbe esnek". A bankadónál szintén komoly kockázatokat látott az ellenzéki vezérszónok, aki a bevezetését koncepciótlannak nevezte.

Az Országgyűlés megkezdte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2010. évi tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalását.

Szász Károly, a szervezet elnöke szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, hatékonyan működik, de alkalmazkodóképessége határára ért, ezért szerepét akkor tudja betölteni, ha további terheket nem raknak rá. Expozéjában ismertette, hogy a magyar pénzügyi szektor hárítani tudta a több éve tartó, és egyre újabb fordulatokat vevő globális gazdasági, pénzügyi válság ostromait, de a küzdelem nyomai egyre kevésbé takarhatók el. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell, hogy a közvetítőrendszer jövedelmezően működhessen, a képződő jövedelem pedig tőkeként a rendszerben maradhasson, növelve az alaptevékenység kockázatkezelő-képességét. "A jövedelemképződés nem egy ágazat belügye, hanem az egész gazdaság finanszírozásának kulcskérdése" - mondta Szász.

Nem a magas jövedelmezőséget kell támadni, hanem mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szektor tőkéjével szolgálja és betöltse társadalmi és gazdasági szolgáltatási funkcióját, mert a pénzügyi közvetítőrendszer olyan éltető infrastruktúra a modern piacgazdaság számára, amely nélkül az nem képes hatékonyan és versenyképesen működni, amely nélkül nincs növekedés és jólét - fogalmazott Szász Károly.

Babák Mihály (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában fontosnak nevezte azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyekkel az új kormányzat növelte a PSZÁF feladat- és hatáskörét. Kiemelte az alkotmánymódosítást, amellyel alkotmányos szervvé minősült a felügyelet, és rendeletalkotási jogot kapott, rendeletei pedig a miniszteri rendelettel egyenértékűek. Babák Mihály szerint a többletjogosítványokat már az ország európai uniós csatlakozásakor meg kellett volna adni a felügyeletnek, ennek hiányában ugyanis a magyar szerv le volt maradva a többi uniós hatóságtól. A politikus fontosnak tartja a PSZÁF szervezeti és funkcionális átalakítását és a többi közt azt, hogy lehetőség nyílt az elektronikus ügyintézésre.

A szocialista Tukacs István az elnök beszámolójából két momentumot emelt ki: a pénzügyi rendszer a terhelhetősége határára ért, ugyanakkor a vállalkozások számára fontos, hogy kiszámítható, biztonságos hitelrendszer működjön. A képviselő az interneten beinduló, játéknak álcázott gazdasági tranzakciók ellenőrzésével bővítené a PSZÁF feladatait, és a korábbi stresszteszteknél extrémebbeket alkalmazna a bankok esetében. Az eddig elvégzettről ugyanis - mondta - kiderült, hogy nem extrém, hanem maga a valóság.

Az önkormányzatokról, a kormány romastratégiájáról és a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulójáról beszéltek azok a képviselők, akik kedden napirend előtt szólaltak fel az Országgyűlésben.

Az MSZP-s Tóth József a helyi önkormányzatok szeptember 30-iki napjára, illetve az első szabad helyhatósági választásokra emlékezett, és úgy értékelte, az elmúlt közel másfél évben a kabinet bűnbakként kezelte az önkormányzatokat. Tállai András szakállamtitkár rögzítette, az Orbán-kormány nemhogy bűnbakként, de a magyar közigazgatási rendszer egyik alappilléreként tekint az önkormányzatokra. A rendszer átalakítása meg kell, hogy történjen - hangsúlyozta, visszautasítva egyúttal, hogy ne lenne egyeztetés az új önkormányzati törvényről. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 120 milliárdot vontak ki a szektorból és felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény garantálja a helyiek döntéshozatali jogát, az önkormányzati alapjogokat, a helyben lévő feladatellátást.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) túlzottan derűlátónak nevezte azt az "egyes sajtótermékekben megindult propagandát", miszerint modell értékű, vagy történelmi siker lenne a kormány társadalmi felzárkózási és romastratégiája. Az szerinte csak konzerválja az elmúlt 10 év zsákutcás cigánypolitikáját, a problémák okát csak a szegénységben láttatja. Bűnözés elleni zéró toleranciát, a cigány politikai elit átvilágítását, a bentlakásos iskolák, az önfenntartó börtönök ügyének képviseletét, a szociális támogatások átalakítását sürgette, a mintegy 100 milliárd forint felett diszponáló roma koordinációs tanács kapcsán pedig azt mondta, ez 100 milliárdos merénylet a tisztességes magyar állampolgárokkal szemben. Balog Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy az állam teljesítményt vár el, ha pénzt ad, a források felhasználását ellenőrizni is fogják. Felhívta a figyelmet arra, hogy cselekvési terv is készült, amely rögzíti, milyen összegből, mire mennyi megy el. Mint mondta, a siker azon múlik, sikerül-e meggyőzni embereket arról, hogy a romaintegráció közös érdek, ebben a jobbikos képviselő segítségét is kérve. Rámutatott arra, hogy az említett 100 milliárd forint felett a kormány diszponál, a koordinációs tanács véleményező és javaslattevő szereppel bír.

Ha ma történne a katasztrófa, semmivel sem lennénk felkészültebbek - értékelte az LMP-s Szilágyi László az egy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófára emlékezve. Szerinte a kormány viszonylag jól kezelte a helyreállítást, de a történtekből kinyerhető gazdasági-politikai profitját igyekezett maximalizálni, a környezeti rehabilitációs folyamat átláthatatlan, "sokak számára aranybánya". Tállai András - aki szerint a felszólalás volt politikai haszonszerzés - elképesztőnek nevezte, hogy az első évfordulón nem a erőfeszítésekről és a kárt szenvedettekről beszélt az ellenzéki képviselő, hanem pénzügyi számonkérést tart "pitiáner" hivatkozásokkal. Erre nem lehetett felkészülni - mondta a katasztrófa kapcsán az államtitkár, hangsúlyozva: a fizikai helyreállítás megtörtént, elkezdődött a jogi következmények levonása, több jogszabály-módosítást meghoztak, például a vörösiszap veszélyes anyaggá vált. Sajnálatos, hogy a katasztrófa bekövetkezett, de a kormány és az ország helytállt - összegzett az államtitkár.

Farkas Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az ivóvíz arzénmentesítésének kérdése Békés megyében két évtizedes kérdés, és hogy Románia területén, mintegy 20 kilométerre a határtól található egy ivóvízbázis, amely országhatáron átnyúló vízátvezetéssel megoldhatná a problémát.

A kereszténydemokrata Michl József az önkormányzati választások után egy évvel kitért arra, hogy az elmúlt 21 évben sok gonddal küzdöttek a 40 éves tanácsi rendszer után felállt önkormányzatok. Az önkormányzati képviselők létszámát felére csökkentető döntést történelminek nevezve megállapította, hogy az önkormányzatok hatékonysága ettől nem szenvedett csorbát. Síkra szállt az önkormányzatiság erősítése mellett és beszélt arról, hogy az Orbán-kormány folyamatosan segítette a forráshiányos kis önkormányzatokat. Tállai András államtitkár reagálásában elmondta, hogy a kormányprogram kiemelt része a közigazgatási rendszer megújítása. A kormányhivatalok létrejöttek, a járások kialakítása a következő lépés - emlékeztetett, szót ejtve arról is, hogy a január elsejétől hatályos alaptörvény rögzíti a meglévő önkormányzati alapértékeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiegészítő támogatások összege 2011-ben jelentősen nőtt, a megyei önkormányzati rendszer sorsa pedig rendeződött az intézményhálózat állami kézbe vételéről született megállapodással.