Pünkösd ünnepén három fontos eseményre emlékezünk: ekkor jött el a Szentlélek mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; ekkor alapította meg Krisztus az egyházat, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.

A húsvéti idő lezárását, a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház május 19-én, pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésének és a Krisztustól kapott missziós küldetésnek az emlékére a püspökök ilyenkor szolgáltatják ki a bérmálás szentségét.

Pünkösd az egyházmegyei székhelyeken és a nemzeti kegyhelyen

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét május 19-én 10 órakor.

Ternyák Csaba egri érsek május 19-én 10 órakor az egri bazilikában mutat be pünkösdi ünnepi szentmisét.

Márfi Gyula veszprémi érsek május 19-én a veszprémi Szent Mihály-bazilikában celebrál szentmisét. A szertartás keretében búcsúznak el a veszprémi hívek Bosco Szent János magyarországi körúton lévő ereklyéjétől.

Balás Béla kaposvári megyéspüspök a kaposvári székesegyházban pünkösdvasárnap a 10.30-kor kezdődő szentmise keretében bérmál.

Beer Miklós váci megyéspüspök május 19-én a 10 órai szentmise keretében végez bérmálást a váci székesegyházban.

Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni székesegyházban május 19-én 10 órakor mutat be szentmisét.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök május 20-án 10 órakor az urai egyházközség búcsúján mutat be püspöki Szent liturgiát.

Orosz Atanáz miskolci püspök-exarcha május 19-én 10.30-kor mutat be Szent Liturgiát a miskolci Búza téri székesegyházban.

Pápai Lajos megyéspüspök május 19-én délelőtt szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a győri bazilikában.

A 8. egyházmegyei nap keretében május 20-án Balinkán Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök 10.30-kor mondja el bevezető gondolatait a résztvevőknek. A főpásztor 15 órakor celebrál ünnepi szentmisét.

Udvardy György pécsi megyéspüspök május 19-én 11 órakor mutat be pünkösdi ünnepi misét a pécsi székesegyházban, s bérmálja a fiatalokat. Pünkösdhétfőn a Közösségek Ünnepe keretében 10 órakor Bosco Szent János ereklyéjének jelenlétében az ünnepi szentmise főcelebránsa Udvardy püspök lesz és P. Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök mond homíliát.

Veres András szombathelyi megyéspüspök május 19-én 10 órakor mutat be pünkösdi ünnepi szentmisét.

A Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyen pünkösdvasárnap, május 19-én 11 órakor Luscsak Jurij Nilus OFM, ungvári görög katolikus segédpüspök mutat be szentmisét. Másnap a pünkösdhétfői ünnepi nagymisét Alberto Bottari de Castello pápai nuncius celebrálja ugyancsak 11 órakor, a főpásztor a liturgia keretében megáldja a jubiláns házaspárokat.

Pünkösdi népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Májusfa

A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa a föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek.

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.