Az ünnepi szentmise bevezetőjében Orbán Szabolcs ferences testvér köszöntötte a nagyszámú zarándoksereget. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője elmondta, az idei búcsú mottójáról: „Boldog a méh, amely Téged hordott” – elsőként a boldogságos Szűzanya jut eszünkbe. Valamint azok az édesanyák is, akik a világra hoztak bennünket. Illetve mindazok a nők, akik életet hordoznak, ápolnak, akár biológiailag, akár szellemileg, lelkileg. „Tudjuk azt is, mi magunk is nem csak örömet, nem csak életet, nem csak jó cselekedeteket hordozunk, hanem bizony nagyon sok sebet, bánatot, szomorúságot, haragot, dühöt, amelyet ma ide, Csíksomlyóra is elhoztunk, ide a hegyre is felcipeltünk magunkkal. Azt kívánom mindannyiunk számára, hogy a Szűzanya közbenjárására a jó Isten áldja meg, gyógyítsa, élettel ajándékozza meg mindazt, amit ma egyénileg, vagy közösségileg, ide a két Somlyó közötti nyeregbe elhoztunk. Kívánom, hogy mindannyian az örömnek, a békességnek, az áldásnak a hordozói legyünk” – szólt az egyházi méltóság üzenete.

Ezt követően Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke szólt az egybegyűltekhez. Mint hangsúlyozta, Márton Áron püspök egy közel hetven évvel ezelőtti beszédében arról elmélkedett, hogy Erdélyben a szász, magyar, és román nemzetek közötti, a fennmaradásért folytatott versengést az édesanyák döntötték el, mert a magyar édesanyák nem szültek, mások igen. „Ha azt akarjuk, hogy itt a jövőben is találkozhassunk, és legyen még az összmagyarságot összefogó csíksomlyói búcsú a boldogságos Szűzanya tiszteletére, akkor az ő emlékére és őt követve mondjuk azt, boldogok azok az édesanyák, akik vállalják az életet, az itthon maradást. Annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei is vannak” – hangsúlyozta az egyházfő.

A pünkösdszombati szentmise prédikációjában Oláh Dénes, a Maros-Küküllő kerületi főesperes kifejtette, hogy a boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet. Elmondta, hogy az idei búcsú középpontjában álló Szűz Mária valóban boldog volt, mert szívébe véste ezeket a szavakat.

Mária alakjának fontossága kapcsán kiemelte, hogy a Szentírásban nem sokat szerepel Jézus anyja, de a keresztény hit három legfontosabb mozzanatánál, Jézus megtestesülésekor, az emberiség megváltásakor, valamint az Egyház születésekor egyaránt jelen volt.

Elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, a nemzeti romantikából. Öntudatra kell ébrendni. Eljött a tettek, a munka ideje – mutatott rá Oláh Dénes. A mi dolgunk a hintót húzni, nem egymás torkába harapni. A hintó a nép, ezt jegyezzük meg. Az alázat nagy dolog – fogalmazott a főszónok.

Miért ne lehetnénk káromkodó, pesszimista nép helyett imádkozó népként ismert lenni a világban? Aki imádkozik, az Isten kezét fogja. Az ima egybekapcsol minket. Egymásba kapaszkodva imádkozzatok! – szólította fel a tömeget Oláh Dénes.

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben zajló szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta. A csíksomlyói pünkösdi búcsú idei mottója: Boldog a méh, amely téged hordott.

A zarándokok egyházi zászlók, magyar és székely lobogók alatt érkeztek szombaton délelőtt a csíksomlyói Hármashalom-oltár elé.

A legnagyobb magyar zarándoklatra többnyire gyalogosan érkeztek a szombat hajnalban (vagy már az előző napokban) útnak indult keresztalják – vagyis kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója, és a településnevet jelző felirat mögé felsorakozó csoportok – a környező székely falvakból. Erdély, a Kárpát-medence és nagyvilág számos más pontjáról is érkeztek gyalogos zarándokok.

A Csíkszeredába vonaton, buszon vagy autóval érkezett zarándokok is gyalog tették meg a három kilométeres utat a Csíksomlyói Kegytemplomig, illetve kapaszkodtak fel a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, ahol a pünkösdi búcsú szabadtéri szentmiséjét celebrálják.

A Szék útján összefüggő embertömeg özönlött szombat délelőtt a kegytemplom felé. Feliratok, zászlók, sajátos kitűzők jelezték hordozóiknak a különböző Kárpát-medencei településekhez, kisebb közösségekhez való tartozását a felvidéki Tardoskeddtől a székelyföldi Oroszhegyig, a nyugat-magyarországi Fertőendrédtől a partiumi Aradig – de távolabbi országok lobogói is feltűntek a tömegben.