A képviselői hozzászólásokkal folytatódott, majd fejeződött be kedden késő este az Országgyűlésben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat általános vitája.

Fidesz: a meglévő ellátásokat nem érintik a változások

Csizi Péter (Fidesz) felszólalásában a 2002 és 2010 közötti időszakról beszélt. Mint mondta: az előző kormányok egyetlen intézkedése sem irányult a nyugdíjkassza forráshiányának megszüntetésére, ehelyett arra bíztatták az embereket, hogy nyugdíjcélú megtakarításaikat fektessék be, nem csak önkéntesen, hanem kötelezték is erre őket. A kormánypárti politikus leszögezte: "a rémhírekkel ellentétben a már korábban megállapított ellátásokat tovább fogják folyósítani 2012. január 1. után is", csak nem nyugdíjnak hívják majd. Csizi Péter szerint a javaslat rendet teremt a nyugdíjrendszerben és biztonságot ad a nyugdíjak kifizetésére.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) szerint rendet kell tenni a kedvezmények rendszerében. Megfogalmazása szerint, ha hosszú távon nem aprózzák el a nyugdíjrendszer kiadásait, akkor fenntartható a rendszer. A kormánypárti politikus emlékeztetett rá, hogy "Európa most nyírja a nyugdíjakat, és szorítja a nadrágszíjat".

MSZP: nincs létjogosultsága a az előterjesztésnek

Varga László (MSZP) szerint nincs létjogosultsága az előterjesztésnek, így azzal nem is értenek egyet. Nem lenne szabad felhatalmazást adni a kormánynak arra, hogy az új jogosultságokat bármikor csökkenthesse - fogalmazott az ellenzéki képviselő. A szocialista politikus szerint gazdasági válság idején az inflációkövető nyugdíjemelés elfogadható, ám a válság után nem. A törvényjavaslattal kapcsolatban hitelességi kérdéseket is felvetett az ellenzéki politikus. Emlékeztetett rá, hogy idén májusban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még csak a rendvédelmi dolgozók nyugdíjrendszerének változásairól beszélt. Varga László álláspontja szerint az euróválság nem magyaráz meg mindent, így azt sem, hogy miért romlott a hazai deviza 40 forintot az euróhoz képest is. Az államadósság elleni háború jól hangzik, de a kormány lépései nem ezt bizonyítják - vélekedett az ellenzéki képviselő.

Jobbik: érdemi vitára lenne szükség

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint azért is lenne fontos ennek a törvénynek az érdemi megvitatása, mert "egy év van még, utána a kormány elkezd kampányolni és egy-másfél éven keresztül kampányszerű osztogatást folytat majd, rendszerszintű átalakításokat nem végez". Az ellenzéki politikus szerint a nyugdíjrendszer kapcsán az egész társadalom szociális helyzetéről is mindenképpen beszélni kellene, mert ellenkező esetben csak arról vitatkoznak, hogy "a süllyedő hajón hová tegyük a zongorát".

Az általános vitát és az Országgyűlés keddi ülésnapját az elnöklő Jakab István lezárta.

Az ellenzéki pártok és a KDNP vezérszónokainak hozzászólásaival folytatódott az Országgyűlésben a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat általános vitája este.

MSZP: vonják vissza a törvényjavaslatot!

Harangozó Tamás, az MSZP egyik vezérszónoka a törvényjavaslat visszavonására és új életpálya-modell kidolgozására szólította fel a kormányt. Az ellenzéki politikus hozzátette: a törvényjavaslat bizonyítja, hogy nem a visszafoglalkoztatás, hanem a szolgálati nyugdíjak lenyúlása a cél. Gúr Nándor, az  MSZP másik vezérszónokának megfogalmazása szerint "sikerült a nyugdíjasoktól megvédeni a nyugdíjakat". A szocialista politikus szerint a javaslat csak azért nem alkotmányellenes, mert fél éve éppen emiatt módosították az alaptörvényt.

KDNP: igazságos és a célnak megfelelő törvényjavaslat készült

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) vezérszónoki felszólalásában igazságosnak nevezte a törvényjavaslatot, amely a célnak megfelel, hiszen a társadalmi elvárások szerint alakítja át a nyugdíjrendszert. A kormány a nyugdíjbiztosítási alap egyensúlyban tartását, nem pedig hitelből való fenntartását célozza meg - tette hozzá. Mint elmondta: szükséges, hogy a nyugdíjkassza kiadásai ne haladják meg a bevételeket, az életerős emberek visszatérjenek a munka világába, a foglalkoztatottság pedig  növekedjen. A törvényjavaslat tiszta viszonyokat teremt, hiszen nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltése után lehet folyósítani.

Jobbik: a módosítás túl bonyolult, hiányos, diszkriminatív és alkotmányosan aggályos

Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a tervezet túl bonyolult, a célokat egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, ráadásul "igazából egyik célt sem oldja meg". Az ellenzéki politikus szerint a kormány "visszatoloncolja" a korengedményes nyugdíjasokat a munkaerőpiacra, miközben az jelenleg sincs jó állapotban, ráadásul "a visszatoloncoltaknak esélyük sincs tisztességes megélhetést biztosító munkát találniuk". Bertha Szilvia hozzátette: a módosítás helyenként diszkriminatív, az európai joggal és néhol az alkotmánnyal sincs összhangban, szerinte ugyanis több része visszamenőleges jogfosztásnak minősül. Összességében Bertha Szilvia szerint a módosítás túl bonyolult, hosszú, mégis hiányos, diszkriminatív és nem valósítja meg a kitűzött célokat, ezért a Jobbik nem is támogatja azt.

LMP: a tervezet egyáltalán nem méltányos

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta: a nyugdíjkassza egyensúlyát a törvénymódosításban található eszközökkel nem lehet megteremteni. Ehhez a járulékfizető munkavállalók számának növelése szükséges. Csakhogy az LMP szerint ez a mostani tervezet erre egyáltalán nem alkalmas, ezért szerintük egy átfogó stratégiára lenne szükség, amivel azonban a kormány nem rendelkezik. Az ellenzéki politikus szerint a másik súlyos probléma a tervezettel, hogy egyáltalán nem méltányos az érintettekkel. A módosítások ugyanis nagyrészt olyan embereket érintenek, akik különösen veszélyes vagy ártalmas hivatást választottak annak tudatában, hogy ezért cserébe hamarabb mehetnek majd nyugdíjba. Vágó Gábor elmondta: visszamenőleges jogalkotásnak minősül a nyugdíjjellegű juttatások jogosultságának elvétele. Az LMP emellett durvának, aránytalannak és középkorinak tartja a feketemunkán ért nyugdíjasok büntetését, amely sérti az arányos büntetésről szóló alkotmányos elvet. Az ellenzéki politikus ezért a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése.

Kormány: a cél a korhatár előtti nyugdíjak többségének kivezetése a rendszerből

Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkára expozéjában elmondta: a törvényjavaslat a korhatár előtti nyugellátások és a szolgálati nyugdíjak új, együttes szabályozásáról szól, amelynél a legfontosabb elv, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy erre az elvre azért van szükség, mert a jelenlegi rendszerben ha kevesebb a nyugdíjkasszába érkező járulék, mint a kifizetés, akkor a különbözetet a központi költségvetés rendezi, vagyis az alap hiánya költségvetési hiányt is generál. Jelenleg pedig 3,7-3,8 millió járulékfizető és foglalkoztatóik teremtik meg a befizetések forrását, ebből ráadásul 1,5 befizető a minimálbérnek, vagy annál kevesebb összeg után fizetnek járulékot.

Az elmúlt években elterjedt és kiteljesedett a korhatár előtti nyugdíjak rendszere, ezért a mostani törvénymódosítás célja ezek többségének kivezetése a rendszerből - mondta Soltész Miklós.

Újdonság, hogy 2012-től szolgálati járandóságot kapnak azok, akik 1955-ben vagy azt követően születtek és a fegyveres szolgálat alapján szolgálati nyugdíjban részesülnek, noha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A szolgálati járandóságot nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti.

Az új szabályok a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő, de lesz kivétel. Akinek megvan a 30 éves szolgálati viszonya, az a felső korhatár előtt 5 évvel kérheti a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését, és ettől fogva csak veszélyhelyzet esetén hívható be szolgálatra. Erre az 5 évre az illetménye megegyezik azzal az összeggel, amelyet a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor teljes nyugdíjként kapna.

A másik kivétel azokra vonatkozik, akik 25 év szolgálati idővel rendelkeznek, ők könnyített szolgálatot kérhetnek. A heti munkaidejük ettől számítva 35 óra, és csak reggel 6 és este 22 óra között oszthatók be szolgálatra. A havi illetményük az utolsó normál szolgálati hónap bére alapján számolt távolléti díj.

A szolgálati járandóságban részesülők - ha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt - kérhetik a különleges foglalkoztatási állományba vételt - az úgynevezett szenior állományban. Ebben az esetben a katonák is a rendőrség állományába kerülnek, és a rendőrség határozott idejű szerződést köt velük, amely az öregségi nyugdíjas kor eléréséig tart. Ekkortól a szolgálati járandóság megszűnik, de az új jövedelem nettó összege nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. A heti munkaidejük 35 óra, és csak reggel 6 és este 22 óra között oszthatók be szolgálatra. Aki lemond erről a szenior foglalkoztatásról, és visszatér a szolgálati járandóság alá, még egy alkalommal visszavehető a különleges foglalkoztatásba.

Az államtitkár elmondta: bízik benne, hogy "a fegyveres szolgálat lényegéből eredő magasabb fokú áldozatvállalás és a többletjogok olyan összhangját tartalmazza a javaslat, amely hosszabb távon fenntartható és az érintettek számára is elfogadható életpályát teremt".

Soltész Miklós leszögezte, hogy a módosítások után a kormány szigorúan szankcionálja a feketemunkát: attól a szolgálati járandóságban részesülő személytől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, a nyugdíjfolyósító megvonja a járandóságot, és büntetésként az egy éves járandóságát kell megfizetnie.

Fidesz: A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága a cél

Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka elmondta: csaknem 250 ezer ember ellátását határozza meg a törvényjavaslat. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: többet költünk szociális kiadásokra, mint a visegrádi országok, miközben a magyar népesség egyre öregedik. A törvényjavaslat célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága - tette hozzá.

A mostani korai nyugdíjak egy része arra ösztönöz, hogy a nyugdíjasok egyéb kereső tevékenységet is végezzenek - fogalmazott Talabér Márta. A Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: nyugellátást a jövőben csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően lehet folyósítani.

Korhatár előtti ellátást, vagy átmeneti bányászjáradékot a Nemzeti Szociális Alapból folyósítanak a jövőben. Talabér Márta hozzátette: a nyugdíjakat a befizetett járulékok terhére kell folyósítani, az egyensúlyt biztosítani kell. Ha ez megbomlik, akkor egy forint nyugdíj kifizetéséhez akár 20 fillér államadósság is társulhat.

A fideszes vezérszónok emlékeztetett rá, hogy megszüntették a második pillér kötelező jellegét, az állami rendszerbe visszalépők vagyona pedig azonnal csökkentette az államadósságot. Talabér Márta cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint megszűnne a hölgyek 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége és az özvegyi nyugdíj is. A törvényjavaslat szerint megszűnik a szolgálati nyugdíj, amelyet szolgálati járandóságként kell tovább utalni.

A szolgálati jogviszonyban már nem alkalmazhatóknak a közszolgálatban kell munkát felajánlani. Ha a nyugdíj mellett munkát vállaló bevételei elérik a minimálbér 18-szorosát, vagyis az évi 1 millió 650 ezer forintot, akkor szüneteltetni kell a nyugdíjjárandóság folyósítását. Feketemunka esetén pedig végleg elveszítik a juttatást - ismertette a törvényjavaslatot részleteit Talabér Márta.

Az adótörvények általános vitájával folytatódott az ülésnap. A kormánypártok szerint elkerülhetetlen az államadósság csökkentése, a Jobbik viszont a költségvetés adófilozófiáját bírálta. Az általános vitát elnapolták, mivel a levezető elnök befogadta a Fideszes Babák Mihály azon javaslatát, hogy a tervezethez szerda délután 16 óráig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

A Fidesz az adóváltozásokról

Tamás Barnabás (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az adóváltozások fókuszában az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány tartása, az egészségbiztosítási alap bevételeinek növelése, az egykulcsos adórendszer megszilárdítása, a gyermekvállalás ösztönzése, az adómorál növelése és a versenyképesség javítása kell, hogy álljon. A képviselő az egykulcsos adórendszer előnyének nevezte, hogy aki többet dolgozik, az többet is keres. Hangsúlyozta, hogy ezért ki kell vezetni a szuperbruttót is, ami először a 202 ezer forint alatti jövedelmeknél lehetséges. Kiemelte az adóelőleg szabályok pontosítását is.

Fidesz: a cél indokolja a termékdíj bevezetését

A Fideszes Nagy István felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népegészségügyi termékdíj bevezetése az egészséges élelmiszerek fogyasztását serkenti, ha erre nem sikerül az embereket erre rávenni, akkor plusz adóbevételt jelent. A cél indokolja az adóemelést, a plusz bevételekkel az egészségügy "égető forráshiányát" akarják pótolni. A jövő évi költségvetés egyén fejezeteiről szólva közölte, az új büdzsé csökkenti az államadósságot és segíti a magyar gazdaság versenyképességét.

Font Sándor: elkerülhetetlen az államadósság csökkentése

A Fideszes képviselő szerint elkerülhetetlen az államadósság csökkentése, ha a szorult helyzetből ki akarnak kerülni. Felszólalásában a korábbi évek államháztartási hiányát, illetve GDP-hez mért államadósságát ismertette, hozzátéve, ennek a mutatónak a javítása a legnagyobb kihívás. A termékdíjjal kapcsolatban közölte, egyetlen egy alapvető élelmiszerre sem terjed ki ez az adófajta.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) a települési adókról beszélt

Az új költségvetés lehetővé teszi a települési adók megállapítását és több garanciális feltételt is fűztek a túladóztatás elkerülése érdekében - mondta Székyné Sztrémi Melinda. A képviselő szerint rögzítik, hogy a vállalkozókra kivetett települési adó nem lehet magasabb a vállalkozó iparűzési adójánál, az előző évi adóterhekhez képest pedig legfeljebb 20 százalékkal emelkedhet. Kitért az ingatlanok adóztatására is, mint mondta ez jelenti az önkormányzatok második legnagyobb bevételét. Úgy vélte, célszerűbb lenne, ha a telkek adóztatásánál nem kellene külön-külön megvizsgálni, hanem a hasznos alapterület után állapítanák meg a közterhet.

Jobbik: téves a költségvetés adófilozófiája

A Jobbikos Kiss Sándor szerint téves a költségvetés adófilozófiája. Mint mondta, azt elfogadja, hogy 445 milliárd forintot kell "bekasszírozni", de szerinte annak mikéntjével van a baj. Mint mondta, nem használják ki a gazdaság ilyen fajta irányításának a lehetőségét, a koncepció fantáziátlan, olyan adókat vetnek ki, amiket a legkönnyebben lehet beszedni. Frakciótársa, Volner János azt mondta: ha ezt a 445 milliárdot a termelő szférára fordítanák, akkor a feldolgozóiparban, a bányászatban és az építőiparban dolgozó 1,5 millió embernek 20 ezer forinttal növekedne a fizetése. Cséfalvay Zoltán államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva idézte Adam Smith közgazdászt, aki szerint a jó adót könnyű beszedni, nem önkényes, előre kalkulálható, nem ösztönöz adóelkerülésre és arányos. Szerinte ezeknek a kritériumoknak a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer megfelel.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János elnapolta az általános vitát.

Az MSZP elhibázottnak nevezte a kormány adópolitikai elképzeléseit, amelyek - a szocialisták szerint - a gazdagoknak kedveznek. A Jobbik a társadalommal szembeni brutális lépésnek tartja az áfa kulcsának emelését. A Fidesz a népegészségügyi termékdíj emeléséhez kért támogatást.

MSZP: a kormány elrugaszkodott a valóságtól

Burány Sándor (MSZP) felszólalása elején kijelentette, hogy "ami itt zajlik", az nem a válságtól, hanem "a valóságtól való elrugaszkodás". A kormányzati intézkedéseket bíráló képviselő azt mondta, hogy a kabinet elhibázott úton megy tovább és két egymást követő évben a legjobban keresőknek kedvez, miközben "folyamatosan kiszúr" a legalacsonyabb jövedelműekkel. Ha tíz százalékkal megemelik a minimálbért, akkor - véleménye szerint - a dolgozók még nem kapnak többet, de megnő a munkáltatók bérköltsége. Ez elsősorban a hazai versenyszférában foglalkoztatottak zömének munkát adó kisvállalkozóknak jelent majd hátrányokat - mondta Burány Sándor. Hozzátette, hogy ezt a szektort még járuléknöveléssel is sújtják,  ennek következménye a foglalkoztatás csökkenése lesz.

A Fidesz felemeltetné a csőd és felszámolási eljárások illetékét

Vitányi István (Fidesz) arról beszélt, hogy a tervezet több ponton módosítja az illetékekről szóló törvényt, egyezményesíti a kedvezményes illeték megszerzésének feltételeit. Felhívta a figyelmet, hogy a gépjárművek után ezentúl nem a motor köbcentiben kifejezett űrtartalma, hanem a kilowattban meghatározott teljesítménye alapján kell fizetni. A javaslat meghatározza a csőd és felszámolási eljárásokban használtak illetékeket - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz ezeket felemeltetné, ahogy drágábbá tenné a válást is.

Jobbik: brutális lépés az áfa kulcsának emelése

Nyikos László (Jobbik) a társadalommal szembeni brutális lépésnek nevezte az áfa kulcs felemelését. A képviselő feltette azt a kérdést is, hogy a kormány miért nem használja a vagyoni típusú adókat. Megjegyezte, hogy az adóknak egyszerűeknek és áttekinthetőknek kell lenniük, de ez egy ilyen bonyolult rendszerben nem valósul meg. Döbbenetesnek tartotta, hogy Matolcsy György szerint az adónak nem célja az igazságosság.

A népegészségügyi termékdíj mellett érvelt a Fidesz

Mágori Józsefné (Fidesz) a népegészségügyi termékdíj emelésének támogatására kérte képviselőtársait. A képviselő hangsúlyozta, hogy egy átlagos magyar évente 36 kilogramm cukrot és hét kiló sót fogyaszt el. Szavai szerint a konyhasó mértéktelen fogyasztása túlterheli a vesét, szív és keringési rendellenességeket valamint magas vérnyomást okoz.

Az MSZP vitatta Matolcsy György megállapításait

Az MSZP-s Kovács Tibor azt mondta: a nemzetgazdasági miniszter által elmondottakkal szinte egyáltalán nem tud egyetérteni, Matolcsy György megállapításai nagyrészt nem voltak igazak. Kifogásolta a többi közt, hogy a miniszter sikeresnek nevezte az egykulcsos adórendszert, holott erre Európában szinte egyáltalán nincs példa. A csipszadó bevezetése által - a kormány állításaival ellentétben - egy fillérrel sem emelkedik az egészségügyre fordítható forrás, más forrásokat ugyanis épp akkora mértékben vesz el a kormány az egészségügyből, mint amennyit a termékdíjjal hozzátesz. Frakciótársa, Józsa István azt kifogásolta, hogy a kormány az alacsony keresetűektől von el jövedelmet. Mint mondta, az előterjesztés, amely "456 milliárd forintos, brutális adóemelést" tartalmaz, rombolja a gazdaságot, hiszen a vállalkozások nem lesznek képesek növelni foglalkoztatottaik számát. A képviselő járulékcsökkentést sürgetett az emelés helyett, a munkahelyteremtés érdekében.

Fidesz: saját lábára kell állítani az egészségügyet

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügyet nem lehet csak járulékokból finanszírozni, ezért megpróbálják saját lábára állítani az ágazatot. Ennek részeként megtisztítják azt az oda nem illő költségektől, hogy végül járulékokkal és az egészségügy költségvetési során szerepelő fogyasztási típusú adóbevételekkel rendezni tudják a helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a magas só illetve cukortartalmú ételek megadóztatása révén azok is kiveszik a részüket az egészségügy támogatásából, akik életmódjuk miatt nagyobb mértékben használják majd az egészségügy szolgáltatásait.

MSZP: 210 ezer alatt veszítenek az emberek

Veres János (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a bruttó 210 ezer forint alatti jövedelmű adóalanyok nettó jövedelme biztosan csökken majd. A képviselő hozzátette, hogy a személyi jövedelemadó változtatásával illetve a járulékfizetési kötelezettség kiterjesztésével nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalkozások, amelyek nem képesek magas bért fizetni alkalmazottaiknak. Reális veszélynek nevezte, hogy emiatt sok vállalkozás megszűnhet. A politikus közölte, hogy amikor a Fidesz tíz évvel korábban, kettő esztendő alatt, ötven százalékkal növelte a minimálbért, "akkor ágazatok szűntek meg Magyarországon".

A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka szerint folytatódik jövőre is az aktív gazdaságpolitika, míg a jobbikos felszólaló azt hangoztatta a jövő évi adótörvényekről szóló javaslat általános vitájában, hogy a kormány az ellenkezőjét teszi annak, amit megfogalmaz. Az LMP koncepciótlannak tartja az előterjesztést.

KDNP: folytatódik az aktív gazdaságpolitika jövőre is

Seszták Oszkár, a Kereszténydemokrata Néppárt kormánypárt vezérszónoka a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat kapcsán azt mondta, az aktív gazdaságpolitikai tevékenység folytatódik jövőre is. Kiemelte: nem igaz az érv, hogy a világgazdasági körülmények nem gyűrűznek be a magyar gazdaságba. Ha az akkori kormány 2008-ban világosan látja, hogy világgazdasági válság küszöbén állunk, és időben reagál, a későbbi negatív következmények is mérsékelhetők lettek volna - mutatott rá, hozzátéve: a mostani kormány gyorsan és aktívan reagált a külső körülmények változásaira; számos adóváltozáson volt tetten érhető, és ez a mostani törvénycsomagban válik teljessé.

A KDNP-s politikus kiemelte az arányos adórendszer bevezetését, az ehhez való konzekvens ragaszkodást, és nagyon fontos törekvésnek nevezte, hogy jövőre megóvják az első sikereket, amelyek a foglalkoztatás bővülésében jelentkeznek. Kitért az államadósság csökkentésére is, amely nem célja, hanem eszköze a gazdaságpolitikai fordulatnak. Példátlanul magas, mintegy 300 milliárdos tartalékot képez a jövő évi büdzsé - mondta, hozzátéve: folytatódik az átállás az új adópolitikára is. Jelezte: 27 milliárd forint maradhat jövőre azoknál a családoknál, ahol a szülők közalkalmazottak, köztisztviselők. Az áfa két százalékpontos növelése azt a célt szolgálja, hogy nagyobb biztonságban legyen a jövő évi gazdaságpolitika - közölte, és a javaslat támogatását kérte.

Jobbik: félretájékoztatják az embereket

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a kormány ellentétes dolgot tesz, mint amit megfogalmaz, félretájékoztatják az embereket, rossz adatokat közölnek. A tervezet 445,5 milliárdos megszorítást tartalmaz bizonyos adófajták emelésével, míg a tárgyalt indítvánnyal együtt az egyéb intézkedések összesen 795 milliárdos a megszorítást jelentenek a magyar társadalomnak - fejtette ki. A munkavállalók 87 százaléka rosszul járt ezzel az adórendszerrel - mondta Volner János, aki szerint az egykulcsos adórendszer nem hozott gazdasági növekedést, ténylegesen megbukott, és mégis marad. Hozzátette: egyik oldalról lebontják a szociálpolitikai rendszert, másik oldalon közlik, hogy aki rosszul járt, az nem kap semmiféle kompenzációt.

LMP: az oktatás és az innováció jobbítására lenne szükség

Vágó Gábor (LMP) azt kifogásolta, hogy a kormány olcsó, kiszolgáltatott munkaerővel csábítaná a befektetőket az országba, ahelyett, hogy az oktatásba és az innovációba fektetve olyan gazdaságot építene, amely magas hozzáadott értékű termékeket állít elő. Mint mondta, a söralátétnyi adóbevallás ígérete nem valósul meg, ehelyett már most jóval több adónem van a rendszerben, mint ahány a kormányváltáskor volt. A politikus sarckivetésnek nevezte a jövő évi adótörvény-javaslatban foglaltakat. Az LMP másik vezérszónoka, Scheiring Gábor azt mondta: az adórendszer nem teljesíti a tőle elvárható három célt: a javak igazságos elosztását, a munkahelyteremtés elősegítését és a fenntarthatóság szempontjának érvényesülését. Elmondta azt is: pártja 2 százalékos általános járulékcsökkentést hajtana végre a munkahelyteremtés érdekében, de azokban a térségekben, ahol jelenleg szinte lehetetlen munkát találni, ennél nagyobb mértékben csökkentené ezeket a terheket.

A Fidesz a Széchenyi Pihenőkártya előnyeit hangsúlyozta

A fideszes Bánki Erik arra hívta fel a figyelmet, hogy míg eddig az üdülési csekket 72 500 forintos összegig kaphatták a dolgozók adómentesen, addig a Széchenyi Pihenőkártyán keresztül ez a keret 450 ezer forintra emelkedik jövőre. Mint mondta, az igénybe vehető szolgáltatások köre is kibővül: dolgozónként üdülésre 225 ezer forint adható, míg 150 ezer forint fordítható vendéglátási szolgáltatásra és további 75 ezer forint rekreációs, egészségmegőrzési célokra. "A kormány komolyan vette, hogy a turizmust erősítenie, támogatnia kell" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a hazai vendéglátás fellendülése munkahelyeket eredményezhet.

Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő, az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy a globális adóversenyben helytálljanak - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat expozéjában. A Fidesz szerint az adótörvények a munkavállalást ösztönzik, az MSZP pont ennek ellenkezőjét látja.

Matolcsy György: Matolcsy: a siker és a kudarc oka az adórendszer

Expozéjában kitért arra, hogy a jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását, illetve, hogy az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát. A tárcavezető kijelentette: miután az EU adórendszerével nem lehet globális versenyt nyerni, Magyarország tavaly nyáron elkezdte egyéni útját. Ennek keretében a pénzügyi egyensúly megteremtése, a foglalkoztatás növelése mellett fontos szerepet kap az adórendszer átalakítása - mutatott rá.

Mint mondta, az új gazdaságpolitika alapja a növekedés megteremtése, ennek egyik eleme az államadósság csökkentése. Ha az előző három kormány 2002 óta nem hozott volna össze akkora adósságot, amelynek 1.100 milliárd forint, a bruttó hazai termék 3,6 százaléka a kamata, akkor ennyi adócsökkentést lehetne megtenni - hívta fel a figyelmet Matolcsy György.

Lezsák: a jövő hétig függetlenként dolgozhatnak az MSZP-ből kilépett képviselők

Az adótörvények tárgyalása közben, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéja után az elnöklő Lezsák Sándor a plénum előtt bejelentette, hogy Kövér László házelnök várhatóan a jövő héten dönt az MSZP-ből kilépett tíz képviselő frakcióalakításra irányuló bejelentéséről, addig őket azok a jogok illetik meg, amelyekkel a független képviselők rendelkeznek.

Fidesz: az adórendszer a munkavállalást ösztönzi

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy olyan versenyképes adórendszert akarnak létrehozni, amely a munkahelyteremtést, és főleg a munkavállalást ösztönzi, hogy egyre többen visszatérjenek a segélyek világából a munka világába, hogy minimális többletmunka is többletjövedelemként jelentkezzen. Közölte: a Fidesz képviselőcsoportja elvárja a kormánytól, hogy november második felében, még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt, terjessze a parlament elé a bérkompenzációs rendszer alapelveit rögzítő törvénymódosítást. Hangsúlyozta, hogy nem csak a közszférában kell megoldani a bérkompenzációt, hanem az államnak 2012-ben a versenyszférában is hozzá kell járulnia ehhez.

Mint mondta, a fogyasztást terhelő adóknál némi növekedés figyelhető meg, de közben az élő munka terheit csökkentik. Szerinte az áfa-emelés nem "vagdalkozás", hiszen ennek bevétele nem folyó kiadásokat finanszíroz, hanem egy olyan alapba kerül, amelynek célja, hogy megvédjék az országot az euróövezet válságának gazdasági hatásaitól. Hozzátette, 2008-ban nem volt tartalék, ezért kellett az IMF-hez fordulni. Hangsúlyozta, hogy olyan versenyképes adórendszerre van szükség, amely akkor tud a legsikeresebben működni, ha egyszer a válság elmúlik. Márpedig el fog múlni - tette hozzá.

Rogán Antal szerint az ellenzéki pártok a 2010 előtti bukott gazdaságpolitikához térnek vissza mostani adójavaslataikkal. Mint mondta, az MSZP alternatív javaslatai drasztikus adóemeléseket jelentenek, csak a szja átalakítása 320 milliárd forintos plusz adókivetést eredményez, míg az LMP 188 milliárdos szja-emelést javasol és kétszeresen megemelné a jövedéki adót.

MSZP: az adórendszer munkahelyeket csökkent és gátolja a gazdaságot

Tukacs István, az MSZP egyik vezérszónoka azt mondta, hogy a kormány által javasolt adórendszer gátolja a gazdaságot, nem munkahelyeket teremt, hanem csökkent, nem egyszerűsít, hanem bonyolulttá teszi a rendszert, és nem kevesebb adófajtát jelent, hanem többet. Matolcsy György gazdasági miniszter ragaszkodik bukott gazdaságpolitikájához, aminek alapja a bukott adópolitika - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az MSZP az áfaemelést nem támogatja, mert ezzel a szegény rétegek járnak rosszul. Úgy vélte, hogy az a áfa-emelésből képezni kíván tartalék már elfogyott, hiszen a kormány a reálisnál kedvezőbb euró árfolyammal és gazdasági növekedéssel számolt. Vállalhatatlannak nevezte, hogy az egészségbiztosítási kassza hiányának rendezése érdekében a munkavállalói járulékot megemelik 1 százalékkal. Ezzel lényegében kivetik a vizitdíjat, amit nem az fizet meg, aki orvoshoz jár, hanem minden munkavállaló - tette hozzá.

Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka azt mondta: az MSZP alternatív adójavaslatai Rogán Antal szavaival ellentétben nem adóemelést, hanem 173 milliárd forintos adócsökkentést jelentenek, a Fidesz javaslatához képest. Mint mondta, a szja ügyében az MSZP nem tudja elfogadni, hogy az adórendszer kis- és közepes jövedelműek adóterhelését növeli, nagyobb jövedelműeknek viszont adócsökkentést jelent. Szerinte a kiskeresetűek jövedelme 10 ezer forinttal, a középes keresetűeké 5 ezer forinttal csökken, különben miért javasolna a Fidesz kompenzációt.

A kollektív bűnösség, a jövő évi egészségügyi költségvetés, az ENSZ-világnap kapcsán Magyarország BT-tagsága, a Szabad Európa rádió 60 évvel ezelőtti megalakulása, valamint a sajtószabadság ügye szerepeltek reggel a parlamentben a napirend előtti felszólalások témái között.

Fidesz: Szerbia kérjen bocsánatot!

A fideszes Varga István "Lehet-e kollektív bűnösség a XXI. századi Európában?" címmel elmondott felszólalásában - kitérve arra, hogy 1956. október 25-én "az ávós pribékek" a békés tömegbe lövettek a Kossuth téren - azt mondta: örömmel tapasztalta, hogy a restitúciós törvénnyel kapcsolatban fordulat következett be. Dicsérte a magyar diplomácia kiállását az ügyben és azt mondta, Szerbiának bocsánatot kell kérnie a népirtásért, amelynek keretében Tito partizánjai 50 ezer magyart gyilkoltak le, e nélkül nem lesz megbékélés, nem lesz Szerbia az Európai Unió tagja. Németh Zsolt külügyi államtitkár felidézte, szomorú aktualitást adott a kollektív bűnösségről való gondolkodásnak, hogy mintegy két éve a Benes-dekrétumokat a szlovák nemzeti tanács megerősítette. A szerbiai törvény indirekt módon a kollektív bűnösség elvére épült, a magyarságot kirekesztve a kárpótlásból - folytatta, megerősítve: a magyar kormány fontosnak tartotta rögzíteni, hogy elfogadhatatlannak tartja a jogszabályt és súlyos következményei lesznek, ha az abban foglaltak változatlanul maradnak. Megkezdődtek és ígéretesen haladnak a tárgyalások a VMSZ és a szerb kormány között, és úgy tűnik, az egyéni felelősség alapján állapítják majd meg a háborús bűnt, a módosítás a rehabilitációs törvény keretein belül fog megvalósulni. Bízik abban - tette hozzá -, hogy a megbékélési modell megvalósításáról még nem késtek le.

Jobbik: több pénzt az egészségügynek!

Gyenes Géza jobbikos képviselő a 2012-re tervezett egészségügyi költségvetést bírálta, amely szerinte a működésre sem biztosít elegendő forrást az ágazatnak. Nem derült ki, mit tekint az egészségügyi ellátórendszer célállapotának a kormány, nincs fedezet a humánerőhiány orvoslására, nincs garantálva, hogy a tervezett pluszbevételeket az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésre fordítják - értékelte, hozzátéve: emberek veszíthetik el egészségüket, halhatnak meg szükségtelenül a büdzséjavaslat alapján. Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a prioritások között említette, hogy egyensúlyba kerüljön az Egészségbiztosítási Alap. Jelezte, hogy gyógyító-megelőző ellátásokra 55 milliárd forinttal többet szán a kabinet, mint ami az idei évi eredeti előirányzat volt, a baleseti adó, a népegészségügyi termékadó emeli a bevételeket. A kormány biztosítja az egészségügyi ellátórendszer stabilizálását, és kiemelt céljának tekinti a lakosság egészségügyi állapotának javítását, a szabadidő- és a diáksport támogatását, a létesítmény-fejlesztést - mondta.

MSZP: a ENSZ BT-tagság az Orbán-kormányon múlt

Szabó Vilmos (MSZP) az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának hatályba lépéséhez kötődő ENSZ-világnapon azt mondta, az elmúlt 66 év bizonyítja a szervezet életképességét. Köszönetet mondott azoknak, akik fáradoztak Magyarország nem állandó ENSZ BT-tagságának elnyerésén. Szerinte abban, hogy ez nem sikerült, szerepet játszott az, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye csökkent az Orbán-kormány másfél éves tevékenysége alatt. Németh Zsolt reagálását felhasználta arra, hogy gratuláljon a tagságot elnyert Azerbajdzsánnak és kiemelte, hogy a tagság elnyeréséért folytatott versengést a magyar-azerbajdzsáni kétoldalú kapcsolatok nem sínylették meg. Közölte: késedelemmel és hátránnyal indult a magyar kampány, az előző kormány nem fektetett hangsúlyt erre. Nem most kellene vádaskodni, hanem annak idején el kellett volna végezni az alapszintű feladataikat - fordult a szocialista politikushoz, hozzátéve: ideje van az önvizsgálatnak, vizsgálják meg, mi az ő felelősségük az ügyben. Megjegyezte, hogy a kampány nem volt hiábavaló, hozzájárult a magyar külpolitika globális nyitásához.

A KDNP a SZER megalakulására emlékezett

A KDNP-s Pálffy István a Szabad Európa Rádió 60 évvel ezelőtti megalakulására emlékezett. Mint mondta, a rádió itthon a szabadság reményét táplálta, ami 55 évvel ezelőtt kézzelfoghatóvá is vált, és a SZER a megtorlás után is tartotta a magyarokban a lelket. Végül elérte célját, és saját működése vezetett önnön megszüntetéséhez - tette hozzá, köszönetét fejezve ki azért, amit ez az állomás adott. Németh Zsolt azt mondta, a SZER nem választható el az 1956-os forradalomtól, ami visszaadta a magyarságnak az önbecsülését, és a rádió - amelynek sikerült az elkötelezettséget, a magyar identitást a kommunizmus legsötétebb időszakában is fenntartania Magyarországon - az 56-os igazság fenntartásának eszköze volt. Köszönetét fejezte ki a rádió egykori munkatársainak, akik közül többen a díszpáholyból hallgatták végig a képviselő és az államtitkár szavait.

LMP: sérült a sajtószabadság

Karácsony Gergely (LMP) a Médiatanács egyéves működése alapján úgy ítélte meg, hogy a testület döntéseiből egyfajta politikai irányultság rajzolódik ki. A Lánchíd Rádió, amelyet sokan sorolnak a Fidesz médiabirodalmához, minden pályázatot megnyert, amit törvényesen lehetett, ehhez képest az ellenzéki Klubrádió nem volt ennyire sikeres - hozott példákat álláspontja alátámasztására és úgy összegzett: a sajtószabadság ügye Magyarországon az elmúlt egy évben sokat sérült.