Több mint hat órán át tartó vitát folytattak a képviselők a megyei önkormányzatok vagyonának és intézményeinek állami tulajdonba és fenntartásba helyezéséről szóló törvényjavaslatról és a kapcsolódó alkotmánymódosításról szerdára virradó éjszaka.

LMP: számos hiányossága van a javaslatnak
Az LMP-s Szilágyi Péter vezérszónoki felszólalásában azt mondta, hogy az elhibázott gazdaságpolitika miatt komoly forráshiány van a költségvetésben, nem tudni, hogy azokat az alapvető közszolgáltatásokat miből finanszírozzák majd, amelyeket átvennének a megyei önkormányzatoktól. A javaslatnak számos hiányossága van és kiüresítik a megyei önkormányzatokat - mondta. Feltette a kérdést, hogy mi a célja a kormánynak az átvétellel, és mi lehet a több száz milliárd forintnyi vagyon sorsa. Szerinte ez egyértelmű, a "matolcsizmus" következményeit fogják ebből finanszírozni. Hozzátette: a felélés ellen nincsenek biztosítékok a javaslatban. Szilágyi László hangsúlyozta, azon múlik az ellátórendszer jövője, hogy az alapellátást hogyan erősítik meg, illetve, hogy mikor lesz pénz népegészségügyi programra.

Osztolykán Ágnes az oktatási intézményekkel kapcsolatban azt mondta, a közoktatás válságára ez a lépés nem válasz, a Fidesz számára az államosítás csak öncél, amely nem társadalmi vita, hanem egy alkufolyamat eredménye.

Répássy: "kényszer intézményfenntartók" voltak a megyei önkormányzatok
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára felszólalásban elmondta: a rendszerváltáskor létrehozott helyhatósági rendszer nem adott nagy autonómiát a megyei önkormányzatoknak, amelyek "kényszer intézményfenntartóvá" váltak. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy sokszor a helyi önkormányzatoktól a megyéknek kellett átvenniük a nem működő intézményeket. Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a kormány nem "jókedvében" alkotta meg ezt a törvényt, ám szükség volt erre a lépésre, mert másként csődbe mehetnének a megyei önkormányzatok. Az államtitkár hozzátette: a helyi önkormányzatoknál most is történnek ingyenes vagyonátadások. Példaként az egyházi, alapítványi fenntartásba kerülő iskolákat említette Répássy Róbert. Ezek az intézmények ezután is a közösség érdekeit szolgálják - tette hozzá.

Fidesz: racionális működtetés és a szakmai nívó emelése a cél
Szalay Péter (Fidesz) felszólalásában a racionális működtetés és a szakmai nívó emelését nevezte a törvény legfontosabb céljának. A kormánypárti politikus hozzátette: módosítani kell az egészségügyi ellátási körzetek határait.

Babák Mihály azt emelte ki, hogy fontos kérdésről van szó, jelentős változást irányoznak elő és egzisztenciális kérdéseket érint. A mostani rendszer nem jó, az intézmények fejlettségi szintje pedig nem egyenlő, van, akinek "kacsalábon forgó" egészségügyi intézménye van - mondta.

MSZP: felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja
Varga Zoltán (MSZP) hozzászólásában azt mondta, hogy a kormány - a magán-nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan, ahol magánbefektetők tőkéjét államosította - most a megyei önkormányzatok vagyonát veszi el. A szocialista politikus szerint ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Varga Zoltán szerint most kényszerű a költségvetési hiány kordában tartása, ám ehhez az vezetett, hogy nem vették figyelembe a világgazdaság folyamatokat. A belső fogyasztás várt fellendülése sem történt meg - tette hozzá.

Lamperth Mónika felszólalásában azt mondta védhetetlen a tervezet és nem tartja tisztességesnek, hogy éjszakára tették ezt a vitát. Közölte, nem érkezett válasz arra, hogy mitől lenne a tervezett rendszer jobb, mint a mostani.

Jobbik: költségvetési megfontolások állnak a háttérben
Kiss Sándor (Jobbik) szerint költségvetési megfontolások miatt nyújtotta be javaslatát a kormány

Párttársa, Bana Tibor felszólalásában méltatlannak nevezte a vita körülményeit, amelyen csak egyetlen megyei közgyűlési elnök vett részt. Az ellenzéki politikus szerint konszolidáció helyett csak államosításról és a megyék kiüresítéséről lehet beszélni.

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, nincs garancia arra, hogy hasznosabban, hatékonyabban fognak az intézmények működni.

Szabó Erika államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, nem tapasztalta a konstruktív hozzáállást, és politikai kliséket használtak az ellenzéki képviselők. A legtöbb kérdésre a politikusok az államtitkár szerint választ kaptak.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a több mint hatórás vitát.

Napirend utáni felszólalásában Ughy Attila (Fidesz) a főváros XVIII. és XIX. kerületében élőket érintő villamosvonal-fejlesztésről beszélt. A kormánypárti politikus beszámolt arról, hogy a 42-es villamos pályájának meghosszabbításával - 12-14 milliárd forint értékű beruházásban - 40-50 ezer olyan fővárosi lakost lehet bevonni a környezetbarát , kötöttpályás közösségi közlekedésbe, akik Budapest peremkerületeiben élnek. A kormánypárti politikus méltatta a két kerületi önkormányzat és főváros példás együttműködését. Ughy Attila ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházás megkezdéséhez még hiányzik a szakminisztérium államtitkárságának támogató levele.

Lezsák Sándor ezt követően - hajnali egy órakor - lezárta az Országgyűlés keddi ülésnapját, a képviselők szerda reggel folytatják munkájukat.

A megyei önkormányzatok vagyonának és intézményeinek állami tulajdonba és fenntartásba helyezéséről szóló törvényjavaslat és a kapcsolódó alkotmánymódosítás együttes általános vitájával folytatta munkáját kedden este az Országgyűlés.

Répássy Róbert: Rendszerszintű megoldásra van szükség
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztő tárca nevében tartott expozéjában az önkormányzatok működésének veszélybe kerülésével indokolta az alkotmánymódosító javaslatot. Az államtitkár szerint a megyei önkormányzatoknak kiosztott feladatokat nem követte állami finanszírozás, ezért a döntéssel az új alaptörvény 2012. januári hatályba lépéséig sem lehet várni. Répássy Róbert szerint rendszerszintű megoldásra van szükség, ezért az adósság újratermelődése csak a feladatok felülvizsgálatával kerülhető el. Meg kell teremteni az alkotmányos garanciákat. Ez elkerülhetetlen feltétele az adósság felszámolásának és az önkormányzatok működésének - zárta felszólalását az államtitkár.

Szabó Erika: a kormány célja, hogy az intézmények biztonsággal tovább működjenek és megszűnjön az adósság újratermelődése
Szabó Erika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára a törvényjavaslat előterjesztője nevében elmondta, hogy 740 megyei intézményről, köztük egészségügyi-, szociális-, oktatási-, ifjúságvédelmi-, és közművelődési intézmények biztonságos működéséről kell dönteni. A kormány célja, hogy az intézmények biztonsággal tovább működjenek és megszűnjön az adósság újratermelődése - mondta. Szabó Erika hozzátette: sürgős intézkedésre van szükség, hiszen a megyék 147 milliárd forintnyi hiányt halmoztak fel. Az államtitkár megfogalmazása szerint fellégezhetnek a megyei önkormányzatok, összes vagyonuk 2012 januárjában állami tulajdonba, az intézmények pedig állami fenntartásba kerülnek - emlékeztetett az államtitkár.

Fidesz: nem fog kiüresedni a megyei önkormányzatok világa
Szűcs Lajos (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a szocialista kormányok az elmúlt 5-6 évben 180 milliárd forintot vontak ki a megyei önkormányzati rendszerből, amellyel gyenge, intézményfenntartó megyéket akartak létrehozni. A kormánypárti politikus szerint a törvényjavaslattal a rendszerváltozás idejére visszanyúló rendszer hibáit kívánják kijavítani. Nem kerülnek bizonytalan helyzetbe sem a munkahelyek, sem az ellátások, hiszen éppen ezzel a javaslattal próbálják rendezni a problémákat - mondta. Szűcs Lajos hangsúlyozta: egy kézbe kerülnek a fővárosi és megyei kórházak, így lehetőség nyílik a betegek jobb ellátására. Az oktatási intézmények is közös szemléletű fenntartásba kerülnek - tette hozzá. Szűcs Lajos szerint nem fog kiüresedni a megyei önkormányzatok világa, hiszen a területfejlesztés a megyékhez került.

MSZP: A parlamentarizmus megcsúfolása a törvény benyújtásának módja
Lampert Mónika (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz pillanatnyi hatalmi érdekeihez igazítja az alaptörvényt, a jelenlegi a kormányváltás óta ez a 11. alkotmánymódosítás.

Lukács Zoltán (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a Fidesz politikusai "le akarják nyúlni a megyei vagyont és le is nyúlják". Az ellenzéki politikus szerint a megyéjük árulói lesznek a megyei közgyűlési elnökök, ha megszavazzák a törvényt. Az ellenzéki képviselő a törvényjavaslat visszavonását sürgette.

Kovács Tibor, az MSZP harmadik vezérszónokaként a parlamentarizmus megcsúfolásának nevezte a törvény benyújtásának módját. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárt saját képviselőit is lenézi, amikor a javaslatokat velük sem egyezteti. Kovács Tibor szerint a kormány két nap alatt kivégzi a megyei önkormányzatokat, mert semmilyen feladatuk nem lesz. A területfejlesztésre nincs hazai forrás, az uniós források pedig 2013-ig le vannak kötve - tette hozzá.

KDNP: az egész világon az egészségügy átalakítása zajlik
Nagy Kálmán (KDNP) a vezérszónoki körben azt mondta, az egész világon az egészségügyi rendszer átalakítása zajlik, és ez mindenhol problémákat okoz. Most azt várják a kormánytól, hogy olyan rendszert alkossanak, amelyben az állam minden betegért felelősséget vállal. Kitért arra is, hogy az előző kormányok alatt hevesen tiltakoztak sok módosítás ellen, ide sorolta a kórházak privatizációját. Mint mondta, ez irányított betegellátás lett volna. Hangsúlyozta, hogy funkcióváltás lesz, mert erre szükség van, és ezt úgy szeretnék véghezvinni, hogy az embereket "ne vigyék ki az egészségügyből". Hozzátette, hogy a törvény tisztességes, és annak jó szándékát nem lehet elvitatni.

Jobbik: teljes pályás letámadás a megyei önkormányzatok ellen
Hegedűs Lorántné, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: a kormány teljes pályás letámadást indított a megyei önkormányzatok ellen, mivel azokat a kistelepülésekkel együtt nem tekintik életképesnek. Úgy vélte, a 400 milliárd forintot is meghaladhatja annak a vagyonnak az értéke, amelyet a kormány így elvenne. Felhívta a figyelmet arra, hogy különbségek vannak önkormányzati és állami vagyontárgy között, és soha nem gondolták volna, hogy az önkormányzatok konszolidációját "vagyonelkobzással és padláslesöpréssel" hajtják végre.

Staudt Gábor, a párt másik vezérszónoka hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a vagyon ugyanúgy eltűnne, mint a rendszerváltás során. Hozzátette, felmerülhet a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés gyanúja, ebben az esetben a Jobbik bűntető feljelentést fog tenni.

Kitért arra is, hogy a normaszöveg, és annak indokolása "köszönőviszonyban sincs egymással".

A vezérszónoki kör után a képviselői felszólalásokkal folytatódott az agrárgazdaság 2010-es helyzetéről szóló jelentést általános vitája a parlamentben.

Jobbik: a jelentés még csak nem is diagnosztizálja a problémákat
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában leszögezte: a jelentés nem kezeli, de még csak nem is diagnosztizálja a magyar európai uniós csatlakozás hátrányos következményeit a magyar mezőgazdaságra nézve. Az ellenzéki politikus szerint a jelentésben szót kellett volna ejteni a magyar termékjelölések kusza rendszeréről, valamint a "közmunka és erdőgazdálkodásról szóló rész akár a tavalyi anyagból is kimásolható lett volna". Emellett a jobbikos képviselő szerint erősíteni kellene a vidéki, helyi szerveződéseket, valamint növelni kellene a tanyaprogramra fordított állami támogatást.

Fidesz: nehézségekkel terhelt, mégis eredményes év volt 2010
Győrffy Balázs (Fidesz) szerint az agrárgazdaság szempontjából 2010 nehézségekkel terhelt év volt, a kormány mégis eredményeket tudott felmutatni. A kormánypárti politikus szerint 2010 az ipari és természeti katasztrófákról lesz emlékezetes. Győrffy Balázs kiemelte a nemzeti földalapkezelő leválasztását a vagyonkezelőről. Szerinte meg kell vizsgálni: miért történt, hogy sok földért nem piaci árat fizettek a bérlők, sőt egyes esetekben egyáltalán nem fizettek a bérlésért. A kormánypárti politikus hozzátette: a GMO elleni harc fontos eleme a kormány politikájának, de ezt nem csak tiltani kell, hanem alternatívát is kell állítani helyette, és erre lehet jó a fajtanemesítés. Emellett a Fidesz szerint kitörési pont lehet a bio-energiahordozók termelése is.

Fidesz: a mezőgazdaság kulcságazat
Czerván György (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság kulcságazat, aminek helyzete az emberek mindennapjait is befolyásolja. Hozzátette, hogy a mezőgazdaság és a minőségi élelmiszertermelés Magyarország számára kitörési pontot jelenthet, mert a világ több országa nem fogja tudni megtermelni a lakói számára szükséges mennyiségű élelmiszert. Kiemelte, hogy a kormány számára a mezőgazdaság a vidék megújításának záloga, a vidéki munkahelyek megteremtésének eszköze. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaság részaránya a tavalyi GDP-ben 2,9 százalékot tett ki, de, mint mondta, az ágazat jelentősége ennél sokkal nagyobb. Kitért arra is, hogy a 2010-es év nem volt sikeres a mezőgazdaságban, amit az időjárás mellett annak tudott be, hogy a kormány fél esztendő alatt nem tudta megfordítani az előző nyolc év uralkodó trendjeit.

Fidesz: az agrárgazdaság helyzete mindenkit érint
Bodó Imre (Fidesz) is sarkalatos kérdésnek nevezte az agrárgazdaság helyzetét, mert az minden magyar állampolgárt érint. A képviselő hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet kell szentelni a családi, valamint az egyéni gazdaságoknak. A falugazdászok több területen is segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak, ezért hálózatukra mindenképpen szükség van - jelentette ki. Kitért arra is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a vízkészletre, a belvízhelyzet rendezésére, illetve a vízelvezető rendszerek karbantartására és felújítására.

Fidesz: problémás a szarvasmarhák húsának értékesítése
Szalay Péter (Fidesz) a szarvasmarha-tenyésztés kapcsán problémásnak nevezte a hús értékesítését. Megjegyezte, hogy Magyarországon több multi, illetve más értékesítési lánc is eladja a tejelésre tenyésztett állítok húsát, ami sokkal rosszabb minőségű, mint a húsukért tartott szarvasmarháké. A képviselő a hortobágyi szürkemarhákra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint kellő reklám után Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is nagy mennyiségben lehetne eladni ennek a rendkívül egészséges fajtának a húsát. Egyúttal a munkahelyteremtés szempontjából kiemelten fontosnak nevezte a nyúl, a strucc és az emutenyésztést.

Ángyán József államtitkár reagálásában elmondta, hogy a csaknem négyórás vitában összesen 29 felszólalás volt, ez is jelzi, hogy komoly vita folyt a jelentésről. Azt ígérte, az elkövetkezendő időszakban több alkalom lesz arra, hogy az agrárium kérdéseit megvitassák. Nem csak a jelentésről szólt a vita, hanem több olyan megjegyzés, kérés is felmerült, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhat egy működőképes stratégia megalkotásához.

Arra kérte a képviselőket, hogy fogadják el a jelentésről szóló határozati javaslatot. A felszólalást követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

Az agrárgazdaság 2010. évi teljesítményéről szóló jelentés általános vitájával folytatták a képviselők a parlament keddi ülésnapját.

Fidesz: nagyobb hangsúlyt fektetnek az élelmiszergazdaságra

Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a jelentés nagyobb hangsúlyt fektet az élelmiszergazdaságra, a foglalkoztatottak létszámára, és az agrárdiplomáciára. Hozzátette: minden olyan információ megtalálható benne, amely az agrárfolyamatok megértéshez, nemzetgazdasági szerepének megítéléséhez kell.

Kifejtette, komoly diplomáciai siker volt a földmoratórium három évvel való meghosszabbítása, probléma viszont, hogy a földhasználatról nincsenek pontos adatok, mert a különböző adatbázisokban ellentétes adatok szerepelnek.

A vízgazdálkodással kapcsolatban közölte, hogy 46 ezer kilométer csatorna segíti a vízelvezetést és az öntözést, de ennek csak ötöde van állami tulajdonban. Az elmúlt évben meghaladta a csapadék átlagos mennyisége az 1000 millimétert, ezért folyamatosan kellett védekezni. Hozzátette: nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözéses gazdálkodásra.

Kitért arra is, hogy az agrárágazat kibocsátása 5,7 százalékkal csökkent, ezért tovább romlanak a foglalkoztatási kilátások.

A zöldenergiával kapcsolatosan azt mondta, 2020-ig a négyszeresére kellene növelni a bioetanol- és másfélszeresére a biogáz termelést, ez jelentős struktúraváltozást fog okozni.

MSZP: nem a megfelelő következtetéseket vonták le

Gőgös Zoltán (MSZP) vezérszónoki felszólalásában azt mondta, az elmúlt évi beszámolóhoz képest, amelyben sok politikai kinyilatkoztatás volt, az idei egy "korrekt, szakmai anyag", de rossz következtetéseket vontak le a számokból.

Kiemelte az állattenyésztést, mivel a baromfiágazaton kívül mindegyik területen csökkent a tenyésztés, pedig ez az ágazat foglalkoztatja a legtöbb embert az agráriumban. Mint mondta, olyan beruházások valósultak meg, amelyek nem teremtettek új munkahelyeket, viszont sikerült megőrizni azokat.

A politikus szerint a kis- és középvállalkozásokat (kkv) nagyobb mértékben kellene támogatni, mert 110 ezer embert foglalkoztatnak az agráriumon belül, és nem kellene őket "a nép ellenségének tekinteni".

Megemlítette azt is, hogy az ágazat eredményessége javult, és szerinte 2011-ben is ez várható. Az állattartók nyeresége nem biztos, mivel magasak a takarmányárak - mondta.

Gőgös Zoltán szerint alapvető likviditási problémák jelentkeztek az ágazatban, amely megoldására új hitelkonstrukciókat kellene kidolgozni.

KDNP: fontos lépés volt a földmoratórium meghosszabbítása

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) felszólalásában nagy hangsúlyt fektetett a földmoratórium meghosszabbítására, amelyről azt mondta, fontos diplomáciai lépés volt, ezzel időt nyertek arra, hogy kidolgozzák az új földtörvényt.

A jelentéssel kapcsolatban közölte, a készítők figyelembe vették az előző évben felvetett szerkezeti, és tartalmi javaslatokat, így összehasonlítható maradt, és látszódnak a tendenciák is.

Hozzátette, hogy ez a jelentés még mindig nem egészen a mostani kormány teljesítményét mutatja, mert a 2009-ben elkezdett stratégiát 2010 második felében módosították.

A növényvédő szerek előállításával kapcsolatban a képviselő javasolni fogja a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy bizonyos hatóanyagok kivonása után vegyék figyelembe a helyi talajviszonyokat.

A politikus szerint kiemelt feladat volt a parlagfű-mentesítés, összesen 5270 esetben 5482 hektárra rendeltek el védekezést, és több mint 4 ezer alkalommal róttak ki bírságot.

Jobbik: hiányzik a vezetői összefoglaló

A Jobbikos Varga Géza a jelentéssel kapcsolatban azt mondta, szerkezetét és tartalmát tekintve jelentősen javult az előző évihez képest, adatai tájékozódási pontként szolgálhatnak majd, bővültek az ágazati témakörök, amelyek megfelelően kidolgozottak, de hiányzik a vezetői összefoglaló. Ebből egyértelműen kirajzolódnának azok az adatok, amelyek mutatnák az előrehaladást - tette hozzá.

Varga Géza kitért arra, hogy a mezőgazdaság problémáit csak a vidék egész problémakörének kontextusában lehet értelmezni. A vidéknek számító terület 66 százalék, az ehhez kötődő népesség aránya kétszerese az EU-s tagállamokhoz képest, a foglalkoztatás fele a vidékhez kötődik, de a bruttó hozzáadott érték csupán harmadát állítják elő - mondta.

A vidéki megélhetés legfontosabb forrása a mezőgazdaság lehetne, de csökken a foglalkoztatási szerepe, mivel a termelési volumene 5,7 százalékkal esett. Ennek okaként a képviselő a természeti csapásokat említette. Hozzátette: a hozzáadott érték növelésének ösztönzése prioritást kell, hogy élvezzen a jövőben.

LMP: új elemekkel bővült a beszámoló

Szabó Rebeka (LMP) kiemelte, hogy új elemekkel bővült a beszámoló, és a környezetvédelem is külön fejezetbe került.

Kifejtette, hogy alapvető fontosságú a "földkérdés" rendezése, mert ez a mezőgazdasági termelés alapja, ehhez képest nem fordítottak elég figyelmet erre a területre a beszámolóban.

A biogáztermeléssel kapcsolatban megállapította, hogy nem nőtt sem a termelés, sem a felhasználás, pedig ez kívánatos lenne. Az erdőgazdálkodással kapcsolatban csak annyit állapít meg az összegzés, hogy a minőség jó, de ehhez nem rendel adatokat és ezzel ellenkező tapasztalatok is vannak.

A képviselő azt mondta, a jelentés szerint számos ágazatban csökkent a közvetlen értékesítés, pedig ennek növelése hasznos lenne. Nem derül ki, hogy a helyi termelői piacokat hogyan próbálja a kormány segíteni - közölte.

Szabó Rebeka elmondta, egyetért a kormánnyal abban, hogy a mezőgazdaság fontos része a munkahelyteremtésnek, ezért erősíteni kell a szociális szövetkezeteket, és a közmunkaprogramot is.
Személyeskedésektől sem mentes hozzászólásokkal folytatódott a kisebbségek helyzetét taglaló beszámoló parlamenti vitája.

MSZP: visszalépés a kisebbségi jogokban
Nyakó István (MSZP) azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben visszalépés történt a hazai kisebbségi jogok területén. Arra reagálva, hogy Szászfalvi László államtitkár köszönetet mondott a Jobbiknak a vitában tett konstruktív észrevételeikért, kijelentette: "tisztességes országban egy államtitkár egy szélsőséges nyilas párt képviselőinek ilyet nem mond, vagy ha mond, akkor veszi a kalapját".

Szászfalvi: Nyakó István ne provokáljon
Szászfalvi László arra kérte a képviselőt, hogy ne oktasson ki és ne is provokáljon senkit. Az államtitkár leszögezte, hogy pontosan fogalmazott és egyedül "ön és önök tehetnek arról, hogy nem mondhattam el az önök hozzászólására is esetleg azt, hogy az konstruktív, (...) az együttgondolkodást és a jövőépítést szolgálja". A politikus hangsúlyozta, hogy a jobbikos Szávay István és Mirkóczki Ádám két első felszólalására reagált. Hozzátette, hogy Nyakó István viszont nem a Ház előtt fekvő beszámolóról beszélt.

A Jobbik visszautasította a "nyilas" jelzőt
Szávay István (Jobbik) kétperces felszólalásában kijelentette, hogy Nyakó István "verbálisan üt, vádaskodik és gyalázkodik". "Ez az igazi gyűlöletkeltés képviselő úr" - mondta a politikus, aki egyúttal feltette a kérdést, hogy vezérszónoki felszólalásában mi volt a nyilas alapvetés. A vele egy képviselőcsoportban ülő Apáti István Nyakó Istvánnak üzenve frakciójuk, pártjuk, aktivistáik és választóik nevében visszautasította, hogy "nyilasozzon meg szélsőjobboldalizzon minket ön, aki egy szélsőliberális, szélsőbaloldali frakcióban ül".

Jobbik: kudarcot vallott a pozitív diszkrimináció
Volner János (Jobbik) elgondolkodtatónak nevezte, hogy tíz év alatt 25 százalékkal nőtt a magukat cigány nemzetiségűnek tekintők aránya. A képviselő úgy számolt, hogy a demográfiai trendek alapján 2050-re minden második, munkaképes korú ember roma származású lesz Magyarországon. A politikus azt mondta, hogy az elmúlt évtizedekben a kormányok a szőnyeg alá próbálták söpörni ezt a problémát. Hangot adott annak a véleményének is, hogy most a felvázolt pozitív diszkriminációs kísérletek nemcsak Magyarországon, de az Egyesült Államokban sem hoztak sikert. Véleménye szerint a kormány eredménytelen, külföldön csődöt vallott társadalmi modelleket "próbál ráhúzni a cigányság helyzetére".

A kormány fellép az etnobiznisz ellen
Szászfalvi László végül leszögezte, hogy a kormány támogatja a nemzeti és etnikai kisebbségeket jogaik gyakorlásában. Hangsúlyozta, fejleszteni akarják a kisebbségi önkormányzati rendszert, miközben meg akarják erősíteni a kisebbségi civil szervezetek állami támogatási rendszerét. Kijelentette, hogy a kormány partnerként tekint a kisebbségi szervezetekre és önkormányzatokra, akikkel folyamatosan egyeztetnek. Ezzel szemben viszont fel akarnak lépni az "etnobiznisz" ellen" - tette hozzá.

Ángyán József: 2010-ben nőtt a mezőgazdaság jövedelmezősége
Az agrárgazdaság 2010-es helyzetéről szóló jelentést ismertette Ángyán József államtitkár az Országgyűlésben. A főbb eredmények közé sorolta, hogy 2010-ben a mezőgazdaság jövedelmezősége -  a 2009-es visszaesés után -  mind a társas, mind az egyéni gazdaságok tekintetében jelentősen növekedett. Mint mondta, az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal bővült, az agrárolló 11,9 százalékkal javult, agrárgazdasági GDP részaránya 2,5 százalékról 2,9 százalékra nőtt, az agrár külkereskedelmi forgalom pedig 2,1 milliárd eurós egyenleggel, 12 százalékkal haladta meg az előző évit.

Ángyán József ugyanakkor azt is elmondta, hogy a 2010-ben a világgazdasági válság hatásai mellett fagykár, jégkár, árvíz, belvíz és a vörösiszap-katasztrófa sújtotta a mezőgazdaságot, aminek következtében a termelés volumene 6,2 százalékkal csökkent. Tovább apadt az állatlétszám is, amiben nem kis szerepet játszik, hogy a magyar élelmiszeripar nagy mértékben külföldről vásárol alapanyagot. Ezen feltétlenül változtatni kell - tette hozzá.

Ángyán József szerint nagy problémát okoz a földbérleti díjak és szerződések körüli "rendkívüli anomáliák" rendezése is. Példaként említette, hogy a 8000 hektáros Balaton-nagybereki Állami Gazdaság 99 évre egy német érdekeltségű cég kezébe került, évente 10 forint/hektáros bérleti díjért. Mint mondta, az ügy egy természetkárosítás kapcsán derült ki, amikor a társaság egy védett madárrezervátumról lecsapolta vizet. Az államtitkár szerint az összes ilyen "kétes szerződést" felülvizsgálják majd.

Az Országgyűlés ezt megelőzően lefolytatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010-es törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.

A Jobbik és az LMP vezérszónokainak felszólalásával, majd képviselői hozzászólalásokkal folytatódott a kisebbségek helyzetét taglaló beszámoló parlamenti vitája.

Jobbik: fontos, hogy a parlament tárgyal a kisebbségek helyzetéről
Szávay István (Jobbik) felszólalásában hangsúlyozta: bár szerintük a jelentésből sok minden hiányzik, mégis fontos, hogy a kisebbségek helyzetéről az Országgyűlésben beszéljenek a pártok. Az ellenzéki politikus szerint elismerendő, hogy a jelentés kendőzetlenül szól az "etnobizniszről", vagyis a választások során tapasztalható visszaélésekről. A kisebbségeknek juttatandó állami támogatások korábban a költségvetés parlamenti fejezetében, jövőre azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében szerepelnek; a Jobbik szerint azonban jobb lenne ha újra a parlamenti fejezetbe kerülnének, mert akkor nem lehetne zárolni. Szávay István hangsúlyozta: megdöbbentő az aránytalanság a cigányság és a többi kisebbség támogatására fordított összeg között, amit a számbéli különbség sem magyaráz. Azt is mondta, szomorú, hogy felszólalásakor a négy cigány országgyűlési képviselő egyike és a felzárkóztatásért felelős államtitkár sem volt jelen az ülésteremben, a Fidesz vezérszónoka pedig csak a romákról beszélt felszólalásában.

LMP: ez a jelentés nem a megoldást keresi
Szabó Tímea, az LMP vezérszónoka szerint a jelentés illeszkedik az eddigi gyakorlatba: nem a megoldást keresi, hanem csak dicséri a mindenkori kormány erőfeszítéseit. "Az olvasó az adatok özönébe fullad, a tények megértéséhez nincs támpont, nincsenek források, így nem lehet ellenőrizni a leírtak valósságát" - mondta. Hozzátette: a jelentésben cselekvési terv nem szerepel és semmilyen utalás sincs a kormány stratégiájára sem. Emellett Szabó Tímea hiányolta, hogy a kisebbségi biztos egyébként sikeres munkájáról sem igazán esik szó a jelentésben. Az LMP-s politikus elmondta: megdöbbentő, hogy a jelentés nem a kisebbségek helyzetéről szóló tanulmányokra alapozva született meg, hanem "pusztán a törvénysértésekre érzékeny megyei kormányhivatalok torzító szemszögéből" készült beszámolói alapján.

Jobbik: folytatódik a struccpolitika
A jobbikos Mirkóczki Ádám arról beszélt: a cigány etnikum és a nemzeti kisebbségek problémái annyira eltérők, hogy azokat szerencsétlen ugyanabban a vitában megtárgyalni. Véleménye szerint a cigányság esetében a valódi gondokról csak a Jobbik beszél, különben a vitában is kettős mérce érvényesül: nem esik szó arról, hogy miért vannak a társadalomban cigányellenes attitűdök, hogy azoknak gyakran nem előítélet, hanem tapasztalat az alapjuk. Az ellenzéki politikus kifejtette: a kormány romapolitikájában az elmúlt évekhez képest semmilyen fordulat nem érthető tetten, folytatódik az a struccpolitika, amelynek következményeként az állam "zsákszámra szórja a milliárdokat" a cigányság felzárkóztatására, eredmény nélkül.

Kifogásolta, hogy a jelentésben nincs szó a cigányságnak a többségi társadalomhoz fűződő viszonyáról, arról, hogy a felnövő generációk milyen mintákat kapnak. Beszélt arról is, a kormányzati milliárdok nem tudják megszüntetni az iskolai szegregációt, ha a szülők kiveszik a gyermeküket azokból az iskolákból, ahol nevelés helyett csak "idomítás" folyik. Mirkóczki Ádám szerint a cigánypolitikában az jelentene érdemi változást, ha a jogok mellé kötelezettségek párosulnának, és mindenki elfelejtené azt, hogy a felzárkóztatásban csak a többségnek van feladata.

Párttársa, Kulcsár Gergely hiányolta, hogy a jelentés nem tér ki a romák által elkövetett bűncselekményekre. Szólt arról is, hogy megítélése szerint nem a cigányellenesség, hanem a cigányság körében növekvő magyarellenesség jelent egyre nagyobb problémát az országban.

Szászfalvi: egyéni felelősség is a felzárkózás
Szászfalvi László, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szocialista Gúr Nándor kétperces felszólalásaira reagálva - amelyekben az MSZP-s politikus kifogásolta, hogy az Orbán-kormány másfél év alatt számos, a szegényeket és így a cigányság nagy részét sújtó intézkedést hozott - azt mondta: az elmúlt 66 évből 57-ben a baloldal volt hatalmon, így a szocialistáknak nincs jogalapjuk a jelenlegi kormányt hibáztatni. Hozzátette: több vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt nyolc évben a romák felzárkóztatására szánt pénzeket nem hatékonyan költötték el. Felszólalásában amellett érvelve, hogy a hazai cigánypolitikában a kormányváltással új időszak kezdődött, emlékeztetett, hogy a kabinet konkrétumokat is tartalmazó megállapodást kötött az Országos Roma Önkormányzattal. Hangsúlyozta azt is: a kormánynak meggyőződése, hogy a felzárkózásban a segítségnyújtáshoz hasonlóan fontos az egyéni felelősség vállalása.

Az új kormány alapvető szándéka az volt, hogy a nemzetiségek számára biztosított támogatások ne csökkenjenek - mondta Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a kisebbségek helyzetét taglaló beszámoló parlamenti vitájában. A Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy történelmi változás lesz a kisebbségek parlamenti képviselete 2014-től. Az MSZP a beszámolót tartalmilag "félig üresnek" minősítette.

Szászfalvi: az volt a szándék, hogy ne csökkenjen a nemzetiségek támogatása
Szászfalvi László államtitkár a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, a 2009. február és 2011. február közötti időszakot taglaló beszámoló vitáját megnyitó expozéjában kiemelte: az új kormány alapvető szándéka az volt, hogy a nemzetiségek számára biztosítandó támogatások ne csökkenjenek, és szükségesnek tartották a támogatások átláthatóságának megteremtését is. Partneri viszony kialakítására törekedtek az érintett kisebbségi önkormányzatokkal - hangsúlyozta az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a cigányság ügyét nemzeti ügyként kezelik, és kiemelt feladatnak tekintik  élet-, szociális és munkakörülményeik javítását.

Szászfalvi László szükségesnek nevezte ugyanakkor a több mint 15 éve megalkotott törvény újragondolását, a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok működési hatékonyságának, jövőbeni szerepének az átgondolását, felülvizsgálatát. A kormány szeretné megújítani a kabinet, az Országgyűlés, valamint a nemzetiségek, képviseleteik, önkormányzataik közötti partneri viszonyt - jelezte, hozzátéve: újragondolják a terület finanszírozását is. A stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye a közösségeknek, amelyet a kormány tiszteletben kíván tartani - mondta.

Kitért a 2010 őszén tartott települési nemzeti és etnikai kisebbségi választásokra is, és mint elmondta: voksolásra 1.604 településen volt lehetőség, a 13 nemzetiség összesen 2.321 testületre szavazhatott. A választásból 2.315 volt eredményes, ez 13,2 százalékos növekedést jelent a 2006-os választáshoz képest. A nemzetiségek képviseletére 2.304 kisebbségi önkormányzat alakult meg, a szlovén nemzetiséget kivéve minden közösségnél nőtt a megalakult testületek száma.

Az államtitkár összegzése szerint a választások technikai előkészítése és a részvétel megfelelt az elvárt követelményeknek, a kisebbségi választói jegyzékre feliratkozók száma 12 százalékkal meghaladta a négy évvel korábbi adatokat. Szászfalvi László ugyanakkor megállapította, hogy a hatályos szabályozás fenntartásával a települési kisebbségi önkormányzati választásokon sem sikerült elérni, hogy csak ott jöjjenek létre a nemzetiségi képviselet szervei, ahol létező nemzetiségi közösség található.

Fidesz: történelmi változás lesz a kisebbségek parlamenti képviselete
Berényi László, a Fidesz vezérszónoka a beszámolóval összefüggésben a cigányság jelenlegi helyzetére kitérve azt mondta: a romák jelentős része az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási gondokkal sújtott kistérségeiben él. Rámutatott, a romák munkaerő-piaci integrációja jelentős gazdasági előnyökkel járna: növelné a termelékenységet, csökkentené az állam által nyújtott szociális támogatások összegét, és emelné a jövedelemadóból származó bevételeket. Mindez elősegíthetné a romákkal szembeni elfogadóbb légkör kialakulását is - hangsúlyozta, úgy összegezve, hogy a romákat is vissza kell vezetni a munka világába. A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet emellett arra, hogy a nemzetiségek 2014-től megvalósuló országgyűlési képviselete történelmi jelentőségű változás lesz. Berényi László kitért arra is, hogy a romastratégia felvállalásának ügye egyedülálló nemcsak az ország, hanem Európa történetében is, hiszen egészen az idei évig nem volt olyan állam, amely nemzetközi összefogást ért volna el a cigányság felzárkóztatásának ügyében.

MSZP: a beszámoló tartalmilag "félig üres"
Az MSZP vezérszónoka, Nyakó István azt mondta, a beszámoló tartalmilag "félig üres". Ezt egyebek mellett szakmai szervezetek véleményének és ombudsmani állásfoglalásoknak az ismertetésével indokolta. Az ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a beszámoló nem taglalja részletesen a kisebbségi oktatást, a kisebbségpolitikai jogokat. Több olyan véleményt is idézett Nyakó István, amely szerint nincs elfogadható indoka annak, hogy a jövő évtől a nemzetiségi jogok védelmét helyettes országgyűlési biztos fogja ellátni a jelenlegi önálló ombudsman helyett. Emlékeztetett arra a bírálatra is, amely hiányolja a nemzetiségi nyelvek esetében az állami védelmet.

A közszolgáltatások támogatásáról, Wekerle Sándor vallásosságáról, a szerb kárpótlási törvény elfogadhatatlanságáról, a Club Aliga privatizációjáról, a jövő évi költségvetés nyugdíjasokat érintő részéről beszéltek a napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.

LMP: több pénzt a közszolgáltatásokra!
Vágó Gábor LMP-s képviselő azt mondta, a kormányzat a versenyképességre hivatkozva von ki pénzt a közszolgáltatásokból, pedig a jó társadalompolitika erősíti a gazdaságot. Bírálta, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat alapján például az oktatási, a kulturális és a szociális normatíva reálértéken csökken jövőre, illetve rendezetlen a hajléktalanellátás ügye. Úgy látja, a kabinet szociálpolitikai problémákat rendészeti eszközökkel igyekszik kezelni. Soltész Miklós szociális államtitkár - elsősorban a hajléktalanellátást érintő reakciójában - síkra szállt amellett, hogy aki tud, dolgozzon, aki pedig beteg, kapjon tisztességes támogatást. Nem térünk vissza ahhoz az SZDSZ-es politikához, amit az LMP vissza akar csempészni - jelentette ki, és rámutatott: hajléktalanellátásra 9 milliárd forintot költ a költségvetés, akinek az adóforintjai pedig erre mennek, joggal várják el, hogy rend legyen az utcákon. Valamit valamiért: munkáért pénzt, hajléktalanellátásért rendet - mondta. A megelőzésről szólva közölte, a családok megerősítése szerinte az LMP-nek nem fontos, pedig a családok szétesésének egyik szomorú következménye lehet a hajléktalanná válás.

KDNP: Wekerle Sándor nem volt egyházellenes
Vejkey Imre (KDNP) Wekerle Sándor és a vallás címmel elmondott felszólalásában azokat a vádakat igyekezett eloszlatni, hogy a volt miniszterelnök katolikusellenes lett volna. Mint emlékeztetett, az egyházügyi reformokat illetően a dualizmus korában egyetértés volt, Wekerle pedig a megkerülhetetlen egyházügyi kérdések kapcsán mindent megtett azért, hogy a legmegfelelőbb, legelőremutatóbb megoldást megtalálják. A katolikusellenesség vádja minden valós alapot nélkülöz - rögzítette, utalva többek között arra, hogy a politikus hívő katolikus családban született, rendszeresen járt templomba, a katolikus ünnepeket megtartotta és jó viszonyt ápolt az egyházfőkkel. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a legnagyobb magyar politikusok közé sorolta a miniszterelnöki tisztséget háromszor is betöltött Wekerle Sándort, a tevékenysége alatt megszületett egyházügyi törvényről pedig azt mondta, az a kornak megfelelő jogszabály volt, nem tükröz egyházellenességet, biztosította a vallásszabadságot. Ha hívő ember áll az ország élén, akinek hite van a nemzet jövőjében, a Jóistenben, az az országnak is javára szolgálhat - fogalmazott az államtitkár.

Fidesz: elfogadhatatlan, diszkriminatív a szerb kárpótlási törvény
Potápi Árpád János fideszes képviselő az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának hétfőn, egyhangú döntéssel megszületett állásfoglalását ismertette a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése által 2011. szeptember 26-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatban. Azt mondta, a jogszabály, amely a kollektív bűnösség elve alapján a teljes vajdasági magyarságot kizárja a kárpótlásból, visszalépés a magyar-szerb történelmi megbékélési folyamatban, és Szerbiának módosítania kell a jogszabályt. Rétvári Bence az elhangzottakra reagálva köszönetet mondott az egységes bizottsági fellépésért, mert - mint mondta - a határon túli magyarságért így lehet a leghatékonyabban cselekedni. "Hidegzuhanyként" érte őket a jogszabály az unióhoz közeledő Szerbia részéről - fogalmazott, a magyarok kárpótlásból való kirekesztése teljességgel elfogadhatatlan, rossz a tagjelölti státuszra váró Szerbiának, Magyarországnak és az uniónak is. Az államtitkár bízik abban, hogy visszavonják, vagy módosítják a törvényt, ha nem - mondta - Magyarország azt az álláspontot képviseli majd, hogy Szerbia tagjelölti eljárása nem indulhat el.

A Jobbik felháborodott a Club Aliga-ügy lezárásán
A jobbikos Hegedűs Lorántné megdöbbentőnek nevezte, hogy a Club Aliga 2007-es privatizációja kapcsán a rendőrség megszüntette a nyomozást. Mint mondta, 4,5 milliárd forintért értékesítették a 40 hektáros, ősfás, közművesített, felépítményekkel rendelkező területet, ami 13 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent, és amit a nyomozóiroda értékarányosnak minősített. Szerinte elszámoltatás helyett a rablóprivatizáció eltussolása zajlik, "Gyurcsány bűnbandájának" biztosítanak menekülőútavonalat, és úgy tűnik, az aktuális hatalom kiváltsága az értékarányosság megállapítása. Fónagy János, a fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára beszámolt arról, hogy tárcája minden segítséget megadott a nyomozáshoz és azt mondta: nem tiszte minősíteni a nyomozás eredményét, biztos abban, hogy a független magyar rendőrség minden általa ismert szempontot figyelembe véve döntött úgy, ahogy döntött.

MSZP: a kormány ne titkolózzon a nyugdíjak ügyében
A szocialista Tóbiás József szerint a kormány titkolózik a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, látszatintézkedéseket tesz, amikor a korhatárt betöltött nyugdíjasok ellátását finanszírozza majd a tb-alap, a többiekét pedig átnevezik, így védelmüket megszüntetik. Szerinte már a kormánypárti képviselők is tudják, csőd a kormány gazdaságpolitikája. A költségvetésnek olyanok a vesztesei, akik ezt nem érdemlik meg - mondta. Soltész Miklós úgy reagált, az előző kormányok tornázták fel az államadósságot, hoztak olyan áfa-törvényt, ami miatt 250 milliárdot kell idén kigazdálkodni, ők támogatták a bankokat, ők hajszolták devizahitelekbe az embereket.