Legfrissebb

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 67. § (2) bekezdése és 340. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A Taláros Testület már több korábbi határozatában foglalkozott az eljárás során hozott határozatok elleni jogorvoslat hiányának alkotmányosságával. A határozat indokolása szerint a jogorvoslathoz való jog mint alkotmányos alapjog, immanens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy ugyanazon szervezeten belüli magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. Ugyanakkor az ilyen felülvizsgálatot nem biztosító jogorvoslat nem feltétlenül alkotmányellenes a nem érdemi, nem ügydöntő határozatok esetén, (652/D/2007. AB határozat).

Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény 13. § (1) bekezdésének e) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában is döntött. Elutasította a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt. Megállapította, hogy az indítványozó egyetlen – általa állított – mulasztás vonatkozásában sem támasztotta alá alkotmányjogi indokokat tartalmazó érveléssel alkotmányellenes helyzet keletkezesét, (1150/D/2008. AB határozat).

Elutasította Az Alkotmánybíróság a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. torvény 10. §(3)-(4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására es megsemmisítésére irányuló indítványt. is. A Taláros Testület szerint szerint az alaptörvény 13. § (1) bekezdésébe foglalt tulajdonvédelmi klauzulából nem vezethető le az a követelmény, miszerint a társasház alapító okirata kizárólag egyhangúlag módosítható. A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, (166/B/2004. AB határozat).

+

A tervek szerint a jövőben a jogszabályok utólagos normakontrolljára csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, azaz „csak" az érintettek és a bíróságok fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz – jelentette be Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője.

Kifejtette: a terveik között nem szerepel az Alkotmánybíróság működési alapelveinek megváltoztatása. Az erre vonatkozó részletszabályok azonban várhatóan nem az új alaptörvényben, hanem az alkotmánybíráskodásról szóló kétharmados törvényben lesznek majd kibontva. Elsősorban olyan változások lesznek, amelyeket az Alkotmánybíróság is indokoltnak és szükségesnek tart.

Hangsúlyozta: az előzetes normakontrollt kibővítenék – „ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét" –, az utólagos normakontrollra viszont csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, azaz csak az érintettek és a bíróságok fordulhatnának majd a testülethez.  Az előzetes normakontrollra a harmincnapos határidő lenne. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találja a parlamenti döntést, akkor az Országgyűlés megtarthatja a végszavazást, ha pedig alaptörvény-ellenesnek, akkor a parlament megteszi a szükséges javításokat.

Elmondta még: az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata a Taláros Testülettől átkerül az új közigazgatási bíróságokhoz. Ennek alapján csak az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, aki úgy érzi, hogy a törvény valamiért sérti az ő jogát, és igazolni tudja érintettségét.  Ma ugyanis bárki betérhet a testülethez az utcáról azzal, hogy ez vagy az a törvény így vagy úgy alkotmányellenes.  Ezt a változtatást az Alkotmánybíróság szorgalmazta: képtelenek ugyanis kezelni a hozzájuk beérkező rengeteg indítványt.

Szájer József jelezte még: a törvény parlamenti elfogadása előtt egy kibővített kezdeményezői kör - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a képviselők egy bizonyos százaléka – kérhetné az Ab-t, hogy egy szabott határidő mellett vizsgálja meg a javaslatot.

+

Alkotmánybírósághoz fordul az adatvédelmi biztos a titoktörvény miatt. Jóri András – többek között - kifogásolja, hogy az állampolgároknak már nincs joguk megismerni minősített közérdekű adatot. A törvényt még az előző ciklusban, 2009 végén szavazta meg az Országgyűlés. Tavaly áprilisban lépett életbe. Egy magánszemély, és több civil szervezet együtt is nyújtott be ellene kifogást. Utóbbiak még Sólyom László köztársasági elnököt is kérték, hogy ne írja alá. Hiába.

Az adatvédelmi biztos szerint a törvény nincsen tekintettel a nyilvánossághoz fűződő közérdekre. A minősítéshez fűződő közérdek elsőbbséget kap, hiába lenne nyomósabb közérdek az adat megismerése. „Az állampolgároknak nincsen általában joga arra, hogy ilyen adatok megismerését kezdeményezzék, és így a bíróság nem képes felülvizsgálni a minősítéseket." Felhívta a figyelmet arra, hogy korábban tilos volt szolgálati titokká minősíteni a közfeladatot ellátó szervek tevékenységére vonatkozó legfontosabb közérdekű adatokat.

+

Soron kívül vizsgálja az Alkotmánybíróság a Biszku Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt indult büntetőperrel kapcsolatos indítványt.  A Budai Központi Kerületi Bíróság bírája az alkotmánybírósági határozat meghozataláig felfüggesztette a Biszku Béla ellen büntetőper tárgyalását. (A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek vél. Egy 1997-es ÁB állásfoglalás szerint a Taláros Testületnek a bírói kezdeményezéseknek – is –  elsőbbséget kell biztosítania.) 

Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen január végén emelt vádat az I. és XII. kerületi ügyészség a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” miatt. A vádirat lényege szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-én sugárzott televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel.

Biszku Béla a saját szerepéről szólva úgy fogalmazott: az 1956-os eseményeknek, idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt, majd a Politikai Bizottság döntése után „nem volt fellebbezési lehetőség", belügyminiszter lett. Négy miniszteri éve alatt „a közbiztonság helyreállt az országban". A forradalom utáni megtorlásokról szólva hangsúlyozta: a megtorló ítéleteket – köztük a halálos ítéleteket – nem ő hozta. „akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte". Ugyanakkor elmondta: a forradalom után indult eljárásokat nem tekinti koncepciós pereknek, mert azok, szerinte, „elkövetett cselekmények miatt" indultak. Nagy Imrével kapcsolatban úgy fogalmazott: „megérdemelte a sorsát”. A megtorlásokért nem kért bocsánatot, a szólásszabadság pedig lehetővé teszi a szabad véleményalkotást.

+

Megjelent a nyugdíjcsomag az Alkotmánybíróság napirendjén, hétfőn tárgyalnak róla először. A Taláros Testülethez már közel 200 beadvány érkezett, vagyis van miből meríteni. Elöljáróban azt vizsgálják: van-e egyáltalán felhatalmazása a nyugdíjrendszer átalakításáról, a magán-nyugdíjpénztárak ellehetetlenítéséről szóló jogszabályokat sérelmező beadványok górcső alá vételének, az Országgyűlés ugyanis tavaly ősszel korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést, annak végrehajtását, valamint az adókat, illetékeket, vámokat érintő ügyekben. Biztos, hogy nem dől el egyetlen ülésen. Szakértők állítják: az Alkotmány szerint a testület akkor vizsgálhatja felül a költségvetésről, annak bevételeiről szóló törvényeket, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a négy, alkotmányosan védett jog sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. (Élethez, emberi méltósághoz való jog; személyes adatok védelméhez való jog; gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való jog; magyar állampolgársághoz való jog – A Szerk.) Márpedig a benyújtott indítványok túlnyomó többségében szerepel a tulajdonhoz való jog, ami – ha leveri a lécet – akkor tárgyalásra alkalmatlanná teszi a beadványt.

Az Alkotmánybíróság február 28- március 1-i teljes ülés napirendje

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (3) és (4) bekezdése, a 35. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 165. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása (A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a felek személyében történő változásra és az eljárás félbeszakadására irányadó rendelkezése, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénynek a perfeljegyzésre vonatkozó szabályai tekintetében.).

Az Országos Választási Bizottság 15/2010. (I. 14.) ;OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény és az indítvány benyújtásakor hatályban lévő, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 44. § (1)-(2) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/B. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1883. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendelete 27. és 28. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosítások alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült hatáskör értelmezés tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása (A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény családegyesítésre vonatkozó szabályai alkalmazása során az élettárs nem minősül családtagnak.).

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (1) bekezdése, valamint a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CVXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XI. 28.) FVM rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint a törvény mellékletének Sármellék települést a hévízi kistérségbe soroló rendelkezése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI. 4.) MNB rendelet 5. § (2) bekezdés n) pontjának hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II: 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklete102. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés ab) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.