Orbán Viktor: Magyarországon az Alkotmánybíróságnak minden lehetősége továbbra is adott arra, hogy értékelje, az egyes jogszabályok összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság továbbra is értékelheti a jogszabályok alkotmányosságát. Olyan törvényt nem fogadott el a magyar parlament, amely az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna, aki ennek az ellenkezőjét állítja, az vagy nem olvasta a módosítást, vagy nem érti azt.
Idehaza tüntetések szervezése, a határon túl pedig feljelentések serege kísérte, s kíséri az Alaptörvény hét elején elfogadott módosítását. Hangzott, és hangzik tőle az európai sajtó, s még azon túl is. Kitüntetett része, az üzleti, s a napi politikai érdekek mellett, az Alkotmánybíróság jogkörének „24. órában történő” védelmezése is. Ez utóbbira is reagált Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi kétnapos EU-csúcstalálkozója előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Brüsszelben. Hangsúlyozta: – Magyarországon az Alkotmánybíróságnak minden lehetősége továbbra is adott arra, hogy értékelje, az egyes jogszabályok összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság továbbra is értékelheti a jogszabályok alkotmányosságát. Olyan törvényt nem fogadott el a magyar parlament, amely az alkotmány jogértelmezési lehetőségeit korlátozta volna, aki ennek az ellenkezőjét állítja, az vagy nem olvasta a módosítást, vagy nem érti azt. A magyar Alkotmánybíróság továbbra is ellátja az alkotmány védelmének feladatát, minden joga és lehetősége megvan arra, hogy az alkotmánnyal szemben álló vagy nem összhangban lévő jogszabályokat elbírálja, értelmezze, ha kell megerősítse, ha szükséges hatályon kívül helyezze.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként reagál a módosítás azon részét érő bírálatokra, amely azt írja elő, hogy az Alkotmánybíróság csak formai szempontból vizsgálhatja az Alaptörvényt és annak módosításait, a miniszterelnök világossá tette: a Taláros Testület feladata az, hogy az alacsonyabb rendű jogszabályokat vizsgálja abból a szempontból, hogy azok összeegyeztethetőek-e az Alaptörvénnyel. Korábban is ez volt a gyakorlata. Az a fölvetés viszont, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja-e magát az Alkotmányt, „az abszurditás kategóriába tartozik."
+
A parlament az Alaptörvény módosításával az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozik. Kimondja: az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Az eljárási szabályok betartása szempontjából az Alaptörvénynek az alkotmányosságát is vizsgálat tárgyává tehetik, de nem semmisíthetnek meg olyan törvényt, amelyet a parlament kétharmados többséggel elfogadott, és amely az alkotmány részévé vált
A Taláros Testületnek 30 napon belül kell majd döntenie a bírói kezdeményezésre induló és a soron kívüli eljárásokban. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat a folyamatban lévő eljárásaiban nem hirdethetik ki újra. Azonban továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, viszont lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.
Bővül a jogköre: az önkormányzati rendeletek, a fővárosi és megyei kormányhivatalok alkotmányosságát is vizsgálhatja, továbbá a testülethez fordulhat és utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek az elfogadott jogszabályokról a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is.
A Taláros Testület teljes ülésének legfrissebb döntései
Az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/B. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenessége és nemzetközi szerződésbe ütközése megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. – (AB határozat: II/3635/2012.)
Az alapvető jogok biztosa kezdeményezte. Szabó Máté úgy vélte: az a rendelkezés, amely alapján az összevont telepítési eljárásban valamennyi, az építési engedélyezési eljárást megelőző, külön jogszabály szerinti eljárás összevonható Alaptörvény-ellenes.
A vonatkozó jogszabályok összevetése alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott rendelkezés nem ütközik az indítványozó által megjelölt jogszabályi rendelkezésbe, és nem jelent visszalépést az elért védelmi szinttől, mert a telepítési engedély nem ad felhatalmazást a környezethasználatra.
A határozat indokolása szerint a telepítési engedély a beruházás megkezdésére nem jogosít, annak elindításához a jogerős integrált építési engedély szükséges. Az sem tekinthető az elért védelmi szinttől való visszalépésnek, hogy egy eljárásban kerül sor a különböző engedélyek kiadására. A szakhatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásával hozzák meg döntésüket, olyan szakkérdésben adnak ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörükbe tartozik.
+
Határozat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény egyes rendelkezéseire vonatkozó alkotmányos követelmény megállapításáról és bírói kezdeményezés elutasításáról. – (AB határozat: III/844/2012.)
Az Alkotmánybíróság megállapította: alkotmányos követelmény, hogy az adó megfizetésére gazdasági társaság helytállni köteles tagjaként kötelezett személy a gazdasági társaság felszámolása során indult adóhatósági ellenőrzési eljárásban gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa. Az Alkotmánybíróság rendelkezett arról is, hogy az alkotmányos követelményt a Debreceni Törvényszék előtt folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legutóbbi döntései
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)
Határozat bírói kezdeményezés elutasításáról. – (III/3255/2012.)
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az intézményfenntartói hatáskörök átrendezése során nem tekinthető a közhivatal viseléshez való jog alaptörvény-ellenes korlátozásának az, ha a törvényhozó úgy rendelkezik, hogy megszűnik a közszolgálati jogviszonya annak a köztisztviselőnek, akinek a munkaköre az intézmény átadásával megszűnt és munkájára az új fenntartó szervezetében nincs szükség.
+
Végzés a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz visszautasításáról. – (IV/3811/2012.)
A végzés indokolása szerint az indítványozó vázolt alkotmányjogi sérelem nem következett be, a kifogásolt rendelkezések az indítványozó konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen nem érintették.
Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái:
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/2309/2012.)
Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese a bíróságok igazgatásáról és szervezetésről szóló 2011. évi CLXI. törvény azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését indítványozta, mely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
Az indítványozót a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölésére, az akkor hatályos Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény alapján 2009. november 15. napjától - 2014. november 15. napjáig nevezte ki a köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettesének.
Álláspontja szerint az Országgyűlés a kinevezett elnökhelyettesi tisztség olyan megszűnési-megszüntetési módját választotta, amely sérti a jogállamiság elvét. Sérti, mert egyrészt ezáltal a jogalkotó egyedi esetet döntött el jogszabályi formában, másrészt a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Úgy véli: a bírósági szervezet Alaptörvényben és sarkalatos törvényekben rögzített szervezeti, hatásköri változásai nem tették indokolttá és alkotmányossági szempontból elfogadhatóvá az elnökhelyettesi tisztségének idő előtti lerövidítését, ilyen módon való eltávolítását. Állítja: a támadott jogszabályi rendelkezés azért is alaptörvény-ellenes, mert nem biztosít jogorvoslatot a törvényi formában megjelenő egyedi döntés ellen. Ezen túl a tisztségének a kinevezésben szereplő idő előtti megszüntetése a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik, mert száznál is több bírósági vezető közül csak az elnökhelyettes tisztségét szüntette meg, és önkényes, mert szükségessége a bíróságok szervezeti-igazgatási átalakításával valós összefüggésben nem igazolható.
+
A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata. – (III/81/2012.)
Az Alkotmánybíróság – 2012 júniusa és októbere után – harmadszor tűzi napirendjére a Biszku-ügyet, amelynek keretében azt vizsgálják, ellentétes-e az Alaptörvénnyel a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását szankcionáló törvényi tényállás.
A büntetőeljárás terheltjével, Biszku Bélával szemben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntettének elkövetése miatt emelt vádat.
Az indítványozó bíró szerint a Btk. 269/C. §-a alaptörvény-ellenes, nem felel meg az Alaptörvény meghatározott jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményének. Jelezte, hogy egyes, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, majd az azt követő megtorlásban utasítást adó vezetőként érintett személyek esetében a „kommunizmus bűneinek” elismerése, avagy azok „fel nem tüntetése jelentéktelen színben”, éppen a saját felelősségük elismerését jelentené.
Az indítványozó bíró szerint sérti az Alaptörvényben rögzített véleménynyilvánítás szabadságát is. Utal arra, hogy a megtorlás időszakának aktív résztvevői másképpen ítélik meg a történteket, mint mások, ezért az ő nyilatkozataik – elfogultságuk miatt – sokkal inkább „egyfajta saját, személyes véleményként értékelendők”.
+
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata. – (II/504/2012.)
Az adatvédelmi biztos által támadott rendelkezés felhatalmazza a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját - nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében - a személyes adatok védelmére valamint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó alapvető jog korlátozására.
Szabó Máté szerint a kezelt adatokról és az adattovábbításról való tájékoztatás, illetve a közérdekű adatigény megtagadásának szabályozása azért alkotmányellenes, mert nem szab időhatárt a korlátozásnak, így nyilvánvalóan túlmegy a jogkorlátozás szükséges mértékén. Semmilyen korlátot nem határoz meg az adatok visszatartásával szemben, így megkerülhetővé válnak a titokszabályozásnak a minősített adat védelméről szóló törvényben rögzített garanciális elvei és szabályai is.
+
A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rend. 1. sz. melléklet XXVI. fejezete 1/a/5. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói indítvány vizsgálata. – (III/331/2012.)
Az indítványozó bíró - az előtte folyamatban lévő kötelezettség megszegésének bűntette miatt indított büntetőeljárást felfüggesztve - azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a támadott kormányrendelet lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket.
Érvelése szerint a mai elektronika fejlettsége és miniatürizálása mellett a sérelmezett kormányrendelet olyan műszaki paramétereket sorol fel annak megállapítására, hogy mely hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévõ hangrögzítők sokszorosan túlhaladnak.
Állítja: a törvényi tényállás mögött álló, azt konkrét tartalommal kitöltő jogszabályi rendelkezés elavult és nem egyértelmű fogalom meghatározása következtében sérelmet szenved a jogbiztonság, illetőleg az alkotmányos büntetőjog követelménye.
+
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/3136/2012.)
Az indítványozók úgy vélik, hogy a támadott rendelkezés – amely kizárja a választottbírósági eljárást a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban, illetve az ilyen ügyekre a magyar bíróság kizárólagos joghatóságát köti ki – sérti a nemzetközi és a magyar jog összhangját.
Állítják: a tisztességes gazdasági verseny feltételei szenvedtek sérelmet azáltal, hogy az egyik szerződő fél közhatalmi eszközökkel ellehetetlenítette az igényérvényesítés egyes formáit.
Álláspontjuk szerint sérült a jogbiztonság elve is, mert az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványai e rendelkezés következtében nem különülnek el egymástól világosan.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi témái:
– Budaörs Város Önkormányzata építményadóról alkotott 11/1991. (VII. 26.) ÖKT. sz. rendelet 6. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban volt 2. K. 27.527/2010. és a 2.K. 26.494/2011/11. számú perekben alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/1550/2012.)
– A Kúria Gfv.IX. 30.307/2011/7. sz. ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3436/2012.)
– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. és 63. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3576/2012.)
– A Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3577/2012.)
– A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/A. §-ának megsemmisítése iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3691/2012.)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi témái:
– Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet 10. § (2) bekezdés d) pontja és egyéb rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3313/2012.)
– A Legfelsőbb Bíróság Kfv. VI. 38.221/2010/13. számú ítéletével, valamint a Fővárosi Bíróság 10. K. 32.442/2009/32. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/2302/2012.)
– A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány vizsgálata. – (II/1502/2012.)
– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányellenesnek minősített és 2011. február 18. napjával megsemmisített 61. § (1) bekezdésének a Fővárosi Törvényszék előtt 59.Mf.633.602/2011. számú ügyben való alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/2956/2012.)
– A Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete ellen az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3442/2012.)
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.I.21.592/2011/21. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3620/2012.)
– A Kúria Mfv.III.10.527/2011/5. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3506/2012.)
