Nemzeti emlékhelynek minősíthetik az egri várat, amennyiben az országgyűlés kedden elfogadja az erről szóló javaslatot. Ezt Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő jelentette be egy hétfői sajtótájékoztatón Budapesten. Habis László, Eger polgármestere elmondta: „az egri vár szívünkben-lelkünkben eddig is egyfajta nemzeti emlékhely volt. Ha holnap a nagy jelentőségű döntést meghozza az országgyűlés, akkor ez immár törvénybe is foglaltatik."
Habis László hozzátette: a várban idén és jövőre is jelentős munkálatok folynak, megújul és új kiállításokkal gazdagodik többek között a kazamata-rendszer, valamint a Szép-bástya, emellett a végéhez közeledik a történelmi belváros rehabilitációja is.
Kiemelte: arra törekszenek, hogy a jó gazda gondosságával kezeljék a műemlékeket, büszkék az egri várra és szívükön viselik a fejlesztését. Emlékeztetett arra, hogy a várban található Dobó István Múzeum az egyik leglátogatottabb vidéki múzeum.
Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítás a kormány szemléletváltását tükrözi az örökségvédelem terén, amely a gazdasági szereplők, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeinek összehangolására törekszik.
A cél, hogy azok a gazdasági érdekek – amelyek a főként nagyberuházások kapcsán megnyilvánulnak – ne szembenállók, hanem összeegyeztethetők legyenek az örökségvédelemmel és a régészeti feltárással. A módosítás ezért kiemelten foglalkozik a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályaival, a műemléki értékek differenciált védelmével és a nemzeti emlékhelyekkel. Célja az eljárások könnyítése és gyorsítása érdekében a jelenleginél egyszerűbb, ügyfélbarát szabályozás megteremtése. A javaslatban a hatósági ár bevezetésére vonatkozó javaslat is szerepel, amellyel elkerülhető, hogy eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzenek a jövőben régészeti szolgáltatásokat.
A törvénymódosítás másik fontos eleme a műemlékvédelem szabályozásának módosítása, a műemlékké nyilvánítás menetének átalakítása, ami új szemléletet honosíthat meg ezen a területen a tulajdonosok érdekeltségének megerősítése mellett. Azt szeretnék, ha a műemlékvédelem, a műemlékek megóvásának társadalmi célja és érdeke ne legyen ellentétes a tulajdonosok és a gazdaság érdekeivel, ezért a védetté nyilvánítás kétlépcsőssé válna a jövőben – tette hozzá.
