Az agrárkamarai és a földtörvény részletes vitája, az egyes törvények agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításának általános vitája szerepelt az Országgyűlés napirendjén. Az ülésnap a vatikáni szerződés módosításával és a gyermekek védelmével összefüggő törvényjavaslat általános vitájával zárult. Hölvényi György hangsúlyozta: a vatikáni szerződés módosítása továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek az hasonló államiakkal azonos finanszírozást.
Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára expozéjában elmondta: 2013. október 21-én írták alá a vatikáni szerződés módosítását. A javaslat továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek a hasonló állami intézményekkel azonos finanszírozást. Az állam az állami iskolákban a katolikus egyház által végzett hitéleti képzés költségeit is nagyban fedezi.
Kiemelte azt is: a javaslat kiterjeszti a bevett egyházak részére az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékokat a teljes személyi jövedelemadó egy százalékára, stabilizálva ezzel az állami támogatási formát, amely alapvetően az egyházak hitéleti tevékenységét hivatott támogatni.
MSZP: a javaslat visszaveti az egy százalékos felajánlásokat
Hiller István (MSZP) a személyi jövedelemadó egy százalékának automatikus kiegészítéséről azt mondta, összegszerűen gesztus, de nem gondolja, hogy az egyházak javát szolgálja. Abban kell támogatni az egyházakat, hogy befolyásolhassák az adózókat az egy százalék felajánlására, majd ezt az összeget egészítsék ki - fejtette ki álláspontját. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi javaslat visszaveti a felajánlásokat.
Kritizálta a felsőoktatási politikát a kvótaképzés miatt, ami szerinte nem segíti elő a minőség javításával összefüggésben megfogalmazott célokat. Hiller István szerint ha kvótát juttatnak bármely fenntartónak az azt jelenti, hogy úgy teljesíthet, ahogy akar, így is, úgy is megkapod a kvótát.
Az ellenzéki képviselő nem értett egyet a Római Magyar Akadémia tulajdonjogának megosztásával sem, mert az szerinte hátrányt okoz az intézménynek.
Kijelentette: ezt a megállapodást és annak eredetijét értéknek tartják, és annak egészét nem kívánják elutasítani.
A Jobbik támogatja a megállapodást
Mirkóczki Ádám (Jobbik) elmondta, a megállapodást helyesnek, fontosnak és szükségesnek tartják, ezért támogatják annak elfogadását.
Az ellenzéki politikus liberálisnak tartotta Hiller István elképzelését.
Hölvényi György államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodást egyenlő felek, hosszú munkával hosszú távra kötötték meg, nem az állam által oktrojált szerződés. Annak célja átvezetni azokat a feladatokat, amelyek a megváltozott törvények miatt adódtak, és amennyire lehet, stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítani.
+
Az új büntetés-végrehajtási (bv) kódex
A Fidesz szerint választ ad a kor problémáira az új büntetés-végrehajtási (bv) kódex, míg az ellenzéki pártok kifogásolták a törvényjavaslat benyújtásának módját és a gyors parlamenti napirendre vételét szerdán az Országgyűlésben, a javaslat általános vitájában.
Kozma Péter (Fidesz) úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat választ ad a kor problémáira. Az új büntetés-végrehajtási kódex egyebek között tartalmazza a védelemhez, az anyanyelv használatához és a megfelelő tájékoztatáshoz való jogokat, valamint az eljáró hatóságok büntetés-végrehajtással összefüggő feladatait, meghatározza, hogy a törvényesség, a fokozatosság és az egyénesítés elvei mentén kell eljárni.
Fontosnak értékelte azt a változást, hogy a büntetés végrehajtásának megkezdésére vonatkozó felhívást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága küldi ki, ez elősegítheti a büntetések megkezdését. Megjegyezte, a rezsimbe sorolás esetén az bv-intézményben töltött első harminc nap a fontos.
A kormánypárti politikus szerint kiemelt cél, hogy a bv-ben részt vevő elítélt a társadalmi visszailleszkedését minden lehetséges módon segítsék elő. Hozzátette: az elítélt tartási költségekhez való hozzájárulásának összegét is meghatározzák, az évente meghatározott napi összeg nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj egy százaléka.
Kozma Péter beszélt arról, hogy túlzsúfoltak a bv-intézetek, ezért fontos a férőhelyek bővítése, és ezért üdvözölte, hogy észak-magyarországi régióban ezer férőhelyes új bv-intézetet építenek.
Jobbik: túl liberális az új kódex
Staudt Gábor (Jobbik) is kifogásolta, a javaslat benyújtásának és tárgyalásának módját. Azt mondta, túl liberális a javaslat szemlélete, ebben a formában nem támogatják. Az előterjesztést farkasbőrbe bújt báránynak nevezte az abban megfogalmazott elvek miatt; miközben a kormány azt mondta, eljön az a világ, hogy senkinek nem lesz jó börtönben lenni, a kódexben ebből semmi nem köszön vissza.
A politikus szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy az elítéltek egy része nem szeretne visszailleszkedni a társadalomba és az ő esetükben csak az elrettentés használ, persze bizonyos esetekben segíteni kell a reintegrációt.
A törvényjavaslatban megfogalmazott modell a nyugati vagy északi modellekre hasonlít, amelyek nem kielégítőek a magyar viszonyokra – mondta.
Staudt Gábor szerint ugyan történt előrelépés a rabmunkában, de még mindig egyfajta jutalomként jelenik meg, bizonyos esetekben kötelezővé kellene tenni. Hozzátette: az elítéltek kevesebb mint 20 százaléka dolgozik.
A szexuális bűnelkövetők esetében megfontolandónak tartotta a kémiai kasztrálás bevezetésének lehetőségét.
Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás a magyar börtönviszonyokat kritizálta, katasztrofálisnak nevezve azokat, megjegyezte ugyanakkor, hogy a másik véglet, a "wellness-börtön" sem helyes, például Szombathelyen.
LMP: előremutató a javaslat, de a gyökeres reform elmarad
Mile Lajos, az LMP képviselője azt vetette fel, hogy az új bv-szabályozás több évtizedes adósság, jelezve ugyanakkor, hogy ilyen közel még sosem volt egy új bv-kódex.
Szerinte azonban a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a büntetőpolitika ugyanis megáll a szigorú büntetéseknél, és nem készül fel arra, mi lesz azután. A rendszer újratermeli a bűnözést, amely ellen vasszigorral kíván fellépni, „a túlzsúfolt börtönök pedig a bűnözés magasiskolái” – fogalmazott.
Mile Lajos abból a szempontból örömtelinek nevezte a javaslatot, hogy az legalább a jogi szabályozás szintjén átformálja a szabadságvesztést, és új elemként megjelennek benne a megváltozott társadalmi környezetre reagáló új alapelvek, a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, az egyéniesítés és a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése.
Hangsúlyozta azonban, hogy hiába a deklarált elvek, ha azok például a forráshiány miatt nem tudnak érvényesülni.
Az LMP-s képviselő összegzése szerint az javaslat több tekintetben is előremutató változásokat fogalmaz meg, ám a gyökeres reform elmarad.
Gyermekvédelmi törvény
A vitában felszólaló Ágh Péter (Fidesz) a törvényjavaslat három célját emelte ki: a megelőző párfogás, mint új jogintézmény bevezetését, az internetes veszélyek elleni jogi fellépés biztosítását, valamint a gyermeknevelési tevékenységből kizárását azoknak, akik gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményt követtek el.
Baráth Zsolt (Jobbik) kifogásolta, hogy a szakbizottságban több kérdésére sem kapott konkrét választ, ezeket újra feltette az általános vitában. A képviselő nem értette például azt, hogy a megelőző pártfogói intézmény hatályba lépésére miért kell 13 hónapot várni, szerinte azonnal be kellene vezetni. Hozzátette: gyermekvédelmi és gyermekjogi szempontból támogathatónak tűnik a javaslat.
Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra azt válaszolta: egyszer gyors bevezetést, egyszer pedig részletes kidolgozást és tájékoztatást kérnek a képviselők. Nehezményezte, hogy a Demokratikus Koalíció független képviselői nem vettek részt a vitában.
