A tervezett szlovákiai közigazgatási reformról beszélt Pálffy István azonnali kérdésében az Országgyűlésben. A KDNP-frakció szóvivője elmondta, az intézkedés veszélyes a szlovákiai magyar közösségre, hiszen „a mai 8-as megyésrendszerből ugyanis 3 megyés lenne, plusz Pozsony”, aminek „beláthatatlan következményei volnának: mindenhol 15% alatt maradna a magyarság részaránya, és nem lenne magyar képviselő a listás választási rendszerben”.
Pálffy István azonnali kérdése:
Szomszédsági politikánkban azt kell előtérbe helyezni, ami összeköt – gazdaság, hidak, közúti átkelők, vagy éppen most a szlovákokkal való árvízi együttműködés a Dunán - és nem azt, ami elválaszt, de miközben a közös sikerekre koncentrálunk, nem lehet elmenni a kényes kérdések mellett sem. Ilyen a tervezett szlovákiai közigazgatási reform is.
Volt már ennek előzménye: 1996-ban Meciar a szlovákok lakta északon 30-40 ezres járásokat hozott létre, jobb szolgáltatást biztosítva, délen pedig 150 ezres, nehezebben elérhető központokat, ami nyilvánvalóan a magyarokat sújtotta. 2001-ben a Dzurinda-kormány a megyéket a koalíciós partner Magyar Koalíció Pártja véleményével szemben jelölte ki, ezzel délen szétszabdalták a felvidéki magyarságot. 2009-ban az egyházmegyei rendszer átalakítása - 13 megye helyett 6 – csökkentette a magyar befolyást.
És most itt van a legfrissebb, 2013-as javaslat. További veszélyt rejt a magyar közösségre a szlovák kormány legújabb tervezete a közigazgatás átalakítására, a mai 8-as megyésrendszerből ugyanis 3 megyés lenne, plusz Pozsony. Ennek beláthatatlan következményei volnának: mindenhol 15% alatt maradna a magyarság részaránya, és nem lenne magyar képviselő a listás választási rendszerben. Hovatovább, a tervezet végső megoldásként összevonná a helyi önkormányzatokat, és a településeken nem lenne magyar polgármester sem.
Az Európai Unió jogi szabályozása ezen a területen formálisan nem engedélyezi a többségi nemzettől eltérő, más nemzeti közösségek ilyen jellegű vegyítését Ugyanakkor Szlovákia ratifikálta az Európa Tanács 1201-es ajánlását, ám ennek a rendelkezéseit nagyrészt ma sem tartja be, illetve nem iktatta be a szlovák jogrendbe. A helyzet tehát az, hogy a felvidéki magyarok vívják ugyan a mindennapos harcunkat a vasúti táblákért, ami rendkívül fontos, de mégis csak egy kisebb csata a nagy küzdelemben.
A végrehajtás Pozsonyban megkezdődött, s a rendszer ugyan csak 2017-re teljesedne ki, de már most nagy figyelemmel kell lennünk, mert a szlovák közigazgatási reform következményei a magyarság képviselete szempontjából végzetesek és visszavonhatatlanok maradhatnak!
