Napirend előtt

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök először Sopron vezetésével kötött szerződést a Modern városok program keretében a város fejlesztéséről. Értékelése szerint olyan korszak kezdődik el az Orbán-kormánynak köszönhetően, amellyel soha nem látott fejlődés indulhat el. A fejlesztések közül kiemelte az M85-ös út, a történelmi belváros, a Fertő-tó és környéke, a Lővérek fejlesztését. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a vidék fejlődésének kulcsa a vidéki városok fejlesztése. Sopron esetében célként jelölte meg a település bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve a barokk belváros felújítását. Kitért arra, hogy a miniszterelnök már Egerrel is megkötötte a szerződést, ami a többi között útépítésekről, uszodafejlesztésről és a vár felújításáról szól.

Vona Gábor (Jobbik) történelmi jelentőségűnek értékelte a tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választást, mert pártja első egyéni mandátumát szerezte meg Rig Lajos. L. Simon László elmondta, demokratikus küzdelemben maradt alul a kormányoldal jelöltje, aki már gratulált jobbikos versenytársának. Az államtitkár is gratulált, és azt kívánta, hogy a képviselő az ottani embereket képviselje. Jelezte, 65 százalékos kormányzati többséggel a jövőben is higgadtan, alázattal végzik a munkát.

Kósa Lajos (Fidesz) is gratulált a mandátumot nyert jobbikos képviselőnek. Szerinte valódi, éles demokratikus verseny zajlott vasárnap, 22 indulóval. Mint mondta, számításaik szerint 65,8 százalékra csökkent a kormánypárti parlamenti többsége. Közölte, a választások után az igazán fontos, sorsfordító feladatokra kell koncentrálni. Beszélt arról, hogy a kétharmados támogatást igénylő javaslatokat úgy készítették elő, hogy előtte ötpárti egyeztetéseket tartottak, és olyan javaslatokat dolgoztak ki, amely lehetővé teszik, hogy "közös bölcsesség" alapján tudjanak dönteni. A feladatok közé sorolta a munkahelyteremtést, a teljes foglalkoztatást, a kiegyensúlyozott költségvetési politikát.

Tóth Bertalan (MSZP) a brókerbotrány károsultjainak kártalanításáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot kifogásolta. L. Simon László véleménye szerint az egész Quaestor-ügy nem jutott volna idáig, ha a szocialista kormány alatt nem adnak 17 milliárd forintot a pénzügyi vállalkozásnak. Hangsúlyozta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a károsultak megkapják a pénzt. Szóvá tette, hogy a házbizottság ülésén a szocialisták még nem jelezték, hogy házszabály- és alkotmányellenesnek tarják a javaslatot. Szerinte az ellenzéki politikus 32 ezer magyar ember ellen beszél. Kifogásolta, hogy a szocialisták a Baumag, a Globex és a Hajdú-Bét károsultjaival nem foglalkoztak, sőt volt olyan miniszterelnök, amely tevőlegesen is részt vett az egyik ügyben.

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormánynak "kőkemény" felelőssége van az egyre gyorsuló kivándorlásban. Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára közölte, 2010 óta a bruttó bérek a minimálbér tekintetében több mint 40 százalékkal nőttek; reálértéken családi adókedvezménnyel 11,7 százalékkal, adókedvezmény nélkül 5,7 százalékkal emelkedtek. Hangsúlyozta, a kivándorlás fontos kérdés, nem lehet szőnyeg alá söpörni. Hozzátette: a kormány különböző programokkal segíti a huszonévesek munkavállalását, amely emelkedett is.    

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után elfogadta napirendjét, és döntött arról is - 150 igen szavazattal, 6 nem ellenében támogatva a házszabálytól eltérést -, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló fideszes javaslat összevont vitáját hétfőn, zárószavazását pedig kedden tartják.

Interpellációk

Mezőgazdasági kérdésekről, katasztrófavédelmi vezetők munkavégzéséről, az IMF-jelentésről,  a fiatal gazdálkodókról, a MET Zrt.-ről, a német magyar kapcsolatokról, a kórházak adósságáról, a sikondai bányász-szanatóriumról, a nyelvoktatásról és az M4-es autópálya építésének leállításáról is szó volt hétfőn a parlamentben, az interpellációk között.

Bánki Erik (Fidesz) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy milyen gazdasági kilátások várhatók a Magyarországról szóló legutóbbi IMF-jelentés tükrében. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megerősítette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése igen pozitívan nyilatkozik az ország gazdasági helyzetéről. Többször is megemlítette, hogy mára jelentősen javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai.

Apáti István (Jobbik) azt sürgette, hogy tiltsák meg a földadót. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a települési adó nem jelentheti a gazdák adóztatását, nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket.

Gúr Nándor arról beszélt, hogy átszervezések címén kirúgások zajlanak a Tokaj Kereskedőháznál. Fónagy János államtitkár közölte: 2013-ban indult el az átszervezés, ami egy átfogó megújulási program része. Ennek része az új vezetés is, és az a folyamat, amely a termelési technológiát és a költségeket meghatározó folyamatokat is érinti. A cég átvizsgálása során megállapították: a vállalat hosszú távú és kiszámítható működése csak kisebb létszámmal valósítható meg. Több fordulóban egyeztettek, végül 39 fő lesz az elbocsátottak száma.

Magyar Zoltán a hortobágyi nemzeti parki pályázatairól beszélt, kiemelve: a vesztes pályázók harca több mint egy éve húzódik. Bitay Márton Örs államtitkár közölte: akik nem nyertek, azoktól nem várható el, hogy megdicsérjék az eredményeket. Hozzátette: 600 ezer hektárról van szó és 600 bérlővel számolva, ez ezer hektáros birtokokat jelentett. A kormány azt mondta, próbálják meg visszaszorítani a nagybirtokokat. Ennek eredménye, hogy sokan elégedetlenek, megjegyezve: nagyon kevesen vannak ugyanakkor, akik vadonatúj szereplői az új pályázati rendszernek.

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy 2010 óta egyre több a vidékfejlesztés érdekében tett kormányzati erőfeszítés, kétszáz termelői piacot adtak át, a kistermelők száma duplájára nőtt és eléri a tízezret. Kitért a családi gazdaságok helyzetbe hozására és azt mondta: a családi gazdálkodók számára fontos, hogy átlátható legyen a rendszer. Milyen támogatásokkal segítik a fiatal és családi gazdálkodók piaci érvényesülését? - kérdezte. Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a 2014-20 közötti vidékfejlesztési program még több fejlesztési lehetőséget biztosít majd. Jelezte: kiemelten kezelik a fiatal gazdálkodók támogatását, az állattenyésztést, a kertészeti tevékenységet, a zöldség-gyümölcstermelést és a kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztését. Szavai szerint több mint tízszer annyi támogatást igyekeznek biztosítani a fiatal gazdálkodóknak, mint eddig. Kitért arra: a rövid ellátási lánc tematikus alprogram célja, hogy helyi élelmiszerekkel tudják ellátni a helyi igényeket, biztosítva, hogy a jövedelem is helyben maradjon. Csökkentenék az adminisztratív terheket is, és az előleg felvétele is biztosított lesz a vidékfejlesztési programban.

Szél Bernadett (LMP) szerint botrány, ami az energiaügy területén folyik az országban. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy két teljesen különböző terület az általános és az egyetemes szolgáltatói terület, ezek más szabályok szerint működnek. Hozzátette: a MET az energiahivatal engedélye alapján működik. Mint mondta, az egyetemes szolgáltatói területen a kormány következetes magatartást tanúsít, létrehozta az Első Nemzeti Közműszolgáltatót, amelynek működésével hosszabb távon biztosítható a rezsicsökkentés eredményének fenntartása. Jelezte, a kormány célja, hogy a közműszolgáltatás nonprofit elven működjön.

Gelencsér Attila (Fidesz) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakképzési megállapodására hívta fel a figyelmet. Mint mondta, reméli, a megállapodás segíti, hogy a gazdaság számára megfelelő számú és megfelelő minőségű munkaerő álljon rendelkezésre. Hozzátette: Magyarországon a duális szakképzés 2012-ben indult 37 ezer tanulóval, mára számuk meghaladja az 50 ezret. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára a magyar gazdaság fejlődése kulcsának nevezte megfelelő számú szakképzett munkaerőt. Célként jelölte meg, hogy a képzésből kikerülő diákok ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is alkalmasak legyenek az adott szakmára, ez pedig úgy lehetséges, ha már a tanulóévek alatt vállalati környezetben sajátítják el a szakmát. Közölte, ehhez kitűnő gyakorlati hátteret tudnak adni a német cégek.

Szakács László (MSZP) azt firtatta, mikor rendezik a kórházak adósságát. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint évtizedek óta nem sikerült megoldani ezt a problémát; a költségvetésben 60 milliárd forint van a központi költségvetési szervek adósságának csökkentésére, és körülbelül ilyen nagyságrendű a kórházak adóssága. Célként jelölte meg, az adósság hosszú távú újratermelődésének megakadályozását, és azt mondta, ezért kötik össze ezt az ügyet több más kérdés rendezésével.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) és Lukács László György (Jobbik) azt firtatta, mi lesz a Mecsek északi oldalán lévő Sikonda-völgyben található bányász-szanatórium sorsa. Rétvári Bence elmondása szerint a két intézmény integrációja a februári Baranya megyei egészségügyi egyeztető bizottságok által koordinált megbeszéléseken merült fel a szanatórium kapacitásának jobb kihasználása, a betegellátás hatékonyabb megszervezése érdekében, javítva ezzel a térség reumatológiai szakellátásának színvonalát. Ennek lehetőségéről a két intézmény vezetői már egyeztettek, az összevonás csak akkor történhet meg, ha a szakmai érvek indokolják.

Ikotity István (LMP) azt kérdezte, mikor történik meg a nyelvoktatás reformja? Rétvári Bence hangsúlyozta, kiemelten kezelik az idegennyelv-oktatást, a Nat minimum idegennyelvi tudásszintjét a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította. Közölte, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon sok időt fordítanak nyelvoktatásra, a minőség javításával azonban még foglalkozni kell.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza kapcsán beszélt arról, hogy az útépítés az Orbán-Simicska-háború áldozatává válhatott. Vitatta azt, hogy kartellgyanú merült fel az ügyben. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, terveik szerint 2018-ig minden megyei jogú várost összekötik a gyorsforgalmi úthálózattal, erre 600 milliárd forintos alapot különítettek el a költségvetésben. Közölte, a fejlesztési tárca javaslatát várják, hogy Szolnok hogyan köthető be a gyorsforgalmi úthálózatba. Mint mondta, március 29-én zárultak le a tárgyalások az Európai Bizottsággal (EB), és ekkor vált kétéves küzdelem után világossá, hogy az EB nem kívánja támogatni a beruházást. Hozzátette: az EB nem látja indokoltnak a beruházást, illetve túl magasnak tartja annak költségeit, valamint 2013. október 31. és 2014 áprilisa között az EB regionális főigazgatósága több alkalommal is jelezte a kartellgyanút. A miniszter megköszönte, hogy az MSZP felkarolt egy nemzeti vállalkozást a multinacionális nagytőke helyett. Ez komoly evolúciós fejlődés az MSZP történetében az internacionalizmus helyett a patriotizmus irányba. Ez tiszteletre méltó dolog akkor is, ha Simicska Lajosról és a Közgépről van szó - fogalmazott.

Azonnali kérdések és válaszok

A hálapénzről, a magáncsődről, a tanárok béréről és a Quaestor-ügyről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Tukacs István (MSZP) - egy igazságügyi minisztériumi tervezetre hivatkozva - arról beszélt, hogy a kormány törvényessé akarja tenni a hálapénzt, megteremtve ezzel az intézményesített korrupciót. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában jelezte, a tervezet még nem szerepelt kormányülés napirendjén, az előzetes társadalmi egyeztetésen van. A tervezetet ismertetve hangsúlyozta: továbbra is bűncselekmény maradna, ha valaki az ingyenes egészségügyben hálapénzhez kötné az ellátást, de ha valaki utólag "borravalóként", "ajándékként" hálapénzt ad, az nem lenne büntetendő.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a családi csőd intézményéről szóló KDNP-s tervről beszélt, kritizálva abból például azt, hogy a csődbiztosok személyesen ellenőriznék a családok költéseit. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár úgy reagált: a KDNP által javasolt magáncsőd-szabályozás lényege, hogy az a Jobbikénál jóval szélesebb körű, célja, hogy az adósok és a hitelezők felelős együttműködésével az adós fizetőképessége helyreálljon.

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy nem nőtt a tanárok fizetése annyival, mint amennyivel több lett a feladatuk. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára erre azt mondta, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folyamatosan vizsgálja a képviselő által említett számokat.

Győrffy Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy gátlástalan pénzosztások történtek a szocialista kormányzat idején. Példaként több ügyet is említett, egyebek mellett azt, hogy 2008-ban az MSZP-s Gőgös Zoltán agrárállamtitkár félmilliárd forint támogatást juttatott a szocialista kötődésű Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületnek. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkára válaszában közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata során bebizonyosodott, hogy Gőgös Zoltán minden jogszabályt megsértve adott mintegy 500 millió forintos támogatást a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületnek. Az ügyben a Kehi feljelentést tett, az adóhivatal és az ügyészség pedig nyomoz. Megállapították, hogy a történtek miatt jelentős vagyoni hátrány keletkezett.

Legény Zsolt (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek, vagyis az önkormányzatok nem köthettek volna szerződést a Quaestorral.  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: az önkormányzatok 8-10 milliárd forintot bízhattak a Quaestorra. Közölte, mindezt az Állami Számvevőszéknek van joga ellenőrizni, amit jelezni is fog Domokos László elnöknél.

A KDNP-s Vejkey Imre a sportfejlesztéseket és a TAO-források (társaságiadó-kedvezmény) utánpótlás-nevelésben betöltött szerepét méltatva szólt arról, hogy 2011 óta 47 százalékkal, 110 emberrel nőtt az igazolt sportolók száma. Azt kérdezte, hogyan segíti a kormány azon tehetséges sportolókat, akik közben tanulnak is, így több helyen helytállnak. Simicskó István sportért felelős államtitkár célként jelölte meg, hogy minél többen sportoljanak, az olimpiákon szerzett érmekre utalva pedig sportnagyhatalomnak nevezte Magyarországot. Azt mondta: 2013-2014-ben 119-en, 2014-2015 első félévében pedig 112-en részesültek Sportcsillagok ösztöndíjában, amelynek összege havonta 102 ezer és 204 ezer forint között van. Kitért arra is, hogy a kiemelt edzői programnak köszönhetően 170 edző kap állami fizetést, ami hozzájárul a szakemberek itthon tartásához.