Európának a második világháború óta eltelt időszakban még soha nem kellett annyi kihívással szembenéznie, mint most – húzta alá Brüsszelben, az Európa Tanács soros elnökségét adó Belgium által szervezett külügyminiszteri értekezleten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. A tárcavezető szerint nevén kell nevezni a problémákat azok inzultálása helyett, akik a valódi problémákat a valódi nevükön nevezik.
Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó az ukrajnai háborút, a befagyott konfliktusokat és területi vitákat, „minden idők legbrutálisabb terrorfenyegetettségét", az Európai Unió előtt álló gazdasági nehézségeket és minden idők legsúlyosabb illegális bevándorlási gondját emelte ki az öt legnagyobb kihívásként.
A tárcavezető szerint nevén kell nevezni a problémákat azok inzultálása helyett, akik a valódi problémákat a valódi nevükön nevezik.
„Ha továbbra is a homokba dugjuk a fejünket és félmegoldásokat keresgélünk, akkor Európa még inkább le fog maradni a globális versenyben, még rosszabb helyzetbe és még mélyebb válságba kerül" – magyarázta a miniszter.
Szijjártó Péter szerint a gondok a béke, a gazdasági stabilitás, és a párbeszéd megteremtésével oldhatóak meg.
Ukrajnában a miniszter álláspontja szerint kizárólag békés megoldás fogadható el, minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziójának pedig minél előbb meg kell hosszabbítani a mandátumát és bővíteni kell a létszámát.
Szijjártó Péter szerint nem várhat tovább az észak-atlanti biztonsági integráció, a NATO-nak Macedónia, Montenegró és Grúzia számára világos előrelépést kell garantálnia az integráció útján. Szijjártó leszögezte, semmi okát nem látja annak, hogy Montenegró ne kaphasson még az idén meghívást, hogy a NATO tagja lehessen, mert ennek minden feltételét teljesíti. A miniszter szerint Macedónia esetében támogatni kell a jelenlegi, megválasztott, legitim kormányt az euro-atlanti integrációban, Grúziával pedig a NATO nem teheti meg, hogy ne értékelje pozitív visszajelzésekkel azt, hogy Tbiliszi a NATO-missziók legnagyobb szövetségen kívüli hozzájárulója.
A terrorfenyegetettség kérdéséről szólva a miniszter elmondta, hogy fokozni kell a harcot az Iszlám Állam és a többi terrorszervezet ellen, ehhez pedig Európának minél több katonát kell rendelkezésre bocsátania.
Az illegális bevándorlás témakörében a miniszter megjegyezte: Európának be kell látnia, hogy a problémát Európán kívül kell megoldani, mégpedig a fejlesztési pénzek hatékony felhasználásával olyan projektek elindítása révén, melyek lehetővé teszik, hogy az emberek ne akarják elhagyni otthonaikat.
A gazdasági gondokat Szijjártó Péter szerint csak tetézi, hogy Európa a hidak építése helyett falakat emel Oroszország előtt, holott szerinte „azt is be kellene látni, hogy értelmes, kulturált, pragmatikus párbeszédet kellene elindítani az EU és az eurázsiai unió között".
