Nagy Kálmán a KDNP első vezérszónoka az egészségügyi tárgyú törvények módosításainak általános vitájában azt mondta, a salátatörvénynek az a célja, hogy több különböző törvény módosítását előkészítse. A politikus a gyógyszerpiac szabályozása kapcsán kijelentette, hogy Magyarország hatalmas kihívás előtt áll, mert tavaly háromszáznál több biológiailag aktív készítmény került forgalomba, amelyek ára ampullánként meghaladja a százezer forintot. Utána felszólaló párttársa, Puskás Tivadar a passzív táppénz megszüntetéséről azt mondta, hogy a biztosítási jogviszonyban álló embert betegsége esetén segíteni kell a gyógyulásban. Pálffy István napirend előtt közölte, dolgozni kell, és ezt Magyarországon még nem érti mindenki, nem értik azok a társadalmi csoportok, amelyek sztrájkkal fenyegetőznek.
A Jobbik és az LMP vezérszónoki felszólalásával, majd a képviselői hozzászólásokkal folytatódott az egészségügyi tárgyú törvények módosításainak általános vitája a parlament keddi ülésén.
Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz) leszögezte: az elmúlt évtizedekben számos népegészségügyi program született, de egyik sem ért el átütő eredményt, Magyarországon a gyermekek várható élettartama továbbra is elmarad az Európai Unió átlagától, ahogyan a lakosság egészségtudata is. A kormánypárti politikus szerint ezért fontos a törvénycsomagban a prevenció hangsúlyozása a gyermek, a serdülő és a felnőtt lakosság számára is felvilágosítás és oktatás formájában. A fideszes képviselő hangsúlyozta: a most tárgyalt törvények csak az alapokat teremtik meg, a többi az embereken múlik.
Heintz Tamás (Fidesz) szerint az előző kormányzati időszakkal ellentétben most tervszerű munka folyik az egészségügyben. Hangsúlyozta: a jelenlegi, kilenc törvényt módosító jogszabályt nem lehet a Semmelweis Terv nélkül értelmezni, így szerinte helytelen az az ellenzéki kritika, hogy a tárgyalt törvényjavaslat megkerüli az ágazat valódi gondjait. A kormánypárti képviselő kiemelte, a kétharmados többség felhatalmazást ad számukra, hogy felszámolják azokat a problémákat, amelyeket az előző kormányok gyávaságuk vagy alkalmatlanságuk miatt tabuként kezeltek. Példaként a passzív táppénz megszüntetését hozta. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az igazságtalan és korrupcióra módot adó ellátást eddig megtűrték a kormányok, noha az ellenzéki véleményekkel szemben nem a minimálbéren tengődők menekülőútja volt, gyakran a rokkantnyugdíjig. Párttársa, Horváth Zsolt arra emlékeztetett: a passzív táppénz maximális időtartamát a szocialista kormányok csökkentették.
Szócska Miklós kétperces felszólalásában arról beszélt, a jelenlegi gazdasági környezetben "ember feletti erőfeszítések" szükségesek az egészségügyi ellátórendszer fenntartásához. Az egészségügyi államtitkár azzal kapcsolatban, hogy szocialista felszólalók szerint a polgári oldal az elmúlt időszakban minden eszközzel akadályozta az egészségügy átalakítását, rákérdezett: miért vállalják fel Molnár Lajos egészségpolitikáját, amikor az MSZP-s képviselőknek is "kellemetlen volt végignézni, ami akkor történt"? Véleménye szerint az előző egészségügyi kormányzat követte el az "ősbünt", amikor mindent privatizálni akart, noha - folytatta - elképzelhető, milyen szinten állnának most, a válság után az egészségbiztosító pénztárak részvényei.
Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) államtitkára expozéjában hangsúlyozta: 2010 az egészségügyi ágazat életben tartásáról szólt, 2011-ben azonban többek között a most tárgyalt törvénycsomaggal már az ágazat fenntartható átrendezése a kormány célja. A mostani törvénycsomag - amely 9 törvényt módosít összesen - alapvetően az egész egészségügy szemléletében hoz változást: "a betegségközpontúság helyett végre tényleg az egészség ügyévé kell tenni az egészségügyet" - mondta Halász János. Az államtitkár hangsúlyozta: a törvénycsomag a Széll Kálmán Tervben foglalt vállalások teljesítését szolgálja, vagyis még nem a május 31-én elfogadott Semmelweis Terv törvénybe foglalását.
A kormánypárti politikus a változások közül kiemelte a népegészségügy fontosságát. Ennek keretein belül teljes körű egészségfejlesztést vezetnek be az iskolákban: ennek része lesz az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás, a személyközpontú pedagógiai módszerek és az egészségismeretek hatékony oktatása. Szintén komoly változások várhatók a gyógyszerkassza rendszerében is, mivel a jelenlegi rendszerben az elmúlt években sok anomáliára derült fény - mondta az államtitkár. A változások négy szempont figyelembe vételével zajlanak majd: az egészségtudatosság növelése, a prevenciós szemlélet javítása, a lakossági terhek növekedésének elkerülése és a folyamatos gyógyszerhez való hozzáférés biztosítása. Emellett a kormány célja a hatékonyság javítása és a korrupció visszaszorítása is. Halász János hangsúlyozta azt is: a kormány nyitott minden javaslatra a területtel kapcsolatban "még ha nem is tudjuk mindet beépíteni a törvényjavaslatba."
Kovács József a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: a törvénycsomag korszerűsíti az ágazati törvényeket, elsősorban a népegészségügy, az ügyeleti rendszer és az egészségbiztosítás területén. A kormánypárti politikus szerint a táppénz rendszerét és gyógyszerellátást érintő változások a "legmarkánsabbak." A fideszes képviselő hozzátette: a törvénycsomagban a felnövekvő nemzedék védelme kiemelt szerepet kap, de a felnőtt lakosságot is ösztönözni kell az egészséges életre. Éppen ezért kiemelt cél lesz a dohányzás visszaszorítása, a sportolás elterjesztése és a mentális egészség erősítése is.
Nagy Kálmán a KDNP első vezérszónoka azt mondta, a salátatörvénynek az a célja, hogy több különböző törvény módosítását előkészítse. A politikus a gyógyszerpiac szabályozása kapcsán kijelentette, hogy Magyarország hatalmas kihívás előtt áll, mert tavaly háromszáznál több biológiailag aktív készítmény került forgalomba, amelyek ára ampullánként meghaladja a százezer forintot. Véleménye szerint ezek gyógyszerbefogadása hatalmas feladat lesz, ezért mindenféleképpen úgy gyógyszerpolitikára lesz szükség, amelyik támogatja a nélkülözhetetlen készítményeket, miközben kiszűri az ártalmasakat.
Utána felszólaló párttársa, Puskás Tivadar a passzív táppénz megszüntetéséről azt mondta, hogy a biztosítási jogviszonyban álló embert betegsége esetén segíteni kell a gyógyulásban. Hozzátette, aki nincs biztosítási jogviszonyban, arra nem vonatkoznak rá a szabályok. Érdemesnek nevezte, hogy a törvény szövegébe tegyenek be egy olyan mondatot, amelyik szerint néhány eset egyéni elbírálásra szorul. Ezeket között említette azokat, amikor valaki éppen a betegsége előtt veszítette el a biztosítotti jogviszonyát. Természetesnek tartotta, hogy a táppénzt igénybe vevők az orvosi ellátásban előre kerülnek, hogy minél hamarabb visszatérhessenek a munka világába.
A kormány környezetvédelmi tevékenységéről, a parlagfű elleni küzdelemről, a szociális földprogramról, valamint az oktatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítéséről volt szó az Országgyűlésben kedden napirend előtt.
Dúró Dóra (Jobbik) szerint káosz és megszorítás jellemzi az oktatást, sem a pedagógusok, sem az oktatás többi szereplője nem tud kiigazodni a Fidesz álláspontján, háromféle számot lehetett hallani például a tankötelezettségről. A pedagógusok kötelező óraszámával szintén hasonló a helyzet - folytatta, az egyik legfontosabb problémának azt nevezve, hogy tíz év alatt negyven százalékos reálbércsökkenés következett be a szférában. Az egykulcsos adó tovább sújtotta ezt a réteget - jegyezte meg, hozzátéve: az iskolabezárási hullám is folytatódik.
Hoffmann Rózsa szakállamtitkár azt mondta, hogy a törvények kimunkálásának elhúzódása azt jelzi, nagyon nehéz döntésekről van szó. Valamennyi törvényt még ez év őszén tárgyalni fogja a parlament - mondta. Hozzátette: a tankötelezettséggel kapcsolatban 16 évet javasolnak, a pedagóguséletpálya-modell bevezetéséről nincs döntés, az államtitkárság indítványában 2013. szeptember szerepel. Nem áll szándékában emelni a pedagógusok óraszámát, másfajta munkaelszámolást terveznek, ez az életpályában rögzített magasabb jövedelemmel járna együtt - közölte.
Pálffy István azt mondta, dolgozni kell, és ezt Magyarországon még nem érti mindenki, nem értik azok a társadalmi csoportok, amelyek sztrájkkal fenyegetőznek. A növekvő foglalkoztatottság önmagában is növeli a bruttó hazai összterméket - emelte ki a kormánypárti politikus, hozzátéve: az utóbbi húsz évben 1 millió ember tűnt el a munkaerőpiacról, s a munkamorál folyamatosan romlott.
Czomba Sándor államtitkár kifejtette: az egyik legfontosabb feladat a foglalkoztatás bővítése. Az elmúlt 15-20 évben a foglalkoztatottak aránya 3,7-4 millió között volt, ebből a termelőszférában 1,2 millióan voltak, míg közel 900 ezer embernek semmilyen szakképzettsége nincs. Háborút folytatnak a munkanélküliséggel szemben - mondta, hozzátéve, a hagyományos eszközökkel ebből a helyzetből nem lehet kitörni. Az egyik legfontosabb dolog a versenyszféra támogatása, ezért írtak ki 5 milliárdos munkahely-támogatási programot; néhány héten belül több mint 3 ezren állnak munkába ezen keresztül - közölte.
kdnp.hu
Forrás: MTI
