Budapest, 2008. január

Tartalom

Bevezetés    3
I. A működés normatív keretei    4
II. Az Antikorrupciós Koordinációs Testület ülései    6
II.1. A Testület előzetes ülése, 2007. augusztus 2.    6
II.2. A Testület alakuló ülése, 2007. szeptember 6.    6
II.3. A Testület második ülése, 2007. október 9.    8
II.4. A Testület harmadik ülése, 2007. november 13.    9
II.5. A Testület negyedik ülése, 2007. december 13.    10
III. Szakmai fórumok    11
III.1. A korrupció stratégiai megközelítésének problémái, 2007. szept. 26.    11
III.2. A korrupció elleni küzdelem lehetséges eszközeinek és intézményi megoldásainak megvitatása, 2007. november 23.    11
IV. A Testület szakmai munkáját segítő munkacsoportok    14
IV.1. Átláthatósági Munkacsoport    14
IV.2. Gazdaságpolitikai Munkacsoport    16
IV.3. Rendészeti Munkacsoport    17
V. Az Antikorrupciós Koordinációs Testület Titkárságának szakmai tevékenysége    19
V.1. Korrupció Elleni Stratégia és Cselekvési Program kidolgozása    19
V.2. Közvélemény-kutatások    21
V.2.1. Magyar Gallup Intézet, Kutatások a korrupcióról 2003-2007    21
V.2.2. Szonda Ipsos, A gazdasági korrupció megítélése kis- és középvállalatok vezetőinek körében, 2007. október    23
V.3. Az Antikoorupciós Koordinációs Testület nyilvános tevékenysége    25
V.3.1. Kiadvány, tájékoztató szórólap    25
V.3.2. Beszámoló a Sziget Fesztiválon történt felvilágosító programról    26
V.3.3. Honlap    26
V.3.4. Sajtó    26
V.4. Részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában    28
V.4.1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)    28
V.4.2. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)    28
V.4.3. Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO)    28
V.5. Naturális statisztikák    30
V.5.1. Költségvetés    30
V.5.2. Személyzet    30
V.5.3. Elkészült munkaanyagok    30
V.5.4. Testületi határozatok, állásfoglalás    30
 
Bevezetés

A korrupció leküzdése és visszaszorítása, a tiszta közélet megteremtése a köztársaság jövőjének egyik legfontosabb kérdése. E hatalmas kihívás során korrupció szankcionálása csak tüneti kezelés lehet. Ennél lényegesen fontosabb kérdés a korrupciós helyzetek felszámolása, a társadalmi tudatosság fejlesztése és a társadalom tagjainak érdekeltté tétele a korrupciós helyzetek felszámolásában. A Magyar Köztársaság Kormányának 2006-2010 közötti időszakra vonatkozó programjában a modern államról szóló fejezet tartalmazza a legfontosabb korrupció elleni feladatokat.

A 2007 szeptemberében megalakult Antikorrupciós Koordinációs Testület felelős a Korrupció Elleni Stratégia és a 2008-2010 közötti időszakra vonatkozó Cselekvési Program kialakításáért, valamint a Cselekvési Programban megfogalmazott feladatok koordinálásáért. A Testület Titkársága készíti elő az ülések forgatókönyvét, a testületi ülések jegyzőkönyveit és emlékezetőit, az Átláthatósági Munkacsoport és a Rendészeti Munkacsoport üléseinek emlékezetőit, valamint a Kormány számára az Országgyűlés elé terjesztendő éves Jelentést.

Ez a dokumentum az Antikorrupciós Koordinációs Testület 2007 évi korrupcióellenes tevékenységéről ad áttekintést. A Jelentés számot ad a Testület működésének normatív kereteiről, a Testület üléseiről, a szakmai fórumokról, a Testület szakmai munkáját segítő munkacsoportokról, a Testület Titkárságának szakmai tevékenységéről, a nemzetközi szervezetek munkájában való részvételről, valamint a Testület működésével kapcsolatos statisztikai adatokról.

A korrupció elleni küzdelem hatékonyságát nehéz számszerűsíteni, eredményessége nem fejezhető ki korrupció elleni mutatókkal. Ez az összesítés jóval átfogóbban mutatja be a korrupció elleni küzdelem területén végzett munkát.

Budapest, 2008. január 21.

Antikorrupciós Koordinációs Testület

 
I. A működés normatív keretei

A korrupció elleni küzdelem koordinálása érdekében a Kormány az 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozattal létrehozta az Antikorrupciós Koordinációs Testületet (a továbbiakban: Testület), mellyel egyidejűleg a korábbi Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért megszűnt. A korábbi testülethez képest – a feladatkörön és az elnevezésen túl – megváltozott a tagok összetétele. A testületben a kormányzati szervek mellett – egyenlő arányban – nem kormányzati állami intézmények és civil szervezetek, elismert szakértők is részt vesznek.

A Testület tagjai:

a) kormányzati szervek delegáltjai:

­    az egészségügyi miniszter,
­    a gazdasági és közlekedési miniszter,
­    az igazságügyi és rendészeti miniszter,
­    az önkormányzati és területfejlesztési miniszter,
­    a pénzügyminiszter,
­    a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
által képviseletre feljogosított személyek.

b) nem kormányzati állami intézmények:

­    Állami Számvevőszék,
­    Gazdasági Versenyhivatal,
­    Közbeszerzések Tanácsa,
­    Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala,
­    Országgyűlési Biztosok Hivatala,
­    legfőbb ügyész
által képviseletre feljogosított személyek.

c) Szakmai, társadalmi, illetve érdek-képviseleti szervezetek képviselőit, illetve a korrupció elleni küzdelemben jártas, nemzetközileg is elismert szakértők:*

­    Transparency International Magyarország Közhasznú Alapítvány,
­    Pénzügykutató Zrt.,
­    Társaság a Szabadságjogokért Közhasznú Egyesület,
­    Országos Kriminológiai Intézet,
­    Dr. Farkas Ákos, tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem,
­    Dr. Hack Péter, tanszékvezető egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem.

A Testület a kormányzati döntés-előkészítő tevékenységet támogató, véleményező, illetve javaslattevő szerv, a korrupció elleni küzdelem tekintetében szakmai koordinációs szerepet tölt be.

A Testület nyilvánosan működik - az általa elfogadott ügyrend alapján látja el feladatait - működéséért az igazságügyi és rendészeti miniszter felel. A Testület elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter, akit akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesít. A Testület működésével összefüggő titkársági teendőket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Stratégiai Tervezési Osztálya látja el. A Testület tevékenysége egyebekben nem érinti a miniszterek jogszabályokban és kormányhatározatokban meghatározott feladatait, illetve hatásköreit.

A Testület feladatai:

a)    a korrupció, mint társadalmi és gazdasági jelenség feltárásának elősegítése, az általános korrupciós kockázatok elemzése, javaslattétel hatékonyabb korrupcióellenes eszközök és módszerek alkalmazására – különös tekintettel a korrupció elleni küzdelem iránti társadalmi érzékenység javítására, valamint az ehhez szükséges oktatási és képzési tevékenység támogatására;

b)    közreműködés a korrupcióellenes stratégiai dokumentumok szakmai megalapozásában, kidolgozásában, a végrehajtás megszervezésében, koordinálásában, ellenőrzésében, értékelésében és monitorozásában, továbbá az említett dokumentumok folyamatos aktualizálásában;

c)    a Testületben részt vevő szervek korrupcióellenes tevékenységének elvi összehangolása;

d)    a korrupcióellenes küzdelemmel összefüggő előterjesztések véleményezése;

e)    a korrupcióellenes tevékenység eredményeinek értékelése - a rövidtávú cselekvési programok végrehajtásához igazodóan - beszámolás a Kormány részére.

A működésre vonatkozó részleteket a Testület ügyrendje tartalmazza.
 
II. Az Antikorrupciós Koordinációs Testület ülései
II.1. A Testület előzetes ülése, 2007. augusztus 2.

Az ülés napirendi pontjai:
1.    Tájékoztatás és beszámoló a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról szóló 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat elfogadásáról;
2.    Az 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat 3. pontja alapján készült ügyrend-tervezet áttekintése és előzetes jóváhagyása;
3.    Külső partnerek felkérése a Testület munkájában tagként történő közreműködésre;
4.    A Testület 2007. évi munkatervének megvitatása, előzetes jóváhagyása.

Az ülésen megjelent az összes kormányhatározatban nevesített állami szervezet. Az ülés legfontosabb célja volt, hogy az állami delegáltak együttesen kérjék fel a nem állami oldalt képviselő szakmai, társadalmi és egyéb partnerszervezetek képviselőit, illetve szakértőket. A Titkárság által előzetesen – szakmai előélet elemzése alapján – felállított preferencialista nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a jelöltek között szerepeljenek:
-    a korrupció megfékezésének elősegítését célul kitűző szervezetek,
-    az alapvető jogok és jogelvek érvényesülésének javításában közreműködő, jogvédő non-profit társadalmi érdekképviselet,
-    a korrupciós kutatások terén elismert büntetőjogászok,
-    korrupcióval tudományos szinten foglalkozó kutató szervezet, illetve
-    gazdasági, vállalat- és intézménykutatás terén jelentős eredményeket felmutató szervezet.

Az állami szervek által delegált tagok döntése alapján – a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül – a következő hat szervezet (személy) került megválasztásra:

1.    Transparency International
2.    Pénzügykutató Rt.
3.    Dr. Farkas Ákos
4.    Dr. Hack Péter
5.    Országos Kriminológiai Intézet
6.    Társaság a Szabadságjogokért

II.2. A Testület alakuló ülése, 2007. szeptember 6.

Az ülés napirendi pontjai:
1.    A testület munkájában résztvevő nem állami oldalt képviselő szakmai, társadalmi és egyéb partnerszervezetek, magánszemélyek köszöntése;
2.    Az 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat 3. pontja alapján készült és a tagok által benyújtott javaslatokkal módosított ügyrend-tervezet áttekintése és jóváhagyása;
3.    A testület 2007. évi és a tagok által benyújtott javaslatokkal módosított munkatervének megvitatása, jóváhagyása;
4.    Beszámoló a rendelkezésre álló helyzetfelmérő dokumentumokról;
5.    Az átfogó korrupció elleni stratégia által lehatárolt terület meghatározása; javaslattétel  a stratégiában használt korrupció fogalomra;
6.    Egyeztetés szakmai fórumról;
7.    Egyeztetés korrupciós tárgyú kutatási témajavaslatokról.

Az ügyrenddel kapcsolatban a tagok által benyújtott észrevételek, valamint az ülésen elhangzottak elsősorban a Testület működésének nyilvánosságára, a zárt ülés elrendelésének taxatív felsorolására, a testülethez esetlegesen beérkező egyedi bejelentésekre, valamint az ügyrend elfogadásával egyidejűleg felállításra kerülő munkacsoportokra vonatkoztak. Az ügyrend konkrét rendelkezéseinek megvitatása során egyes módosítások az ügyrendben átvezetésre kerültek, némely bekezdések változatlanok maradtak, így a Testület az 1/2007. (IX.6) számú AKT határozattal elfogadta a működésének kereteit jelentő ügyrendjét. A Testület által az ügyrend elfogadásával létrehozott munkacsoportok (Átláthatósági, Gazdaságpolitikai, Rendészeti) vonatkozásában elhangzott, hogy azokat az adott munkacsoport felállítását kezdeményező tag vezeti, magukra nézve alakítják ki működésüket, az adminisztratív munkát pedig a testület Titkársága látja el.

A munkaterv javaslat a feladatok ütemezését, a testületi ülések időpontjait foglalta magában. A Testület a 2/2007. (IX.6.) számú határozattal jóváhagyta a 2007. december 31. napig szóló munkatervet.

A Testület Titkársága az előkészítő munka megkezdésétől gyűjtötte a rendelkezésre álló, és a korrupció ellenes stratégia megalkotása során felhasználható dokumentumokat, jelentéseket, publikációkat azzal a céllal, hogy egy korrupcióval foglalkozó szakirodalmi adatbázist hozzon létre. A munkaanyagok az AKT ülésen bemutatásra kerültek, egy részük pedig felkerült az IRM honlapjára.

A Testület tagjai egyetértettek abban, hogy a korrupció fogalmának meghatározása segít a stratégiakészítés kereteinek kijelölésében. A választott korrupciós fogalomtól függ, hogy milyen mértékben és milyen mélységben kell a későbbi stratégiai programokat definiálni. A Testület tagjai egyetértettek abban is, hogy a stratégia készítés során ajánlott a lehető legtágabb korrupció-fogalommal élni, amely egyaránt alkalmas lefedni a hivatali, politikai valamint a gazdasági (üzleti) korrupciót.

Elfogadásra került, hogy a szeptember 26-án tartandó szakmai fórumra a Testület tagjai, a Titkárság rendelkezésére álló szakértői listán szereplők, civil delegáltak, egyetemek, szabadműhelyek, valamint az ülésen elhangzott indítványok alapján a konkrét tapasztalatok birtokában levő nagyvállalatok, beruházók képviselői kapjanak meghívást. A fórum célja a megindult helyzetértékelő munka támogatása, a maximált létszám 40-60 fő. Különösen fontos hangsúlyt helyezni a szakmai párbeszédre, így a 20-25 perces felvezetések után a résztvevők 20-25 perces vitát folytathatnának le a felvetett témákban.

Elhangzott továbbá, hogy a stratégiakészítés miatt szükséges a korrupció területén található „fehér foltok” felkutatása is. A korrupció fogalmának társadalom-elméleti megközelítése esetén a társadalmi véleményt integráló közvélemény kutatás lefolytatása a legfontosabb. A tagok javaslatai alapján a közvélemény-kutatás megszervezése kapcsán indokolt hangsúlyt helyezni egyrészt arra, hogy nemzetközileg is összehasonlítható adatokat kapjunk, valamint érdemes felhasználni az elmúlt öt évben már, a különböző tárcák által lefolytatott részvizsgálatok eredményeit.

II.3. A Testület második ülése, 2007. október 9.

Az ülés napirendi pontjai:
1.    Beszámoló szakmai fórumról;
2.    Összefoglaló a munkacsoportok megalakulásáról;
3.    Tájékoztatás az átfogó korrupció elleni stratégia vázlatáról, a stratégiakészítéshez használt módszertanról, javaslattétel a stratégiakészítés során alkalmazandó korrupció fogalomra;
4.    Tájékoztatás közvélemény-kutatás eredményéről;
5.    Előzetes helyzetelemző anyag bemutatása;
6.    Testületi állásfoglalás a „Tiszta Kezek Program”-mal kapcsolatban;
7.    Egyeztetés a miniszterelnök által október 1-jén megfogalmazott, a tiszta közéletre vonatkozó hét pontról.

Ismertetésre került, hogy a Testület Titkársága és a Transparency International által közösen szervezett „A korrupció stratégiai megközelítésének problémái’ elnevezésű, szeptember 26-án tartott szakmai fórum sikeres volt, a színvonalas előadások, valamint a hallgatóság aktív szereplése segíti a Titkárságot a stratégiakészítés folyamatában.

A tervezett munkacsoportok megalakultak a Testület szeptember 6-án elfogadott ügyrendjében meghatározottak alapján. A munkacsoportok vezetői beszámoltak a munkacsoportok alakuló üléseiről.

A Testület stratégiakészítési módszertani szempontból elfogadhatónak tartotta a 2004-es MeH által kiadott kormányzati stratégia-alkotási útmutató alkalmazását, az átfogó korrupció elleni stratégia Titkárság által bemutatott első vázlatát, valamint a Titkárság által javasolt korrupciós fogalom későbbi alkalmazását.

A közvélemény-kutatás és helyzetelemző anyag érdemi vita nélkül került elfogadásra.
 
A Magyar Demokrata Fórum javaslatát a közélet tisztasága, a korrupcióval szembeni határozott fellépés, valamint az emberek demokráciába vetett bizalmának helyreállítása és megerősítése érdekében létrehozandó Tiszta Kezek Testület és Hivatal felállításáról 2007. márciusában jutatta el az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz. Ésszerűnek tűnt, hogy az új összetételű Antikorrupciós Koordinációs Testület is megtárgyalja az MDF javaslatát. Ennek értelmében a Testület úgy foglalt állást, hogy egyetért a Tiszta Kezek Programban megfogalmazott alap célkitűzésekkel, ugyanakkor nem támogatja a vonatkozó intézményi megoldásokat.

A Testület egyetértett abban, hogy a miniszterelnök által 2007. október 1-jén meghirdetett hét pontban szereplő területek a stratégia kidolgozása során figyelembe veendő és releváns területek. A Testület emellett megegyezett abban, hogy az amerikai nagykövetség delegáltját meghívja a Testület Átláthatósági Munkacsoportjába.
II.4. A Testület harmadik ülése, 2007. november 13.

Az ülés napirendi pontjai:
1.    Döntés az Átláthatósági Munkacsoport október 19-én megtartott kerekasztal beszélgetése alapján kidolgozott, az Antikorrupciós Koordinációs Testületnek benyújtandó javaslat megvitatásának napirendre vételéről;
2.    Beszámoló szakmai kutatások eredményeiről;
3.    A Korrupció Elleni Stratégia első tervezetének bemutatása, javaslattétel a hosszú távú korrupció elleni beavatkozásokra, a stratégia céljaira és prioritásaira;
4.    Egyeztetés szakmai fórum előkészítéséről;
5.    Az állami jogérvényesítés korszerűsítése keretében a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslatok, a közbeszerzési eljárások, valamint az üzleti titokra történő hivatkozás szabályainak módosítására vonatkozó javaslatokról szóló IRM munkaanyag véleményezése;

Az Antikorrupciós Koordinációs Testületen belül létrejött Átláthatósági Munkacsoport a napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztésben három javaslatot tett a Testületnek, mely javaslatok megvitatására ezen az ülésen nem került sor.

A Testület Titkárság a stratégiaalkotó, illetve intézkedéstervező munka támogatása érdekében a hazai korrupciós helyzetet, a leginkább jellemző korrupciós jelenségeket és esettípusokat, valamint a gazdasági korrupciót közvélemény-kutatással kívánta feltérképezni. Az Átláthatósági Munkacsoport továbbá a 2007. október 2-án tartott ülésén döntött arról, hogy kutatási megbízást ad a közügyek és a közszféra átláthatóságát érintő hatályos hazai jogi szabályozás átfogó felmérésére. A tanulmány elkészítésére a Testület Titkársága, a Munkacsoport ajánlása alapján, dr. Jóri Andrást kérte fel. Mind a közvélemény-kutatások, mind pedig a tanulmány eredményei beépültek az elkészült stratégiába.

Bemutatásra került a Korrupció Elleni Stratégia első változata. A stratégiai dokumentum három alrendszer (politikai, gazdasági, hivatali korrupció), valamint ezek kapcsolódási pontjaira fókuszált. A korrupció egy folyamatosan kezelendő jelenség, egyaránt szükséges a tünetekkel, valamint az okokkal is foglalkozni (átfogó terápia).

Ismertetésre került, hogy a második szakmai fórum 2007. nov. 23-án kerül megrendezésre, témája a korrupció elleni küzdelem lehetséges eszközeinek és intézményi megoldásainak megvitatása.

Az 5. napirendi ponttal kapcsolatban ismertetésre került, hogy a munkaanyag belső szakmapolitikai értekezleten szerepelt. Az 1037/2007. (VI.18.) számú kormányhatározat 2. pontjában foglaltak értelmében a Testület kormányzati döntés-előkészítő tevékenységet támogató, véleményező, illetve javaslattevő szerv, a korrupció elleni küzdelem tekintetében szakmai koordinációs szerepet tölt be, ezért került napirendi pontként a Testület elé ez a munkaanyag. Három testületi tagtól érkezett határidőben vélemény, az ÁSZ, TI, valamint a KBT nyújtott be észrevételt, ezek továbbításra kerültek.

II.5. A Testület negyedik ülése, 2007. december 13.

Az ülés napirendi pontjai:
1.    Az Átláthatósági Munkacsoport október 19-én megtartott kerekasztal beszélgetése alapján kidolgozott, az Antikorrupciós Koordinációs Testületnek benyújtandó javaslat megvitatása;
2.    A Korrupció Elleni Stratégia első tervezetéhez a tagok által benyújtott, valamint a beérkezett egyéb módosító indítványok részletes megvitatása;
3.    Előterjesztés a stratégiához kapcsolódó rövidtávú cselekvési programról és a további teendőkről;

A Testületen belül létrejött Átláthatósági Munkacsoport novemberben három javaslatot tett a Testületnek, melyek a decemberi ülésen történő megvitatásáról és önálló napirendre vételéről a Testület november 13-i ülésén döntött. Az ülésen elhangzott hozzászólások alapján az első pont kapcsán a Testület felhatalmazása alapján a Titkárság hivatalosan megkeresi az érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, a 2. pontban megfogalmazott javaslatot a stratégia elkészülő cselekvési programjában kell szerepeltetni, az utolsó pontban leírt kutatásokra pedig a költségvetés tervezését követően kell visszatérni.

Az ülésen a tagok a stratégia első tervezetéhez benyújtott írásos észrevételeket, javaslatokat vitatták meg. Az elfogadott módosító javaslatok:

­    Kidolgozásra kerül egy rövid, a fő csapásirányokat, célokat, prioritásokat tömörítő rész, melyet követ egy hosszabb stratégia, a mellékletek, valamint a cselekvési program.
­    Egy, 2008. január közepén tartandó szakmai fórum keretében sor kerül a stratégia mellékletét képező eddig megtett kormányzati intézkedéseket számba vételére, illetve SWOT-elemzés megalkotására. A szakmai fórum alkalmas lehet a célrendszer teljes felülvizsgálatára is.
­    A megtett kormányzati intézkedések hatásosságának vizsgálata alfejezetként fog a stratégiában szerepelni.
­    A párt-és kampányfinanszírozást a Testület álláspontjának megfelelően prioritásként kell szabályozni.
­    A cselekvési programban az elvégzendő feladatok fontossági sorrendben (prioritások szerint) lesznek felsorolva.
­    A közszféra munkavállalóinak anyagi kiszolgáltatottsága kapcsán a jelenlegi szövegezés árnyalása szükséges.

Az ülés másik fontos feladata volt a hosszú távú stratégia elfogadásához és az első kétéves időszakra vonatkozó cselekvési program előkészítéséhez elvezető tervezési folyamatban a további lépések meghatározása, illetve egyeztetése. A 2007. november 30-i szakmapolitikai értekezleten elhangzottak értelmében a Kormány a korrupció elleni stratégiáról és a hozzá kapcsolódó cselekvési programról szóló tervezetet ugyanis együtt tárgyalja meg.
 
III. Szakmai fórumok

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület Titkársága 2007 őszén számos szakmai rendezvényt – szakmai vitát, műhely-beszélgetést, illetve szakmai fórumot –szervezett a partnerség jegyében.

III.1. A korrupció stratégiai megközelítésének problémái, 2007. szept. 26.

A rendezvény célja az volt, hogy az 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat értelmében év végéig kidolgozandó átfogó korrupcióellenes stratégia, illetve a cselekvési program elkészítéséhez szakmai szempontokat biztosítson. A hallgatóság aktív bevonásával megtartott előadások középpontjában elsősorban a korrupciós jelenségek mérésének lehetőségei, illetve az új korrupció elleni stratégia középpontjába állítandó korrupciós fogalom meghatározásával kapcsolatos kérdések álltak.

A fórumot dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter nyitotta meg, majd Kühn János, az Ernst & Young képviselője köszöntötte a megjelenteket. A szakmai fórum moderátora Nizák Péter volt a Transparency Internationaltól.

A fórum első részében dr. Bátory Ágnes, a Transparency International elnöke, továbbá az AKT tagja tartott előadást „A korrupciós érzékelési indexről” címmel, melyben a korrupció méréséről, a CPI metodológiáról, a 2007-es adatokról, a CPI problémáiról és kritikáiról, más indexekről, valamint a percepciós index értelmezéséről beszélt.

Ezt követően dr. Pintér István ügyvéd és korrupcióellenes szakértő tartott előadást „A korrupció fogalma, helye és szerepe a globalizált világban” címmel.

A fórum második részében dr. Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, továbbá az AKT tagja tartott előadást „A közélet tisztasága elleni bűncselekmények oksága” címmel, „A korrupció jogszempontú elemzése” alcímmel. Az előadásban a vesztegetés törvényi tényállásai a hatályos Btk-ban, a büntetőeljárás reformja, a vesztegetések kriminológiája, az oksági háttér, a kontroll kriminológiája, a jól integrált szervezet, a hivatali működés, a gazdasági vállalkozások, a korrupció nemzetközi dimenziói, a korrupció kriminalisztikája, valamint a bűnüldözés működése került ismertetésre.

A fórum utolsó előadását Villányi Viktória tartotta „Magyarországi korrupciós helyzetelemzés” címmel. Elmondta, hogy a Freedom House felméréseinek alapját az ún. Nations Transit tanulmányok képezik, melyeket az adott ország sajátosságai, jellemzői alapján készítenek el felkért szakértők.

III.2. A korrupció elleni küzdelem lehetséges eszközeinek és intézményi megoldásainak megvitatása, 2007. november 23.

A rendezvény célja az volt, hogy az 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat értelmében elkészített átfogó korrupcióellenes stratégia első tervezetéhez, illetve a cselekvési program elkészítéséhez szakmai szempontokat biztosítson. A hallgatóság aktív bevonásával tervezett előadások középpontjában elsősorban a korrupciós jelenségek kezeléseinek kérdései, a jelenleg fennálló problémák, intézményi nehézségek megvilágítása, illetve konkrét megoldási javaslatok kidolgozása, megvitatása állt, mely folyamat illeszkedik a célok, prioritások megfogalmazásának folyamatába.

A szakmai fórum moderátora az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala képviseletében megjelent dr. Zsámberger Csaba volt.

A fórumot dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter nyitotta meg, elmondta, hogy a Testület által jóváhagyott feszes munkaterv betartása végett elkészült a korrupcióellenes stratégia első változata. A stratégia olyan jelentős elemeket tartalmaz, mint például az átláthatóság biztosításának, a jelzőrendszer működésének, a vizsgálati eljárások hatékony lefolytatásának, a szankciórendszer sikeres alkalmazásának biztosítása. Az elkészült dokumentum értelmében hangsúlyossá válik a korrupció elleni folyamatos küzdelem, a stratégia átfogó, koncentrált nemzeti stratégiává kell, hogy váljon.

A fórum első részében dr. Sántha György, az Antikorrupciós Koordinációs Testület titkára mutatta be az elkészült korrupció elleni stratégia vázlatát, az átfogó és specifikus célokat, valamint a szakmai fórum vázlatát és keretét adó stratégia térképet. Kiemelte, hogy a stratégia a szakmai kutatásoknak megfelelően 3 kiemelt társadalmi alrendszerre, valamint ezek metszéspontjaira összpontosít (gazdasági, politikai és a közszféra). Az átfogó és speciális célok, a prioritások a helyzetelemzés alapján megmutatkozó trendek és kockázatok mentén kerültek megfogalmazásra. A hosszú távú stratégiai dokumentum egyszerre próbál foglalkozni a korrupciót kiváltó okokkal és a megjelenésének formáival, tüneteivel.

Ezt követően a TASZ képviseletében megjelent dr. Földes Ádám tartott előadást „Ki kongatja a vészharangot? Whistleblowing Magyarországon” címmel. Elmondta, hogy a jelzőrendszer két szempontból is különösen fontos. Ez segít abban, hogy a korrupciós ügyek felszínre kerüljenek, illetve ez határozza meg, milyen védelmet kapnak a bejelentők. A jelzőrendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezések összefüggően nem, hanem elszórva találhatóak meg (pl. közérdekű bejelentők Btk-ban meghatározott védelme, Munka törvénykönyvbeli rendelkezések a rendkívüli felmondásnál). A bejelentésekkel kapcsolatos egyik fő probléma, hogy az szolgálati, vagy államtitkot érinthet, mely a hatályos magyar jogban az egyik legproblematikusabb rész. A résztvevők hozzászólásaiból kirajzolódott, hogy az elkészült stratégia első tervezetében nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a bejelentők jogi védelmének megteremtésére, a bejelentésekkel foglalkozók képzésére és mindenfajta politikai, hatalmi befolyástól mentes függetlenségük biztosítására.

A második előadó dr. Barta Márton, osztályvezető ügyész, Kiemelt Ügyek Főosztályáról, továbbá az AKT tagja tartott előadást „Az ügyészség szerepe a korrupció elleni küzdelemben” címmel. Előadását azzal kezdte, hogy szerinte a jelenlegi jogi szabályozás megfelelően biztosítja a bejelentők büntetőjogi védelmét. Problémaként emelte ki, hogy vesztegetési ügyekben a bizonyíthatóság nagyon problémás és nehéz. Arra a felvetésre, hogy korrupciós ügyekben szükség van-e egy új szerv létrehozatalára, vagy a meglevő intézményi rendszert kellene erősíteni, az utóbbit javasolta. Hangsúlyozta azonban, hogy nagyon fontos az ügyészek állandó képzése, logisztikai fejlesztések, más hatóságokkal való együttműködés további erősítése, valamint az egyes konkrét eljárási tapasztalatok összegzése.

A fórum második részét dr. Majtényi László kezdte meg, „Párt-és kampányfinanszírozás címmel”. Elmondta, hogy a korrupció és a nyilvánosság szorosan összekapcsolódó jelenségek, ám ha a korrupciót nyilvánossá tesszük, az ettől nem szűnik meg. Erre jó példa a párt-és kampányfinanszírozás is. 10 kampányra fordított forintból 9 illegális forrásból származik. Ennek ellenére Magyarországon ilyen ügyben rendőrség még nem nyomozott, vádemelés nem történt. A jelenlegi szabályozási rendszer a korrupció melegágya. Előadásában kitért arra is, hogy milyen lehetne a jó rendszer, melynek értelmében mind a bevételi, mind a kiadási oldal definíciós problémáit meg kellene határozni. Érdemes lenne egy vegyes finanszírozási rendszert kiépíteni, ebből viszont a jogi személyeket, gazdasági társaságokat ki kellene zárni. Be kellene vezetni a kampánykassza intézményét, ahol a kiadások ellenőrizhetőek lennének. Egyes hozzászóló észrevételek arra utaltak, hogy a stratégiában a párt-és kampányfinanszírozást prioritásként kellene megfogalmazni.

Az utolsó előadást dr. Szente Zoltán, a Magyar Közigazgatási Intézet tudományos főmunkatársa tartotta „Korrupció ellenes módszerek” címmel. Bevezetésként elmondta, hogy az antikorrupciós stratégia egy szakpolitika, mely eszközeinek alkalmazkodni kell a kijelölt célokhoz. Mindenfajta korrupció ellenes politikának vannak kockázatai és költségei (pl. bizalomvesztés, nem mérhető hatékonyság, szervezeti, anyagi közvetlen költségek). A különböző korrupcióellenes módszerek között (kockázatelemzés, etikai kódexek, whistleblowing stb.) külön kitért az antikorrupciós index jellemzőire. Az index általános, nem egyes szervekre, hanem a közszféra bármely szervére alkalmazható, preventív, szervezeti szintű, lényege a szervezet korrupcióval szembeni felkészültségének mérése.

IV. A Testület szakmai munkáját segítő munkacsoportok

A Testület elfogadott ügyrendjének 17. § (1) bekezdése alapján döntéseinek előkészítése és feladatainak szakszerű végrehajtása érdekében állandó és eseti munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportok javaslattevő és véleményező tevékenységet látnak el a Testület számára.

IV.1. Átláthatósági Munkacsoport

Szakmai felelős: Országgyűlési Biztosok Hivatala
A munkacsoport elnöke: Dr. Kerekes Zsuzsanna, főosztályvezető, OBH
Alakuló ülés: 2007. október 2.

Tagjai:

­    Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium delegáltja,  
­    Miniszterelnöki Hivatal delegáltja,  
­    Állami Számvevőszék delegáltja,
­    a Közbeszerzések Tanácsa delegáltja,   
­    Országgyűlési Biztosok Hivatalának delegáltja,
­    a Transparency International képviselője,
­    a Társaság a Szabadságjogokért képviselője és
­    a Geopolitikai Tanács képviselője.

A Munkacsoport feladata:

­    Annak feltárása, hogy a közügyek nyilvánosságára vonatkozó hatályos szabályok megfelelően szolgálják-e a korrupció elleni küzdelmet; mely területeken és milyen jogszabály-módosításokra van szükség;

­    áttekinteni, hogy a nyilvánosságra vonatkozó hatályos szabályok milyen módon érvényesülnek a gyakorlatban; milyen (szakmai, financiális, szemléleti) okok akadályozzák a közérdekű adatok nyilvánosságának gyakorlati érvényesülését; milyen intézkedések (eseti vagy rendszeres szakmai képzések, az intézmény-finanszírozás módosítása, stb.) indokoltak; az ezzel kapcsolatos, ismert jó külföldi példák hasznosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása;

­    annak felderítése, hogy milyen szerepet játszik a média a korrupció elleni harcban, milyen korlátai vannak az oknyomozó újságírásnak Magyarországon és milyen intézkedések szükségesek e téren.

A munkacsoport 2007-ben négy alkalommal ülésezett.

Az alakuló ülésen, 2007. október 2-án döntés született arról, hogy a munkacsoport kutatási megbízást ad a közügyek és a közszféra átláthatóságát érintő hatályos hazai jogi szabályozás átfogó felmérésére. A tanulmány elkészítésére az Antikorrupciós Koordinációs Testület Titkársága, a Munkacsoport ajánlása alapján, dr. Jóri Andrást kérte fel. A tanulmány 2007. október végére elkészült, eredményei beépültek az elkészült stratégiába.

A tagok megállapodtak abban, hogy az oknyomozó újságírás helyzetének feltárására nem kutatókat kérnek fel, hanem kerek-asztal beszélgetést szerveznek.

A munkacsoport 2007. október 19-én kerek-asztal beszélgetés formájában megtartott ülésén két meghívott oknyomozó újságíróval valamint egy, a médiajogban és az információs jogokban járatos jogásszal megvitatta, hogy milyen szerepet játszik a média a korrupció elleni harcban, az oknyomozó újságírásnak milyen korlátai vannak Magyarországon, és milyen intézkedések szükségesek e téren.

A 2007. november 8-i ülésen a munkacsoport tagjai az előző ülés következtetéseit tartalmazó három pontos javaslatról tárgyaltak:

­    Az újságírókat túlságosan gyakran fenyegetik büntetőjogi szankciók titoksértés miatt. A Munkacsoport egyetértett a Btk. olyan módosításával, amely titoksértés esetén az újságírókat a titokgazdánál enyhébb büntetéssel fenyegeti. A Munkacsoport indokoltnak tartotta megvizsgálni, hogy mi a magyarázata annak, hogy a közelmúltban államtitoksértés miatt több esetben is kizárólag az újságírók és nem a titokgazda ellen indult büntetőeljárás.  

­    Az igazságszolgáltatás átlátható működése, különösen a korrupciós ügyekben rendkívül fontos. E nélkül az oknyomozó újságírás sem képes a közvélemény elé tárni a botrányos ügyeket. Ma részben alacsony szintű, egymással össze nem hangolt jogszabályok határozzák meg az igazságügyi tájékoztatás szabályait. A Munkacsoport álláspontja szerint szükség volna az igazságszolgáltatási szervek adatkezelésének teljes körű törvényi szabályozására.

­    A közszféra működésének átláthatóságát biztosító jogszabályok a gyakorlatban gyakran nem érvényesülnek. Az újságírók lassan, egyes esetekben csak elhúzódó peres eljárások eredményeként jutnak az igényelt információkhoz. A Munkacsoport álláspontja szerint indokolt megvizsgálni, hogy a közérdekű adatok hozzáférhetővé tételével, illetőleg elektronikus közzétételével kapcsolatos ellentmondásos gyakorlatnak milyen okai vannak. Ezek feltárása alapján kell majd eldönteni, hogy jogszabály-módosításra vagy egyéb intézkedésekre van szükség, esetleg mindkettőre.  

Az ülésen a csoport tagjai értékelték a közügyek, a közszféra nyilvánosságára vonatkozó hazai szabályozás áttekintéséről készült tanulmányt. Megvitatták továbbá azt a kezdeményezést, amely alapján a 2007. május 8-án nyolc fejlett gazdaságú ország (Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Japán, Hollandia és Ausztria, melyekhez később Olaszország is csatlakozott) nagyköveteinek kezdeményezésére felállt – a korrupció elleni küzdelemben szakmai segítségnyújtást magára vállaló – Transzparencia Munkacsoport (Transparency Working Group) egy delegált szakértővel részt venne az Átláthatósági Munkacsoport tevékenységében.

2007. november 26-án került sor a G8 országok budapesti nagykövetei által megalakított Transzparencia Munkacsoport (Transparency Working Group) és az Antikorrupciós Koordinációs Testület Átláthatósági Munkacsoportjának együttes ülésére, melyen a korrupció elleni stratégia tervezetének közös megvitatása, véleményezése megtörtént. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elkészült antikorrupciós stratégiai tervezet jó kiindulási alapot jelent a további egyeztetésekhez és ahhoz, hogy a magyarországi korrupció elleni küzdelem új pályára álljon. Hangsúlyozták ugyanakkor az átláthatóság követelményeinek fokozottabb érvényesítését, különösen a közbeszerzések vonatkozásában. A nagykövetségek képviselői megerősítették azon szándékukat, hogy nemcsak az átfogó stratégia, hanem a rövidtávú cselekvési program elkészítése és végrehajtása során is segítséget nyújtanak a magyar félnek.

IV.2. Gazdaságpolitikai Munkacsoport

Szakmai felelős: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A munkacsoport elnöke: Dr. Csernenszky László, főosztályvezető-helyettes, GKM
Alakuló ülés: 2007. október 19.

Tagjai:

­    Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
­    Magyar Agrárkamara
­    IPOSZ Ipartestületek Országos Szövetsége
­    Joint Venture Szövetség
­    Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
­    Am-Cham Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara

A szervezetek a munkacsoport munkájában kijelölt képviselőik útján vesznek részt. A munkacsoport megalakulásának célja, hogy a korrupcióellenes politika tudatosabbá tételével és a feltételek megteremtésével a gazdaságon belül csökkenjen a korrupciós piac részesedése, és a láthatatlan folyamatok átláthatóvá váljanak. A gazdaság természetes érdeke, hogy működési környezetét a szabályozott és tiszta folyamatok és a torzulásmentes gazdasági verseny határozzák meg.

A munkacsoport 2007-ben három alkalommal ülésezett.

A 2007. október 19-i alakuló ülésen a működési rend megvitatására és véglegesítésére, az Antikorrupciós Koordinációs Testület és a gazdasági szféra együttműködési lehetőségeinek áttekintésére, valamint a korrupció gazdasági kihatásainak feltárására, és a korrupciós fogalomkör értelmezésére került sor.  

A 2007. november 14-én megtartott ülésen a stratégiáról szóló vita során főként az AmCham, a JVSZ és az IPOSZ részéről hangzottak el hozzászólások: a korrupció elleni küzdelem és a korrupció kezelésének legjobb nemzetközi szabályozásairól és gyakorlatairól (Kanada, USA, Dél-Afrika); a „nemzetközi nyomásgyakorlás” kérdésköréről, a közigazgatási kódex szükségességéről; a jelenségek feltárásáról és szankcionálásáról, a nyilvánosság visszatartó erejéről; a túlpolitizálás korrupciót elfedő sajátosságairól és a személyi jövedelemadó 1%-ának korrupcióellenes küzdelem céljaira történő felajánlásának lehetőségeiről.

A 2007. december 10-én megtartott ülésen a november 23-i szakmai fórumon, december 6-i Rendészei Munkacsoport ülésén elhangzottak, valamint a Korrupció Elleni Stratégia tervezetével kapcsolatban az AKT tagok által tett észrevételek kerültek ismertetésre.
IV.3. Rendészeti Munkacsoport

Szakmai felelős: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
A munkacsoport elnöke: dr. Sántha György, főosztályvezető-helyettes,  IRM
Alakuló ülés: 2007. október 5. (előkészítő ülések: 2007. július 26. és augusztus 30.), (formálisan)

Tagjai:
­    Honvédelmi Minisztérium delegáltja,
­    Nemzetbiztonsági Hivatal delegáltja,
­    Országos Rendőr-főkapitányság delegáltja,
­    Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága delegáltja,
­    VPOP OLAF Koordinációs Iroda delegáltja,
­    Határőrség Országos Parancsnokságának delegáltja,
­    Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának delegáltja,
­    Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának delegáltja,
­    IRM Államtitkári Titkárság Büntetés-végrehajtási Osztályának képviselője,
­    IRM Rendészeti Szakállamtitkárságának képviselője.

A munkacsoport célja, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az Antikorrupciós Koordinációs Testület ülései előtt egységes álláspontot alakítson ki a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletértben (TTKK) korábban tagként közreműködő alárendelt szervek, valamint fegyveres szervek bevonásával, ezért minden AKT ülés előtt egy előzetes belső egyeztetésre került sor.

A munkacsoport 2007-ben öt alkalommal ülésezett.

2007. július 26-án tájékoztatás történt a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról szóló 1037/2007. (VI.18.) Korm. határozatról, az Antikorrupciós Koordinációs Testület megalakulásáról, valamint a Testület 2007. december 31-ig szóló munkatervéről.

A 2007. augusztus 30-án megtartott ülésen az augusztus 2-i ülésen megválasztott, a Testület munkájában résztvevő külső, nem állami tagokról, a módosított ügyrend tervezetéről, a 2007. december 31-ig szóló munkatervéről, a rendelkezésre álló helyzetfelmérő dokumentumokról történt tájékoztatás, valamint meghatározásra került az átfogó korrupció elleni stratégia által lehatárolt terület és a stratégiában használt korrupció fogalom.

A 2007. október 5-én megtartott ülésen beszámoló hangzott el a Testület 2007. szeptember 6. napján tartott üléséről a „Korrupció stratégiai megközelítésének problémái” címet viselő, 2007. szept. 26-án tartott szakmai fórumról, a Testület Átláthatósági Munkacsoportjának október 2. napján tartott alakuló üléséről, valamint a Gallup által elvégzett közvélemény-kutatás eredményéről.

A 2007. november 7-én megtartott ülésen tájékoztatás történt a Testület 2007. október 9. napján tartott üléséről, a Gallup és a Szonda Ipsos által elvégzett közvélemény-kutatások eredményéről, egyeztetés történt szakmai fórum előkészítéséről, valamint napirendre került a korrupció elleni stratégia, illetve a rövid távú cselekvési program kidolgozása szempontjából fontos 1023/2001 (III. 14.) Korm. határozatban előírt intézkedéselemek teljesülésének megvitatása.

A 2007. december 6-án megtartott ülés témája az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kidolgozott Korrupció Elleni Stratégia első tervezetének megvitatása volt.

V. Az AKT Titkárságának szakmai tevékenysége

V.1. Korrupció Elleni Stratégia és Cselekvési Program kidolgozása

A Korrupció Elleni Stratégia kidolgozására a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokról szóló 1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat 1. pontja ad felhatalmazást. A Kormányhatározatban szereplő stratégiaalkotási feladat kettős, hiszen 2007. végéig el kellett készíteni a korrupció elleni küzdelem hosszú távú céljait és beavatkozási területeit megjelenítő stratégiai dokumentumot, másrészt, ehhez kapcsolódóan kellett kidolgozni a 2008-2010 közötti időszakra vonatkozó – konkrét feladatokat, felelősöket és határidőket tartalmazó – rövidtávú (első kétéves) cselekvési programot. A feladat felelőse az igazságügyi és rendészeti miniszter, aki egyben a fenti határozattal létrehozott Antikorrupciós Koordinációs Testületnek is elnöke.

A 18 tagú AKT először 2007. szeptember 6-án ült össze. A kijelölt 6 tárca képviselő mellé (MeH, IRM, PM, GKM, ÖTM, EüM) további 6 delegáltat küldtek az állami, de nem kormányzati szervek (a Legfőbb Ügyészség, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzések Tanácsa). A testületben szintén tagként vesz részt fő a 6 szakmai szervezetek (OKRI, Pénzügykutató Zrt.), társadalmi szervezetek (TASZ, Transparency International) és a hazai egyetemi szféra (Dr. Hack Péter ELTE, Dr. Farkas Ákos, ME) képviselőjeként. Az AKT egyedi ügyekkel nem foglalkozik, elsősorban javaslattevő, elemző, döntés-előkészítő és véleményező szervként működik. Tevékenysége során javaslatot tesz a követendő antikorrupciós stratégiára, illetve az ez alapján végrehajtandó cselekvési program tartalmára. Az AKT a későbbiekben a programok megvalósítását monitorozó, civil kontrollt is biztosító testületként definiálható, háromfős titkársága jelenleg az IRM-ben működik.

A 2007 őszén folyt előkészítő munka alapján egyértelművé vált, hogy a korrupció elleni kormányzati fellépés akkor lesz sikeres, ha a benyújtásra kerülő dokumentum mögött széles szakmai, politikai, illetve társadalmi konszenzust sikerül kialakítani. Mindez egy többlépcsős elfogadási mechanizmust tett indokolttá. Erre figyelemmel a Testület 2007. november 13-i ülésén tárgyalta először a Korrupció Elleni Stratégia első szövegváltozatát (mellékletekkel együtt kb. 90 oldal). Az IRM által ez alapján elkészített előterjesztés a november 30-i szakmapolitikai egyeztetésre került benyújtásra.  

Az előterjesztés lényege az volt, hogy a Kormány december 31-ig jóváhagyja, illetve társadalmi vitára bocsátja a Korrupció Elleni Stratégia – AKT által megtárgyalt – első olvasatos változatát. Ezt követően a – társadalmi vita eredményeitől függően – módosított stratégiáról, illetve az ehhez mérten összeállított cselekvési programról a Kormány (második olvasatban) 2008. februárban dönthetett volna. Ezt elutasítva ugyanakkor, a 2007. november 30-i szakmapolitikai egyeztetésen a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, illetve a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter képviselője – kidolgozott cselekvési program hiányában – nem támogatta az előterjesztés államigazgatási egyeztetésre bocsátását. A szakmapolitikai egyeztetés javasolta tehát az előterjesztés részletes cselekvési programmal történő kiegészítését, továbbá előírta az antikorrupciós csomag Kormánykabinethez történő előzetes benyújtását.

A szakmapolitikai egyeztetés döntésére figyelemmel az AKT 2007. december 13-i ülésén új forgatókönyvet kellett meghatározni. Ennek értelmében új előterjesztés készül, illetve az AKT továbbfolytatja előkészítő munkáját a cselekvési program kidolgozásával és a stratégia pontosításával. Az AKT 2007. december 13-i ülésén egyben döntés született a stratégia kisebb módosításáról és a cselekvési program elkészítésének elveiről, amelynek megfelelően az IRM-ben jelenleg is zajlik a kidolgozó munka. Az elkészülő új előterjesztést az AKT 2008. január 24-i ülése tárgyalja meg. Az AKT legelőször ekkor tehet javaslatot a Kormány elé történő benyújtásról.

Az egyeztetési folyamatot – a november 30-i szakmapolitikai egyeztetésen elhangzottak értelmében – Kormánykabinetre történő benyújtással kell kezdeni. (Az IRM ezeknek megfelelően kérte december 22-én a Kormánykabinet, illetve a Kormány 2008. I. félévi munkatervének összeállítását.) Tekintettel arra, hogy az AKT legkorábban 2008. január 24-én tehet javaslatot a tervezetek Kormány elé történő benyújtásáról, illetve figyelemmel arra, hogy az ezt követő szakmapolitikai, továbbá államigazgatási egyeztetés optimális esetben kb. 40-45 napot vesz igénybe, a Kormány leghamarabb március elején dönthet a Korrupció Elleni Stratégiáról, illetve a hozzákapcsolódó cselekvési program tervezetéről.

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület iránymutatásai szerint és szakmai felügyelete mellett – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium munkatársai által – első szakmai tervezetként elkészített korrupció elleni stratégiai dokumentum Magyarországon elsőként igyekszik átfogó stratégiai keretek között foglalkozni a hazai politikai, gazdasági és igazgatási szférát érintő korrupciós jelenségekkel. A Korrupció Elleni Stratégia ennek során a korrupcióról, mint az egész magyar társadalmat érintő nem kívánatos jelenségről a 2007. őszi állapotoknak megfelelő módon ad helyzetképet. A stratégia egyszerre koncentrál a korrupciót kiváltó okokra, illetve magukra a korrupciós jelenségekre, melynek során bemutatja a legfontosabb korrupciós kihívásokat, illetve a korrupció elleni küzdelem jegyében a következő években adandó válaszokat.

A stratégia kidolgozóinak célja, hogy az elmúlt években elért eredmények figyelembe vételével a korrupció elleni küzdelem 2008-tól kezdődően újabb lendületet vegyen, az alkalmazható eszközök és módszerek körén belül pedig az eddigiekhez képest nagyobb hangsúlyt kapjanak a jogi szabályozáson túli eszközök és a megelőzés szempontjai.

V.2. Közvélemény-kutatások

V.2.1. Magyar Gallup Intézet, Kutatások a korrupcióról 2003-2007

Az IRM felkérte a Magyar Gallup Intézet Kft.-t, hogy vegyen részt az Antikorrupciós Koordinációs Testület stratégiaalkotó, illetve intézkedéstervező munkájának támogatásában. Az együttműködés keretében a Magyar Gallup Intézet Kft. vállalta a jelenlegi hazai korrupciós helyzet, továbbá a leginkább jellemző korrupciós jelenségek és esettípusok strukturált kérdőív alapján 1000 fős, a felnőtt lakosságot reprezentáló mintán végzett közvélemény-kutatással történő felmérését.

A Magyar Gallup Intézet által végzett közvélemény-kutatás összefoglalója:

Az ország helyzete

2007 szeptemberében a lakosság borúsan látja az ország helyzetét. A magyar felnőttek háromnegyede szerint a dolgok rossz irányba mennek és csupán minden hatodik ember látja úgy, hogy jó irányba.
A Magyar Nemzeti Bank és az Alkotmánybíróság iránti bizalom nagyobb mint más közintézmények, államigazgatási szervek, vagy szervezetek esetében. A lakosság közel fele bízik az MNB – ben és az Alkotmánybíróságban, míg viszonylag kevesen (12-14%) nem bíznak.
A köztársasági elnök, a rendőrség, a hadsereg és az egyházak megítélése ellentmondásos. A lakosság bő két-ötöd része inkább bízik bennük, míg minden negyedik ember pedig inkább nem. Az ügyészséget és a bíróságot a lakosság fele tudja csak megítélni, körükben kétszer annyian vannak azok, kik bíznak ezekben az intézményekben, mint akik nem.
Az országgyűlés iránt a legalacsonyabb a lakosság bizalma, de a kormánypártokban, az ellenzéki pártokban és a kormányban is csak minden ötödik magyar felnőtt bízik.
A 2003-as adatokkal összevetve, a legnagyobb változás az MNB iránti bizalom növekedés. Ezenkívül nőtt a lakossági bizalom az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az egyház iránt. Az országgyűlés iránti bizalom viszont jelentősen csökkent.

Közvélekedés a korrupcióról

A korrupció megítélése 2003 és 2007 között alig változott. Továbbra is konszenzus van arra vonatkozóan, hogy komoly probléma Magyarországon a korrupció: továbbra is tíz felnőttből 9-en gondolják így (87-88%). A korrupciót 2003-ban a felnőttek 39%-a, 2007-ben 43%-a nagyon komoly problémának minősítette.
Mindössze a felnőttek negyede véli úgy , hogy tudja kinek kellene bejelentést tenni, ha korrupcióval szembesülne. A magasabb iskolai végzettségűek magabiztosabbak, de a felsőfokú végzettségűek közül is csak tízből négyen tudják mit kell tenni. Többségük a rendőrséget nevezte meg, mint az illetékes hatóságot, ahol a korrupciós ügyeket kivizsgálják.
A lakosság bő fele véli úgy, hogy tenne bejelentést, ha korrupcióval szembesülne. Igaz nevének megadásával csak minden harmadik ember vállalná a feljelentést (30%), majdnem ugyanennyien pedig anonim módon tennék meg. A 30 évesnél fiatalabbak körében az átlagosnál nagyobb mértékben, háromból ketten vélik úgy, hogy bejelentenék, bár nagy többségben anonim módon tennék meg ezt meg. A 60 felettiek és a budapestiek körében viszont kisebbségben vannak azok, akik hajlandóak lennének bejelenteni az ilyen esetet (44-47%).

A köztisztviselők, közszolgáltatást végzők érintettségének megítélése

Annak feltételezése, hogy egy törvény szerint járó szolgáltatásért fizetni kell a köztisztviselőnek, vagy a közalkalmazottnak jelentősen különbözik aszerint, hogy melyik közintézményről van szó.
Az egészségügyben a megfelelő szolgáltatásokért a lakosság háromnegyede feltételezi, hogy valamilyen formában fizetnie kell (71%).
A parlamenti képviselőktől, a minisztériumi tisztségviselőktől, a választott önkormányzati képviselőktől tízből négyen gondolják úgy hogy csak ajándék, pénz, vagy szívesség biztosításával lehet szolgáltatást, segítséget kérni. A rendőrök, ellenőrök, vámhivatalnokok, önkormányzati tisztviselők esetében valamivel kevesebben, a lakosság harmada számít ügyintézés esetén az ellenszolgáltatás elvárására. Adóhivatali tisztviselők, tanárok esetében minden negyedik felnőtt, bírósági hivatalnokok s ügyészségi alkalmazottak esetében minden ötödik ember számít korrupció elvárására.

A budapesti adatok összehasonlítása alapján a megvesztegetés feltételezése az egyes köztisztviselők, közalkalmazottak esetében jelentős mértékben nem változott 2003-2007 között. Egyedül a rendőrök és a vámtisztek megítélése változott: a lakosság véleménye valamelyest javult, 2007-ben valamivel kevesebben gondolják, hogy ellenszolgáltatást várnak munkájukért.

Az aktív korrupció észlelése

Az elmúlt egy év során 1000 felnőttből 95-nél (9%) fordult elő, hogy egy magánszemély vagy tisztviselő arra kérte, vagy várta el, hogy csúszópénzt fizessen egy jogosan járó szolgáltatásért.
Lényeges különbség nincsen a társadalmi csoportok között, minden réteget kb. ugyanebben a mértékben érintett a megvesztegetési helyzet.
Az esetek felében a megvesztegetést egészségügyi dolgozó várta el.
A megvesztegetés elvárását vélelmezők közül mindössze hat fő jelentette az esetet, döntő részben a rendőrségen. Közülük négyen komoly bűntényként definiálták az esetüket, ezért jelentették. A hatból hárman inkább elégedettek, hárman elégedetlenek voltak azzal, ahogy ügyüket kezelték.

Azok körében akik nem jelentették, elsősorban egyéni érdekek, illetve félelem a következményektől (egészség, gyógyulás, nem érte meg stb.) állnak.

Tranzakciók a közintézményekkel

Az aktív korrupcióhoz képest, jóval nagyobb érintettséget tapasztalhatunk, ha konkrét intézményekben történt ügyfélkapcsolatok látens megvesztegetési helyzeteit és a konkrét csúszópénz fizetést is vizsgáljuk.
A legnagyobb eltérés az egészségügy szereplői és lakosság tranzakcióban rejlik, ugyanis a konkrét helyzetre rákérdezve jóval többen említették, hogy tőlük ott csúszópénzt vártak el, mint ahányan korábban jelezték, hogy megvesztegetéses helyzetet éltek meg.
A lakosság harmada volt kórházban az elmúlt évben. Az utolsó alkalmat figyelembe véve minden második beteg adott hálapénzt az orvosnak és közel ennyien az ápolónak. A vizsgált esetekben átlagosan egy kórházi orvosnak 22 ezer, míg a kórházi ápolónak 12 ezer Ft-ot adnak a betegek.
Más intézmények esetében a kutatás során csak néhány esetben derült ki, hogy mennyi csúszópénz került a tisztviselő zsebébe.

V.2.2. Szonda Ipsos, A gazdasági korrupció megítélése kis- és középvállalatok vezetőinek körében, 2007. október

Az IRM felkérte a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutatási Intézet Kft-t, hogy vegyen részt az Antikorrupciós Koordinációs Testület stratégiaalkotó, illetve intézkedéstervező munkájának támogatásában. Az együttműködés keretében a Szonda Ipsos Média-, Vélemény-és Piackutatási Intézet Kft. vállalta, hogy kérdőíves felmérést készít 500 kis-és középvállalkozás cégvezetője körében a jelenlegi hazai gazdasági korrupciós helyzet feltárása végett.

A Szonda Ipsos által végzett kérdőíves felmérés összefoglalója:

A Magyarországon működő kis- és középvállalkozások cégvezetői, gazdasági és pénzügyi vezetői döntő többségének véleménye szerint a korrupció súlyos, társadalmat behálózó probléma.

A kérdezett cégvezetők, pénzügyi és gazdasági vezetők szerint ma Magyarországon a bürokrácia és a törvények, szabályozások állandó változása az, amely leginkább megnehezíti a kis- és középvállalkozások működését. A korrupcióval kapcsolatos fogalmakat: a vesztegetést és a kenőpénzt ennél kevésbé tekintik működést nehezítő akadálynak.   

Négy korrupcióforma a közepes megítélésnél is súlyosabb ítéletnek megfelelő indexet kapott, sőt mind a négy vizsgált jogtalan előnyt nagymértékű, vagy nagyon nagymértékűnek ítélik megkérdezetteink 40 százaléka. A kutatásban a legsúlyosabbnak ítélt jogtalan előny a pénzbeli juttatással kapcsolatos előnyszerzés lett.

A vesztegetés felelősségének kérdésében a cégek vezetőinek döntő többsége tisztában van azzal a ténnyel, hogy jogilag felelősségre vonhatók alkalmazottaik korrupciós kísérlete, vagy tevékenysége miatt.

A magyarországi cégek vezetői szerint a korrupció az állami beruházások, a közbeszerzési eljárással megvalósuló állami és önkormányzati beruházások, illetve a termékek és szolgáltatások kormánytól való megszerzése területén érződik a legjobban.
A kis- és középvállalkozások gazdasági beruházásainak megvalósításában a megkérdezettek kétharmada az aktuális hatalmon lévő befolyását érzi, csak minden negyedik cégvezető tapasztal hatalomtól való függetlenséget.
Sőt, a megkérdezettek majd kétharmada szerint a korrupció súlyos, társadalmat behálózó probléma, ugyanakkor a cégek gazdasági döntéseikben függnek az aktuális hatalmon lévőktől.

A magyarországi cégvezetők, gazdasági és pénzügyi vezetők majd héttizede szerint korrumpálni lehet a hatalmon lévő illetékes szerveket, szervezeteket. Annak a megállapítására, hogy mennyire lehet befolyásolni az illetékes szerveket, egy indexet számítottunk, amelynek átlaga 50 pontnak, azaz a korrupció közepes mértékűnek adódott.

A kis-és középvállalkozások cégvezetői, gazdasági és pénzügyi vezetői héttizede hallott már olyan esetről, hogy egy cég beruházásainak megvalósítása érdekében megvesztegetett hatalmon lévő szerveket, szervezeteket.  Az interjúalanyok majd kétharmada szerint befolyásolható korrupcióval a cégek beruházásai és hallott is már ilyen esetről.

A döntő többség egyetért abban, hogy kenőpénzt elfogadni és kapni ugyanolyan súlyú korrupciónak számít.  

A legfőbb erkölcsi, morális kárt okozó gazdasági bűncselekmény állami nagyberuházások elnyerése során felmerülő korrupció, a társadalomban leginkább elfogadott és leginkább anyagi kárt okozó, amely egyben a leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény az adócsalás. A hétköznapi életben a leggyakrabban a rossz minőségű termék forgalomba hozatalával találkoznak a magyarországi cégvezetők.

A megkérdezettek szerint a korrupció kialakulásában leghangsúlyosabb szerepet a korrupt erkölcsi szemlélet okozza.

A kis- és középvállalkozások vezetőinek majd negyede az államtól és általában a hatóságoktól várja a korrupció visszaszorítását, de majd ugyanennyien vannak, akik szerint a kormánynak, a központi kormányzati intézményeknek, minisztériumoknak a feladata lenne a korrupció elleni küzdelem.

Szinte ugyanannyian vannak azok, akik szerint a korrupcióelleni fellépés üdvözítő útja a jogszabályok szigorítása, mint azok, akik szerint ez nem vezet eredményre, a cégvezetők megosztottak ebben a kérdésben. Ugyanakkor abban egységesek, hogy ma Magyarországon szükség van állami szintű korrupcióellenes programra.

V.3. A Testület nyilvános tevékenysége

V.3.1. Kiadvány, tájékoztató szórólap

Az AKT Titkárság a szakmai fórumokon, rendezvényeken, valamint az ismeretterjesztő – és felvilágosító programok során korrupció elleni kiadványokat, tájékoztató szórólapokat terjesztett.

A „Fight against corruption – Korrupció elleni küzdelem” című angol-magyar nyelvű kiadvány a kapcsolódó törvényeket tartalmazza, a „Tegyen Ön is a korrupció ellen!” című A4-es formátumú szórólap a korrupció elleni küzdelemről a külföldön vállalkozó, befektető magyar cégeknek és magánszemélyeknek ad tájékoztatást.

Magyarország a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjaként a külföldi hivatalos személyek vesztegetésével összefüggő 2005. évi országvizsgálatot követően az OECD keretében működő Korrupció-ellenes Munkacsoporttól számos ajánlást kapott. Az országvizsgálat és ajánlások teljesítési kötelezettségének alapja az 1997. november 21-én elfogadott és a 2000. évi XXXVII. törvénnyel kihirdetett — a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló — Egyezmény.

Az országvizsgálat során az OECD munkacsoportja a magyar hatóságok számára a külföldi hivatalos személy megvesztegetésének hatékony megelőzését és felderítését célzó feladatokat határozott meg.

Az ajánlások között szerepel, hogy

    Magyarország tegyen megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok és mások is jobban megismerjék a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények törvényben meghatározott szankcióit és e rendelkezések betartatásának, végrehajtásának szándékát; valamint
    tegyen további intézkedéseket a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében, illetve azért, hogy ezek az ismeretek a külföldi piacokon tevékenykedő magyar cégekkel együtt dolgozó hatóságokhoz, szervezetekhez, ezen belül a kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását végző szervezetekhez és az alkalmazottaikhoz is eljussanak.

A tagállamok gyakorlata szerint ennek az ajánlásnak ismeretterjesztő anyag kiadásával lehet eleget tenni. Az ajánlások végrehajtása érdekében minden magyar kereskedelmi képviseleten, ahol külgazdasági szakdiplomata is tevékenykedik 100 darab „Tegyen Ön is a korrupció ellen!” című tájékoztató nyomtatvány, valamint néhány példány „Fight against corruption – Korrupció elleni küzdelem” című kétnyelvű ismeretterjesztő kiadvány elhelyezése történt meg 2007 októberében.
 
V.3.2. Beszámoló a Sziget Fesztiválon történt felvilágosító programról

Az AKT Titkárság a 2007 évi Sziget Fesztiválon a korrupció elleni küzdelem témával vett részt. A Rendőrség által felállított YARD sátorban egy 7 kérdésből álló teszt került kitöltésre. A felvilágosító program célja annak a feltérképezése volt, hogy a szigeten kint tartózkodó emberek mennyire vannak tisztában a vesztegetés fogalmával.

A teszt kérdései:

­    Mi számít jogtalan előnynek?
­    A közvetítőnek történő fizetés vesztegetésnek minősül-e?
­    Az adózás során elszámolható-e költségként az a kiadás, amely vesztegetés vagy befolyással üzérkedés bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel?
­    Hogyan leplezhető le a vesztegetés?
­    Szankcionálható-e egy jogi személy vesztegetés miatt?
­    Felelős-e a gazdálkodó szervezet vezetője, ha a vesztegetést egy munkavállaló követi el a cég érdekében?
­    A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülhető-e, ha a vesztegetést külföldön követik el?

A teszt kitöltői között a többség 75%-ban jó megoldást mutatott be, és senkinek nem lett a megoldása 50% alatti. Ennek ismeretében elmondható, hogy a megkérdezett emberek általában tudták mi a korrupció, tisztában voltak a vesztegetés és jogtalan előny fogalmával.

V.3.3. Honlap

Az AKT Titkárság egy adatbázist hozott létre, mely tartalmazza a tárca birtokában lévő összes olyan helyzetelemző dokumentumot és háttéranyagot, amely a korrupcióval összefügg. Ennek az adatbázisnak az elektronikus változata felkerült az IRM honlapra (http://www.irm.hu) a szakmai munka menüpont alatt található „korrupció elleni küzdelem” almenübe.

A honlap tartalmazza a jogszabályi hátteret (1037/2007. (VI. 18.) Korm. határozat), az Antikorrupciós Koordinációs Testület üléseit, az AKT  határozatokat, a Testület ügyrendjét, munkatervét, a szakmai fórumokat, a konferenciákat, a háttéranyagokat, valamint a szakmai szervezeteket (UNICRI, UNODC, GRECO, OECD).

A http://www.antikorrupcio.hu oldal domain nevének előfoglalása már megtörtént, ezáltal 2008-ban megkezdődhet az új oldal kialakítása, mely lehetőséget biztosít egy átláthatóbb szerkezet felépítésére, valamint a könnyebb és gyorsabb információcserére.

V.3.4. Sajtó

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület 2007. augusztus 2-i előzetes ülését a média nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel. Részletes hírrel szolgált a Testület megalakulásáról, összetételéről, céljairól és feladatairól mind az írott, mind pedig az elektronikus sajtó. Az MTI, az Origo, az Index és a Nethirlap internetes portálokon átfogó cikkek jelentek meg Magyarország korrupciós helyzetéről, a civil szervezetek kapcsolódó tanulmányairól, felméréseiről és az elérendő célkitűzésekről.

A Testület 2007. szeptember 6-i alakuló ülését követően a HVG, a Népszava, a Világgazdaság, a televízió és a rádió többször is beszámolt az AKT munkájáról, az elérendő célok megvalósulásának folyamatáról, és a Kormány részére készülő stratégiai dokumentum valamint a rövidtávú cselekvési program kidolgozásának részleteiről.
 
V.4. Részvétel a nemzetközi szervezetek munkájában

Általánosan elmondható, hogy a világ legjelentősebb nemzetközi szervezetei szinte kivétel nélkül elkülönült szervezeti keretek között, illetőleg önálló programok keretében foglalkoznak a korrupciós jelenségekkel. Az együttműködések alapját rendszerint nemzetközi egyezmények képezik, melyek többségéhez hazánk az elmúlt években csatlakozott.

V.4.1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)

Az egész világra kiterjedő korrupció elleni együttműködést koordinál az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), amelynek e területre szakosított szervezete – az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) – hazánkkal is szoros munkakapcsolatot tart. Hazánk emellett az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménynek aláírójaként vesz részt az egyezményben részes államok különböző együttműködési formáiban (közgyűlések, éves konferenciák).

V.4.2. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) esetében a Korrupció Elleni Munkacsoport (Bribery Working Group) foglalkozik korrupciós tárgyú kutatásokkal, illetve korrupció elleni programokkal. Emellett a Munkacsoport plenáris ülése olyan ajánlásokat fogalmaz meg, melyek elsősorban a nemzetközi közélet tisztaságának elősegítését célzó feladatok hatékonyabb megvalósítására irányulnak. Az ajánlások az OECD egyezményben részes államok tekintetében a tudatos hozzáállás erősítését célozzák, a bennük megfogalmazott feladatok végrehajtásának koordinációja folyamatos. A 2005-ben megfogalmazott ajánlások alapján készült magyar jelentés szerint 8 ajánlást teljesen, 6-ot részben, 9-et azonban egyáltalán nem teljesítettünk.

V.4.3. Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO)

Az Európa Tanács esetében a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) tekinthető korrupció elleni küzdelemre szakosodott szervezetnek, melynek Magyarország alapítástól kezdve tagja. A GRECO – az OECD-hez és az ENSZ-hez hasonlóan – rendszeresen készít felméréseket, a lefolytatott vizsgálatok alapján pedig ajánlásokat fogalmaz meg az értékelt tagállamok számára. Az ajánlások végrehajtásáról készült jelentés elfogadására először 2005. márciusában került sor, mely megállapította, hogy a korábban elfogadott tizenegy ajánlás közül hazánk kilencet teljesen, egyet pedig részben végrehajtott. Egy ajánlással kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a végrehajtás elmaradt. A GRECO legutóbb 12 pontból álló ajánlást fogalmazott meg hazánk részére. Az ajánlások végrehajtásáról szóló jelentést Magyarország 2008. elején fogja megküldeni.

A stratégia kidolgozása során figyelembe kellett venni, illetve érvényre kellett juttatni az ENSZ, a GRECO, valamint az OECD által kibocsátott, vonatkozó ajánlásokat.

A fentieken túl a nemzetközi együttműködések körében fontos még utalni a nyolc budapesti nagykövetség közreműködésével létrejött Transzparencia Munkacsoportra , melynek célja, hogy a fejlett gazdaságok tapasztalatainak átadásával segítse a hazai korrupció elleni küzdelmet.

 
V.5. Naturális statisztikák

V.5.1. Költségvetés

2007-ben korrupció elleni küzdelemre 6.563.440 Ft került elszámolásra.

Magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatás    2.964.000
Szonda Ipsos közvélemény-kutatás    1.872.000
Jóri András tanulmány    500.000
Fordítási költség    500.000
Szakmai fórum, BM Duna Palota    319.440
8 előadó, moderátor szakértői díja    288.000
AKT tagok költségtérítése    120.000

V.5.2. Személyzet

A Testület munkáját egy háromfős titkárság támogatja. A Testület Titkársága készíti elő az ülések forgatókönyvét, a testületi ülések jegyzőkönyveit és emlékezetőit, az Átláthatósági Munkacsoport és a Rendészeti Munkacsoport üléseinek emlékezetőit, valamint a Kormány számára az Országgyűlés elé terjesztendő éves Jelentést.

V.5.3. Elkészült munkaanyagok

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület 2007 év során elkészítette az ülések előkészítésekére szolgáló öt forgatókönyvet, az ülésekről öt jegyzőkönyvet és emlékeztetőt, az Átláthatósági Munkacsoport három ülésének emlékeztetőjét, a G8 országok budapesti nagykövetei által megalakított Transzparencia Munkacsoport és az Antikorrupciós Koordinációs Testület Átláthatósági Munkacsoportjának együttes ülésének emlékeztetőjét, a Gazdaságpolitikai Munkacsoport három ülésének emlékeztetőjét, a Rendészeti Munkacsoport öt ülésének emlékeztetőjét, a szakmai fórumok összefoglalóját, a Korrupció Elleni Stratégiát, valamint a Korrupció Elleni Cselekvési Programot, összesen kb. 600 oldalnyi munkaanyagot.

V.5.4. Testületi határozatok, állásfoglalás

1/2007. (IX. 6.) AKT határozat:

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület ügyrendjének jóváhagyása.

2/2007. (IX. 6.) AKT határozat:

Az Antikorrupciós Koordinációs Testület 2007. december 31-ig szóló munkatervének jóváhagyása.

3/2007. (X. 9.) AKT határozat:

Az előterjesztésben használt korrupciós fogalom jóváhagyása.

4/2007. (XII. 13.) AKT határozat:

Az Átláthatósági Munkacsoport 1/2007. (X. 19.) javaslatának első pontjával kapcsolatban az Antikorrupciós Koordinációs Testület Titkársága hivatalosan megkeresi az érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert.

5/2007. (XII. 13.) AKT határozat:

Az Átláthatósági Munkacsoport 1/2007. (X. 19.) javaslatának második pontjával kapcsolatban megfogalmazott javaslat a Korrupció Elleni Stratégia Cselekvési Programjába beépítésre kerül.

1/2007. (X. 9.) AKT állásfoglalás

A Testület egyetért a Tiszta Kezek Programban megfogalmazott alap célkitűzésekkel, ugyanakkor nem támogatja a vonatkozó intézményi megoldásokat.

* Pénzügykutató Zrt. Lengyel László, Társaság a szabadságjogokért Dénes Balázs, Országos kriminológiai intézet Finszter Géza

+

Figyelembe véve a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit, valamint arra tekintettel, hogy a korrupciós jelenségek megfelelő kezelése, illetve megelőzése milyen nagy jelentőséggel bír a Magyar Köztársaság versenyképessége és nemzetközi megítélése szempontjából, számolva továbbá a hosszú távú pozitív gazdasági és társadalmi következményekkel - ennek megfelelően a korrupció elleni küzdelem területén újfajta stratégiai megközelítést alkalmazva - a Kormány a következőképpen határoz:

 1. A Kormány felhívja az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy 2007 végéig készítse el a korrupció elleni küzdelem hosszú távú céljait és beavatkozási területeit megjelenítő stratégiai dokumentumot, valamint az ehhez kapcsolódó - 2008-2010 közötti időszakra vonatkozó - rövid távú cselekvési programot. A dokumentumokat a Kormány határozatban hagyja jóvá. Kidolgozásuk során figyelembe kell venni, illetve érvényre kell juttatni az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kibocsátott, vonatkozó ajánlásokat.
 
Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter
Határidő: 2007. december 31.

 2. A korrupció elleni küzdelem koordinálása érdekében a Kormány elrendeli az Antikorrupciós Koordinációs Testület (a továbbiakban: Testület) létrehozását. A Testület a kormányzati döntés-előkészítő tevékenységet támogató, véleményező, illetve javaslattevő szerv, a korrupció elleni küzdelem tekintetében szakmai koordinációs szerepet tölt be.
 
Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter, az érintett szervek vezetőivel együttműködve
Határidő: azonnal

 3. A Testület nyilvánosan működik - az általa elfogadott ügyrend alapján látja el feladatait - működéséért az igazságügyi és rendészeti miniszter felel. A Testület elnöke az igazságügyi és rendészeti miniszter, akit akadályoztatása esetén az általa megbízott személy (elnök) helyettesít. A Testület működésével összefüggő titkársági teendőket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium látja el. A Testület tevékenysége egyebekben nem érinti a miniszterek jogszabályokban és kormányhatározatokban meghatározott feladatait, illetve hatásköreit.

 4. A Testület tagjai

 a) kormányzati szervek delegáltjai:

 - az egészségügyi miniszter,

 - a gazdasági és közlekedési miniszter,

 - az igazságügyi és rendészeti miniszter,

 - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter,

 - a pénzügyminiszter,

 - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

által képviseletre feljogosított személyek.

 b) A Kormány felkéri az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsának elnökét és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetőjét, továbbá az adatvédelmi országgyűlési biztost és a legfőbb ügyészt, hogy képviselőik útján állandó meghívottként vegyenek részt a Testület munkájában.

 c) Az elnök a Testület munkájába - eseti vagy állandó jelleggel és a Testület által megfogalmazott javaslatok alapján - meghívottként vonja be más szakmai, társadalmi, illetve érdek-képviseleti szervezetek képviselőit, illetve a korrupció elleni küzdelemben jártas, nemzetközileg is elismert szakértőket. A Testület munkájába olyan módon kell külső partnereket bevonni, hogy e személyek, illetve szervezetek száma elérje a Testületen belüli kormányzati szervek delegáltjainak arányát.

 5. A Testület feladatai a következők:

 a) a korrupció, mint társadalmi és gazdasági jelenség feltárásának elősegítése, az általános korrupciós kockázatok elemzése, javaslattétel hatékonyabb korrupcióellenes eszközök és módszerek alkalmazására - különös tekintettel a korrupció elleni küzdelem iránti társadalmi érzékenység javítására, valamint az ehhez szükséges oktatási és képzési tevékenység támogatására;

 b) közreműködés a korrupcióellenes stratégiai dokumentumok szakmai megalapozásában, kidolgozásában, a végrehajtás megszervezésében, koordinálásában, ellenőrzésében, értékelésében és monitorozásában, továbbá az említett dokumentumok folyamatos aktualizálásában;

 c) a Testületben részt vevő szervek korrupcióellenes tevékenységének elvi összehangolása;

 d) a korrupcióellenes küzdelemmel összefüggő előterjesztések véleményezése;

 e) a korrupcióellenes tevékenység eredményeinek értékelése - a rövid távú cselekvési programok végrehajtásához igazodóan - beszámolás a Kormány részére.

 6. A Kormány felkéri mindazokat a társadalmi szervezeteket, amelyek a korrupcióellenes küzdelemben szakmai támogatást képesek nyújtani, hogy segítsék a Testület munkáját.

 7. A korrupcióellenes stratégiai dokumentumok előkészítésével, kidolgozásával és végrehajtásával, valamint a megvalósulás értékelésével, koordinációjával kapcsolatban megnövekedő feladatokra tekintettel a Kormány az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére további egy fő ügyintézői státuszt biztosít.
 
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: 2007. június 30.

 8. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg

 a) a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2117/2006. (VI. 30.) Korm. határozat 1. számú mellékletében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára meghatározott létszám 462 főre módosul;

 b) hatályát veszíti a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért létrehozásáról szóló 1011/2004. (II. 26.) Korm. határozat, valamint a korrupcióval szembeni kormányzati stratégiáról szóló 1023/2001. (III. 14.) Korm. határozat.