Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 12-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A kormányfő szerint a nemzeti konzultációkkal kialakított egyetértési pontok lehetővé teszik, hogy az emberek, a választott parlamentjük és a kormányuk közös akarattal cselekedhessenek. Az ország mai eredményeinek ez a fundamentuma, ezért sikerült kimenteni Magyarországot a pénzügyi katasztrófából, megfékezni az árakat, százezreknek munkát adni, emelni a béreket, és megindítani Magyarországot a gazdasági fejlődés ösvényén – sorolta, felidézve az eddigi nemzeti konzultációkat. Az emberek egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, hangot adnak véleményüknek – hangsúlyozta, hasznosnak nevezve, hogy „egy nemzet és választott kormánya ennyire egy húron pendül".

Szavai szerint létrehozható olyan többségű és erejű egyetértés, amely „felhatalmaz bennünket arra, hogy nemzeti álláspontnak (...) tekinthessük". „Az elmúlt évek alatt ki is formálódott egy új egység, egy új nemzeti egység, egy szellemi, politikai és akcióegység". Ez a gondolat, miszerint „mi magyar Magyarországot és európai Európát akarunk", egységbe fogja a magyarokat, a program élén pedig a kormány áll – mondat.

Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy ma Európában „a fősodratú politikai osztály" a választók megkérdezését populizmusnak bélyegzi.

A most lezárult nemzeti konzultációról szólva kiemelte, hogy az 1 millió 680 ezer visszaküldött kérdőív „abszolút rekord". Az eddig feldolgozott 1,4 millió kérdőív alapján – közölte – a véleményüket elmondók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy „megvédjük a rezsicsökkentést", ahogyan azt is akarják, hogy az illegális bevándorlókat tartsák felügyelet alatt, amíg a hatóságok döntenek az ügyekben. Teljes az egyetértés abban is – folytatta az ismertetést –, hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet, az embercsempészetet és az illegális migráció népszerűsítését büntetni kell. A kitöltők 99 százaléka szerint a külföldről támogatott szervezeteket kötelezni kell a regisztrációra, és vállalniuk kell, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek Magyarországon – mondta.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatban az emberek úgy foglaltak állást, hogy a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is a magyaroknak kell dönteniük. Ugyanígy azok aránya is elsöprő, akik szerint a jövőben is ragaszkodni kell ahhoz, hogy a magyarok dönthessenek az adórendszerükről – tájékoztatott az eredményekről.

A kormányfő összegzése szerint ma a magyar emberek többsége úgy gondolja: „Brüsszel fordítva ül a lovon", „nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel átvegye tőlünk az irányítást", ahogyan azt sem, hogy betelepítési programokat kényszerítsen Magyarországra. Hozzátette: a többség szerint nem engedhetjük meg azt sem, hogy Brüsszel beleszóljon az adók, a bérek és a rezsidíjak meghatározásába Magyarországon.

Az Európai Unió nem Brüsszel – mondta –, hanem független európai nemzetek önkéntes szövetsége. Magyarország nem Európa-ellenes, sosem volt az, éppen ellenkezőleg: a kormány egy igazi európai álláspontot képvisel, a hatályban lévő európai szerződést védi, benne a tagállamok és Brüsszel közötti eredeti, vagyis mai munkamegosztással – fejtette ki, hozzátéve: nem a magyarok álláspontja változott meg, „Brüsszel váltott gúnyát".

Szerinte "Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll", amit felfoghatatlannak nevezett. A terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése miatt tíz év fegyházra ítélt és Magyarországról kiutasított szír állampolgárra utalva úgy fogalmazott: "Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai" fontosabbak, mint a magyarok biztonsága, ami elfogadhatatlan.

Azt is abszurdnak nevezte a miniszterelnök, hogy Brüsszelben ma egy „emberek millióit nyomorba döntő pénzügyi spekuláns" szabja meg, "merre van az előre". Európai vezetők „hajbókolnak" Soros György előtt, aki megmondja, mit kell tennie Európának – jegyezte meg.

Közölte: ha valaki tényleg annyira segíteni akarna a Közel-Kelet és Afrika szerencsétlen sorsú millióin, akkor nem „emberi jogi harcosnak álcázott politikai aktivisták hálózatát" finanszírozná dollármilliókból, hanem munkahelyeket, iskolákat és kórházakat hozna létre ott, ahol szükség van rá.

A képviselőket arra kérte, hogy Brüsszel és a magyar kormány, illetve a „Soros-maffia" és Magyarország vitáiban a magyarok mellé álljanak. „Kérem önöket, egy képviselő se vágja maga alatt a fát, mert aki támogatja a bevándorlást, aki lebontaná a kerítést, aki ismeretlen múltú, identitású és célú migránsokat telepítene Magyarországra, az a magyar nemzet (...) ellenére cselekszik" – mondta.

A kormányfő kijelentette: amíg ő a miniszterelnök, addig állni fog a déli határkerítés. Hozzáfűzte: amíg a Fidesz-KDNP kormányozza az országot, addig nem engednek Brüsszel zsarolásának, és elutasítják a kötelező betelepítési kvótát. „Amíg a polgári, nemzeti oldal adja a derékhadat, addig a haza is védve lesz" – szögezte le, a nehéz munkával elért sikerek védelmét ígérve. Azt is hangoztatta, hogy amíg Magyarország demokratikus alapokon áll, nem fogadja el, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen nemzeti jogaiból.

Az illegális bevándorlás Olaszországban látható erősödése, a magyar határon fokozódó nyomás, az európai nagyvárosokban elkövetett újabb és újabb terrortámadások világosan értésünkre adják: „Európa első számú próbatétele továbbra is a népvándorlás marad" – mondta, hozzátéve: a migránsválság elhúzódását jelzi előre az is, hogy „a bevándorláspárti erők Brüsszelben és a tagállamokban a népi ellenállás nyilvánvaló ténye ellenére nem adták fel azt a tervüket, hogy több millió migránst - ahogy Soros György nyilvánosságnak is bemutatott tervében szorgalmazza – betelepítsenek Európába".

Emellett – folytatta Orbán Viktor – a horizonton más komoly európai kérdések is a megjelennek: jelenleg is sok ezer magyar kamionsofőr állása van veszélyben a Brüsszel által hozott rossz munkavállalási szabályok miatt. Ha nem leszünk résen, és nem állunk ki a gazdasági érdekeink mellett, akkor ez a gyakorlat gyorsan átterjedhet más iparágakra, és súlyosan érintheti a külföldön és a külföldre dolgozó magyarokat – mondta.

A kormányfő az elmúlt hét „verejtékes esztendő" után elért gazdasági sikereket sorolva arról is beszélt: 7 év alatt segélyalapú helyett sikerült „megágyazni" a munkaalapú gazdaságnak, a foglalkoztatás Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az EU-ban, valamint 2010 óta a harmadik legnagyobb mértékben növekedett a minimálbér, a magyar gazdaság pedig idén az első negyedévben 4,2 százalékos növekedést produkált. Hozzátette: a magyar modell működőképességét mindenhol elismerik, azok is, akik eddig aggályokat fogalmaztak meg.

Magyarország pályára állt, minden okunk megvan a bizakodásra, újra van jövőnk – jelentette ki.

Hangsúlyozta: ezeket az eredményeket nemzeti alapon, a nemzeti érdekeket követve sikerült elérni. Ezért azt javasolta, hogy ne kockáztassák ezt valamilyen „homályos utópia kedvéért, nevezzék azt európai egyesült államoknak, nyílt társadalomnak vagy bármi másnak".

Az emberek a legutóbbi nemzeti konzultáción ismét nyomatékosították: „nem fogadhatjuk el, hogy a jövőnket Moszkvában, Brüsszelben vagy Washingtonban tervezzék. A ránk vonatkozó döntéseket Budapesten hozzuk meg" – mondta.

Végül arról szólt a miniszterelnök, hogy fel kell készülni azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak majd.

Kijelentette: mivel Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad, ezért ezek a viták Magyarország jövőjéről is szólnak.

A hétvégi franciaországi választásokról úgy nyilatkozott: az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is, a régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat, egyszerűen „letolták a pályáról".

A lezajlott franciaországira és a szeptemberi német választásokra utalva hozzátette: számítani lehet arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására, de az még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését.

Ugyanakkor jelezte: Brüsszel már kiadott egy dokumentumot Európa lehetséges jövőbeni fejlődési irányairól, majd reformjavaslatokat tett közzé a szociális ügyekről, a gazdasági és monetáris unió mélyítéséről, az európai védelempolitikáról, a globalizációról, hamarosan pedig az európai költségvetés jövőjéről is. „Olyan viták előtt állunk, amelyek témái súlyosak (...), következményei pedig hosszú távúak lesznek" – fogalmazott Orbán Viktor, azzal zárva beszédét: a nemzeti konzultáció a legjobb ütemben történt, és „a legalkalmasabb pillanatban ütötte le azokat a jelzőkarókat, amelyek között Magyarországnak haladnia kell és lehet az előttünk álló vitákban".

KDNP: a nemzeti konzultáció Magyarország jövőjét szolgálja


Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 12-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A KDNP értékelése szerint a nemzeti konzultáció Magyarország jövőjét szolgálja, a magyar emberek pedig jól döntöttek a feltett kérdésekben.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az „orbánfóbia" megnyilvánulásaként értékelte az ellenzéki frakcióvezetők reakcióit a kormányfő napirend előtti felszólalására. A konzultációt demokratikus eszköznek nevezte és elítélte, hogy a Demokratikus Koalíció egy nyilatkozatában döntéshozó bírót fenyegetett és bosszút helyezett kilátásba.

A politikus egyértelmű célnak tartotta az ország megvédését és az üldözöttek megsegítését. Megjegyezte, ha Soros György eltöltene egy hetet egy no-go zónában és túlélné, megtapasztalná, mit jelent a gátlástalan betelepítés.

Az átláthatóságról szólva fontosnak nevezte a valódi és álcivil szervezetek megkülönböztetését. Kifejtette: az igazi civil szervezetek alulról építkezve, a társadalmi igények figyelembe vételével jönnek létre, míg az álcivilek hálózatként, felülről épülnek, politikai szempontok alapján.

Nem a civil szervezeteket akarják megvizsgálni, hanem azokat, akik „csak felveszik ezt a ruhát" – mondta, úgy fogalmazva: „báránybőrbe bújt a farkas és ezt meg kell akadályozni".

Harrach Péter azt is hangoztatta, hogy gondolkodásukat egy olyan emberkép és társadalomkép szolgálja, amelyben jelentős szerepe van a közösségeknek. Ezzel szembeállította, hogy a fősodratú gondolkodásmódban és a médiában olyan elveket támogatnak, amelyekben nincs helyük a természetes közösségeknek és az individuumra építenek. Ez a jövőt veszélyezteti és jól megmutatkozik az illegális migrációban is – vélekedett a KDNP képviselőcsoportjának vezetője.

Kiemelte azt is, hogy Magyarországon a negyedik legalacsonyabbak az energiaárak Európában.

Fidesz: az ellenzékre nem lehet számítani az ország megvédésében

A Fidesz frakcióvezetője szerint a nemzeti konzultációból világosan kiderült, hogy meg kell védeni az országot, de ebben az ellenzékre nem lehet számítani. Kósa Lajos a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: „ha az ellenzék jut hatalomra, akkor be fognak jönni a migránsok százezrével(...). Az ellenzék milliárdosok kottájából játszik, amelynek egy az eredője, az ország el fog veszni". Hozzátette: ha valakinek fontos a biztonsága, akkor kétszer is fontolja meg, hogy az ellenzékre szavaz-e. A frakcióvezető szerint az ellenzéki felszólalók gazdaságpolitikai javaslatai adóemelést jelentenek, hiszen csak ebből lehet finanszírozni a Jobbik béremelési kezdeményezését, Brüsszel nem fogja kifizetni a megemelt magyar béreket, akkor sem ha népszavazást tartanak erről. Hozzátette: az LMP szintén adóemelést hajtana végre a több kulcsos adórendszer bevezetésével. Kósa Lajos az MSZP-s Tóth Bertalan Szent Lászlót idéző felszólalására reagálva feltette a kérdést: MSZP-s Simon Gábornak hány testrészét kellett volna levágni, vagy a Sukoró-ügy és a 4-es metró kapcsán hány szocialistát kellett volna „megsemmísíteni". „Most itt akkor, látványosan valamilyen fajta kollektív öngyilkosságra készül a szocialista frakció valamilyen politikai rituáláé keretében?" – fogalmazott. Hozzátette: a Jobbik szájából is furcsa a korrupcióról hallani, miközben kiderült, hogy Kovács Béla nemcsak egy „virtigli áruló", hanem 12 milliót lopott el kamuszerződésekkel az Európai Parlamenttől. Ugyanakkor – folytatta – az igazi korrupciós botrány, hogy „fogta magát egy milliárdos, Simicska Lajos és felvásárolt magának egy komplett politikai pártot". Hozzátette: a pártok feketefinanszírozását tiltó törvény megszavazásával kiderül majd, hogy ki támogatja a korrupciót és ki nem.


Kormányfői viszonválasz

Orbán Viktor: a magyar emberek több komolyságot várnak

A miniszterelnök úgy összegezte a felszólalása után kialakult vitát, hogy a magyar emberek több komolyságot, több tiszteletet és több felelősséget várnak az ellenzéki pártoktól. Azt hiszem, igazuk is van – fogalmazott Orbán Viktor.


Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 12-én. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A korrupcióval kapcsolatos ellenzéki felvetésre azt mondta, a törvényeket mindenki tartsa be és akkor nem lesz baj. „Igaz, tisztelt Jobbik?" – kérdezte.

Az MSZP korrupcióval kapcsolatos kijelentésére közölte: az a párt, amely Sukoró ügyét magáénak érezheti, több szerénységgel is nyilatkozhatna.

A szocialista frakcióvezető Szent Lászlóval kapcsolatos szavaira a miniszterelnök azt mondta, nem tiszte neki bepótolni a középiskolás történelemleckéket, „ül az MSZP-frakciójában történész, különb, mint bármelyikünk ezen az oldalon". Elmondta: Szent László nem véletlenül adta feleségül lányát a bizánci császárhoz. Neki is volt annyi esze, hogy nemcsak Német-római Császárság létezik – mondta, hozzátéve: olyan király nem volt Magyarországon, aki „nyugati vakságban" szenvedett volna.

Közölte, az MSZP nyolc évig volt kormányon, egyszer sem indított konzultációt, utólag tanácsot adni, hogy miről kellett volna konzultációt tartani, "kicsit olyan snassz". Jelezte, többen vettek részt a konzultáción, mint amennyien az MSZP-re szavaztak.

A kormányfő azért is bírálta az MSZP-t, mert szerinte le akarják bontani a kerítést, nem is építették volna meg, illetve hogy az MSZP-kormány volt tagja védi Ahmed H.-t. Az MSZP elfogadja a kötelező betelepítési kvótát és hajlandó a felső korlát nélküli betelepítési megoldásokat is támogatni – tette hozzá.

Rögzítette: amíg migránsveszély van, kerítésnek lennie kell.

Kitért arra, hogy még a cseh szocialisták sem kérnek a kvótából. „Ilyenkor nehéz nem azt kívánni, hogy bár nálunk is lennének ilyen szocialisták" – fogalmazott. Hozzátette: „politikai lakosságcserét" nem fognak szorgalmazni, „azzal élünk, ami jutott nekünk".

A terrorcselekményt végrehajtó Ahmed H.-val kapcsolatban azt mondta, nem vitatja el a jogát egy volt igazságügyi miniszternek, hogy olyan ügyeket vállaljon politikai pályája után, amilyeneket akar. De mégis van üzenetértéke annak, hogy egy terroristát akarnak szabad lábra helyezni az MSZP-kormány volt igazságügyi miniszterének segítségével – jegyezte meg. Jól van ez így, tisztelt szocialisták? – firtatta.

Az uniós forrásokról közölte: Magyarország egyetlen fillért sem kap ajándékba az EU-tól. Rámutatott: a magyar nemzeti össztermék 35 ezer euróra, az uniós támogatás pedig 2000 tehető.

Hangsúlyozta, az EU „úgy van összerakva", hogy a később belépettek nem élveznek előnyt, rajtuk a nyugatiak keresnek. Ha jól csináljuk, mi is keresünk rajtuk és a két dolog egyensúlyba jöhet és egyensúlyba is vagyunk – fogalmazott.

A miniszterelnök az egyensúlyi helyzet megóvásával indokolta azt, hogy a kormány meg akarja tartani a Brüsszel és a tagállamok közötti jelenlegi hatáskörmegosztást.

A bérunióra azt mondta, „a hagymázas bérunió" helyett a magyar kormány a saját erejéből végrehajtott béremelésre támaszkodik.

Emlékeztetett arra, hogy a Jobbik elnöke 2013-ban még úgy nyilatkozott: nagyon boldog lenne, ha Magyarország minél hamarabb eltávozna az EU-ból és valódi testvéreivel fogna össze. Ezt a mondatot azt sem menti, hogy a Jobbik elnöke Isztambulban mondta – közölte.

Bírálta a vita általános színvonalát is. Elmondta, az ellenzéki pártok nem vele vitatkoznak, konzultáció volt, amelyen 1,7 millió ember vett részt. Az meglehet, hogy önöknek nem tetszik 1,7 millió ember véleménye, de ezért nem érdemes a miniszterelnökre haragudni – tette hozzá. Úgy folytatta: éljenek együtt azzal, hogy ez egy ilyen ország, az emberek ezt gondolják, és ne az emberekre legyenek dühösek, hogy amit akarnak, nem esik egybe az önök pártpolitikai programjaival. Ezért vannak önök ellenzékben – fogalmazott.

Szerinte az ellenzéki pártok nem a kormánynak címzik sokszor alpári színvonalú mondandójukat, hanem egymásnak, a verseny neve pedig: ki lesz a legerősebb ellenzéki párt.

KDNP: összeállt a „kerítésbontó koalíció"

Hollik István (KDNP) értékelése szerint kimondható, hogy összeállt a „kerítésbontó koalíció", és nem is meglepő, hogy nagy a hasonlóság a Soros György, illetve a baloldal által hangoztatottak között. Botka László maga ismerte el, hogy hatalomra kerülése esetén mihamarabb lebontaná a határzárat, és a DK-s Niedermüller Péter is ezt tette egyértelművé – sorolta, hozzátéve: Molnár Gyula pedig utalt arra, hogy készen állnak a betelepítési kvóta elfogadására. A kormánypárti politikus azt is bírálta, hogy Ahmed H. védelmét az egykori szocialista miniszter, Bárándy Péter vállalta, így a terroristát védi saját hazájával szemben. A képviselő úgy vélte: a baloldal konkrét veszélyt jelent az emberek mindennapi biztonságára, ezzel szemben a kormány azt vallja, hogy meg kell védeni az elmúlt hét évben elért komoly eredményeket. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a szocialisták minden határvédelemmel kapcsolatos intézkedést akadályoztak, nem támogatták a jogi védelmet, megpróbálták meggátolni a népszavazást és nem szavazták meg az alaptörvény módosítását sem. Most már a felső határ nélküli kvótáról is tárgyalna a baloldal – vélekedett, s azt is szóvá tette, hogy a Jobbikra sem lehetett számítani. Az államtitkár azt is kifogásolta, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos is megváltoztatta korábban képviselt álláspontját. E mögött egy Soros Györggyel való találkozót feltételezett.

Fidesz: miből finanszírozza a Jobbik a plakátkampányt?

A fideszes Németh Szilárd arról beszélt, hogy a Jobbik a politikai korrupció melegágya. Szerinte egy milliárdos milligrammra megvásárolta az ellenzéki pártot, és a Simicska-Vona „klán" plakáterdővel árasztotta el az országot. Mint mondta, ez 7-9 ezer közötti plakátot jelent. Azt firtatta, honnan tudtak erre 2,5 milliárd forintot kifizetni. Kitért arra is, hogy a párt nem támogatja a "plakáttörvényt", és szerinte aki így tesz, a korrupció mellett tör lándzsát. Szóvá tette, hogy Zagyva György Gyula, „a Jobbik kampányarca" néhány napja Gulyás Mártonnal, „egy anarchistával nyíltan és egyértelműen megtámadta" az alaptörvényt, az alkotmányos rend felrúgására biztattak az egész alkotmányos berendezkedést, az emberek biztonságát veszélyeztetve. Hozzátette: alig telt el 48 óra, s Zagyva György Gyula alpári hangon, „zsidózva" megfenyegetett egy zenész-újságírót és családját. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: az elkövetett cselekmények esetében a rendőrség és a hatóságok tudják a dolgukat, megfelelő döntéseket hoznak majd. A plakátkampányról szólva kiemelte: a választási kampány küszöbén állnak, s felmerül, hogy vannak olyan milliárdosok, akik befolyásolni akarják az eredményeket. Szerinte egyértelmű összefüggés van a Jobbik és Simicska Lajos cégei között, és felvetődik a burkolt pártfinanszírozás, a korrupció gyanúja. Hozzátette: a Jobbik zavarosan kommunikál a plakátok számáról, de 150 millióból egy ilyen kampány nem finanszírozható. Kitért arra is, hogy a NAV nyomozást indított költségvetési csalás gyanúja miatt Simicska Lajos plakátcégeinél; a gyanú szerint két cég megtévesztette a hatóságot azzal, hogy lényegesen kevesebb plakátfelületet vallott be.

Napirend

Az Országgyűlés jegyzője felolvasta Áder János köztársasági elnök levelét, amelyben az államfő arról tájékoztatja a parlamentet, hogy június 3-i hatállyal megszűnt Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárának megbízatása a miniszterelnök javaslatára.

A képviselők döntöttek arról, hogy házszabálytól való eltéréssel már csütörtökön szavaznak a Szent László-emlékévről szóló javaslatról, amelyet Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) terjesztett az az Országgyűlés elé. 

Szintén elfogadták, hogy kivételes eljárásban szerdán tárgyalják meg és csütörtökön a szavazzanak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló fideszes javaslatról. A Fidesz javaslatára döntöttek arról is, hogy csütörtökön lesz a zárószavazása az elektronikus hírközlésről szóló javaslatnak.

A 2017-es költségvetés módosítása

Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában elmondta: 2017-es költségvetési törvény módosítására azért kerül sor, mert a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a vártnál több forrás áll rendelkezésre, amit a közúthálózat fejlesztésére, az Irinyi-tervre, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet támogatására, a Magyar Honvédségre és a hadisírok ápolására, illetve a Bethesda és az Irgalmasrendi kórház projektére fordítanak. Hangsúlyozta: a javaslat a pénzforgalmi hiányt nem érinti és az államadósságot sem növeli. 

Államtitkár: az idei költségvetés módosítása megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár elmondta: a magyar gazdaság az előzetesen vártál nagyobb mértékben, 4,2 százalékkal növekedett idén az első negyedévben, aminek pozitív hatásai megjelennek költségvetésben is, hiszen a foglalkoztatás és a fogyasztás bővülése nyomán folyamatosan emelkednek az adóbevételek, ami az államháztartás stabilitásához járul hozzá. A tavaly feltételezett 3,1 százalék helyett 4,1 százalékos gazdasági bővülés várható, az uniós módszertan szerinti, 2,4 százalékos hiánycél megőrzési mellett - tette hozzá. Közölte: a javaslat a bérmegállapodás hatásait vezeti át az idei költségvetésen és lehetőséget teremt számos szakterület többlettámogatására, így az egészségügy, az oktatás, a szociális területek és az önkormányzatok számára. Hangsúlyozta: a javaslat megőrzi a kiszámíthatóság és a stabilitás értékeit. A fideszes Vantara Gyula többek között azt emelte ki, hogy önkormányzati fejlesztések többlettámogatást kapnak. Az LMP-s Schmuck Erzsébet úgy vélte: a kormány azért a tavaszi időszakban fogadja el a költségvetést, hogy a kiszámíthatóságra hivatkozva így biztosítson magának lehetőséget arra, hogy később átcsoportosítsa a pénzeket. Szerinte nincs szükség a kabinetiroda 5 milliárd forintos keretbővítésére, ehelyett az önkormányzatokra, a lakhatásra, az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, oktatásra és egészségügyre kellene forrásokat biztosítani.


A 2017-es költségvetés módosítása

Képviselői felszólalások

Szűcs Lajos (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy amikor a szocialista kormányok módosították a költségvetést, az elsősorban megszorításokat jelentett. Most a több bevételből, több kiadást lehet tervezni – tette hozzá. Szerinte az idei büdzsé módosításával tiszta viszonyokat teremtenek, egy helyre kerülnek azok a források, amelyeket kormányzati kommunikációra költenek.

Zárszó

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára kulcstényezőnek tartotta, hogy a vitában az ellenzék nem vitatta: a magyar gazdaság az előzetesen vártnál nagyobb mértékben nőhet, amiből a költségvetésnek többletbevétele lehet. Arról lehet vita, hogy a többletforrásokat mire költsék – tette hozzá. A kommunikációs költségekről azt mondta, nemzeti konzultációs kiadásokat egy olyan időszakban kívánja felhasználni a kormány, amikor a legsikeresebb nemzeti konzultáció után van. Az államtitkár közölte, a módosítással plusz 50 milliárd forint lesz útfejlesztésekre, jelentős többletmilliárdok lesznek a Bethesda és az irgalmasrendi kórház fejlesztésére, valamint a többletforrások lesznek bölcsődefinanszírozásra. Banai Péter Benő hangsúlyozta, a kormány a törvényi keretek között módosítja a költségvetést, ezért értelmezhetetlenek azok az ellenzéki felvetések, amelyek a rendeleti költségvetésről szólnak.

A 2018-as költségvetés

Szűcs Lajos (Fidesz), a költségvetési bizottság alelnöke azt emelte ki, hogy a javaslat stabil gazdaságot és fenntartható növekedési trendet vetít előre, nullszaldós működést rögzít és több mint 200 milliárd forintos tartalékot képez az előre nem látható helyzetek kezelésére. Jelezte, hogy a parlament valamennyi bizottsága megállapította, hogy az indítvány megfelel a jogszabályi előírásoknak, szolgálja a gazdasági növekedést, az abban szerepeltetett adatok pedig megbízhatóak. A kormánypárti politikus közölte: a költségvetés a munkából élőket részesíti előnyben és minden magyar léphet egyet előre, ezért annak támogatását kérte.

Államtitkár: minden területen többletet tartalmaz a költségvetés

Banai Péter Benő a vitában elhangzottakra azt mondta, független szervek is megalapozottnak, átláthatónak minősítették a költségvetési törvényjavaslatot. Rámutatott, a jövő évi büdzsé minden területen többletet tartalmaz, legyen szó oktatásról, egészségügyről, biztonságról. Kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők olyan módosító indítványokat nyújtottak be, amelyek végrehajthatatlanok, illetve elfogadásuk esetén három százalék felé nőne a hiány.

Képviselői felszólalások

Witzmann Mihály (Fidesz) kiemelte, hogy a büdzsé legfontosabb célja: mindenki léphessen előre. A legfontosabb módosító indítványok között említette az operaház kárpát-medencei körútjára, a Múzeumkert rehabilitációjára, a Határtalanul, illetve az első sikeres nyelvvizsga-programra fordított pluszforrásokat. Több jut a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra, a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek, a háziorvosoknak, valamint létrejön a Csoóri Sándor-alap.

Zárszó

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy ez már a harmadik év, amikor tavasszal fogadja el az Országgyűlés a költségvetést. Szerinte a parlamenti vitában nem változott érdemben a 2018-as költségvetés karaktere, így az továbbra is a munkából élők költségvetésének nevezhető. Azt kérte, hogy csak a felelős módosító indítványokat fogadja el a parlament, ilyen az összegző módosító indítvány. Kiemelte, hogy turisztikai fejlesztésekre többletforrás lesz, a népi kultúra támogatását a Csoóri Sándor-alap és a demográfiai programra is jelentős forrásokat biztosítnak. Jelezte, az irányított reprodukció kérdéseivel is foglalkozik a kormány.


Elfogadták az idei büdzsé módosításához készített módosító javaslatokat


Középen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 12-én. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Elfogadta az Országgyűlés a 2017-es központi költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot. Az előterjesztés 122 igen, 53 nem, 5 tartózkodó szavazatott kapott. Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár korábbi közlése szerint azért volt szükség az idei költségvetés módosítására, mert a vártnál nagyobb források állnak rendelkezésre. A 2017. évi költségvetési törvény elfogadásakor a kormány még 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, azonban az idei első negyedévi statisztikákat figyelembe véve 4,1 százalékra módosították az idei növekedési várakozásokat. A június elsején benyújtott összegző módosító javaslatban 16,2 milliárd forinttal megnövelték a központi alrendszer bevételi és kiadási főösszegeit, amelyek így 17 867,7 milliárd forintra és 19 034,1 milliárd forintra nőttek.

Megszavazták a 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatát

Elfogadta a parlament 124 igen, 55 nem szavazattal és 5 tartózkodással a 2018-as költségvetés összegző módosító javaslatát, ennek alapján az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási főösszegét mintegy 11 milliárd forinttal megemelte, a deficit változatlan maradt. A jövő évi költségvetéshez elfogadott módosítások az államháztartás tervezett, GDP-arányos 2,4 százalékos hiányán nem változtatnak. Az elfogadott módosító indítványok alapján a legnagyobb tételt a Paks II. beruházásra szánt, 20 milliárd forintos többletforrás jelenti, ez állna a beruházás úgynevezett „kerítésen kívüli" fejlesztéseinek a rendelkezésre. A Turisztikai Fejlesztési Célelőirányzat 16,4 milliárd forint többletforrást kap. A javaslatok egy jelentősebb része a családok támogatására előirányzott központi összegeket emeli meg, mintegy 19-20 milliárd forint átcsoportosításával.

Interpellációk

Fidesz: milyen előrelépés várható a visegrádi együttműködésben?

Hörcsik Richárd (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy júliustól Magyarország veszi át a visegrádi országok elnökségét. A kooperáció további mélyítését hangsúlyozó politikus a kormány előtt álló kihívások egyikének nevezte, hogy az együttműködésben részt vevő felek érdekeit minél inkább összehangolják. Kiemelte, hogy a négy ország történelmi sorsa közös, és fontos megmutatni, hogy nem csak a nyugati tagállamok között van létjogosultsága az együttműködésnek. Milyen reális perspektívái és esélyei lehetnek a visegrádi együttműködésnek? – tette fel a kérdést. Mikola István, a külügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy a kormány az egy éves elnökség ideje alatt kiemelt figyelmet fog szentelni az EU jövőjéről szóló vitának, azzal a céllal, hogy aktívan képviselje a régió érdekeit. Meghatározó eleme lesz az együttműködésnek a regionális biztonságra és stabilitásra való törekvés – tette hozzá. Ösztönözni fogják az észak dél irányú infrastrukturális fejlesztéseket, fontos prioritás lesz a versenyképesség növelése, az innovációs és K+F tevékenység erősítése – jelentette be.

KDNP: milyen feltételekkel vállalhatnak munkát a diákok nyáron?

Szászfalvi László (KDNP) arról érdeklődött, hogy a diákok nyáron milyen feltételekkel vállalhatnak munkát és ehhez a kormány milyen támogatásokat biztosít. Hangsúlyozta, hogy a diákok a nyári munkával némi jövedelmet szerezhetnek illetve némi munkatapasztalatra tehetnek szert. Idénymunkában évente mintegy kétszázezren vesznek részt, jórészt iskolaszövetkezeti keretek között – tette hozzá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy csak a 16 év feletti diákok vállalhatnak munkaviszonyt. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás során a feleknek személyes közreműködésről szóló megállapodást kell kötniük – tette hozzá. A fiatalkorúak nem végezhetnek éjszakai munkát, napi munkaidejük nem haladhatja meg a nyolc órát – emelte ki. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének a diákok esetében is érvényesülnie kell, a munkavállalónak mindenképpen meg kell kapnia a minimálbért – emelte ki.

Fidesz az eltérő minőségű árukról

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy közel százmillió uniós állampolgár juthat ugyanolyan márkanév alatt a nyugati piacokon forgalmazottnál gyengébb minőségű termékekhez az unió keleti felén. Ez a gyakorlat elsősorban a multinacionális cégekre jellemző – emelte ki. Negatív jelzés lenne, ha az unió nem próbálná jogi eszközökkel megszüntetni ezt a gyakorlatot – jelentette ki. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt mondta, a magyar kormány nem tűrheti, hogy a magyar embereket másodrendű vásárlóknak nézzék. A kabinet konkrét lépéseket tett, például ellenőrzéseket végeznek, valamint benyújtottak egy előterjesztést, amelyben a gyártó és forgalmazó részére előírják, hogy az azonos külső megjelenésű, de eltérő összetételű élelmiszerek csomagolásán ezt tüntessék fel.

Fidesz: minden áron a magyar emberek biztonsága mellett

Csizi Péter azt mondta, hogy miközben példátlan nyomás nehezedik Magyarországra a migráció ügyében és egységes offenzíva indult a határvédelmi intézkedések ellen, az elmúlt hetekben egyre több baloldali politikus állt ki azzal, hogy le kell bontani a déli határon a kerítést. A fideszes képviselő idézte baloldali politikusok nyilatkozatát, és kitért arra is, hogy szerinte a brüsszeli bevándorláspolitika csődöt mondott. A Fidesz minden áron a magyar emberek biztonsága mellett van, és erre kérik a kormányt is – rögzítette. Kontrát Károly államtitkár kijelentette: Magyarország nem kíván változtatni bevándorláspolitikáján, mi akarjuk megmondani kikkel éljünk együtt, és ezt a jogot nem fogjuk átadni senkinek sem. Magyarország megvédi saját és a schengeni határokat – erősítette meg. Kitért arra is: 115 határsértőt tartóztattak fel az elmúlt hétvégén a rendőrök, azaz a jó idő beálltával ismét megnőtt a migrációs nyomás. A veszély nem múlt el, a kerítésre szükség van, az emberek a kormányra számíthatnak csak, az ellenzék nem akarja megvédeni az ország határait - közölte az államtitkár.

Azonnali kérdések

KDNP: mit tesz a kormány a megújuló energiaforrások jobb felhasználásáért?

Móring József Attila, KDNP-s képviselő a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban kérdezett. Mint mondta, pártja elkötelezett ezen energiaforrások integrálása, felhasználása iránt, ehhez megfelelő műszaki, szabályozási fejlesztésre van szükség, és fokozni kell az ellátás biztonságát is. Hozzátette: semmilyen körülmények között nem fogadható el a kompetenciák szűkítése.

Kifejtette: Magyarország jelentős eredményeket ért el a megújuló energia hasznosításában, aránya meghaladja a 2020-ra vállalt 13 százalékot, de a további növekedéshez integrálásra van szükség úgy, hogy ne csökkenjenek a nemzeti kompetenciák, hatáskörök.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy a cél a megfizethető áru és biztonságos energiaellátást biztosítása és olyan energiamix kialakítása, amely hosszú távon garantálja az ellátásbiztonság mellett a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését is. Nem értenek egyet azonban az Európai Bizottsággal abban, hogy jogkörök átruházásával korlátozzák a szabályozott végfelhasználói árat. Az erre vonatkozó jogkör elvételével a multinacionális cégek kezébe kerülne az ellátás biztonsága és veszélybe kerülnének a rezsicsökkentés eredményei.

Móring József Attila azt válaszolta: megnyugtató, hogy a kormány kiemelten kezeli a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését, és a megújuló energia arányának növelését.

Fónagy János közölte még: a májusban lezárult konzultációban 1,7 millió ember állt ki az alacsony energiaárak mellett.

Az Országgyűlés a kedden elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseinek vitáival fejezte be hétfői ülésnapját, késő este.