Megkésve, de talán nem mindenről lekésve…
A nyugati és a tengerentúli sajtó szalagcímekben számol be arról, hogy az orosz államfő, Vlagyimir Putyin szerda este magánkihallgatáson találkozott a Vatikánban a katolikus egyházfővel, Ferenc pápával. A délután 5 órától tervezett találkozót csak hat óra után tudták kezdeni. A világsajtó kivétel nélkül a késésről szóló mondattal kezdi beszámolóját, ami nem véletlen. Hiszen a diplomáciában, főként magánkihallgatás esetében, amit nem a pápa, hanem Putyin kért, enyhén szólva is szokatlan ekkora késés. Lehet persze mondani, hogy az orosz elnök sietett, hiszen külön géppel érkezett Milánóból Rómába. Az észak-olasz világvárosban előbb az olasz miniszterelnökkel, Matteo Renzivel meglátogatta az Expo kiállítást és vásárt. Az orosz autókonvoj hat után gördült be Vatikánba, ahol az orosz vezetőt és kíséretét először a Szentszék nevében Georg Ganswein érsek, a pápai udvartartás vezetője üdvözölte, és kísérte őt az egyházfőhöz. (Forrás: katholisch.de; radiovaticana.va; usatoday.com; theguardian.com; fides.va)
Két főtéma, s egy fontos harmadik is?
Pontos és részletes tájékoztatás még nem áll rendelkezésre a zárt ajtók mögötti megbeszélésről. A Vatikán sajtószóvivője, Federico Lombardi tájékoztatása szerint a pápa arra kérte az orosz elnököt, hogy minden pártot mozgósítson annak érdekében, hogy a minszki megállapodásokat tartsák be Ukrajnában. Amiként az előre várható volt, a találkozó két súlyponti kérdése ez lett: az ukrajnai konfliktus és a közel-keleti helyzet, illetve az ottani keresztyénüldözés – közölte a szóvivő. Persze utólag felsejlik egy harmadik téma is, nevezetesen az ortodox-katolikus viszony továbbépítése, azaz a pápa és minden oroszok pátriárkájának találkozója. Mindhárom tekintetben feltehető a kérdés: megkésve ugyan, de talán nem elkésve beszéltek ezekről a fajsúlyos kérdésekről?
A béke angyala, aki megnyeri az összes háborút…
Ferenc pápa egy szép érmét adományozott Putyinnak, s hozzátette: „Ezen a béke angyala látható, aki megnyeri az összes háborút, és a népeknek a szolidaritásról beszél”. Egyes médiajelentések szerint szó volt a két fél között a katolikus-ortodox kapcsolatokról is. Nyilván lehet az orosz államfőnek szerepe abban, ha a két egyházfő, a pápa és az orosz pátriárka, I. Kyrill között végre összejön majd a találkozó. Putyin buzgó híve az ortodox egyháznak, a 90-es évek óta hivatalosan is tagja. Oroszország és a Szentszék között az első kapcsolatfelvétel a politikai változásokat követően 1991-ben megtörtént, 2010 nyarán pedig a teljes értékű diplomáciai kapcsolat létrejött a két fél között. Nemzetközi egyház-diplomáciai szakértők felfigyeltek arra, hogy az elmúlt héten a pápa fogadta az orosz ortodox egyház „külügyminiszterét”, Hilarion metropolitát, aki a Moszkvai Patriarkátus Külügyi Hivatalának a vezetője. Ugyan a megbeszélések tartalma nem került nyilvánosságra, mégis korábbi utalásokból tudható, hogy már jó ideje tervezik a két egyházfő találkozóját. Vatikán ezt semleges területen szeretné létrehozni, lehetőleg Ausztriában vagy Magyarországon. Egyelőre arról szintén nincs konkrét információ, hogy a szíriai konfliktus megítélése, illetve a közel-keleti keresztyénüldözés súlyos drámája kapcsán a két fél miben tudott vagy nem tudott még megállapodni. Putyin korábban már többször utalt arra, hogy a szír és iraki konfliktus miatt súlyos helyzetbe került káld, szír, arám keresztyének szinte valamennyien ortodoxok, s az ő védelmükre tenni kell lépéseket.
Pápa-Putyin-Pátriárka segítő háromszöge? – „Jó találkozó volt”
Mindenesetre annyi már tudható, amint a Frankurter Rundschau még az este folyamán, a találkozó után az orosz Interfax hírügynökségre hivatkozva nyilvánosságra hozta, hogy itáliai látogatása sűrű napjára visszatekintve, Putyin elnök kijelentette: „Jó találkozás volt a pápával”. Annak sokan voltak tanúi, amikor az orosz elnök így búcsúzott a pápától: „Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra Önnel találkozni”. Remélhetőleg a késés ellenére mindkét félben ez a vélemény rögzült. Márpedig mind az ukrajnai konfliktus megoldása, mind a közel-keleti keresztyénüldözés válságos helyzete tényleg nem tűr halasztást, mert újabb és újabb áldozatokat követel mindkét konfliktusövezetben minden óra, ami megoldás nélkül múlik el. Külföldi hírforrások emlékeztetnek arra, hogy éppen egy éve, június 9-ről 10-re virradóan történt az iraki Mosulban az egész ottani ortodox keresztyénséget érintő, s az egész világközvéleményt megrázó legsúlyosabb csapás, százezrek, majd szíriaiakkal együtt milliók elüldözése otthonaikból az Iszlám Állam terrorakciója következtében. A káld keresztyén írónő, Suha Rassan a Vatikáni Rádiónak az évfordulón, néhány napja így nyilatkozott: „Minden nap fájdalommal telik meg a szívem. Kimondhatatlanul tragikus, hogy az a város, ami 16 évszázadon át sok keresztyén nemzedék virágzó központja volt, hirtelen a poklok poklává változott. Mosul a szülővárosom. Életem része kolostoraival, templomaival, s most ennek egyszerre vége lenne?” Milliók még mindig sátortáborokban élnek, s eddig mindhiába remélték a „keresztyén Nyugat” hatékonyabb segítségét. Mit tehet értük a Nyugattal szemben a keresztyén értékek őrizésére magát hivatottabbnak tekintő orosz ortodoxia vagy a Vatikán? Ha úgy tetszik: Ferenc pápa, Putyin elnök és Kyrill orosz pátriárka? Egy ilyen világsegítő, béketeremtő különös háromszög még soha nem állt össze, erről még valóban nem késett le a világ. Lehet, hogy a megoldás errefelé keresendő?
A reménység nem szégyenít meg…
Minden lehetséges vagy még inkább semmi sem lehetetlen? S bár egyes jelentések szerint ugyan arra várhat a nyilvánosság, hogy a négyszemközti megbeszélések tartalmáról további konkrétumok nyilvánosságra kerüljenek, de valamennyire ismerve a dolgok logikáját, talán még erről sem késett le az odafigyelő nemzetközi sajtó és érdeklődő, a sorok között is olvasni tudó közvélemény. Márpedig milliók tudják és hiszik a közel-keleti apostol, Pál nyomán, aki Damaszkuszba igyekezett karddal a keresztyének ellen, de Krisztus látomásban útját állta, s leesett a harci ménről, majd később ezt írta: „A reménység pedig nem szégyenít meg” (Róm 5,5). Ilyen látomása ma is lehet azoknak, akiknek a történelem Ura ezt megadja. Ezért merjük remélni, hogy még időben lesz megoldás a kardok elvételére Ukrajnában, és a Közel-Keleten…
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
