Hihetetlen, mégis igaz: a keresztyénüldözésben rekordteljesítményt felmutatott kommunista birodalom felbomlása után az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a keresztyénség védelmezőjeként utazik szerdán Vatikánba. Az igazi motívumokat csak a Mindenható és a földi titkok tudói tudják, de kétségtelen tény, hogy az ukrán konfliktus mellett a keresztyénüldözés témája fog központi helyen állni a különös csúcson. Közben öt közel-keleti pátriárka segélykiáltása Damaszkuszból is elhangzott. (Forrás: radiovaticana.va; katholisch.de; interfax.ru; fides.news.va)
„Testvérgyilkolás”? – Ukrajna Nr 1
Ferenc pápa megítélése szerint különösen is forró téma az ukrajnai konfliktus. Ukrán részről azt vetik a pápa szemére, hogy nem kezeli jelentőségéhez mérten az orosz agressziót. Sőt vannak olyan ukrán nacionalisták, akik egyenesen így fogalmaznak: a pápa az oroszok oldalán áll. Még az ukrán görög-katolikusok is bírálják saját egyházi legfőbb vezetőjüket, Ferenc pápát. A tárgyalási helyzet egyáltalán nem egyszerű, sőt mondhatni pikáns és nagyon kényes. A megütközés köve az volt sok ukrán szemében, hogy a pápa kijelentette, ami a konfliktusban történik, az „testvérgyilkolás”. Idén februárban nevezte így a pápa az ukrajnai küzdelmeket. Ezzel – mondták ukrán oldalon – a katolikus egyházfő átvette az orosz propaganda egyik kulcsszavát. A vatikáni sajtószóvivő útján még tavasz elején nyilvánosságra hozták a Vatikánban: a pápa a konfliktusban semleges marad továbbra is, felhívásai, nyilatkozatai a konfliktusban részt vevő valamennyi félhez szólnak kivétel nélkül. A pápai diplomácia Oroszország vonatkozásában továbbra is gyakorlati megfontolásokkal él. Ahol közösek az érdekek, ott együttműködnek. Ebben a szellemben került sor idén márciusban arra, hogy a Vatikán és Oroszország Libanonnal együtt közös nyilatkozatot adott ki, melyben az ENSZ Emberi Jogok Tanácsának nyilatkozatát támogatják, amiben a Közel-Keleten élő keresztyének hatékonyabb védelmét sürgették.
Putyin fellépése keresztyén értékekért – „példakép” Nyugatnak?
A Vatikánban az is szimpátiát keltett, hogy az orosz államfő a házasság és a család védelmében többször fellépett, s azokat keresztyén alapértékekként méltatta. A Vatikáni Gazdasági Kérdések Titkárságának prefektusa, vezetője, George Pell ausztrál kardinális egyenesen példaképként állította ebben a tekintetben Putyint a Nyugat elé. A Család Pápai Tanácsának elnöke, Vincenzo Paglia érsek 2014 szeptemberében videó üzenetet küldött a Kremlben ülésező nemzetközi családkonferenciához, amiben szintén pozitív értékelést kapott Putyin Oroszországa. Ugyanakkor a Vatikán második embere, Pietro Parolin bíboros államtitkár hallgat ezekben a kérdésekben.
Nr 2 – Keresztyénüldözés – miért lett ez a kérdés fontos a „buzgó” ortodox államfőnek?
Mivel orosz ortodox érdekek is sérülhetnek Közel-Keleten, így meglehetősen taktikus Putyin fellépése ebben az ügyben, hiszen a keresztyének védelme a Közel-Keleten egyetemes keresztyén ügy, amiben a katolikus és az ortodox, meg a protestáns álláspontok is szinte teljesen azonosak. A keresztyénüldözés apropóján, úgy tűnik, az ortodox egyház hű fia, Putyin most a keresztyénség védelmezőjeként is fel kíván lépni a Vatikánban. Csak ott, vagy másutt is? Nyilván ez a kulcskérdés.
Vagy az ukrán konfliktus ellentételezéseként ajánlkozik Putyin a keresztyénség védelmezőjének? Erről a kérdéskörről már 2013 novemberében tárgyalt a két fél. Az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának titkára, Stefan Igumnov múlt pénteken az Interfax hírügynökségnek már nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy az ukrán konfliktusban a nagy ortodox birodalmi egyház semleges állásponton van. Nemrég a pápa ügyesen és eredményesen közvetített az USA és Kuba között, de az orosz-ukrán válság sokkal keményebb dió ennél. A katolikusok mind Ukrajnában, mind Oroszországban erős kisebbséget alkotnak, tehát egyházpolitikai tekintetben messze nincs olyan súlyuk, mint az ortodoxoknak. Tehát nem könnyű a pápa helyzete. Annyi bizonyos, hogy az oroszpárti ukrán szeparatisták és az ukrán hadsereg véres küzdelmei elmélyítették a szakadékot a görög-katolikus és az orosz ortodox egyház között. Márpedig egyháztörténelmi szomorú tény az is, hogy az ilyen jellegű konfliktusoknak kik voltak, kik lehetnek a kárvallottai. Olykor sokszázezres mártíromsággal – nem az ortodoxok! Persze az is elképzelhető, hogy a vatikáni diplomácia titkos kamráiban már korábban összeállt valamiféle közvetítő szerep forgatókönyve. Vannak mindkét oldalon érdekek, melyek egyeztetést igényelnek, s most mindkét fél rámegy erre az esélyre. Merthogy minden rosszban lehet valami jó is? Vajon az ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin idén május végén Vatikánban tett látogatása már ennek a kulisszák mögötti titkos tárgyalásnak volt része? A Történelem Ura és még néhány, a titokba beavatott személy bizonyára ezt is tudja. Isten malmai és az emberi taktika szinkronitását, összhangba hozását érzik a felek? Putyin korábbi találkozóján Ferenc pápával az államfő részéről elhangzott ez a kijelentés: „a nemzetközi kapcsolatokban a morális tényezők erősödését” szeretné előmozdítani. Lám-lám, amikor a kövek kezdenek el kiáltani! Mit produkál még a történelem? Persze hogy pontosan mit jelent Ukrajna és Oroszország, valamint a keresztyénüldözés, Közel-Kelet és az üldözött milliók tekintetében ez az újabb különös vatikáni csúcs, azt talán 24 vagy 48 órán belül már tisztábban fogjuk látni.
Legfrissebb helyzet Szíriában az antióchiai pátriárkák szerint: ország a teljes szétzúzás előtt
Az egyetlen út, ami talán még a rettenetes áldozatokat és a közel 4 millió keresztyén menekülését előidéző szíriai konfliktusból kivezethetne, a politikai megoldás jelenthetné. Ezt a hétfőn kiadott, s az öt antióchiai pátriárka által aláírt kiáltvány, jajkiáltás, segélykiáltás fogalmazza meg, amit damaszkuszi találkozójuk után adtak ki. A politikai megoldást a térségbeli és a nemzetközi erőknek is támogatniuk kell az Iszlám Állam (=ISIS) dzsihádistái elleni aktív küzdelemmel. Ugyanakkor az ISIS-től mindennemű támogatást meg kellene vonni – így nyilatkozott közös dokumentumban a maronita pátriárka, Boutros Bechara Rai, a görög-ortodox pátriárka, X. Yohannan, a görög-katolikus pátriárka, III. Grégoire, a szír-ortodox pátriárka, II. Afrem és a szír katolikus pátriárka, III. Ignace Youssef. A nyilatkozatban rámutatnak arra is, hogy mindenfajta fundamentalista ideológiát megfelelő hitbeli képzéssel kell tudni visszaszorítani, ellensúlyozni, semlegesíteni. Ezzel – mily nagy ritkaság! – a muszlimok többsége szintén egyetért – így olvashatjuk az öt közel-keleti pátriárka hétfői nyilatkozatában, aminek időzítése nem véletlen a szerdán várható vatikáni csúcs előtt.
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
