Ma kezdődött volna és három napon át tartott volna az a világ imacsúcs Moszkvában, amelyen a világon élő valamennyi egyházból 1000 vezető és számos lelkész, teológus vett volna részt. Az amerikai Billy Graham Evangelizációs Társaság és az Orosz Ortodox Egyház közös szervezésében megtervezett találkozó, melynek egyetlen témája az üldözött keresztyének lelki védelmét előmozdító imádkozás lett volna, nem Moszkvában, hanem Washingtonban kerül megrendezésre. Nem 2016 október 28-30. között, hanem 2017. május 10-13. között. Mi áll a nagy reménységgel és sok imával várt moszkvai világ-imacsúcs lefújásának a hátterében? Hatalmi megfontolások, ortodox egyházi mérlegelések? Vagy fenyegetés valamilyen terrorista csoport részéről? És ki fújta le a nagyszerű kezdeményezést? Az orosz sajtó egyelőre hallgat… (Forrás: washingtontimes.com; christianpost.com; //billygraham.org/; cbn.com/;)
OROSZ ORTODOX MONOPOLHELYZET. A nemzetközi sajtó közel egy éve reppentette fel a tényleg szenzációs, nem felfújt, agyonmanipulált hírt, hogy Moszkvában a maga nemében és ezen a helyen eleddig példátlan méretű ima-világtalálkozóra kerül sor napjaink üldözött keresztyéneiért. Egyházi körök nagy érdeklődéssel és figyelemmel, meg tisztelettel vegyes kíváncsisággal is várták az alkalom létrejöttét. Hiszen önmagában az már szenzációnak számított, hogy a putyini vezetés alatt álló, vallásilag az ortodoxia monopolhelyzetét teljes állami támogatással megerősítő Oroszországban terveznek egy ilyen találkozót. A hírekből az is nyilvánvalóvá vált, hogy már az első, az orosz pátriárkával, Kirillel folytatott megbeszélésen felmerült: sok millió áldozata volt a bolsevik-ateista-kommunista keresztyén-, és egyházüldözésnek az egykori szovjet birodalomban, s van mit helyre tenni ebben a tekintetben is. Sőt, pontosan emiatt tartotta az amerikai fél az Orosz Ortodox Egyházat kiváló partnernek, mert köztudottan ők is súlyos veszteségeket szenvedtek el a kommunista uralom alatt. De szinte az egész görög-katolikus klérust is kivégezték, a protestánsok és katolikusok működését ellehetetlenítették. Ilyen egykori hatalmi vérengzés közepette és után született újjá a korábbi cári időkben már élvezett hegemóniája, vallásilag szinte kizárólagos monopolhelyzete az ortodox egyháznak, azon túl, hogy orosz földön kétségtelenül ők vannak abszolút fölényben több, mint 100 millió hívőjükkel. A moszkvai pátriárkátus hivatalos közlése szerint, amit a mospat.ru angol nyelven jelentetett meg 2010. februárjában, az Orosz Ortodox Egyháznak 160 püspöksége, 207 vezető és szolgáló püspöke, 28434 papja, 3625 diakónusa van. Gyülekezeteik száma az orosz birodalom határain belül 30 142, szerzetesi kolostorainak száma 788, ebből 386 női apácakolostor. Valóságos „orosz lelki nagymedve” ez az egyház. A Pew Research Center amerikai valláskutató intézet közzétett felmérései szerint az oroszországi „rendszerváltás” kezdete óta, azaz 1991-2008 között az ortodox keresztyének száma az összlakossághoz képest az 1991. évi 31 %-ról 2008-ig 72%-ra ugrott. A vallásilag érdektelenek, sehova nem tartozók száma ugyanakkor feltűnően lecsökkent, az 1991-es 60%-ról 2008-ra 18%-ra. Más vallások aránya 1991-ben a lakosságnak alig 1%-át tette ki, ez 2008-ra 6%-a emelkedett. Minden változás ellenére egyértelmű az ortodoxia monopolhelyzete. Nyilvánvaló, hogy a cezaropapizmust, a trón és az oltár hatalmi összeforrottságát, ami ideológiai és vallási tekintetben a megváltozott mai viszonyok között is ott él mindkét fél, az egyházi hatalom és a világi hatalom fejében, nem csak történelmi ereklyeként vagy reminiszcenciaként, semmi nem veszélyeztetheti sem belföldről, sem külföldről. Bár bizonyára egyetlen protestáns közösség, sem a katolikus egyház mégoly magas és világméretű diplomáciai jelenléte, befolyása sem szándékozik veszélyeztetni ezt a sajátos orosz állam-egyházi házasságot, de mintha olykor a régi reflexek működésbe lépnének. Bár az a fényűző, ikonosztázionos, csupa arany és csillogás ortodox szentélyek, meg a Kreml jól őrzött titka, hogy ki kire van nagyobb befolyással, illetve ez a befolyás időről-időre hogyan változik a rógyina szvjatója, szánktá, a szent haza érdekében, azaz hogy Putyin Kirill pátriárkára vagy viszont mikor, milyen mértékben hat…
MÁS TÉNYEZŐK IS KEZDTEK HATNI? Mivel a szokásos orosz hírzárlat most is jól működik, kénytelenek vagyunk más tájékon körülnézni, s ennek a nagy negatív vallási-egyházi szenzációnak az okait ha nem is feltárni, de valamennyire körüljárni. A The Washington Times idén augusztus 8-án adta tudtul, hogy a globális vallási békekonferencia, imavilágcsúcs átjön Amerikába, mivel a Billy Graham Evangelizációs Társaság áttelepíti azt az USA-ba, a fővárosba, Washingtonba. És az idén október végére tervezett háromnapos imacsúcsot 2017. május 10-13. között rendezik meg. Az amerikai sajtó feltételezése szerint a döntés hátterében az a vitatott törvény áll, amelyik jogilag megnyirbálja az evangelizáció esélyeit a mai orosz birodalomban. A Billy Graham Társaság tájékoztatása szerint változatlanul várják 100 ország főként evangéliumi egyházi vezetőjét erre az alkalomra. Egyúttal vendégként meghívtak a világ-imacsúcsra 150 üldözött keresztyént, hogy mondják el üldöztetésük, hátratételük történetét, amit és ahogyan keresztyén hitük miatt hazájukban szenvednek el. A világtalálkozó név szerint is nyilvánosságra hozza az üldözött vagy hitük miatt elítélt, bebörtönzött, kivégzett keresztyén mártírok nevét, s feltárja a keresztyénüldözés tragikus történetének a legfőbb történelmi, politikai, ideológiai, egyháztekintélyi, hatalompszichológiai mozgató rugóit. Az újszövetségi tanítás összefüggéseire utalva, „ha az egyik tag szenved, szenved az egész test, ezért felelősek vagyunk testvéreinkért” – jelentette ki Viktor Hamm lelkész, a Társaság keresztyénüldöztetéssel foglalkozó felelőse. A The Washington Times szűkszavú cikke ezzel zárul: „A szervezők megváltoztatták a világ-imacsúcs helyét, miután az orosz elnök, Vlagyimir Putyin aláírta a vitatott törvényt az elmúlt hónapban, ami célba vette a hitet”.
ÜLDÖZÉSEK A 20. SZÁZADI KOMMUNIZMUS ALATT. MOSZKVA A MÉLTÓ HELY AZ IMACSÚCSRA. Ugyanakkor Franklin Graham, az édesapja, Billy Graham által létrehozott világ-evangelizációs társaság mai elnöke a CP Worldnek (Christian Post) tavasszal adott interjúban azt sem hallgatta el, hogy a világ-imacsúcs nem csak a globális keresztyénüldözés veszélyére kívánja felhívni a figyelmet, hanem az ortodox egyházban megvalósult, elszenvedett, esetenként belülről kezdeményezett 20. századi üldözésekről is beszélni szeretnének, ami a 20. századi kommunista korszakban teljesedett ki. Az interjúban Franklin Graham így fogalmazott: „A kommunista uralom éveiben jóformán minden papot, lelkészt és egyházi vezetőt bebörtönöztek vagy kivégeztek a kommunisták Oroszországban, sírjaik ott vannak Moszkva környékén, és szerteszét az országban mintegy emlékeztetésül a borzalmakra. A modern időkben egyetlen egyház sem hozott annyi emberáldozatot, mint az orosz. Ezért lehet Moszkva annyira alkalmas és méltó hely erre a világ-imacsúcsra”.
AZ EVANGELIKÁLOK KONKURENCIÁT JELENTENEK AZ OROSZ ORTODOXOKNAK? Franklin Graham emlékeztetett arra, hogy csak 2015-ban az ismertté vált adatok szerint több mint 7 000 keresztyént öltek meg hite miatt. Az iszlám extrémizmus áll az élen az üldözés kiterjesztésében – fogalmazott nemrég David Curry, az Open Doors szervezet elnöke, amelyik évente kiadja a keresztyénüldözés világindexét, ami több száz oldalas jelentés a keresztyénség országonkénti helyzetéről. Már akkor rámutatott arra is, hogy „az ortodox egyház legnagyobb konkurense az evangelikál, karizmatikus mozgalom, ami elképesztő méretű növekedést mutat”. Az evangelikál mozgalmak gyorsabban növekednek, mint a különböző országok demográfiai mutatói. Az erőteljesen hitélményekre és bibliai csodákra alapozó, a Szentlélek kiáradását hívó evangéliumi közösségek robbanásszerű növekedést mutatnak a 20. században. A Pew Forum adatai szerint a világkeresztyénségnek 14-15%-át jelentik ma az evangelikálok. A karizmatikus és pünkösdi mozgalmakkal együtt közel 600 milliós hívő táboruk van. Az európai keresztyéneknek alig 8%-át ők alkotják, Latin-Amerikában már 15%-át, Afrikában 32%-ot, Észak-Amerikában 36%-ot. A legnagyobb arányban Ázsiában vannak, az ottani keresztyéneknek csaknem 45%-a evangelikál. Szám szerint legtöbben az USA-ban vannak, 94.38 millióan, utánuk Brazíliában a legtöbben, 51.33 millióan. Kétségtelenül a legnagyobb növekedést Észak-Amerikában mutatja, 20%-os lakossági arányról indult 1900-ban, és 62% körüli értékre emelkedett 2010-ig. (Ami megdöntötte sok minden mellett statisztikailag is azt a marxista tézist, hogy a jólét hatására elhal a vallásosság!). Latin-Amerika is nagy növekedési arányt jelez, alig pár százalékról a 20-40% közötti sávra nőtt. Ázsia és Afrika a csaknem elenyésző 1-2%-ról 20-30%-ra ugrott. Tehát: a vallási konkurenciától való félelem, de legalábbis tartás lehet a putyini törvény kiadásának a hátterében? Az ortodoxia és az ország ortodox békéje, nyugalma védelmezése mindenfajta más, elsősorban protestáns, evangelikál, nyugati vallási befolyással szemben? Putyin lenne az právo-szlávizmus és pánortodoxia fő védelmezője? Nem rossz szerep-vállalás! Vagy valamiféle megegyezés van a háttérben a tekintetben, hogy az új-protestáns befolyással szemben a vatikáni-ortodox kubai „kiegyezés” preferálása kerüljön előtérbe? Emlékezzünk csak Ferenc pápa és Kirill pátriárka tavaszi találkozójára a havannai repülőtéren. Vagy Kirill pátriárka nemrég tett angliai látogatására II. Erzsébetnél, és az Angol Egyház canterbury érsekénél nem valamiféle orosz egyház-diplomáciai elmozdulásnak a jele? Ahol sajátos brit cezaropapizmus működik, azaz az orosz és a brit egyházpolitikai modell többféle hasonlóságot is mutat. Hiszen az Angol Egyháznak most is a királynő a feje. Itt legalább nyíltan…
EGY ELMARADT NAGY LEHETŐSÉG. A döbbenetes tény, hogy a világ-imacsúcsot az amerikai kezdeményező fél fújta le, okozott-e Moszkvának, Putyinnak és Kirill pátriárkának meglepetést? A tény mindenestre arra enged következtetni, hogy olyan vallási jogsérelmet vélelmeznek a Billy Graham Társaság vezetői orosz részről, ami szerintük az új-protestáns esélyeket erősen korlátozza Oroszországban. Akár így áll a helyzet, akár más okok is lehetnek valós tényezők, mondjuk ilyenek: netán fenyegetést kapott Putyin elnök vagy a pátriárka, hogy a világ-imacsúcsot a terroristák is meglátogatják, csak más formában, mint az imádkozás? Vagy éppen ennek tudatában kellett olyan eszközhöz nyúlnia az elnöknek, ami ezt a megszorítást hozta, mivel a valódi okokat nem akarták publikussá tenni? Netán tényleg orosz ortodox pátriárkális érdek, meggondolás, egyházféltés, monopolhelyzet féltés állna a háttérben? Akármilyen érvet és indokot próbálunk is a megtörtént lemondás és áthelyezés, vagy elnapolás értelmezésébe indokként bevonni, egy mindenképpen tény: minden elhalasztott pillanat, alkalom, imademonstráció további teret enged az üldözés, a vérengzés, a mártírképzés démoni pszichózisának és gyakorlatának. És ez bizony nagyon nagy ár. Az elmaradt moszkvai imavilágcsúcs hiánya okozta károk emberéletekben is mérhetők lesznek. Szabad ekkorát kockáztatni a mai válságos időkben és világhelyzetben? Elég, ha szövetségesként orosz katonai gépek és fegyverek próbálják a közel-keleti terrorizmus fészkeit felszámolni? Hiszen a keresztyénüldözés nem csak közel-keleti jelenség, nem csak az ISIS-t jellemzi, ott van ez Észak-Koreában és Szudánban, Nigériában és a világ sok országában. Moszkva és az idei első ilyen ima-világcsúcs a 24. órában még biztató reményt és komoly felhívást, súlyt adott volna a keresztyénség védelemnek. Egy holland református politikusnak tulajdonított, közszájon forgó megfogalmazás szerint: „Mikor, ha nem ma, mit, ha nem ezt, hol, ha nem itt?”. És ez a kérdéssor megszólalhat Amerikában éppúgy, mint Moszkvában, vagy éppen Budapesten. De leginkább Moszkvában időszerű. Én mindenestre várom és figyelem a Moszkvai Pátriárkátus hírszolgálatán keresztül a hivatalos indoklást, illetve véleményt a történtekről. Minthogy mindennek rendelt ideje van az Ige szerint, némiképpen meglep, igazából fáj, hogy a World Summit in Defense of Persecuted Chistians moszkvai világ-imacsúcs meghiúsult, s a hivatalos magyarázat mindez ideig várat magára. Mert az üldözöttekért mindig és mindenütt, szüntelenül imádkozni kell – s ezt hiszem, sokan meg is tesszük továbbra is. Sok kis imaláng talán egyszer nagy tűzzé, világossággá egyesül…
IMA ÜLDÖZÖTTEKÉRT ÉS ÜLDÖZŐKÉRT
URAM,
Hozzád könyörgünk minden üldözöttért,
akiket azért üldöznek, mert Benned hisznek.
Különösen is azokért emeljük Hozzád imánkat, akik iszlám országokban élnek.
De könyörgünk mindazokért, akiket hitük, származásuk, nemzetiségük miatt üldöznek.
URUNK, kérünk, Te állj mellettük, erősítsd és őrizd meg őket!
URAM, IRGALMAZZ!
Könyörgünk Hozzád azokért, akik Szíriában, Irakban, Szudánban, Nigériában élnek,
légy nekik oltalom és védelem!
URAM, IRGALMAZZ!
URAM, könyörgünk a hatalmasokért,
az uralmuk „mindenhatóságába” szédültekért,
az üldözőkért,
mutasd meg Magad nekik, és fordítsd vissza őket halált osztó útjukról.
URAM, IRGALMAZZ!
URAM, hadd kérjünk Téged magunkért.
Segíts, hogy minden körülmények között
hűségesek maradhassunk Hozzád,
ölelj szorosan Magadhoz Lelkeddel minket,
őrizz meg igazságodban, és szeretetedben.
URAM, IRGALMAZZ!
Jézus ezt mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan,
Atyámnak áldottai,
örököljétek azt az országot,
ami elkészíttetett számotokra
a világ kezdete óta.
URAM, Hozzád kiáltunk,
hiszen Atyád, Istenünk a mi oltalmunk,
erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.
Minden üldözött keresztyén testvérünkért
Hozzád kiáltunk, URAM.
Minden elhurcolt gyermekért és felnőttért
Hozzád kiáltunk, URAM.
Minden fogolyért és megkínzott testvérünkért
Hozzád kiáltunk, URAM.
Minden jóakaratú, segítőkész emberért
Hozzád kiáltunk, URAM.
Tégy minket békességed és szereteted munkálóivá,
formálj alkalmassá,
hogy éltető, ítélő és kegyelmező Igédet
oda vigyük, ahova azt küldöd! Ámen.
Írta: Dr. Békefy Lajos
